@Szittya Kislunlacházán több, mint elég betonfedezék van, oda kellene átköltöztetni a repülőezredet.
[HUN] Saab JAS-39EBS-HU Gripen
- Téma indítója Guest
- Indítva
-
- Címkék
- bap 2015 2019 2022 2025 bap 2028
A svédek már adtak pénzt a Saabnak arra hogy 2021 végéig dolgozzon ki egy korszerűsítési programot a C/D Gripenekre, hogy azok 2035-ig még megfelelő technikai színvonalat képviseljenek, mert addig nem lesz elég E/F gépük. Ebbe akarunk mi is becsatlakozni. A svédeknek az az érdeke hogy egységes legyen a világban szétszórt kis számú C/D flotta a hazaival, de nem biztos hogy mindenki kérni fogja a korszerűsítést. Az elméleti maximum az kb. 157 gép (kb. 100 svéd gép, 14 cseh, 14 magyar, 18 dél-afrikai, 11 thai gép). De a csehek szerintem simán cserélik a csak bérlet gépeiket 2028-tól E/F Gripen bérlésre vagy más típusra, a dél-afrikaiaknak semmi szüksége erre a korszerűsítésre, a svédek pedig csak max 50-60 gépet akarnak korszerűsíteni. Így valós szám az kb. 85 gép lehet (60 svéd + 14 magyar + 11 thai), ha nem tudnak még valahová eladni használt korszerűsített C/D Gripent.
M
molnibalage
Guest
Hányszor hozza még fel valaki ezt az elvetélt ötletet? Az a bázis halott, 30 éve csak rohad. Abban sem vagyok biztos, hogy elfér benne a Gripen, de még, ha igen is, a XXI. századi követelményeknek egészen biztosan nem felel meg. Kecsót most újítják és bővítették fel, erre az egészet hátrahagynád?
Mikor hagyunk fel ezzel a "használjuk a régi szart" mentalitással..?
Most valódi haderőt építünk valódi képességekkel vagy fillérbaszunk?
Szerintem nincs az a marha, aki C/D Gripent venne. Az NG annyival többet tud és annyit számít a nagyobb méret és plusz függyesztő, hogy kb. semmi értelme. Majd 15+ év múlva kb. az akkori idők F-5-je lehet AP-ra. Kb. ennyi.
T
Törölt tag
Guest
F20 vs. Gripen felújítás = gizike és a gőzeke esete...
Az F20 as egy csoró országoknak szánt olcsó vadászgép lett volna,
a Gripen C/D esetében meg egy MLU programról van szó azért hogy 2035 ig versenyképes legyen a tipus.
Kecsóba csak pumpáljuk a pénzt, ahogy Tatába és Győrbe is, de ugyanúgy sz@r marad, ahogy volt.
Egy katonai reptér nem attól katonai reptér, hogy "világszínvonalú világítástechnikával" segítjük a gépek leszállását, hanem attól, hogy háborús viszonyok közötti üzemeltetésre készítjük fel.
Ennek híre-hamva sincs.
M
molnibalage
Guest
Nézd meg milyen országok vették meg a JAS-39-est Európában. Nyugati szemmel csórók...
És akkor szerinted nem az a megoldás, hogy Kecsón a kvázi 0 órás betonjával és mindenjén épül akkor betonfedezék?
Neeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeem, hadgyjuk hátra az egészet és egy 30+ éve nem katonai reptér rohadtó szarjait használjuk és költözzön el egész Kecsó?
Komolyan mondom...
Kapjunk már a fejünkhöz...
T
Törölt tag
Guest
Nem ez a gond az összehasonlítással.
- Az F20 az USA kormány ötlete volt azzal hogy...ez majd jó lesz valami csóró országnak....
- A Gripen C/D gépek meg jelenleg is rendszerben állnak és rendszerben is fognak maradni minimum 2035-ig.
Nem, a megoldás az lett volna, hogy egy árva fillért sem lett volna szabad oda befektetni, de most hogy már megtörtént, a Concorde-szindróma esete áll fenn (to big to fail), így tovább öntik a tízmilliardokat egy alapvetően értelmetlen projektbe.
Es ezért hibás alapvetően az érvelésed.
(Ugyanez igaz Győrre és Tatára is)
M
molnibalage
Guest
A Northrop szinte teljesen a saját kockázatára fejlesztette ki. Egy ötlet köré. Ami annak fényében volt furcsa, hogy az F-16A-t a csóró Pakisztán is megvette...
New shelters promise brighter days ahead for Osan mechanics
The old shelters also lack proper heating, the paint’s peeling and now and then a rivet falls out. In many, the phones don’t work; with some the heavy doors don’t open properly.
USACE Europe Awards CDM Smith $91 Million Design-Bid-Build Contract
CDM Smith was selected by the U.S. Army Corps of Engineers Europe District for the new construction of eight hardened aircraft shelters, support facilities and infrastructure in Israel.
cdmsmith.com
Typhoon facilities at RAF Lossiemouth ready for take-off after £23 million investment
Vital new facilities for Typhoons based at RAF Lossiemouth, have been completed ahead of time and under budget by the Defence Infrastructure Organisation (DIO).
igazából szerintem mind túl van árazva de ez már csak ilyen üzlet a világon mindenhol...
de szrvízutakkal közművesítéssel 1 milliárd / gépállással számolni lehet. ha komolyabbat akarunk akkor az közel lessz a 2 höz. 14-25 milliárd ha akarunk még pluszt (amibe csak javítás folyik késszenléti állásokat piaci alapon) 18-30 milliárd körül szerintem megállnánk (ha a 18 ast választanánk bizonyos számú üresen hagyott állás is kellene tehát annak a vége is olyan 30 körül lenne.) nem modom hogy sok vagy kevés. szerintem ezt még lehetne lejebb faragni... (persze nem biztos hogy a mai építőipari árak mellett) 30 milliárdból mennyi oblyektum légvédelmi eszköz jönne ki és azadna e hasonló védelmet.
T
Törölt tag
Guest
Na ez a lényeges különbség.
A SAAB a C/D felújítási programot nem egy saját ötlet alapján valósítja meg,
hanem a Svéd katonai vezetés bejelentett igénye alapján, teljes mértékben állami finanszírozásból teszi.
Pár dolgot nem értek megint Szittyánál.
1, Gépágyú védelem: Ez nem azt jelenti, hogy valaki a vadászgépével végig szórja az összes gépet? Ha valamit csinálunk, az szerintem édes kevés, hogy fedélzeti géppityu meg máshol felrobbant bombák repeszeitől védjük. Ha máshol felrobbant a bomba, akkor az ottani gép vagy normális fedezékben állt vagy megsemmisült.
2, Én azt javaslom, hogy úgy kezdjünk tervezni, ha az ország akar ilyet, hogy az ellenség tökéletesen tudni fogja a fedezék meglétét és legfeljebb azt lehet mismásolni, hogy pontosan mennyit bírnak. De Hozzávetőlegesen lesznek elképzeléseik. (Például megnézik a Közbeszerzési Értesítőből az árát. Arról nem is beszélve, hogy egy emberüket kiállítják az út szélére és számolja, hány teherautó beton ment be.)
3, Én nem a mostani technológiával számolnék, hanem a jövővel. A veszély és az áthatolás ereje valószínűleg nem lefelé fog csökkenni.
4, Ha én felvetném, valszeg nagyon nagy támadást kapnék, hogy melyik az olcsóbb? Beton fedezéket építeni a gépeknek vagy működő légelhárítást. (És itt az sem érv számomra, hogy ágyúval nem lövünk verébre. Ha egy rakéta eljut Kecskemétig, az önmagában elég drága, hogy egy rövid hatótávolságú rakétával leszedjük. Akár egy mobil egység odaállításával is. Egy drónra szintén ez igaz, ha nyerni akarjuk a háborút, akkor a berepülő darab csak egy nagyobb raj része, aminek 95%-át már le kellett tudnunk lőni. Ott már költség tekintetében nem számít egy rakéta, ami elintézi.)
Szóval nekem nem tetszik ez az olcsó, de jó sok. Mennyi lenne az a jó sok? A gépek számának 10-szerese? Vagy csak dupla annyi, hogy ne kelljen egyre rákölteni rendes pénzt? És cserébe a találatok 50%-a megsemmisít egy kulcsfontosságú gépet. Ha és amennyiben ilyen problémáink lesznek, hogy nem tudjuk megvédeni Kecsót és környékét sem, akkor nem egyetlen találatra kellene számolni.
Szóval nem világos számomra, hogy mi ez az olcsó, de sok előnye.
Közben olvasom, hogy ez benned is felmerült.
1, Gépágyú védelem: Ez nem azt jelenti, hogy valaki a vadászgépével végig szórja az összes gépet? Ha valamit csinálunk, az szerintem édes kevés, hogy fedélzeti géppityu meg máshol felrobbant bombák repeszeitől védjük. Ha máshol felrobbant a bomba, akkor az ottani gép vagy normális fedezékben állt vagy megsemmisült.
2, Én azt javaslom, hogy úgy kezdjünk tervezni, ha az ország akar ilyet, hogy az ellenség tökéletesen tudni fogja a fedezék meglétét és legfeljebb azt lehet mismásolni, hogy pontosan mennyit bírnak. De Hozzávetőlegesen lesznek elképzeléseik. (Például megnézik a Közbeszerzési Értesítőből az árát. Arról nem is beszélve, hogy egy emberüket kiállítják az út szélére és számolja, hány teherautó beton ment be.)
3, Én nem a mostani technológiával számolnék, hanem a jövővel. A veszély és az áthatolás ereje valószínűleg nem lefelé fog csökkenni.
4, Ha én felvetném, valszeg nagyon nagy támadást kapnék, hogy melyik az olcsóbb? Beton fedezéket építeni a gépeknek vagy működő légelhárítást. (És itt az sem érv számomra, hogy ágyúval nem lövünk verébre. Ha egy rakéta eljut Kecskemétig, az önmagában elég drága, hogy egy rövid hatótávolságú rakétával leszedjük. Akár egy mobil egység odaállításával is. Egy drónra szintén ez igaz, ha nyerni akarjuk a háborút, akkor a berepülő darab csak egy nagyobb raj része, aminek 95%-át már le kellett tudnunk lőni. Ott már költség tekintetében nem számít egy rakéta, ami elintézi.)
Szóval nekem nem tetszik ez az olcsó, de jó sok. Mennyi lenne az a jó sok? A gépek számának 10-szerese? Vagy csak dupla annyi, hogy ne kelljen egyre rákölteni rendes pénzt? És cserébe a találatok 50%-a megsemmisít egy kulcsfontosságú gépet. Ha és amennyiben ilyen problémáink lesznek, hogy nem tudjuk megvédeni Kecsót és környékét sem, akkor nem egyetlen találatra kellene számolni.
Szóval nem világos számomra, hogy mi ez az olcsó, de sok előnye.
Közben olvasom, hogy ez benned is felmerült.
M
molnibalage
Guest
De ettől még csak terv marad és ha engem kérdel ez kb. feed terv szintje lesz.
Mert a franc se tudja, hogy mi lesz gyártásban, amikor éppen bárki megrendeli.
Jó, hogy van ilyen, de ettől még az F-16V upgrade árait nézve hiú remény, hogy ez annál olcsóbb lenne.
Pár dolgot nem értek megint Szittyánál.
1, Gépágyú védelem: Ez nem azt jelenti, hogy valaki a vadászgépével végig szórja az összes gépet? Ha valamit csinálunk, az szerintem édes kevés, hogy fedélzeti géppityu meg máshol felrobbant bombák repeszeitől védjük. Ha máshol felrobbant a bomba, akkor az ottani gép vagy normális fedezékben állt vagy megsemmisült.
2, Én azt javaslom, hogy úgy kezdjünk tervezni, ha az ország akar ilyet, hogy az ellenség tökéletesen tudni fogja a fedezék meglétét és legfeljebb azt lehet mismásolni, hogy pontosan mennyit bírnak. De Hozzávetőlegesen lesznek elképzeléseik. (Például megnézik a Közbeszerzési Értesítőből az árát. Arról nem is beszélve, hogy egy emberüket kiállítják az út szélére és számolja, hány teherautó beton ment be.)
3, Én nem a mostani technológiával számolnék, hanem a jövővel. A veszély és az áthatolás ereje valószínűleg nem lefelé fog csökkenni.
4, Ha én felvetném, valszeg nagyon nagy támadást kapnék, hogy melyik az olcsóbb? Beton fedezéket építeni a gépeknek vagy működő légelhárítást. (És itt az sem érv számomra, hogy ágyúval nem lövünk verébre. Ha egy rakéta eljut Kecskemétig, az önmagában elég drága, hogy egy rövid hatótávolságú rakétával leszedjük. Akár egy mobil egység odaállításával is. Egy drónra szintén ez igaz, ha nyerni akarjuk a háborút, akkor a berepülő darab csak egy nagyobb raj része, aminek 95%-át már le kellett tudnunk lőni. Ott már költség tekintetében nem számít egy rakéta, ami elintézi.)
Szóval nekem nem tetszik ez az olcsó, de jó sok. Mennyi lenne az a jó sok? A gépek számának 10-szerese? Vagy csak dupla annyi, hogy ne kelljen egyre rákölteni rendes pénzt? És cserébe a találatok 50%-a megsemmisít egy kulcsfontosságú gépet. Ha és amennyiben ilyen problémáink lesznek, hogy nem tudjuk megvédeni Kecsót és környékét sem, akkor nem egyetlen találatra kellene számolni.
Szóval nem világos számomra, hogy mi ez az olcsó, de sok előnye.
Közben olvasom, hogy ez benned is felmerült.
A középhatalmak és kis országok támadó erejének koronája kb. az ATACMS és a 4+ gen vadászgép és azok CM-jei. Azok,. egy normális, mai betonfedezéket nemigen visznek át. A 40+ éves VSz fedezékek ellen Irakban kellett néha 2xGBU-10/24PEN vagy előttük GBU-15 puhításra.
Ma "picit" más betonok vannak és másféle fedezékek is, hogy oldalról lapos szögben se menjen át a bomba...
félreértesz megint én nem azt mondtam hogy gépágyú ellen kell védenie hanem azt hogy (olyan tipus is van) arról szól az egész szétesett kommentáradatom hogy nagyon nem egyféle betonfedezék van és nagyon nm mindegy hogy mit hogyan alkalmazunk. alkalmaznánk. az hogy a felsorolás tárgyát képezi semmit nem jelent a véleményemről.Pár dolgot nem értek megint Szittyánál.
1, Gépágyú védelem: Ez nem azt jelenti, hogy valaki a vadászgépével végig szórja az összes gépet? Ha valamit csinálunk, az szerintem édes kevés, hogy fedélzeti géppityu meg máshol felrobbant bombák repeszeitől védjük. Ha máshol felrobbant a bomba, akkor az ottani gép vagy normális fedezékben állt vagy megsemmisült.
2, Én azt javaslom, hogy úgy kezdjünk tervezni, ha az ország akar ilyet, hogy az ellenség tökéletesen tudni fogja a fedezék meglétét és legfeljebb azt lehet mismásolni, hogy pontosan mennyit bírnak. De Hozzávetőlegesen lesznek elképzeléseik. (Például megnézik a Közbeszerzési Értesítőből az árát. Arról nem is beszélve, hogy egy emberüket kiállítják az út szélére és számolja, hány teherautó beton ment be.)
3, Én nem a mostani technológiával számolnék, hanem a jövővel. A veszély és az áthatolás ereje valószínűleg nem lefelé fog csökkenni.
4, Ha én felvetném, valszeg nagyon nagy támadást kapnék, hogy melyik az olcsóbb? Beton fedezéket építeni a gépeknek vagy működő légelhárítást. (És itt az sem érv számomra, hogy ágyúval nem lövünk verébre. Ha egy rakéta eljut Kecskemétig, az önmagában elég drága, hogy egy rövid hatótávolságú rakétával leszedjük. Akár egy mobil egység odaállításával is. Egy drónra szintén ez igaz, ha nyerni akarjuk a háborút, akkor a berepülő darab csak egy nagyobb raj része, aminek 95%-át már le kellett tudnunk lőni. Ott már költség tekintetében nem számít egy rakéta, ami elintézi.)
Szóval nekem nem tetszik ez az olcsó, de jó sok. Mennyi lenne az a jó sok? A gépek számának 10-szerese? Vagy csak dupla annyi, hogy ne kelljen egyre rákölteni rendes pénzt? És cserébe a találatok 50%-a megsemmisít egy kulcsfontosságú gépet. Ha és amennyiben ilyen problémáink lesznek, hogy nem tudjuk megvédeni Kecsót és környékét sem, akkor nem egyetlen találatra kellene számolni.
Szóval nem világos számomra, hogy mi ez az olcsó, de sok előnye.
Közben olvasom, hogy ez benned is felmerült.
mert mint írtam is véleményem szerint.
de ez nem jelenti még azt sem hogy ennek a pártján állnék mert ehhez mindenféleképpen szükség lenne egy de inkább kettő nagyobbméretű komolyabb karbantartási munkálatok elvégzésére is alkalmas hangárnak és valami a késszenléti gépeknek. ami már változtathtathat az álláspontomon ha beleszámolok
az olcsó de jó sok sem az én találmányom mint a vietnámi háborús irás is mutatja bevet szokás hogy olcsó fedezékekből többet építenek így matematika segíítségével csökkentik a károkat... vagy épp egyenesen elkerülik azt ami a gépeket illeti. (szétrombolhatatlan betonfedezék nincs egy bunkrrombolónak semeik sem áll ellen és az olcsóbb mint egy fedezék és aki háborúrakészül számolés vásárol.)Pár dolgot nem értek megint Szittyánál.
1, Gépágyú védelem: Ez nem azt jelenti, hogy valaki a vadászgépével végig szórja az összes gépet? Ha valamit csinálunk, az szerintem édes kevés, hogy fedélzeti géppityu meg máshol felrobbant bombák repeszeitől védjük. Ha máshol felrobbant a bomba, akkor az ottani gép vagy normális fedezékben állt vagy megsemmisült.
2, Én azt javaslom, hogy úgy kezdjünk tervezni, ha az ország akar ilyet, hogy az ellenség tökéletesen tudni fogja a fedezék meglétét és legfeljebb azt lehet mismásolni, hogy pontosan mennyit bírnak. De Hozzávetőlegesen lesznek elképzeléseik. (Például megnézik a Közbeszerzési Értesítőből az árát. Arról nem is beszélve, hogy egy emberüket kiállítják az út szélére és számolja, hány teherautó beton ment be.)
3, Én nem a mostani technológiával számolnék, hanem a jövővel. A veszély és az áthatolás ereje valószínűleg nem lefelé fog csökkenni.
4, Ha én felvetném, valszeg nagyon nagy támadást kapnék, hogy melyik az olcsóbb? Beton fedezéket építeni a gépeknek vagy működő légelhárítást. (És itt az sem érv számomra, hogy ágyúval nem lövünk verébre. Ha egy rakéta eljut Kecskemétig, az önmagában elég drága, hogy egy rövid hatótávolságú rakétával leszedjük. Akár egy mobil egység odaállításával is. Egy drónra szintén ez igaz, ha nyerni akarjuk a háborút, akkor a berepülő darab csak egy nagyobb raj része, aminek 95%-át már le kellett tudnunk lőni. Ott már költség tekintetében nem számít egy rakéta, ami elintézi.)
Szóval nekem nem tetszik ez az olcsó, de jó sok. Mennyi lenne az a jó sok? A gépek számának 10-szerese? Vagy csak dupla annyi, hogy ne kelljen egyre rákölteni rendes pénzt? És cserébe a találatok 50%-a megsemmisít egy kulcsfontosságú gépet. Ha és amennyiben ilyen problémáink lesznek, hogy nem tudjuk megvédeni Kecsót és környékét sem, akkor nem egyetlen találatra kellene számolni.
Szóval nem világos számomra, hogy mi ez az olcsó, de sok előnye.
Közben olvasom, hogy ez benned is felmerült.
az aktív védelem lehet többet ér csöves és rakétás kombinációja (nemtudom mik az árak fejből de RM csöves+ rakétás oblyektumvédelmi rendszerei lehet anyagilag jobban megérnék) (tényleg nemtudom 30 mrd ft nyi keretig kb)
mindent nem tehetsz beton alá. de a beton csak azt védi ami alatta van mig a légvédelmi ernyő az egész bázist (és még a drüónt is leszedi)
A 30 éve, pont a kivonás előtt felújított és szinte nulla terhelést kapott lacházi kifutópálya még most is jobb állapotban van, mint a kecskeméti.
Ennyire jól sikerült egy éve a kecskeméti teljes pályafelújítás?
M
molnibalage
Guest
Már csak a műholdfelvételeket nézve élek a kétkedés jogával...
Én emiatt is pislogok.
Egy reptér meg sokkal több, mint egy betoncsík...
Na, azokkal a részekkel mi van Lacházán? Ja, hogy nem léteznek...
Pl. nincs távvezetéki kapcsolata...
nagyon széttagolom de mostmár lesz.rom.
azért is nem árt plusz fedezék mert ha az eggyik találatot kap a gép megmenekül az a fedezék valószínűleg használhatatlan lessz (vagy a következő találatot vagy kibírja vagy nem) tehát 30 mrd lehet hogy kevés is a védettebb ek esetében.
és előbb utóbb lehet hogy szétfogják kapni az összes fedezéket mig légvédelem esetében ez lehet könnyebben pótólható (pláne oblyektum védelmi eszközök tekintetébe.) persze azok nem védenek ballisztikus rakéták ellen...
ugyhogy nekem mintannyira nem hozzáértőnek nincs konkrét állásfoglalásom igazából.
de azt tudom hogy ha betonfedezék ott nem mindegy milyen és mennyi (erre kellene egy jó kalkuláció) vs olyektum védelem hasonló összegből ami viszont egyéb infrastruktürát nagyobb gépeket municiót és embereket is véd
azért is nem árt plusz fedezék mert ha az eggyik találatot kap a gép megmenekül az a fedezék valószínűleg használhatatlan lessz (vagy a következő találatot vagy kibírja vagy nem) tehát 30 mrd lehet hogy kevés is a védettebb ek esetében.
és előbb utóbb lehet hogy szétfogják kapni az összes fedezéket mig légvédelem esetében ez lehet könnyebben pótólható (pláne oblyektum védelmi eszközök tekintetébe.) persze azok nem védenek ballisztikus rakéták ellen...
ugyhogy nekem mintannyira nem hozzáértőnek nincs konkrét állásfoglalásom igazából.
de azt tudom hogy ha betonfedezék ott nem mindegy milyen és mennyi (erre kellene egy jó kalkuláció) vs olyektum védelem hasonló összegből ami viszont egyéb infrastruktürát nagyobb gépeket municiót és embereket is véd