Dehogyis. Ezek teljesen normális folyamatok. A gépesítés sokkal jövedelmezőbbé tette a nagyipari állattartást, emiatt sokkal olcsóbbá válhatott a termék. Nagyon kevesen hajlandóak azt kifizetni, hogy valaki pár állaton szeretné realizálni a megélhetését. Ugyanígy nyugaton, de az egész világon, a pár darabos állattartás eltűnőben van. Persze lehet találni erre szakosodott családi vállalkozásokat, akiket eltart a néhány fine dining, organic fodd őrült, de ezek száma igen alacsony és nagyon kiélezett versenyben kell talpon maradniuk.
Egyébként nyugodtan olvass utána akár a magyar akár külföldi étkezési szokások változásának és azt fogod találni, hogy a nagyipari gazdálkodás miatt sokkal elérhetőbb árúvá váló hús fogyasztása nagyon durván megugrott a huszadik században. Mi magyarok is kétszer annyi húst fogyasztunk átlagban, mint a második világháború előtt, olyan országokban, ahol nem tartott ki a félfeudális rendszer a hatvanas évekig, ott már inkább triplázásnál tartanak.
Igen ám, de nem mindegy, hogy mennyit is kell befektetni, mert ez egy ördögi körforgás, illetve nehéz megtalálni a gazdasági optimumot. Mert lehet, hogy nagyobb darabszámban tartod a jószágot, de ahhoz több építmény kell, több és nagyobb gép stb. Tehát nem feltétlen van egyenes arányban a dolog.
Másrészt meg érdekes lenne ha levennénk a támogatásokat, (pl. gázolajár) torzító hatását.
Érdekes lenne megvizsgálni, hogy mire egy nagyüzemi húsárú a bevásárlóközponton, vagy a "bóton" keresztül visszajut a falura, a; hogy tud olcsóbb lenni, mint ha helyben nevelnék és vágnák/árulnák; b; mennyivel nagyobb a környezeti lábnyoma a folyamatos szállításnak.
Régebben valóban kevesebb volt a hús. De kell ennyi húst enni, mint most? Ugyan olyan volt a beltartalmi értéke? Mennyiség kontra minőség?
Mondjuk meg is szunt az alultaplaltsag, ami viszont a Horthy alatti felfeudalis vilagban a legszegenyebb retegek kozott (napszamosok, melosok, ipari proletariatus stb) igencsak gyakori volt.
Tévedés; nem, nem szűnt meg. Nem feltétlen az az alultápláltság, hogy az ember bordája kilátszik.
www.hazipatika.com
"
Akár kövéren is lehetsz alultáplált, miközben tömöd magad, szervezeted mégis éhezik - ezt üzenik hazai és nemzetközi táplálkozáskutatók.
Szó szerint akár éhen is lehet halni a gyorséttermi ételektől, rágcsálnivalóktól - állítják brit kutatók, akik arra figyelmeztetnek, hogy az elmúlt öt évben 44 százalékkal
nőtt az alultáplált emberek száma a szigetországban. [2007-es cikk] A szakemberek szerint a helyzet gyakran már az afrikai éhezők fizikai állapotát tükrözi, az emberek szervezetéből alapvető vitaminok és ásványi anyagok hiányoznak. Az alultápláltság akár halálos is lehet, a hajhullástól kezdve az izomgyengeségen és az állandó éhségérzeten át a letargiáig, bármit okozhat a hiány. A gyorséttermi ételek magas zsír- és cukortartalmuk miatt nemcsak elhízáshoz vezethetnek, hanem súlyos problémákat okozhatnak alacsony vitamin- és ásványianyag-tartalmuk miatt. "Az alultápláltság nyomán kiszolgáltatottabbak leszünk a betegségeknek" - jelentette ki Dr. Mike Stroud, a Southampton-i Egyetem szakértője. Az emberek 75 százalékánál a problémát nem veszik időben észre.
Magyarországon sem jobb a helyzet: még ha a lakosság többsége egyelőre nem gyorsétterem-függő is, más módon bombázzuk "üres kalóriákkal" a szervezetünket. A lakosság jelentős részénél az étrendjében valamilyen vitamin, ásványi anyag alig található - mondja Zajkás Gábor , az Országos Élelmiszer-biztonsági és Táplálkozástudományi Intézet helyettes vezetője.
- Ásványi anyagok, nyomelemek, vitaminok, élelmi rostok, növényi védőanyagok kellenek ahhoz, hogy a szervezet életképes maradjon. A reklámok tévesen biztatnak arra, hogy egyetlen csokoládészeletből megkapjuk a szükséges energiát, vagy az óriáshamburgerek is minden eddiginél nagyobb jóllakottságot ígérnek, ezekkel a kalóriákkal kellene ugyanis a leginkább csínján bánni - mondja a szakember egy kutatásra hivatkozva, miszerint a reklámok 95 százaléka éppen azokat a termékeket célozza, amelyekből a legkevesebbet szabadna fogyasztanunk."