K
kamm
Guest
Jézus. Ilyesmi nálunk nincs. Be vagyok lepve a Google accountommal mondjuk, az meg világos, hogy nagykorúé.
Informatika
- Téma indítója xeqev
- Indítva
T
Törölt tag
Guest
K
kamm
Guest
Nem, semmi fizetős YT nincs. Mondjuk a Google Payt hasznalom sok éve, nemcsak Google storage paymentre meg 3rd party előfizetésekre, de most is úgy fizettem az imént a hentesnel.
T
Törölt tag
Guest
Akkor ennyi. A google azonosított a kártyáddal téged az accodhoz innentől nincs több dolgod.
K
kamm
Guest
Ezert irtam, hogy be vagyok lepve, ugy eleg kell legyen. Te nem vagy belepve esetleg?
K
kamm
Guest
AVMSD, vagyis AudioVizuális Média Szolgáltatási Ajánlás.
Itt olvasható magyar nyelven.
A (45)-től (49)-ig tartó pontok azok, ami itt első sorban számítanak.
Erről bővebben amúgy a Google oldalán is olvashatsz, tehát ez is ott volt / van, legalábbis link szinten.
Szóval az EU a kiskorúak védelme érdekében egy szabályozást tart szükségesnek, emiatt pedig ha nem is kötelezi, de erősen ajánlja a videómegosztóknak (mint a Youtube), hogy az EU polgárainak életkorát azonosíthassák.
Ez is egy róka fogta csuka esete.
A szabályzó testület szeretné, ha a videómegosztó oldalakon ne tudjon egy kiskorú olyan tartalmat megnézni, ami felnőtteknek szóló, vagy legalábbis felkavaró lehet. A szolgáltató kezében kevés opció van arra, hogy egy felhasználó életkorát egyértelműen megállapíthassa, mert közben a személyes adatok védelmére is ügyelnie kell.
De hogy állapítja akkor meg, hogy a felhasználó valóban annyi idős, amennyit beállít? Korábban ehhez elég volt, hogy megadtad a születési időt, és odaírták, hogy rontom-bontom, ha nem valós adatot adsz meg. Csak persze aztán rájöttek, hogy ez így kissé nevetséges. Tehát odapirítottak, hogy tessék ezt komolyan venni. Azt meg akkor hogyan?
Ha végiggondolod, az Alphabet / Google / Youtube ez esetben összekötött cipőfűzővel balettozik. Azt várják el tőle, hogy a felhasználó életkorát megállapítsa, ugyanakkor megalapozott módon. Ezt másképpen nem nagyon tudja megoldani, minthogy elkér valami azonosító iratot, hiszen ott még nem tartunk, hogy az állampolgárnak egy "internetID"-ja legyen, ami alapján központilag lehetne azonosítani (hiszen az rögtön megoldaná ezt a problémát, ellenben viszont onnantól kezdve végleg egyszerűen lehetne követni, hogy milyen tartalmakat fogyasztasz, személyhez kötötten). Sakk-matt. A Youtube közli, hogy ha felnőtt tartalmakat szeretnél (hiszen a korodat beállítottad), akkor így vagy úgy, de azonosítsd magadat.
Ha nem tetszik, akkor a szolgáltatást nem fogod tudni igénybe venni. Nem kötelező, tehát mondhatod, hogy ilyen feltételek mellett nem nézel Youtube-ot, és kész...
Ez megint egy remek megoldása volt a problémának, ha valamelyik gyerek akar egy kattintással nézhet hardcore pornótól kezdve emberek elevenen feldarabolásáig mindent. De nyilván ha én meg akarok nézni egy videót ami még csak nem is ilyen tartalmakat hanem csak vulgaritást tartalmaz akkor adjam oda egy arctalan cégnek a személyes adataimat igazoló okmány másolatát. Az hogy meg visszaélnek e majd vele ugye nem rajtam múlik, meg mit csinálok ha igen? Leszophat a youtube is meg azok is akik ezt a törvénynek kinéző valamit hozták.
T
Törölt tag
Guest
Nem tudom mi az a korhatáros amit YT-n akartok nézni. Amit én ott nézek semmi sem korhatáros.
És video != YT. Vannak más oldalak.
És video != YT. Vannak más oldalak.
Hogy tovább ne menjek én először egy korhatáros ( "red band" ) filmbemutatónál találkoztam vele.
Én meg egy idióta russian badger-es videónál, de south parkos jelenetek is ugyanígy vannak behatárolva. Semmi extra, poén videók.
G
Galthran
Guest
NAV-végrehajtás alatt a Hundub közösségi oldal
A Hundub rövid életû lett, a takarítást már a NAV végzi.
hát ez nem tartott sokáig... az alapkoncepció értelmes is lehetettt vna de a megvalósítás
W
Wilson
Guest
Ha ez betalál, akkor az egész internet padlót fog
Katasztrofális hatása lehet egy olyan napkitörésnek, amit a 19. század közepén már megtapasztalt a világ, állítja egy amerikai kutató.
Százhatvankét éve, 1859. szeptember 1-én világszerte apokaliptikus jelenségek ejthették rémületbe eleinket: az iránytűk vadul forogtak összevissza, Kolumbia egyenlítői vidékein is észlelték a sarki fény jelenségét, ami északabbra olyan erős volt, mintha éjfélkor hajnalodott volna. Pedig mindössze annyi történt, hogy egy rendkívül erős napkitörés óriási mennyiségű töltött részecskét "vágott" a Föld mágneses teréhez.
A világ számos pontján felmondták a szolgálatatot a távírdák, egy bostoni távírász még arról is beszámolt, hogy náluk a sarki fénnyel működnek a berendezések. Valójában az történt, hogy a Földet eltaláló nagy mennyiségű töltött részecske elektromos áramot indukált a távírókábelekben. (Tudománytörténeti érdekesség, hogy a jelenséget egy angol amatőr csillagász, Richard Carrington sörfőzdés észlelte és írta le. Tiszteletére Carrington-eseménynek is nevezik a rendkívüli erősségű napkitöréseket.)
Az ilyen erős hatású naptevékenység bekövetkeztének valószínűsége ritka. Csillagászok szerint mintegy 500 évente várható olyan erősségű kitörés (vagy koronakidobódás), amit a 19. század közepén Carrington megfigyelhetett.
Egy 1989-es eset alapján aztán arról is fogalmat alkothattunk, milyen hatása lenne egy a 19. századihoz hasonló izmosabb napkitörésnek a modern technológiákra. Az év március elején egy masszívabb, de a 130 évvel korábbit meg sem közelítő napkitörés okozta intenzív (sarki) fényjelenség miatt esett pánikban az USA egyes északi államainak lakossága. Sokan azt hitték, hogy atomtámadás érte őket, és az okozza a rendkívüli látványt. A kanadai Quebecben tartományban azonban nem csak a fény okozott ijedelmet: pillanatok alatt összeomlott a teljes elektromos hálózat, és 6 millióan maradtak áram nélkül.
Köztudott, de vajon fel is készültünk rá?
Abban nagyjából mindenki egyetért, hogy a napkitörés hatással lehet az informatikai rendszerekre, hálózatokra, internetre. A Wikipedia magyar nyelvű Napkitörés szócikke ezt írja: "A protonok áramlása magreakcióba lépne a légkör oxigén és nitrogén atomjaival. Ennek eredménye nagy sebességű neutronáramlás lenne, ami elérhetné a földfelszínt is. Ennek következménye a számítógépes rendszerek összeomlása, mert a memóriákban lévő aktuális tartalom felülíródna."
Most egy amerikai kutató újra feltette ezt a (közel sem lejárt) lemezt. Az Irvine-i Kaliforniai Egyetem kutatatója, Sangeetha Abdu Jyothi a SIGCOMM nevű, adatkommunikációval foglalkozó konferencián tartott előadásában azt vizsgálta, milyen hatása lenne egy Carrington-eseménynek az internetre mint globális kritikus infrastruktúrára. Jyothi valós adatkészletekkel modellezte a napkitörések lehetséges hatását (tanulmánya itt [PDF] olvasható), és kimutatta például, hogy a kontinenseket összekötő tengeri kábelekre nagyobb veszélyt jelentenek a Carrington-események, mint a szárazföldi kábelekre.
A tenger alatti kábeleknél bizonyos távolságonként (kábeltől függően 50-150 km) be kell építeni jelerősítő repeatereket. Mivel azonban ezeknek a kábeleknek a földelése a körülmények miatt nem tökéletes, bár az optikai kábelre kisebb veszélyt jelent a napkitörés, a repeaterek elektronikája tönkremehet, ami az egész tenger alatti adatátvitelt megszakíthatja. De a műholdas internet- és GPS-hálózatok sem úszhatnának meg egy napkitörést
Ezen az internet rugalmassága sem segít
Az internet működésének egyik kulcsa a rugalmasság, miáltal egy útvonal lezárulása esetébe az adatcsomagok képesek alternatív útvonalon is célba jutni. De ez csak részben igaz. Ha a fő útvonala és csomópontok jelentős része lebénul, az egész hálózat működése instabillá válik. Ha az internet olyan alapvető elemei, mint a Border Gateway Protocol és a Domain Name System, meghibásodnának, annak olyan hatása lenne, mintha egy zsúfolt nagyvárosban hirtelen eltüntetnék az összes fontos csomópontból a közlekedési lámpákat és táblákat.
Egy rövid animció arról, mit élhetett át a Föld 1859-ben
Bár vannak országok, ahol az üzemeltetőknek egy esetleges napkitörésre is kell készíteniük forgatókönyveket, egy a Wirednek nyilatkozó szakértő szerint az ilyen eseményekre való felkészülést háttérbe szorítják a szélsőséges időjárási események vagy a kibertámadások. Utóbbiak veszélyeiről ugyanis már majdnem mindenkinek vannak személyes élményei.
Mivel a napkitörések IKT rendszerekre gyakorolt hatásáról nagyon kevés az adat, szélsőségesek a várakozások is: egyesek szerint apokaliptikus következményei lennének, mások szerint szinte észre sem vennénk.
Ha azonban 1859-ben a bostoni távírdák is önálló életre keltek, mi történne ma a sokkal érzékenyebb kommunikációs hálózatokkal?
bitport.hu
Katasztrofális hatása lehet egy olyan napkitörésnek, amit a 19. század közepén már megtapasztalt a világ, állítja egy amerikai kutató.
Százhatvankét éve, 1859. szeptember 1-én világszerte apokaliptikus jelenségek ejthették rémületbe eleinket: az iránytűk vadul forogtak összevissza, Kolumbia egyenlítői vidékein is észlelték a sarki fény jelenségét, ami északabbra olyan erős volt, mintha éjfélkor hajnalodott volna. Pedig mindössze annyi történt, hogy egy rendkívül erős napkitörés óriási mennyiségű töltött részecskét "vágott" a Föld mágneses teréhez.
A világ számos pontján felmondták a szolgálatatot a távírdák, egy bostoni távírász még arról is beszámolt, hogy náluk a sarki fénnyel működnek a berendezések. Valójában az történt, hogy a Földet eltaláló nagy mennyiségű töltött részecske elektromos áramot indukált a távírókábelekben. (Tudománytörténeti érdekesség, hogy a jelenséget egy angol amatőr csillagász, Richard Carrington sörfőzdés észlelte és írta le. Tiszteletére Carrington-eseménynek is nevezik a rendkívüli erősségű napkitöréseket.)
Az ilyen erős hatású naptevékenység bekövetkeztének valószínűsége ritka. Csillagászok szerint mintegy 500 évente várható olyan erősségű kitörés (vagy koronakidobódás), amit a 19. század közepén Carrington megfigyelhetett.
Egy 1989-es eset alapján aztán arról is fogalmat alkothattunk, milyen hatása lenne egy a 19. századihoz hasonló izmosabb napkitörésnek a modern technológiákra. Az év március elején egy masszívabb, de a 130 évvel korábbit meg sem közelítő napkitörés okozta intenzív (sarki) fényjelenség miatt esett pánikban az USA egyes északi államainak lakossága. Sokan azt hitték, hogy atomtámadás érte őket, és az okozza a rendkívüli látványt. A kanadai Quebecben tartományban azonban nem csak a fény okozott ijedelmet: pillanatok alatt összeomlott a teljes elektromos hálózat, és 6 millióan maradtak áram nélkül.
Köztudott, de vajon fel is készültünk rá?
Abban nagyjából mindenki egyetért, hogy a napkitörés hatással lehet az informatikai rendszerekre, hálózatokra, internetre. A Wikipedia magyar nyelvű Napkitörés szócikke ezt írja: "A protonok áramlása magreakcióba lépne a légkör oxigén és nitrogén atomjaival. Ennek eredménye nagy sebességű neutronáramlás lenne, ami elérhetné a földfelszínt is. Ennek következménye a számítógépes rendszerek összeomlása, mert a memóriákban lévő aktuális tartalom felülíródna."
Most egy amerikai kutató újra feltette ezt a (közel sem lejárt) lemezt. Az Irvine-i Kaliforniai Egyetem kutatatója, Sangeetha Abdu Jyothi a SIGCOMM nevű, adatkommunikációval foglalkozó konferencián tartott előadásában azt vizsgálta, milyen hatása lenne egy Carrington-eseménynek az internetre mint globális kritikus infrastruktúrára. Jyothi valós adatkészletekkel modellezte a napkitörések lehetséges hatását (tanulmánya itt [PDF] olvasható), és kimutatta például, hogy a kontinenseket összekötő tengeri kábelekre nagyobb veszélyt jelentenek a Carrington-események, mint a szárazföldi kábelekre.
A tenger alatti kábeleknél bizonyos távolságonként (kábeltől függően 50-150 km) be kell építeni jelerősítő repeatereket. Mivel azonban ezeknek a kábeleknek a földelése a körülmények miatt nem tökéletes, bár az optikai kábelre kisebb veszélyt jelent a napkitörés, a repeaterek elektronikája tönkremehet, ami az egész tenger alatti adatátvitelt megszakíthatja. De a műholdas internet- és GPS-hálózatok sem úszhatnának meg egy napkitörést
Ezen az internet rugalmassága sem segít
Az internet működésének egyik kulcsa a rugalmasság, miáltal egy útvonal lezárulása esetébe az adatcsomagok képesek alternatív útvonalon is célba jutni. De ez csak részben igaz. Ha a fő útvonala és csomópontok jelentős része lebénul, az egész hálózat működése instabillá válik. Ha az internet olyan alapvető elemei, mint a Border Gateway Protocol és a Domain Name System, meghibásodnának, annak olyan hatása lenne, mintha egy zsúfolt nagyvárosban hirtelen eltüntetnék az összes fontos csomópontból a közlekedési lámpákat és táblákat.
Egy rövid animció arról, mit élhetett át a Föld 1859-ben
Bár vannak országok, ahol az üzemeltetőknek egy esetleges napkitörésre is kell készíteniük forgatókönyveket, egy a Wirednek nyilatkozó szakértő szerint az ilyen eseményekre való felkészülést háttérbe szorítják a szélsőséges időjárási események vagy a kibertámadások. Utóbbiak veszélyeiről ugyanis már majdnem mindenkinek vannak személyes élményei.
Mivel a napkitörések IKT rendszerekre gyakorolt hatásáról nagyon kevés az adat, szélsőségesek a várakozások is: egyesek szerint apokaliptikus következményei lennének, mások szerint szinte észre sem vennénk.
Ha azonban 1859-ben a bostoni távírdák is önálló életre keltek, mi történne ma a sokkal érzékenyebb kommunikációs hálózatokkal?
Ha ez betalál, akkor az egész internet padlót fog
Katasztrofális hatása lehet egy olyan napkitörésnek, amit a 19. század közepén már megtapasztalt a világ, állítja egy amerikai kutató.
M
molnibalage
Guest
G
Galthran
Guest
Jelentős pénzbüntetést kapott az írektől a WhatsApp
A vállalat az adatkezelési szabályok megszegése miatt kapott százmilliós nagyságrendű bírságot.
A vállalat az adatkezelési szabályok megszegése miatt kapott százmilliós nagyságrendű bírságot.
A Facebook tulajdonában álló WhatsApp az idei évben sajnos nincs a helyzet magaslatán. A vállalatot nagyon sokszor érték kritikák az adatkezelési gyakorlata miatt, és részben maga alatt vágta a fát. Most pedig arról számolhatunk be, hogy Írországban még meg is büntették, mert az adatkezelési szabályok ellen vétett.
Az ír adatvédelmi bizottság (Data Protection Commission) 225 millió eurós összegre büntette a WhatsAppot, ami átszámítva 78,5 milliárd forintnak megfelelő összeg az aktuális árfolyamok mellett. A döntés valószínűleg nem érte váratlanul a céget, ugyanis egy ideje már terítéken volt az az eljárás, ami most zárult. Az adatvédelmi törvények megsértése okán kapta a bírságot a vállalat, ami különösen rosszul mutat a renoméjában.
A WhatsApp szerencsére csak kisebb problémák miatt kell, hogy bűnhődjön, nem voltak veszélyben a felhasználók adatai. A probléma abban volt, hogy a cég nem a szabályoknak megfelelően tájékoztatta az embereket az adatvédelmi megoldásokkal kapcsolatosan. Nem adott elegendő információt az érintettek számára. Valamint kudarcot vallott a szabályozók által elvárt átláthatóság biztosítása során.
„Elmulasztotta a felhasználói adatok jogszerű, tisztességes és átlátható módon történő feldolgozását. Elmulasztotta az embereket tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világos és közérthető nyelven tájékoztatni az adatgyűjtés módjáról. Elmulasztotta tájékoztatni a felhasználókat arról, hogy hol tárolja az adataikat, hogy kihez fordulhatnak, hogy milyen célokra gyűjtötték az adatokat és ki kapja azokat. Elmulasztotta tájékoztatni a felhasználókat arról is, hogy személyes adataikat mikor szerezték meg, és honnan származnak ezek az adatok.” – olvasható a büntetés indoklásában.
Ehhez a mostanihoz hasonló mértékű büntetést soha nem szabott még ki az írek adatvédelmi bizottsága, sőt mi több, igazából a DPC által most hozott büntetés az egész Európai Unióra nézve is jelentősnek tekinthető. A második legnagyobb adatvédelmi bírságról beszélhetünk. De tekintve, hogy az utóbbi időben ez a terület kiemelt figyelemnek örvend, és egyre több ilyen eljárás van folyamatban, nem lenne meglepő, ha megszaporodnának az ehhez hasonló büntetések.
Érdekessége a történetnek, hogy az ír hatóságok az ügyben egyeztettek az Európai Adatvédelmi Testülettel, ami önmagában még nem meglepő, viszont onnan jött az utasítás arra, hogy az eredetileg tervezettnél jelentősebb büntetést szabjanak ki. Tehát eredetileg az írek nem gondolkodtak ekkora bírságban, de az EU szervezetének nyomására fentebb tornászták a tervezett büntetést 225 millió euróra.
A 2018-ra visszanyúló ügyben a büntetést teljesen aránytalannak nevezte a WhatsApp, és kijelentette, hogy fellebbez ellene. Egyebek mellett elmondta a cég szóvivője, hogy a WhatsApp elkötelezett a megfelelő biztonság és a privát szféra védelme mellett. És kiemelték, hogy mindig arra törekednek, hogy az általuk nyújtott információkat transzparensen és érthetően tálalják, a továbbiakban sem lesz ez másként.
Azt tudja követni, aki regisztrált, illetve az alkalmazás telepítve van a telcsijére.
Off
Annyiban jó, hogy olyan témákat dob fel a hirfolyamba, ami érdekel. A többi twitter stb is ilyen.
K
kamm
Guest
Ezeket a Google ill a G News Androidon meg egy marék mas aggregátor is megteszi, ráadásul sokkal frissebben.
A FB sosem volt elsokozlo semmiben max ki mekkorat es mit ebedelt stb, híreket rnnkeg sosem tudtam eloszor a FBon. Amugy itt lassan csak 40-50 folottiek hasznaljak, senki mas (en például szinte sosem, max nemi kapcsolattartas Messengeren.)
M
molnibalage
Guest
OFF
Nem. Akkor is követ ip és minden más alapján, ha nem vagy. Csak kicsit kevesebb infót gyűjt be
ON