Űrkutatás

Mert amikor a Virgin Galactic megegyezik a Scaled Composites céggel, akkor lépcsőzetes fejlesztési programot képzeltek el. Az űrugrásra képes SpaceShipTwo csak egy köztes lépés az orbitális pályára képes SpaceShipThree előtt.

Burt Rutan viszonylag gyorsan és olcsón hozta össze a SpaceShipOne járművet, így Richard Branson úgy vélhette, hogy egy életképes koncepciót vásárol meg.

Ha belegondolunk nem az ördögtől való az elképzelés, hiszen a többi Ansari X-prize pályázó messze el volt maradva a SpaceShipOne-tól. A kereskedelmi űrugrás pedig azzal kecsegtet, hogy még bevételt is hozhat záros határidőn belül.

Nem állt messze a valóságtól, a Dragon csak a NASA támogatás álltal valósulhatot meg például.

Csak hát kiderült, hogy Rutan koncepciója több sebből vérzik (hibrid rakétahajtómű, kvázi analóg pilóta orientált irányítás, stb.).

Erről az orbitális pályára képes SpaceShipThree-ről van valami anyagod?
Érzésre legalább 7~9x ennyi ideig kellene mennie a SpaceShip hajtóművének, hogy elérje az orbitális pályát, az meg nem tudom hová férne el.
 
Erről az orbitális pályára képes SpaceShipThree-ről van valami anyagod?
Érzésre legalább 7~9x ennyi ideig kellene mennie a SpaceShip hajtóművének, hogy elérje az orbitális pályát, az meg nem tudom hová férne el.

Szerepel az SS III Wikipédia bejegyzésében is.

Gyakorlatilag anno, mikor Rutan és Branson megegyezett, a koncepció ez volt:

Tier 1: SpaceShipOne -> az adott űrugrás technikai működőképességének bizonyítása, az Ansari X-Prize megnyerése.
Tier 1b: SpaceShipTwo -> a kereskedelmi űrugrás megvalósítása.
Tier 2.: SpaceShipThree -> orbitális pálya elérése képes megoldás.

Részletezve nem volt, hogy mik az elképzelések, a fantáziarajzokon nagy, ledobható gyorsítórakéta került volna egy SS2 szerű jármű végére, a hordozó repülőgép pedig egy felskálázott WhiteKnightTwo szerű gép lett volna hat gázturbinás sugárhajtóművel:

140_spaceshipthree-967c52c1-f263-482f-8c0e-e0a91057013.jpg


2008 körül nyilvánvalóvá vált, hogy ez nem fog rövid úton működni, mert az SS2 projekt sebessége is olyan, mint egy hegynek felfele, rükvercben haladó, téglára állított csiga. Akkor az SS3-at visszaskálázták egy nagy távolságú, gyors személyszállítási megoldássá, amely mondjuk az Egyesült Államok és Japán vagy az Egyesült Államok és Ausztrália között az utazási időt 1 óra körülire csökkentené.

Ezt a projektet azóta félig-meddig jegelték, a mostani SS III bejelentésnél ezt nem emlegették, csak azt, hogy az SS2-nél jobb megoldásokkal, könnyebb üzemeltethetőséggel bír.

For the record:

Branson félig-meddig két irányba is eladta a koncepcióját. A Virgin Galactic (és általa Richard Branson) egy űrugrásra építkező turizmus felé indult el, és onnan lépne tovább.

A StratoLaunch (az SS1-et is pénzügyileg támogató Paul Allan cége) pedig eleve egy gigászi hordozógépet akart először megépíteni, ami aztán első lépcsőben hordozórakétákat indíthatna nagy magasságból, majd később már embert szállító űrhajót akár. Az első körben a 'Pegasus' indítójárművekből vihetett volna egy nekifutással akár hármat, majd a saját tervezésű hordozórakétájuk jött volna, végül egy űrrepülőgép.

140_qhh2vy3muvmuajyjtray9l.jpg


A StratoLaunch is hasonlóan nyőgvenyelősen indult, mint a Virgin Galactic (bár sok pénzt áldoztak rá, messze nem annyit, ami szükséges lett volna, hogy saját hordozórakétafejlesztésük értelmezhető sebességgel haladjon), majd Paul Allen halála után új kezekbe került, a 2020-ban kikerült tervek szerint hiperszonikus tesztjárműveken dolgoznak, és hosszú távon a fenti képen jobbra látható "Black Ice" űrrepülőgép megvalósításáról sem tettek le.
 
Szerepel az SS III Wikipédia bejegyzésében is.

Gyakorlatilag anno, mikor Rutan és Branson megegyezett, a koncepció ez volt:

Tier 1: SpaceShipOne -> az adott űrugrás technikai működőképességének bizonyítása, az Ansari X-Prize megnyerése.
Tier 1b: SpaceShipTwo -> a kereskedelmi űrugrás megvalósítása.
Tier 2.: SpaceShipThree -> orbitális pálya elérése képes megoldás.

Részletezve nem volt, hogy mik az elképzelések, a fantáziarajzokon nagy, ledobható gyorsítórakéta került volna egy SS2 szerű jármű végére, a hordozó repülőgép pedig egy felskálázott WhiteKnightTwo szerű gép lett volna hat gázturbinás sugárhajtóművel:

140_spaceshipthree-967c52c1-f263-482f-8c0e-e0a91057013.jpg


2008 körül nyilvánvalóvá vált, hogy ez nem fog rövid úton működni, mert az SS2 projekt sebessége is olyan, mint egy hegynek felfele, rükvercben haladó, téglára állított csiga. Akkor az SS3-at visszaskálázták egy nagy távolságú, gyors személyszállítási megoldássá, amely mondjuk az Egyesült Államok és Japán vagy az Egyesült Államok és Ausztrália között az utazási időt 1 óra körülire csökkentené.

Ezt a projektet azóta félig-meddig jegelték, a mostani SS III bejelentésnél ezt nem emlegették, csak azt, hogy az SS2-nél jobb megoldásokkal, könnyebb üzemeltethetőséggel bír.

For the record:

Branson félig-meddig két irányba is eladta a koncepcióját. A Virgin Galactic (és általa Richard Branson) egy űrugrásra építkező turizmus felé indult el, és onnan lépne tovább.

A StratoLaunch (az SS1-et is pénzügyileg támogató Paul Allan cége) pedig eleve egy gigászi hordozógépet akart először megépíteni, ami aztán első lépcsőben hordozórakétákat indíthatna nagy magasságból, majd később már embert szállító űrhajót akár. Az első körben a 'Pegasus' indítójárművekből vihetett volna egy nekifutással akár hármat, majd a saját tervezésű hordozórakétájuk jött volna, végül egy űrrepülőgép.

140_qhh2vy3muvmuajyjtray9l.jpg


A StratoLaunch is hasonlóan nyőgvenyelősen indult, mint a Virgin Galactic (bár sok pénzt áldoztak rá, messze nem annyit, ami szükséges lett volna, hogy saját hordozórakétafejlesztésük értelmezhető sebességgel haladjon), majd Paul Allen halála után új kezekbe került, a 2020-ban kikerült tervek szerint hiperszonikus tesztjárműveken dolgoznak, és hosszú távon a fenti képen jobbra látható "Black Ice" űrrepülőgép megvalósításáról sem tettek le.

Pedig ha valamit ki kéne próbálni, akkor ez a repülőről indítás nagyban. Hogy mennyire hatékony az indítás. További előnyök is lennének egy ilyenek:
  • olcsóbb az infrastruktúra
  • űrhajózási cég nem kel hogy az egyenlítőre költözzön, hiszen oda tudnak repülni indítani
  • talán a gépet lehetne teherszállításra is használni túlméretezett árúk szállítására, így jobban kihasználni a gépeket
 
  • Tetszik
Reactions: bel
Mindenki odáig van ezzel a Bransonnal, pedig nem is jutott ki a zűrbe. 50 mérföld magasságig jutott el, a zűr meg 60 mérföldnél 100km-nél kezdődik. Ezt a határt úgy hívják, hogy Kármán vonal, amit Kármán Tódorról nevezték el.
Richard Branson nagyon magasra repült az égen
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0 and bel
Pedig ha valamit ki kéne próbálni, akkor ez a repülőről indítás nagyban. Hogy mennyire hatékony az indítás. További előnyök is lennének egy ilyenek:
  • olcsóbb az infrastruktúra
  • űrhajózási cég nem kel hogy az egyenlítőre költözzön, hiszen oda tudnak repülni indítani
  • talán a gépet lehetne teherszállításra is használni túlméretezett árúk szállítására, így jobban kihasználni a gépeket

Azért nem eszik olyan forrón a kását...

  • Az infrastruktúra terén kell egy jóóóóóóóó hosszú felszállópálya.
  • Meg a szükséges infrastruktúra, úgy mint hatalmas hangár a hatalmas gépnek.
  • A hatalmas gépet ki is kell fejleszteni, a Virgin Orbit nem véletlenül egy kiszuperált 747-est használ - ez a legolcsóbb megoldás. A Stratolaunch féle Roc két kiszuperált 747-es darabjaiból, új sárkánnyal épült, és hozzávetőleg 300-350 millió dollárba került. Ez a hordozórakétán kívüli költség. Viszonyításképpen a RocketLab ennek a töredékéből (nagyjából 80-120 millió dollárból) valósította meg az Electron-t...
  • Hogy mondjuk Los Angeles-ből az egyenlítőig eljuss, cirka 3700 km-et kell megtenned, de még Cape Canaveral-ból is jó 2700km-t. Egyenesen, légvonalban. Utóbbi esetén is oda-vissza 5400 km-ről beszélünk alsó hangon. Az út felét pedig teljes terheléssel tenné meg feltehetően a repülőgép. A StratoLaunch Roc hatósugara 1900 km teherrel, de még üresen se tudna Floridából az egyenlítőig és vissza repülni (Ferry Range: 4600 km). Egyszerűen nem éri meg erre építeni.
Nem véletlen, hogy úgy általában csak a kis hordozórakéták (Pegasus, Launcher One) esetében volt eddig opció, meglévő repülőgépek átalakításával (ie.: a fejlesztési költségeket minimalizálták). A StratoLaunch egy külön állatfaj, ők közvetlen megközelítést alkalmaztak - jól csődbe is mentek közben.

Ahhoz nagyon-nagyon tőkeerős cég kell, hogy a hordozórepülőgépes megoldást nagy méretben be merje vállalni. Nem meglepő, hogy a Rutan féle Tier 2 megközelítésnél is alapvetően azzal számoltak, hogy mondjuk egy jó 10 évvel az SpaceShipTwo sikeres indítása (és profitábilissá válása) után lehet reálisan foglalkozni vele. Aztán jöttek az SS2 problémái, és hopp, az egész kártyavár összeomlott.
 
  • Tetszik
Reactions: endre
Mindenki odáig van ezzel a Bransonnal, pedig nem is jutott ki a zűrbe. 50 mérföld magasságig jutott el, a zűr meg 60 mérföldnél 100km-nél kezdődik. Ezt a határt úgy hívják, hogy Kármán vonal, amit Kármán Tódorról nevezték el.
Richard Branson nagyon magasra repült az égen

Az Egyesült Államok Légiereje az 1950-es évektől 50 mérföldet, vagyis cirka 80km-t tekinti a világűr határának. Ez a Mezoszféra és a Thermoszféra határa. A FAI nemzetközi meghatározása 100 km, de már a NASA is áttért az 50 mérföldes határhoz, miután így lehetett átvágni a gordiuszi csomót, mely szerint az USAF pilóták 80 km felett repülve már űrhajósnak számítottak, míg a civil pilótáknál a 100km volt a határ.

A pontos meghatározás amúgy is nehézkes, mert függően az értelmezéstől, orbitális pályán nagyjából 150km az a magasság, ami alatt kör alakú pályán már nem lehet egy teljes értékű keringést végrehajtani, ha nincs meghajtása a járműnek. Elliptikus pályán viszont akár 100km alatti pálya-mélyponttal (perigee) is lehetséges ez.

Az Egyesült Államokon belül, így a NASA által is elismerten 50 mérföld felett járva már űrhajósnak minősül az illető...
 
214221677_2994857100768957_9004561799910852668_n.jpg

The launch of the Nauka module is scheduled on July, 21 at 14:58 UTC, the docking with the Russian Segment of the ISS is planned on July, 29 at 13:26 UTC.
The Multipurpose Laboratory Module will dock to the nadir port of the Zvezda module. Now there are the Pirs module with the Progress MS-16 cargo vehicle docked to the Zvezda. On July 23 (subject to the Nauka launch on July 21) the cargo vehicle will separate the Pirs docking module from the station and. In six days the Nauka will dock there.
We will stream the launch and docking of the Nauka module, as well as the undocking of the Pirs module with the Progress MS-16 cargo vehicle from the ISS.
 
Weltraumkommando!
Kis késéssel az Egyesült Államok után Germánia is lépett.
(Donald Trump korábban 2019. december 20-án – a koronavírus-hadművelet beindítása előtt közvetlenül –, alapította meg az "amerikai űrhaderőt"!)
---
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Weltraumkommando!
Kis késéssel az Egyesült Államok után Germánia is lépett.
(Donald Trump korábban 2019. december 20-án – a koronavírus-hadművelet beindítása előtt közvetlenül –, alapította meg az "amerikai űrhaderőt"!)
---
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Előveszik a Haunebukat? :D
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.