[HUN] KF41 Lynx / Hiúz
- Téma indítója borisz
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
-
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:
- a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
- a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők
Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.
Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.
Szerviz rendben lesz ez biztos. Ami a tartalék alkatrészeket illeti, olyan raktárkészlet lesz belőle, amit és amennyit a Honvédség beraktároz. Egy gyár nem raktároz. A legtöbbnek pár napos alkatrész készlete van a gyártáshoz.
A gyár is raktároz. Még az autóiparban is ahol egy ideig "dúlt" a JIT őrület ott is igen hamar rájöttek, hogy amennyiben egy "húszforintos" csavar késik (akár csak kicsit), akkor nem akkora nagy buli, ha mondjuk egy kisvárosnyi gyár kompletten leáll. Egészen egyszerűen sokkal többet buknak, mint mondjuk egy db csavar párórás tárolásán. így hát ott is a JIT egy módosított vállfajában gondolkodnak, ahol igenis van készletgazdálkodás illetve raktározás az alkatrészek tekintetében.
Pedig ugye ez esetben komoly automatizált gyártás mellett igen részletes előrejelzésekkel illetve adott esetben egyeztetések vannak a szállítókkal. Akik jellemzően az adott gyár köré települtek fizikailag is. Komoly oda-vissza jelzésekkel (EDI is), még a szállítmányozókat is bevonva a folyamatba adott esetben. Meg persze komoly kötbérekkel meg egyebekkel. Aztán mégis ...
Itt meg lesz egy kb. "félmanufakturális" gyártás, ahova az alkatrészeket az ország több pontjáról, cseh/szlovákoktól, németektől és ausztráloktól fog beérkezni. Hát készlettartás nélkül "soxerencsét" ...
Más a gyártáshoz és más az üzemeltetéshez szükséges alkatrész.A gyár is raktároz. Még az autóiparban is ahol egy ideig "dúlt" a JIT őrület ott is igen hamar rájöttek, hogy amennyiben egy "húszforintos" csavar késik (akár csak kicsit), akkor nem akkora nagy buli, ha mondjuk egy kisvárosnyi gyár kompletten leáll. Egészen egyszerűen sokkal többet buknak, mint mondjuk egy db csavar párórás tárolásán. így hát ott is a JIT egy módosított vállfajában gondolkodnak, ahol igenis van készletgazdálkodás illetve raktározás az alkatrészek tekintetében.
Pedig ugye ez esetben komoly automatizált gyártás mellett igen részletes előrejelzésekkel illetve adott esetben egyeztetések vannak a szállítókkal. Akik jellemzően az adott gyár köré települtek fizikailag is. Komoly oda-vissza jelzésekkel (EDI is), még a szállítmányozókat is bevonva a folyamatba adott esetben. Meg persze komoly kötbérekkel meg egyebekkel. Aztán mégis ...
Itt meg lesz egy kb. "félmanufakturális" gyártás, ahova az alkatrészeket az ország több pontjáról, cseh/szlovákoktól, németektől és ausztráloktól fog beérkezni. Hát készlettartás nélkül "soxerencsét" ...
Az egyik a gyár gondja, a másik a seregé.
Igen. Ezzel a részével is tisztában vagyok. Mint ahogy azzal is, hogy a gyártás és a karbantartás az két különböző dolog.
Mondjuk azért jó lenne ha leggyakrabban kopó, cserélendő alkatrészt helyben tudnák gyártani - legalább valami "visszacsurogna" az üzemeltetési költségből.
Már nem divat szűzen nősülni.
Az ausztrálok akkor spórolnának nekünk, ha megosztanák az eredményeket, meg ismernénk a követelményeket.
De akkor is kellene saját, hisz a magyar biztos, hogy eltér az ausztrál prototípusoktól.
Az ausztrál viszont fizetett 60 millió dollárt a 3-3 protóért.
Az RM viszont nem érdekelt a közös tesztben, sőt az eredmények nyilvánosságra kerülése én sem, hisz sok minden vitatható, szubjektív.
A csehek csak a demó-t próbálgatják, ők nem tettek bele annyi pénzt, mint az ausztrálok.
A demó ilyen szempontból nem ad semmit, hisz teljesen más, mint egy működő harcjármű.
Nekünk egy sorozatgyártottat kellene tesztelni.
Az meg nincs.
Vagy működő prototípust. Az sincs.
Megint ezek a negatív hullámok, Moriarty!
Szerinted mit fognak kezdeni a kenguruk a feltárt hibákkal? 100 évre titkosítják? Ne tudjon róla az ellenség és akkor nem lesz gond?
Ha mi a 10. rendszeresítők lennénk az 5. összeszerelő üzemmel, akkor egyetértenék veled. Ők rakták bele a pénzt. Ez a gondolat ott bukik meg, hogy nem Berlin tartozik felelősséggel a jármű megfelelő működéséért. Hiába leveleznek a következő kancellárral vagy az RM vezérrel, hogy mit kéne kijavítani, a BW nem tesztel és nem javít semmi hibát a Lynxen. (Egyenlőre nem tervez ilyet.) Zala és a Honvédség az egyetlen, akit meg tudnak kérdezni arról, hogy egyes nem szeretem dolgokat tervezik-e kijavítani vagy mik a fejlesztési elképzeléseink.
Az ausztrálok nem olyan gazdagok, hogy saját maguknak németben kijavíttatják a hiányosságot és kérik, hogy ezt titkolják el előlünk és mi egy újabb költség keretből egy másik módszerrel oldjuk meg ugyan azt.
A Lynx egy nemzetközi termék lesz. Egységes megoldásokat szeretne mindenki kínálni az egész világ számára. Kivétel az USA, mert ott jelentősen egyénire lesz szabva.
Az ausztrál Lynx gyártás (450 db) miatt nem jó a gondolatmeneted.
Mi érdekük lenne minket bevonni az ő projektjükbe?
Mi az alkatrész vagy bármi, amit tőlünk kellene megvenniük?
Akkor miért is osztanák meg velünk azt, amiért ők fizetnek mi pedig nem?
Szerintem ha diplomáciai úton kikérjük a teszt eredményt, akkor az Ausztrálok egy részét oda is adnák.
Nyilván szükséges a saját teszt, de legalább a HM tudná "mire kell figyelni". Ha jól tudom, akkor az Ausztrálok egye példányt szét fognak lőni, robbantani tesztelési célból - ezt a HM-ből nem nézem ki, ahhoz túl drága a cucc...
Pedig a BTR 30-asát meg 14,5-ösét megnézném, hogy remekel a Lynx páncél ellen: papíron bírnia kell, de nézzük meg a valóságban!
Mondjuk mivel itt lesz a gyár, akkor egy "modellt" össze tudnának rakni lövészeti teszt céljára...
Nyilván szükséges a saját teszt, de legalább a HM tudná "mire kell figyelni". Ha jól tudom, akkor az Ausztrálok egye példányt szét fognak lőni, robbantani tesztelési célból - ezt a HM-ből nem nézem ki, ahhoz túl drága a cucc...
Pedig a BTR 30-asát meg 14,5-ösét megnézném, hogy remekel a Lynx páncél ellen: papíron bírnia kell, de nézzük meg a valóságban!
Mondjuk mivel itt lesz a gyár, akkor egy "modellt" össze tudnának rakni lövészeti teszt céljára...
A konkurens jármuvet valasztják maguknak?
Még mindig folyik a versenyi és ha nem Lynx nyerne, nem hiszem, hogy nagy dobra lesz verve, pontosan miért.
Nem fogjátok tudni, hogy technikai okok miat, vagy csak a kóreaiak jobban "nyomtak".
Oké, meggyőztél. Egy kicsit elkapott a hév és egy idealizált világot vázoltam fel.
Nyilván ha a szlovákok megrendelnek a saját F-16 Viper gépeikre egy módosítást, azt megtartják maguknak és hülyék lennének megosztani a bolgárokkal. Kap mind kettő egy '80-as évekbeli alap kasznit és döntse el mindegyik, hogy mit akar kihozni belőle. Nem az, hogy katalógusban lapozgatom az eddig rendszeresítő országok igényei által már megoldott Block20-at, Block50-et, Block-70-et.
Egy nemzetközi cég nem így működik, pedig baszott jó lenne!
A konkurens jármuvet valasztják maguknak?
Még mindig folyik a versenyi és ha nem Lynx nyerne, nem hiszem, hogy nagy dobra lesz verve, pontosan miért.
Nem fogjátok tudni, hogy technikai okok miat, vagy csak a kóreaiak jobban "nyomtak".
És a koreai gép hibáival mit kezdenek?
Egyiket sem az ausztrálok igényei mentén fejlesztették ki, de nyilván abból indulok ki, hogy valamelyiket rendszeresíteni fogják és a változáshoz a kérelmeket azt a gyártóhoz továbbítják, nem Joe's Garage-ban hegesztenek rá egy saját megoldást. Jogos az észrevétel, hogy ha Ajax szintű hibák vannak benne, akkor arról nem fognak hosszan beszélni, simán csak megveszik a másikat. Ha a Lynx a megfelelőbb számukra, akkor pedig a koreaiaknak nem adnak változtatási javaslatokat, hanem a választott gyártóval fognak részletesebben beszélni.
De mind két márka esetén fixen kell számítani arra, hogy lehetnek ilyenek.
A gyár is raktároz. Még az autóiparban is ahol egy ideig "dúlt" a JIT őrület ott is igen hamar rájöttek, hogy amennyiben egy "húszforintos" csavar késik (akár csak kicsit), akkor nem akkora nagy buli, ha mondjuk egy kisvárosnyi gyár kompletten leáll. Egészen egyszerűen sokkal többet buknak, mint mondjuk egy db csavar párórás tárolásán. így hát ott is a JIT egy módosított vállfajában gondolkodnak, ahol igenis van készletgazdálkodás illetve raktározás az alkatrészek tekintetében.
Pedig ugye ez esetben komoly automatizált gyártás mellett igen részletes előrejelzésekkel illetve adott esetben egyeztetések vannak a szállítókkal. Akik jellemzően az adott gyár köré települtek fizikailag is. Komoly oda-vissza jelzésekkel (EDI is), még a szállítmányozókat is bevonva a folyamatba adott esetben. Meg persze komoly kötbérekkel meg egyebekkel. Aztán mégis ...
Itt meg lesz egy kb. "félmanufakturális" gyártás, ahova az alkatrészeket az ország több pontjáról, cseh/szlovákoktól, németektől és ausztráloktól fog beérkezni. Hát készlettartás nélkül "soxerencsét" ...
A gyártásnak van egy üteme. Egy folyamata. Ehhez jönnek az alkatrészek. Minimális ideig tart ki egy gyár a raktárában lévő készlettel. Néhány nap, de az is lehet, pár óra a tartalék. Időablakosak az alkatrészszállítmányok. Órára kell érkezniük, még több száz km-ről is. Ha gond van arra annyira készülnek, hogy általában két beszállítós minden alkatrész, a komolyabb cégeknél. Az Opelnél amikor ott voltam, minden két helyről jött. Pld., olajteknő, német BDW, ill., izraeli cégtől. Motorblokk, német, ill., spanyol gyártású volt. Hengerfej, helyi gyártás, ill, osztrák gyárból Aspernből. Kábelezés, Delphi Szombathely, illetve Botswanaból, Afrika déli részéről. Dugattyú, angol KS Pistons cégtől, illetve Brazíliából egy ottani gyártótól. Kuplung szerkezetek, tárcsák, LUK, illetve Sachs. Ezek csak azok, amik most beugrottak fejből. Most a chip hiányt lehet hallani, de van sok más alkatrész is ami hiányzok sokszor a termelésből. Na, nem a beszállítók nem gyártanak, hanem a szállítmányozás akadozik inkább. Tehát maga a gyártás annyi alkatrészt fog rendelni, amennyi a megrendelt mennyiség legyártásához kell, illetve, amennyi a harcjárművek szervizelését biztosítja. De ezt nem egyben, hanem folyamatosan fogja rendelni, nem fog pénze állni alkatrészben, egy raktárban. Itt a Honvédség tervezőinek kell okosnak lenni, hogy minősített helyzetben is tudják biztosítani a harcjárművek működését, ha valami gebasz miatt leáll a külföldi alkatrészellátás. Nyilván akik a szerződéseket kötik, kell hogy gondoljanak mindenre.
Nem tőlük vesszük az összes tornyot? Vagy az csak az első német adag?
De még az sem rossz pénz.
Majd a gyár felállásából megtudjuk, lesz-e itt valami megmunkálás, gyártás, vagy összeszerelés csak. Először biztos hogy csak összeszerelés, ne álljatok fejre ettől. Tanulni kell az egészet, most kezdjük. Több év munka és tapasztalat, és menni fog a fejlesztés és esetleg bizonyos alkatrészek gyártása. Már amit az anyacég gyárt. Ami beszállítótól vesznek, gondolom az alkatrészek 95 %-át legalább, azt továbbra is venni fogják.
Szerintem az alapszerkezetet itt gyártják majd - ha nem is egyből. Ehhez kb. kell egy-két profi lézeres-plazmás CNC lemezvágó meg 1-2 tucat profi hegesztő, aki összetud hegeszteni jó minőségben több centis páncéllemezeket.
Szóval páncélteknőt, tornyot (csupaszon) azért kinézek a zalai üzemből viszonylag hamar...
Elfogadom, hogy nem értünk egyet - ugyanakkor igen hasznosnak tartom az eszmecserét, mert a gyártásszervezés igen fontos része a projektnek. Én továbbra is tartom, hogy harcjárműgyártás esetén nem lesz "órára szállítás". És most nem csak Ausztráliából jövő cumókra (pl. a tornyok) gondolok, hanem a minden másra is. Egész egyszerűen a sofőr beragad egy dugóba egy sztrádán/körgyűrűn vagy éppen rosszul jön ki a pihenője és máris dől a mutatvány.
A chip hiánynál nem annyira a szállítmányozók voltak a ludasak. A forecast (tervezés) volt rossz. Az autógyártók úgy gondolkodtak, hogy majd mindenkinek jól nem lesz pénze autóra, mert pandémia. Aztán az emberek meg úgy gondolkodtak, hogy pandémia alatt lehet kevesebbet akarnak zsúfolt tömegközlekedésen nyomorogni (leegyszerűsítés). Azaz az autógyártók igény csökkenéssel számoltak és így adták le a terveiket a beszállítóknak. Azok meg a kapacitást eladták másoknak egy pillanat alatt, mert más területen is ugrásszerűen nőtt az igény. Nos az emberek meg több autót akartak és a megnövekedett igényt a csökkenő alkatrész mennyiség mellett nem tudták kiszolgálni. Chipgyártó kapacitást - amit máshol lekötöttek - meg felszabadítani nem tudtak a beszállítók sem ...
milyen tornyot??? lemaradtam valamiről? Utolsó emlékeim szerint a torony az RM cseh üzemiben készül...
Nem velünk kell megosztaniuk, de a teszten a RM képvislői is jelen kell legyenek!
Na de ha tegyük fel most dobsz piacra egy új mosógépet! Eladod az első db-at és jön a visszajelzés, hogy szar mert zörög a dob, akkor javítasz rajta vagy adod tovább ugyan azzal a hibával??? Ha a gyártó fele jönnek a visszajelzések, hogy ezen kell javítani meg azon, akkor a gyártó miért adná el ugyan azzal a hibával a termékét?! Magyarán az Ausztrál tesztek eredményei valamilyen szinten így is úgy is hasznunkra válnak! Lehet én gondolom túl!