Ausztrália fegyveres ereje és haderőfejlesztése

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

SilvioD

Well-Known Member
2018. december 23.
25 873
91 398
113
Az ausztrálok szerint jelezték, hogy vannak kétségeik, bár azt elismertél az USA-val titokban tárgyaltak.

 
  • Tetszik
Reactions: Nagy Csaba

imike

Well-Known Member
2013. január 29.
2 055
6 513
113
Pont ez a lényeg, hogy elkezdődött az érdemi munka, miután aláírták az 50Mrd AUD szerződést 2019-ben majd nem sokkal később már 90Mrd-ot említ minden újság, miközben az árnövekedést nem indokolhatja a 30 éves support sem. (Erről külön is írnak)
És pont emiatt meredek az ügy, hogy mivel az ausztrál kormány titkosította az ügyet ki sem derülhet, hogy miért lett belőle 90Mrd.
Biztos kiderült mint a csehek lövegeinél, hogy csak francia löszert (torpedot) használhatnak és ennyit kértek a franciák a kilövök átalakításához (csak vicceltem).
 

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
47 825
81 196
113
lmhxgnUt9cw.jpg
 

ladagrant

Well-Known Member
2019. január 30.
2 413
4 448
113
Akárhogy is történt, nem épp elegánsan kezelték ezt a vásárlást az ausztrálok. Gyakorlatilag ugyanaz a párt intézte az üzletet a franciák és az amerikaiak között is. Ekkora ott a fejetlenség?
 
  • Hűha
Reactions: formosa1
W

Wilson

Guest
Ijesztően felelőtlen politika .....


E_wECw0VgAAs4XG


Az amerikai Quincy Institute of America az AUKUS szövetségről és a 750 tengerentúli amerikai katonai bázisról.

Nem csak a tengeralattjáró-politika az, ami ijesztően felelőtlen. Az AUKUS bővíti az amerikai katonai jelenlétet Ausztráliában. Egy új Quincy-tanulmány szerint ez új katonai támaszpontokkal egészítenék ki a 750 meglévő tengerentúli amerikai támaszpontot. Az USA és Ausztrália közötti atom-tengeralattjáró-üzlet múlt heti bejelentése nagyrészt figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy az amerikai kormány új amerikai katonai bázisok építését tervezi Ausztráliában. Peter Dutton ausztrál védelmi miniszter szeptember 16-i sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy új haditengerészeti, légi és szárazföldi létesítményeket terveznek, amelyek "kombinált logisztikai, támogatási és karbantartási képességekkel támogatják a kibővített műveleteinket, beleértve ... a tengeralattjáróink és felszíni erőink, harci járműveink, valamint az amerikai katonai repülőgépek minden típusának rotációs telepítését Ausztráliában".

Az amerikai hadseregnek már legalább hét létesítménye van Ausztráliában. Miközben a mainstream média gyakran hangoztatja a "Kína fokozódó katonai jelenlététől való félelmét a Dél-kínai-tengeren", az amerikai hadseregnek több száz támaszpontja van az ázsiai-csendes-óceáni térségben, Kína határait körülvéve.

Egy új, átfogó lista szerint..

https://quincyinst.org/report/drawd...curity-through-military-base-closures-abroad/

Az USA tengerentúli katonai létesítményeiről, amelyet segítettem összeállítani a Quincy Institute és a World BEYOND War számára, világszerte, a közelmúltbeli afganisztáni kivonulás ellenére, az USA kormánya még mindig mintegy 750 katonai bázist tart fenn a tengerentúlon, 80 külföldi országban és gyarmaton. Az, hogy a Biden-kormányzat a már így is hatalmas számú ausztráliai és más csendes-óceáni bázisok bővítését tervezi, az mélyen aggasztó. A politikai spektrumban, sőt még az amerikai hadseregben is egyre inkább elismerik, hogy az országnak - ahogy Roger Brady, az amerikai légierő nyugalmazott négycsillagos tábornoka fogalmazott - "túl sok bázisa van" a tengerentúlon. Elemzők, tudósok, politikusok és más megfigyelők arra a következtetésre jutottak, hogy számos tengerentúli bázist már évtizedekkel ezelőtt be kellett volna zárni, ami aláássa az USA és a világ biztonságát. "Szerintem túl sok infrastruktúránk van a tengerentúlon" - mondta Mark Milley, az amerikai hadsereg vezető tisztje és a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke 2020 decemberében.

Az év elején Biden elnök bejelentette, hogy globális helyzetértékelést indítanak annak érdekében, hogy megvizsgálják és biztosítsák, hogy az USA katonai bevetései világszerte "megfelelően összhangban legyenek külpolitikai és nemzetbiztonsági prioritásainkkal". Bár a kormányzat nem jelentette be a felülvizsgálat eredményét, a csendes-óceáni térségben történő katonai erősítés veszélyes lépés lenne a rossz irányba, ahol bázisok építése helyett inkább bázisok bezárására van szükség. A második világháború óta az Egyesült Államok több száz és száz bázist tart fenn külföldi országokban. A Pentagon szerint több mint 75 évvel a háború befejezése után még mindig 119 támaszpont létezik Németországban és Japánban. Az Antarktisz kivételével az összes kontinensen található amerikai bázisok mérete a város méretű létesítményektől kezdve a több tízezer katonát és családtagjaikat befogadó létesítményeken át a kis megfigyelő létesítményekig és a drónok repülőteréig terjed.

Az Egyesült Államokban évtizedekig a legtöbben nem kételkedtek e bázisok szükségszerűségében. Túl sokan hittek abban, hogy ha egy bázis létezik, akkor annak oka van. Túl sokan hitték, hogy minél több bázis, annál nagyobb a biztonság. Sajnos gyakran ennek az ellenkezője történt: a több külföldi bázis kevesebb biztonságot jelentett az Egyesült Államok és a világ számára. Évente több tízmilliárd adódollárt költenek felesleges külföldi katonai infrastruktúrák fenntartására, miközben a hazai infrastruktúra omladozik, és trilliárdokra lenne sürgősen szükség a világjárványok, a globális felmelegedés és más sürgető egészségügyi, oktatási, lakhatási és környezetvédelmi szükségletek megoldására. Óvatos becslésem szerint a tengerentúli bázisok építésének, működtetésének és fenntartásának éves költsége 55 milliárd dollár - több, mint a Külügyminisztérium teljes költségvetése.

A bázisok globális szinten inkább az Egyesült Államok arcát jelentik, mint a diplomatákét, ami a külpolitika veszélyes, régóta tartó militarizálódását tükrözi: a 750 külföldi bázis majdnem háromszorosa (276) az amerikai nagykövetségek, konzulátusok és képviseletek számának világszerte. Míg számos más országnak vannak külföldi támaszpontjai más országok területén, az Egyesült Államok ellenőrzi a túlnyomó többséget. Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Törökország és néhány más ország együttesen valószínűleg mintegy 200 külföldi támaszponttal rendelkezik. Kínának öt külföldi bázisa van (plusz a tibeti bázisok).

A külföldi támaszpontok a geopolitikai és katonai feszültséget is növelik, és arra ösztönzik az olyan országokat, mint Kína, Oroszország, Irán és Észak-Korea, hogy növeljék katonai kiadásaikat (és tengerentúli támaszpontok építését), ha amerikai támaszpontok veszik körül őket. Hogyan reagálnának az amerikai vezetők, ha Kína vagy Oroszország akár csak egyetlen bázist is építene az amerikai határ közelében?

Amint az új QI-jelentésünk és a bázisok listája mutatja, az amerikai bázisok legalább 38 nem demokratikus országban és gyarmaton akadályozzák a demokrácia terjedését. Az Egyesült Államok gyarmatain ("területein"), Puerto Ricóban, Guamban, az Északi-Mariana-szigeteken, Amerikai Szamoán és az Amerikai Virgin-szigeteken lévő támaszpontok hozzájárultak az Egyesült Államok többi részével fennálló gyarmati kapcsolatuk fenntartásához.

A tengerentúli bázisok gyakran jelentős károkat okoznak a környezetben, károsítják és bosszantják a helyi lakosokat. Az amerikai katonák által elkövetett balesetek és bűncselekmények, beleértve a nemi erőszakot és a gyilkosságokat, valamint az idegen földek elfoglalása szintén hozzájárulnak az érthető tiltakozásokhoz és az Egyesült Államok hírnevének romlásához. Bár a tiltakozások túlnyomó többsége erőszakmentes, Oszama bin Laden a 9/11-es támadásokat többek között azzal indokolta, hogy az Egyesült Államok katonai jelenlétet tart fennt a szent muzulmán földön, Szaúd-Arábiában.

Egyesek azt mondják, hogy az Egyesült Államoknak több száz tengerentúli bázist kellene fenntartania a béke fenntartása érdekében, és az ellenség elrettentése révén biztonságosabbá kellene tennie az Egyesült Államokat és a világot. Erre azt mondom: bizonyítsa be. Nem tudná. Nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy a külföldön lévő amerikai támaszpontok hatékony és stratégiailag hasznos elrettentő erőt jelentenének. Eközben a végtelen háborúk elmúlt 20 éve azt mutatja, hogy a külföldi támaszpontok megkönnyítették az amerikai vezetők számára, hogy pusztító agressziós háborúkat indítsanak és tartsanak fenn, mint például Afganisztánban, Irakban, Jemenben, Szomáliában, Líbiában és 20 másik országban, ahol az amerikai erők katonai bevetésre képesek.

A Biden-kormányzat még mindig vissza fordulhat, és bezárhatja a tengerentúli bázisokat, és lemondhat az olyan helyeken, mint Ausztrália, újak építésére irányuló tervekről. George W. Bush, Bill Clinton és George W. Bush elnökök az 1990-es és 2000-es években több száz felesleges bázist zártak be Európában és Ázsiában. A Kongresszusnak nem kellene részt vennie a tengerentúli bezárásokban, mivel a tengerentúli bázisok átszervezésének és bezárásának (BRAC) folyamata nem létezik; a képviselőknek azonban támogatniuk kellene a tengerentúli bezárásokat, hogy több ezer katonát és családtagot - és azok fizetését - visszavezessék saját körzetükbe és államukba. A hazai bázisokon jelentős kapacitásfelesleg van a hazatérő katonák és családjaik számára.

Ellentétben Donald Trump korábbi elnöknek a szíriai bázisok és csapatok elhamarkodott kivonásával, Biden óvatosan és felelősségteljesen tudná bezárni a bázisokat, megnyugtatva a szövetségeseket, pénzt takarítva meg és erősítve az USA diplomáciai jelenlétét világszerte. "Csökkentsük / építsük fel" kellene lennie a mantrának: változtassuk meg a tengerentúli műveletek alapvető megközelítését, hozzuk haza a csapatokat és családjaikat, és erősítsük meg az ország diplomáciai pozícióját és szövetségeit. 750 tengerentúli bázis fenntartása és újak építése Ausztráliában ijesztően felelőtlen politika, amely - ami a legijesztőbb - a Kínával szembeni katonai feszültségek fokozódásához vezet, és a korábbinál is valószínűbbé teszi azt, aminek egy nukleáris versenytárssal való háborúnak kellene lennie.

https://responsiblestatecraft.org/2...pands-us-military-footprint-in-australia-too/

Kis kiegészítés

Természetesen ennek éppen az ellenkezője fog történni - egy új hidegháború új katonai bázisokat fog igényelni, nem pedig bezárásokat. És erre annak ellenére kerül sor, hogy Biden "a végtelen háborúk korszakának befejezéséről" fecsegett.
Az USA nem fogja önként feladni a globális hegemóniát. És mivel a világszerte található bázisok részei e hegemónia fenntartásának mechanizmusának, tömeges bezárásuk az Egyesült Államok mint globális szuperhatalom megszűnését jelentené. Az amerikai establishment pedig semmiképpen sem mehet bele ebbe. Legalábbis még nem.


Colonelcassad
 

ladagrant

Well-Known Member
2019. január 30.
2 413
4 448
113
Ijesztően felelőtlen politika .....


E_wECw0VgAAs4XG


Az amerikai Quincy Institute of America az AUKUS szövetségről és a 750 tengerentúli amerikai katonai bázisról.

Nem csak a tengeralattjáró-politika az, ami ijesztően felelőtlen. Az AUKUS bővíti az amerikai katonai jelenlétet Ausztráliában. Egy új Quincy-tanulmány szerint ez új katonai támaszpontokkal egészítenék ki a 750 meglévő tengerentúli amerikai támaszpontot. Az USA és Ausztrália közötti atom-tengeralattjáró-üzlet múlt heti bejelentése nagyrészt figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy az amerikai kormány új amerikai katonai bázisok építését tervezi Ausztráliában. Peter Dutton ausztrál védelmi miniszter szeptember 16-i sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy új haditengerészeti, légi és szárazföldi létesítményeket terveznek, amelyek "kombinált logisztikai, támogatási és karbantartási képességekkel támogatják a kibővített műveleteinket, beleértve ... a tengeralattjáróink és felszíni erőink, harci járműveink, valamint az amerikai katonai repülőgépek minden típusának rotációs telepítését Ausztráliában".

Az amerikai hadseregnek már legalább hét létesítménye van Ausztráliában. Miközben a mainstream média gyakran hangoztatja a "Kína fokozódó katonai jelenlététől való félelmét a Dél-kínai-tengeren", az amerikai hadseregnek több száz támaszpontja van az ázsiai-csendes-óceáni térségben, Kína határait körülvéve.

Egy új, átfogó lista szerint..

https://quincyinst.org/report/drawd...curity-through-military-base-closures-abroad/

Az USA tengerentúli katonai létesítményeiről, amelyet segítettem összeállítani a Quincy Institute és a World BEYOND War számára, világszerte, a közelmúltbeli afganisztáni kivonulás ellenére, az USA kormánya még mindig mintegy 750 katonai bázist tart fenn a tengerentúlon, 80 külföldi országban és gyarmaton. Az, hogy a Biden-kormányzat a már így is hatalmas számú ausztráliai és más csendes-óceáni bázisok bővítését tervezi, az mélyen aggasztó. A politikai spektrumban, sőt még az amerikai hadseregben is egyre inkább elismerik, hogy az országnak - ahogy Roger Brady, az amerikai légierő nyugalmazott négycsillagos tábornoka fogalmazott - "túl sok bázisa van" a tengerentúlon. Elemzők, tudósok, politikusok és más megfigyelők arra a következtetésre jutottak, hogy számos tengerentúli bázist már évtizedekkel ezelőtt be kellett volna zárni, ami aláássa az USA és a világ biztonságát. "Szerintem túl sok infrastruktúránk van a tengerentúlon" - mondta Mark Milley, az amerikai hadsereg vezető tisztje és a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke 2020 decemberében.

A tengerentúli bázisok gyakran jelentős károkat okoznak a környezetben, károsítják és bosszantják a helyi lakosokat. Az amerikai katonák által elkövetett balesetek és bűncselekmények, beleértve a nemi erőszakot és a gyilkosságokat, valamint az idegen földek elfoglalása szintén hozzájárulnak az érthető tiltakozásokhoz és az Egyesült Államok hírnevének romlásához. Bár a tiltakozások túlnyomó többsége erőszakmentes, Oszama bin Laden a 9/11-es támadásokat többek között azzal indokolta, hogy az Egyesült Államok katonai jelenlétet tart fennt a szent muzulmán földön, Szaúd-Arábiában.Az év elején Biden elnök bejelentette, hogy globális helyzetértékelést indítanak annak érdekében, hogy megvizsgálják és biztosítsák, hogy az USA katonai bevetés

Az Egyesült Államokban évtizedekig a legtöbben nem kételkedtek e bázisok szükségszerűségében. Túl sokan hittek abban, hogy ha egy bázis létezik, akkor annak oka van. Túl sokan hitték, hogy minél több bázis, annál nagyobb a biztonság. Sajnos gyakran ennek az ellenkezője történt: a több külföldi bázis kevesebb biztonságot jelentett az Egyesült Államok és a világ számára. Évente több tízmilliárd adódollárt költenek felesleges külföldi katonai infrastruktúrák fenntartására, miközben a hazai infrastruktúra omladozik, és trilliárdokra lenne sürgősen szükség a világjárványok, a globális felmelegedés és más sürgető egészségügyi, oktatási, lakhatási és környezetvédelmi szükségletek megoldására. Óvatos becslésem szerint a tengerentúli bázisok építésének, működtetésének és fenntartásának éves költsége 55 milliárd dollár - több, mint a Külügyminisztérium teljes költségvetése.

A bázisok globális szinten inkább az Egyesült Államok arcát jelentik, mint a diplomatákét, ami a külpolitika veszélyes, régóta tartó militarizálódását tükrözi: a 750 külföldi bázis majdnem háromszorosa (276) az amerikai nagykövetségek, konzulátusok és képviseletek számának világszerte. Míg számos más országnak vannak külföldi támaszpontjai más országok területén, az Egyesült Államok ellenőrzi a túlnyomó többséget. Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Törökország és néhány más ország együttesen valószínűleg mintegy 200 külföldi támaszponttal rendelkezik. Kínának öt külföldi bázisa van (plusz a tibeti bázisok).

A külföldi támaszpontok a geopolitikai és katonai feszültséget is növelik, és arra ösztönzik az olyan országokat, mint Kína, Oroszország, Irán és Észak-Korea, hogy növeljék katonai kiadásaikat (és tengerentúli támaszpontok építését), ha amerikai támaszpontok veszik körül őket. Hogyan reagálnának az amerikai vezetők, ha Kína vagy Oroszország akár csak egyetlen bázist is építene az amerikai határ közelében?

Amint az új QI-jelentésünk és a bázisok listája mutatja, az amerikai bázisok legalább 38 nem demokratikus országban és gyarmaton akadályozzák a demokrácia terjedését. Az Egyesült Államok gyarmatain ("területein"), Puerto Ricóban, Guamban, az Északi-Mariana-szigeteken, Amerikai Szamoán és az Amerikai Virgin-szigeteken lévő támaszpontok hozzájárultak az Egyesült Államok többi részével fennálló gyarmati kapcsolatuk fenntartásához.

A tengerentúli bázisok gyakran jelentős károkat okoznak a környezetben, károsítják és bosszantják a helyi lakosokat. Az amerikai katonák által elkövetett balesetek és bűncselekmények, beleértve a nemi erőszakot és a gyilkosságokat, valamint az idegen földek elfoglalása szintén hozzájárulnak az érthető tiltakozásokhoz és az Egyesült Államok hírnevének romlásához. Bár a tiltakozások túlnyomó többsége erőszakmentes, Oszama bin Laden a 9/11-es támadásokat többek között azzal indokolta, hogy az Egyesült Államok katonai jelenlétet tart fennt a szent muzulmán földön, Szaúd-Arábiában.


Ellentétben Donald Trump korábbi elnöknek a szíriai bázisok és csapatok elhamarkodott kivonásával, Biden óvatosan és felelősségteljesen tudná bezárni a bázisokat, megnyugtatva a szövetségeseket, pénzt takarítva meg és erősítve az USA diplomáciai jelenlétét világszerte. "Csökkentsük / építsük fel" kellene lennie a mantrának: változtassuk meg a tengerentúli műveletek alapvető megközelítését, hozzuk haza a csapatokat és családjaikat, és erősítsük meg az ország diplomáciai pozícióját és szövetségeit. 750 tengerentúli bázis fenntartása és újak építése Ausztráliában ijesztően felelőtlen politika, amely - ami a legijesztőbb - a Kínával szembeni katonai feszültségek fokozódásához vezet, és a korábbinál is valószínűbbé teszi azt, aminek egy nukleáris versenytárssal való háborúnak kellene lennie.

https://responsiblestatecraft.org/2...pands-us-military-footprint-in-australia-too/

Kis kiegészítés

Természetesen ennek éppen az ellenkezője fog történni - egy új hidegháború új katonai bázisokat fog igényelni, nem pedig bezárásokat. És erre annak ellenére kerül sor, hogy Biden "a végtelen háborúk korszakának befejezéséről" fecsegett.
Az USA nem fogja önként feladni a globális hegemóniát. És mivel a világszerte található bázisok részei e hegemónia fenntartásának mechanizmusának, tömeges bezárásuk az Egyesült Államok mint globális szuperhatalom megszűnését jelentené. Az amerikai establishment pedig semmiképpen sem mehet bele ebbe. Legalábbis még nem.


Colonelcassad
Utánaolvastam a szerző hátterének, nem csalódtam 2 éve se alapították gyanúsan kommunista kínai érdekekkel vállal közösséget.

"Amint az új QI-jelentésünk és a bázisok listája mutatja, az amerikai bázisok legalább 38 nem demokratikus országban és gyarmaton akadályozzák a demokrácia terjedését. Az Egyesült Államok gyarmatain ("területein"), Puerto Ricóban, Guamban, az Északi-Mariana-szigeteken, Amerikai Szamoán és az Amerikai Virgin-szigeteken lévő támaszpontok hozzájárultak az Egyesült Államok többi részével fennálló gyarmati kapcsolatuk fenntartásához."

Ezen megakadt a szemem. Talán Guam kivételével az Államok legszívesebben megszabadulna ezektől a "gyarmatoktól" vagy legalábbis szeretné ha konszolidálódna a helyzetük. Ennek egyik fő gátja hogy ezen területek se keresik aktívan a függetlenséget,ezzel feladva a gazdasági szubvenciókat. Így nehéz egyről a kettőre jutni.

"A tengerentúli bázisok gyakran jelentős károkat okoznak a környezetben, károsítják és bosszantják a helyi lakosokat. Az amerikai katonák által elkövetett balesetek és bűncselekmények, beleértve a nemi erőszakot és a gyilkosságokat, valamint az idegen földek elfoglalása szintén hozzájárulnak az érthető tiltakozásokhoz és az Egyesült Államok hírnevének romlásához. Bár a tiltakozások túlnyomó többsége erőszakmentes, Oszama bin Laden a 9/11-es támadásokat többek között azzal indokolta, hogy az Egyesült Államok katonai jelenlétet tart fennt a szent muzulmán földön, Szaúd-Arábiában."

Ilyen rizsát bármelyik HTKA kommentelő le tud vágni, ehez nem kell újságírói vagy biztonságpolitikai végzettség.

...
Ausztrália és Kína viszonyára reflektálva: amíg van igény és kereslet addig lesz kínálat is. Ha Ausztrália, Vietnam, Fülöp-szk, stb úgy érzi fenyegetve van a kommunista Kína által, és katonai segítséget kér, addig az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság örömmel fogja kielégíteni ezen igényeket, főleg ha pénzt és befolyást is kap cserébe. Win win mindkét félnek.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány

szzsolt81

Well-Known Member
2020. október 24.
5 708
4 262
113
Na, Apró hír, felmerült a lehetőség, -elvi szinten a Loyal Wingman drón ausztráliai gyártására, politikusnak járt el a szája, nyomást akarva gyakorolni, a helyi =Queensland) foglalkoztatás érdekében.
 

szzsolt81

Well-Known Member
2020. október 24.
5 708
4 262
113
"Felelőtlen politika" az lenne, ha hagynák hogy a kínai rablók újabb szigeteket foglaljanak el, aminek a végén természetesen az ásványi kincsekben gazdag Ausztráliát is elfoglalnák... :(
Tetszik vagy nem, Eu kb a "lófaszt se csinálunk haljon meg más, mi bárkivel üzletelünk" politikájával a futottak még kategóriába került a nagyfiúk jászmájában. Tetszettek volna forradalmat csinálni.
 
W

Wilson

Guest
Tetszik vagy nem, Eu kb a "lófaszt se csinálunk haljon meg más, mi bárkivel üzletelünk" politikájával a futottak még kategóriába került a nagyfiúk jászmájában. Tetszettek volna forradalmat csinálni.
Azért az EU még nem tud közös hadsereget felmutatni, hogy azt küldjék a konfliktus övezetekbe, de azért az emlékeim szerint az EU-s országok külön külön igen csak kivették a részüket a különféle missziókban lásd Irak, Afganisztán, nem kevés emberi áldozatot elszenvedve...
 

szzsolt81

Well-Known Member
2020. október 24.
5 708
4 262
113
Azért az EU még nem tud közös hadsereget felmutatni, hogy azt küldjék a konfliktus övezetekbe, de azért az emlékeim szerint az EU-s országok külön külön igen csak kivették a részüket a különféle missziókban lásd Irak, Afganisztán, nem kevés emberi áldozatot elszenvedve...
épp ezért belém is bassza az ideget, hogy amerikai megszállást emleget ott valaki.
De a nagy egész részében ezek a futottak még kategóriák.
Vagy akár a mongolok követeletik a tengoüzlet leállítását, hiszen ők is ott voltak Afganisztánban, a japánok meg Irakban...
 
W

Wilson

Guest
épp ezért belém is bassza az ideget, hogy amerikai megszállást emleget ott valaki.
De a nagy egész részében ezek a futottak még kategóriák.
Vagy akár a mongolok követeletik a tengoüzlet leállítását, hiszen ők is ott voltak Afganisztánban, a japánok meg Irakban...
Nekem ezzel csak az a bajom, hogy ezzel a katonai szövetséggel illetve katonai/haderő fejlesztéssel szerintem az USA már elkésett,nem tudja visszatuszkolni a palackba a szellemet,Kína térnyerését a térségben nem tudja megakadályozni.Persze amikor a profitról volt szó,húsz évvel ezelőtt akkor egy percig sem gondolkoztak, most pedig telesírják a világegyetemet, hogy Kína mennyire megerősödött, miközben ezt ők tették lehetővé a féktelenül
kapzsi és agyatlan gazdaságpolitikájukkal.
 

szzsolt81

Well-Known Member
2020. október 24.
5 708
4 262
113
Nekem ezzel csak az a bajom, hogy ezzel a katonai szövetséggel illetve katonai/haderő fejlesztéssel szerintem az USA már elkésett,nem tudja visszatuszkolni a palackba a szellemet,Kína térnyerését a térségben nem tudja megakadályozni.Persze amikor a profitról volt szó,húsz évvel ezelőtt akkor egy percig sem gondolkoztak, most pedig telesírják a világegyetemet, hogy Kína mennyire megerősödött, miközben ezt ők tették lehetővé a féktelenül
kapzsi és agyatlan gazdaság politiká
Nagyon dióéjban, most kapott egy emberi jogi bizottság nélküli NATO-t a nyakába Kína, ahol hárman kell szavazni, nem harmincnak. A térségbeli államok de facto támogatásával. Kicsit olyan a helyzet, mint kb 1941, japán elleni szankciók és felpörgetett amerikai flottaprogram idején: Kína vagy lép most, vagy pár év múlva olyan pofonba szalad bele, a konfliktust kezd, hogy sírva megy haza.
 
W

Wilson

Guest
Nagyon dióéjban, most kapott egy emberi jogi bizottság nélküli NATO-t a nyakába Kína, ahol hárman kell szavazni, nem harmincnak. A térségbeli államok de facto támogatásával. Kicsit olyan a helyzet, mint kb 1941, japán elleni szankciók és felpörgetett amerikai flottaprogram idején: Kína vagy lép most, vagy pár év múlva olyan pofonba szalad bele, a konfliktust kezd, hogy sírva megy haza.
Kínának nem most kell lépni-e hanem majd később ugyanis az USA nem fogja tudni tartani vele a lépést sem gazdasági téren sem a haderőfejlesztés tekintetében.
 

SilvioD

Well-Known Member
2018. december 23.
25 873
91 398
113
  • Tetszik
Reactions: formosa1