6. generációsnak mondott vadászbombázók

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

S

speziale

Guest
Akkora energia-alapú lézernél, amire itt szükség lenne (100kW, de inkább nagyobb) nem az energiamennyiség biztosítása a fő probléma (legyen 20%-os a lézer hatásfoka, akkor is 500kW szükséges, ami nem kevés, de nem is rendkívüli), hanem a hulladékhő elvezetése (előbbi példánál: 400kW hőenergia, ami pillanatnyi szinten keletkezik).

Ezért nem túl valószínű, hogy a hadihajókon látott megoldások működni fognak (ott ugye a hűtés nem akkora gond a tengervíznek hála). Ha kémiai lézer lesz a repülőgép fedélzetén, akkor ez megoldott, mert a reakciótermékek kiengedésével a hulladékhő nagy része is távozik, csak ugye így meg üzemanyag kell a lézerhez, ami korlátozza a lézercsapások számát.

Az USAF nem ok nélkül szeretne energia-alapú lézerfegyvert, de szigorúan szvsz előbb lesznek elhárító-rakéták az új vadászgépeken, mint valóban ütőképes lézerfegyver. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem lesznek lézerek az új vadászgépeken, mert az IR érzékelők elvakítására lehet használni őket, de ezek teljesítménye szerény (pár kW).

És erről mi a vélemény? Az aesa radarok mikrohullámú fegyverként való alkalmazását régóta pénzéhez ok...lehet rakéta semlegesítésre alkalmas?

https://telex.hu/tech/2020/12/23/so...yvert-terveznek-az-uj-japan-lopakodo-vadaszra
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
20 225
35 593
113
Ez mi akar lenni?Csak egy fantázia,vagy lehet reális alapja is?
1618580380_ngad-3.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: enzo and Kim Philby

Roni

Well-Known Member
2010. június 30.
16 354
18 975
113
Miért van az hogy a 6 gen ábrákon a gépek 90 százalékának le van árnyékolva a hajtómű mint pl az f-22-nek is de az f-35 mégsem úgy jött ki.
A függőleges vezérsík elhagyása is kisebb keresztmetszet elhagyására is utalhat . Minek kéne már az is ? Hiszen a mai fejlett 4++ gépek-nél már nincs forduló harc ! Nem hogy az 5 gen gépeknél.
 

LMzek 2.0

Well-Known Member
2020. április 4.
7 216
14 485
113
Miért van az hogy a 6 gen ábrákon a gépek 90 százalékának le van árnyékolva a hajtómű mint pl az f-22-nek is de az f-35 mégsem úgy jött ki.
A függőleges vezérsík elhagyása is kisebb keresztmetszet elhagyására is utalhat . Minek kéne már az is ? Hiszen a mai fejlett 4++ gépek-nél már nincs forduló harc ! Nem hogy az 5 gen gépeknél.
Azt is hozzátéve, hogy a 3 Mach-os MiG-25-nál "1-2 éve" sikerült a nagy sebesség miatti magas hőmérsékletet bíró, radar-hullám áteresztő --vagyis radar számára "átlátszó/láthatalan" elemet gyártani, de 50-60-70 évvel később nem tudnak hasonló tulajdonságú vezérsíkot/stabilizátor szárnyakat gyártani! ( ??? )

...és már nem a MiG-15-17-19 tízezres daraszámairól van szó, tehát az ár sem lehet(ne) hátráltató tényező.
...ha lenne Európának igazi teljesítmény/teljesítési kényszere a hadi-ipari lobby látszat-versenye helyett.

Meglátásom szerint.
 

LMzek 2.0

Well-Known Member
2020. április 4.
7 216
14 485
113

Az orr-kúpra, ami mögött a radar van.

Üvegszálasból is egyre nagyobb hőtűrésűek vannak.

Esküt nem teszek rá, de mintha a szénszálas(és több változat/típus) sok szempontból fémes jellemzőket mutat (van vezetőképes is), nemtom", hogy az a radarhullám szempontból minek látszik?
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
14 121
69 423
113
Az orr-kúpra, ami mögött a radar van.

Üvegszálasból is egyre nagyobb hőtűrésűek vannak.

Esküt nem teszek rá, de mintha a szénszálas(és több változat/típus) sok szempontból fémes jellemzőket mutat (van vezetőképes is), nemtom", hogy az a radarhullám szempontból minek látszik?
A katonai repülésben már az ókortól kezdve alkalmaznak textilbakelit radomokat, sebességtől függetlenül. Ezek arra jók, hogy dielektromos panelként a szenzorok számára (radar, besugárzásjelző és egyéb antennák) a rádióhullámokat átengedjék.
Erre jók.

Szerkezeti elemként, nagy csúcsterhelések, illetve tartós, fárasztó igénybevételek elviselésére nem alkalmazhatók.
Repednek, törnek, ragasztással csak olyan helyeken lehet őket rögzíteni, ahol nem jelentkezik vibráció, illetve csavaró, vagy nyíró igénybevétel.
A karbonszálas kompozitok jóval nagyobb hőtűrésűek, erősebbek is, mint szerkezeti anyagok, de nagyon drága őket megfelelően minimális selejthányaddal gyártani és az illesztésük, kötésük kizárólag titán szegecsekkel valósítható meg.
 

amos

Active Member
2015. március 10.
160
59
28
Azon tűnődöm, hogy mivel a jelenlegi infók szerint mindösszesen csak két új hajtómű van “a csőben”, azaz a P&W F135-ösének háromáramú, változtatható kétáramúsági fokú továbbfejlesztése XA101, és a GE korábban elutasított F136-osának hasonló megoldása XA100 kódnév alatt, gyanítom e kettő közül kerülhet ki az NGAD hajtóműve is.
Ezek mindegyike igazából csak az F-35-ös gépcsalád repülési teljesítményét hivatottak szavatolni, az életciklus alatt várható tömegnövekedés és teljesítmény-igény (energia tartalék, hatótáv, élettartam, üzemeltetési költség) emelkedését követendő.

Így viszont felmerül a kérdés, hogy az USAF az NGAD esetében feladja-e az F-15A-val és F-16A-val megkezdett és egészen az F-22-esig következetesen elvárt energia alapú és konstans forduló szögsebességet majdhogynem minden határon túl szavatoló manőverezhetőséget?

Ugyanis, bár mind az XA100, mind pedig az XA101 projektek 20 tonna feletti statikus tolóerőt ígérnek (természetesen utánégetővel), ha az NGAD egyhajtóműves, de az F-15-ösnél és a Raptornál megismert légifölény vadászgép lesz, akkor mindenképpen lényegesen kisebb szerkezeti tömegűnek kell lennie, mint az F-35A.
Ha viszont kéthajtóműves, akkor meg egyszerűen túl sok lesz a 40 tonna statikus tolóerő.
Ahhoz egy MiG-31-es méretű és tömegű gépre lenne minimum szükség.

Én még elképzelhetőnek tartom, hogy a leendő B-21 Raider is részesül az XA100/101 projektek eredményeként létrejövő hajtóműből, mégpedig annak utánégető nélküli változatából és az NGAD is ez utóbbit kapja meg és egy ilyen, utánégető nélküli, szubszonikus és korlátozottan szuperszonikus légifölény típus lesz.
Ha azt vesszük, hogy a Raptor képes M1.8 körüli szupercirkálásra, lehet tényleg értelmét veszíti az utánégető. Ha még dolgoztak az aerodinamikán-hajtóművön, lehet 2 mach+ is elérhető, így. irányított energiájú eszközökkel, meg már tényleg nincs sok értelme a dog fight-nak:)
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
14 121
69 423
113
Ha azt vesszük, hogy a Raptor képes M1.8 körüli szupercirkálásra, lehet tényleg értelmét veszíti az utánégető. Ha még dolgoztak az aerodinamikán-hajtóművön, lehet 2 mach+ is elérhető, így. irányított energiájú eszközökkel, meg már tényleg nincs sok értelme a dog fight-nak:)
Az irányított energiájú mese eszközök eleve nem a dogfight helyett, hanem annak esetleges jövőbeni fegyvereként jelentek volna meg, tekintve, hogy mindössze pár km, pártíz km a lehetséges és erősen kétséges hatótávolságuk.
Az utánégető elhagyásával el lehet ugyan érni nagy sebességet, de nagy dinamizmust kevésbé.
Az intenzív gyorsításhoz kell az utánégetés.
Egy telitankolt F-22-es is fel tud gyorsulni Mach 1.7-re utánégető nélkül, ahogy akár 20 ezer méterig is felmegy, de igencsak ráérősen.
Az utánégető nem fog kimenni a divatból és ennek okát a gázturbinák jellemző karakterisztikája adja.
 
M

molnibalage

Guest
Ha azt vesszük, hogy a Raptor képes M1.8 körüli szupercirkálásra, lehet tényleg értelmét veszíti az utánégető. Ha még dolgoztak az aerodinamikán-hajtóművön, lehet 2 mach+ is elérhető, így. irányított energiájú eszközökkel, meg már tényleg nincs sok értelme a dog fight-nak:)
Nem hinném. Mert a max sebességnek semmi köze nincs a gyorsuláshoz. Lásd F-15 vs MiG-25.
Ahhoz, hogy az F-22 azt értelmezhető időm belül eléjre 99%-ban biztos vagyok, hogy utánégető kell.
A Concorde is ment M2.0-vel utánégető nélkül, de annak eléréséhez igenis kellett.

Meg a felszállási úthossz csökkentéshez sem árt, ha van tolóerő. Gyors manőverekhez is kell, mert akkor gyors a sebességvesztés.

Pont ezért van az, hogy az én szememben az UCAV hívők kicsit viccesnek tűnnek. Mert egy ilyen UCAV minden, csak nem olcsó.
 

angelsoul

Well-Known Member
2016. február 13.
2 549
17 433
113
Akkora energia-alapú lézernél, amire itt szükség lenne (100kW, de inkább nagyobb) nem az energiamennyiség biztosítása a fő probléma (legyen 20%-os a lézer hatásfoka, akkor is 500kW szükséges, ami nem kevés, de nem is rendkívüli), hanem a hulladékhő elvezetése (előbbi példánál: 400kW hőenergia, ami pillanatnyi szinten keletkezik).

Ezért nem túl valószínű, hogy a hadihajókon látott megoldások működni fognak (ott ugye a hűtés nem akkora gond a tengervíznek hála). Ha kémiai lézer lesz a repülőgép fedélzetén, akkor ez megoldott, mert a reakciótermékek kiengedésével a hulladékhő nagy része is távozik, csak ugye így meg üzemanyag kell a lézerhez, ami korlátozza a lézercsapások számát.

Az USAF nem ok nélkül szeretne energia-alapú lézerfegyvert, de szigorúan szvsz előbb lesznek elhárító-rakéták az új vadászgépeken, mint valóban ütőképes lézerfegyver. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem lesznek lézerek az új vadászgépeken, mert az IR érzékelők elvakítására lehet használni őket, de ezek teljesítménye szerény (pár kW).

A kémiai lézer szerintem tökéletes a repülőgép fedélzetére, mivel a vegyszertartály ("skuló") megléte nem akkora hátrány - tekintve a várható encouterek (elhárítások) számát. Mivel a lézerek defenzív feladatra az optimálisabbak (a támadóeszközök - rakéták - szerkezetükből adódóan törékenyebbek), arra érdemes számolni, egyrészt a távolság, másrészt támadásra a kinetikus eszközök jobb hatásfoka (és időjárásfüggetlensége) miatt.

Ahogy egy repülőgép egy bevetés folyamán adott mennyiségű harcérintkezésre számított, úgy igazából az elektromos ("végtelen") lézer nem ad akkora előnyt - hiszen az üzemanyag, az egyéb (rakéta) fegyverzet, a csalik és úgy a pilóta tűrőképessége is adott. Ahogy 8 AA raksi több mint elég egy nem vesztes összecsapához (értsd nem számbeli hátrányból indulnak), úgy mondjuk 50 sec "lövés" a lézerrel elég kell egy bevetésre, számítva több másodperces megvilágítást egy támadóeszközre. Ha ennél többet kell elhárítania, ott már nagyon nagy baj van a bevetéstervezésnél...
 

amos

Active Member
2015. március 10.
160
59
28
Az irányított energiájú mese eszközök eleve nem a dogfight helyett, hanem annak esetleges jövőbeni fegyvereként jelentek volna meg, tekintve, hogy mindössze pár km, pártíz km a lehetséges és erősen kétséges hatótávolságuk.
Az utánégető elhagyásával el lehet ugyan érni nagy sebességet, de nagy dinamizmust kevésbé.
Az intenzív gyorsításhoz kell az utánégetés.
Egy telitankolt F-22-es is fel tud gyorsulni Mach 1.7-re utánégető nélkül, ahogy akár 20 ezer méterig is felmegy, de igencsak ráérősen.
Az utánégető nem fog kimenni a divatból és ennek okát a gázturbinák jellemző karakterisztikája adja.
Igen ez világos, csak az energia alapú manőverező képesség elhagyására reagáltam. Bár emlékszem, amikor az YF-23 tesztjeinél nyilatkozott a tesztpilóta, hogy az utánégetőt használó F-16 alig tudott lépést tartani a tesztgéppel. Persze tudom nagy magasságon már megint más lenne a helyzet, meg a prototípus egy csomó berendezés nélkül kisebb tömeggel volt ez a szitu...
 
M

molnibalage

Guest
A kémiai lézer szerintem tökéletes a repülőgép fedélzetére, mivel a vegyszertartály ("skuló") megléte nem akkora hátrány - tekintve a várható encouterek (elhárítások) számát. Mivel a lézerek defenzív feladatra az optimálisabbak (a támadóeszközök - rakéták - szerkezetükből adódóan törékenyebbek), arra érdemes számolni, egyrészt a távolság, másrészt támadásra a kinetikus eszközök jobb hatásfoka (és időjárásfüggetlensége) miatt.

Ahogy egy repülőgép egy bevetés folyamán adott mennyiségű harcérintkezésre számított, úgy igazából az elektromos ("végtelen") lézer nem ad akkora előnyt - hiszen az üzemanyag, az egyéb (rakéta) fegyverzet, a csalik és úgy a pilóta tűrőképessége is adott. Ahogy 8 AA raksi több mint elég egy nem vesztes összecsapához (értsd nem számbeli hátrányból indulnak), úgy mondjuk 50 sec "lövés" a lézerrel elég kell egy bevetésre, számítva több másodperces megvilágítást egy támadóeszközre. Ha ennél többet kell elhárítania, ott már nagyon nagy baj van a bevetéstervezésnél...
Csak a reptéren történik valami és lehet a fél környéket evaukálni. Vagy bárhol, ahol lezuhan a gép.
A YAL-1-nél full vegyvédelmiben ücsörgött mindenki a gépen.
Nálam a kémiai lézer az NOGO.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and Roni

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
14 121
69 423
113
A kémiai lézer szerintem tökéletes a repülőgép fedélzetére, mivel a vegyszertartály ("skuló") megléte nem akkora hátrány - tekintve a várható encouterek (elhárítások) számát. Mivel a lézerek defenzív feladatra az optimálisabbak (a támadóeszközök - rakéták - szerkezetükből adódóan törékenyebbek), arra érdemes számolni, egyrészt a távolság, másrészt támadásra a kinetikus eszközök jobb hatásfoka (és időjárásfüggetlensége) miatt.

Ahogy egy repülőgép egy bevetés folyamán adott mennyiségű harcérintkezésre számított, úgy igazából az elektromos ("végtelen") lézer nem ad akkora előnyt - hiszen az üzemanyag, az egyéb (rakéta) fegyverzet, a csalik és úgy a pilóta tűrőképessége is adott. Ahogy 8 AA raksi több mint elég egy nem vesztes összecsapához (értsd nem számbeli hátrányból indulnak), úgy mondjuk 50 sec "lövés" a lézerrel elég kell egy bevetésre, számítva több másodperces megvilágítást egy támadóeszközre. Ha ennél többet kell elhárítania, ott már nagyon nagy baj van a bevetéstervezésnél...
Én a lézer fénysebesség előnyét kevésnek tartom ahhoz képest, hogy mennyire esetleges a célpontban kifejtett hatása, illetve a hatótávolsága.
Ennél jóval egzaktabbnak gondolám egy, a maiakéhoz képest lényegesen nagyobb tokrolati sebességű gépágyúlőszert tüzelő fegyverrendszer integrálását.
A jelenlegi gépágyúlőszerek 20 és 30mm közötti űrmérete és a kb 860-1100m/sec torkolati sebessége az ötevenes évek óta kvázi állandó tartomány, ezen a téren nem volt olyan látványos előrelépés, mint azt a harckocsik nyíllövedékeinek kezdősebességénél láthattuk.
Egy 25mm-es, kb a nyíllövedékek alaktényezőjére hajazó, eleve emiatt hosszabb és így nagyobb fajsúlyú olyan lövedék, ami kb 1800-2300 m/sec kezdősebességgel hagyja el a csövet, illetve ezzel együtt egy olyan csöves tűzfegyver, ami képes egy-két csővel 3-5 lövedékes tűzlökéseket leadni, kb 5-6000 lövés per perc tűzsűrűséggel, az a célpontban kb ugyanazt a hatást tudná kifejteni, mint egy lézerfegyver, de az időjárástól függetlenül és folyamatosan biztosított hatákonysággal.
Eleve jóval kompaktabb lehetne, hiszen egy ilyen jellegű működéssel egy 150 darabos lőszerkészlet is 30-50 tűzmegnyitásra lehetne elegendő, akár azonnali, gyors ismétléssel is, de még így is kisebb hely- és energiaigénnyel, mint egy lézerfegyver.

Ehhez természetesen megfelelő csőhossz és a huzagolás mellőzése elengedhetetlen. Nyílván a túl nagy kaliberhossz a tűzgyorsaság ellen hat, emiatt is célszerű az egynél nagyobb csőszám.
A fenti paraméterekkel tartható lenne akár 3-5km-es távon is a jelenleginél lényegesen laposabb röppálya és emiatt sokkal precízebb célzás valósítható meg.

A lézerrel ezzel szemben az a baj, hogy hiába van lényegében a tűzmegniytással egy időben, azonnal a célon a találat, ha a fegyver célontartásának ideje lényegesen több, mint bármi más eszköznél, ahhoz, hogy a megfelelő hatást kifejtse.
Illetve, ez utóbbi is erősen kétes valószínűségű.
 

angelsoul

Well-Known Member
2016. február 13.
2 549
17 433
113
Csak a reptéren történik valami és lehet a fél környéket evaukálni. Vagy bárhol, ahol lezuhan a gép.
A YAL-1-nél full vegyvédelmiben ücsörgött mindenki a gépen.
Nálam a kémiai lézer az NOGO.
Igen, fokozottan veszélyes (bár egy modern gépen mi nem), de mondjuk raktak atomreaktort is repülőgépre, szóval ha az előnyei indokoltá teszik, megoldják - bevállalták az F-117 bőrét is az előnyei miatt, a földi személyzet nagy örömére :D
A kockázatelemzés eredményét majd látjuk, kíváncsi vagyok én is, ha megjelenik az első fedélzeti lézer milyen fajta lesz. Részemről nem tartom lehetetlennek, a tárolási technológia biztonságossága dönt a kérdésben.

Én a lézer fénysebesség előnyét kevésnek tartom ahhoz képest, hogy mennyire esetleges a célpontban kifejtett hatása, illetve a hatótávolsága.
Ennél jóval egzaktabbnak gondolám egy, a maiakéhoz képest lényegesen nagyobb tokrolati sebességű gépágyúlőszert tüzelő fegyverrendszer integrálását.
A jelenlegi gépágyúlőszerek 20 és 30mm közötti űrmérete és a kb 860-1100m/sec torkolati sebessége az ötevenes évek óta kvázi állandó tartomány, ezen a téren nem volt olyan látványos előrelépés, mint azt a harckocsik nyíllövedékeinek kezdősebességénél láthattuk.
Egy 25mm-es, kb a nyíllövedékek alaktényezőjére hajazó, eleve emiatt hosszabb és így nagyobb fajsúlyú olyan lövedék, ami kb 1800-2300 m/sec kezdősebességgel hagyja el a csövet, illetve ezzel együtt egy olyan csöves tűzfegyver, ami képes egy-két csővel 3-5 lövedékes tűzlökéseket leadni, kb 5-6000 lövés per perc tűzsűrűséggel, az a célpontban kb ugyanazt a hatást tudná kifejteni, mint egy lézerfegyver, de az időjárástól függetlenül és folyamatosan biztosított hatákonysággal.
Eleve jóval kompaktabb lehetne, hiszen egy ilyen jellegű működéssel egy 150 darabos lőszerkészlet is 30-50 tűzmegnyitásra lehetne elegendő, akár azonnali, gyors ismétléssel is, de még így is kisebb hely- és energiaigénnyel, mint egy lézerfegyver.

Ehhez természetesen megfelelő csőhossz és a huzagolás mellőzése elengedhetetlen. Nyílván a túl nagy kaliberhossz a tűzgyorsaság ellen hat, emiatt is célszerű az egynél nagyobb csőszám.
A fenti paraméterekkel tartható lenne akár 3-5km-es távon is a jelenleginél lényegesen laposabb röppálya és emiatt sokkal precízebb célzás valósítható meg.

A lézerrel ezzel szemben az a baj, hogy hiába van lényegében a tűzmegniytással egy időben, azonnal a célon a találat, ha a fegyver célontartásának ideje lényegesen több, mint bármi más eszköznél, ahhoz, hogy a megfelelő hatást kifejtse.
Illetve, ez utóbbi is erősen kétes valószínűségű.
Szerintem ez a fedélzeti "tűzfegyver" szétválik a jövőben (a távoliban).
  • A lézernek van létjogultsága, mivel körkörös (vagyis gömbforma) védelemre alkalmas, minden irányból érekző fenyegetés ellen használható - köszönhetően a BDO (Beam Delivery Optic) szerkezetének. Mivel száloptikás rendszerekről beszélünk jó eséllyel, ott a BDO-k teljesen flexibilisek - vagyis a célratartáshoz nem kell az egész fegyvert fordítani, csak a BDO-t, ami egy öklömnyi cucc, nagyjából a Class 4 lézereknél mind úgy néz ki, mint egy apró bolti biztonsági félgömb kamera. Két BDO pedig (amit elláthat közös lézer pumpahálózat), simán lefedi a gép körüli teljes aspektust, ami mindenképpen előny. A lézer lehet a gépben akárhol, csak a száloptikát kell kivezetni. A megvilágítás ideje természetesen a lényeg ahogy írtad, de itt már a teljesítmény és a megsemmisítendő céltárgy szerkezete/anyaga a döntő. Elméletileg az érzékelők elvakítása vagy a vezérsíkok leolvasztása az esélyes, ahhoz kevesebb energia kell, de az algoritmusról alig találok anyagot... :S
  • Keresgéltem anno a railgunokról anyagot, de a témában nagyon kuss van - holott most a vesszőparipájuk az iszonyatos erejű elektomos termelés a jövőben - annak meg ugye az kell. Lehet repülőgép fedélzetére nem alkalmas, de alapkutatásokat találtam a témában - az általad említett torkolati sebesség ezzel jelentősen növelhető lenne végre. Mondjuk ez már egy merev rendszer, akár a gépágyú.

Természetesen ez magánvélemény, én is csak próbálom kitalálni merre mennek. A baj továbbra is az, hogy mivel ezek az eszközök még a földön sem muzsikálnak valami fényesen, így hogy repülőre mikor kerülhetnek...
 

arcas

Well-Known Member
2013. március 20.
7 579
26 052
113
A lézernek van létjogultsága, mivel körkörös (vagyis gömbforma) védelemre alkalmas, minden irányból érekző fenyegetés ellen használható - köszönhetően a BDO (Beam Delivery Optic) szerkezetének. Mivel száloptikás rendszerekről beszélünk jó eséllyel, ott a BDO-k teljesen flexibilisek - vagyis a célratartáshoz nem kell az egész fegyvert fordítani, csak a BDO-t, ami egy öklömnyi cucc, nagyjából a Class 4 lézereknél mind úgy néz ki, mint egy apró bolti biztonsági félgömb kamera. Két BDO pedig (amit elláthat közös lézer pumpahálózat), simán lefedi a gép körüli teljes aspektust, ami mindenképpen előny. A lézer lehet a gépben akárhol, csak a száloptikát kell kivezetni. A megvilágítás ideje természetesen a lényeg ahogy írtad, de itt már a teljesítmény és a megsemmisítendő céltárgy szerkezete/anyaga a döntő. Elméletileg az érzékelők elvakítása vagy a vezérsíkok leolvasztása az esélyes, ahhoz kevesebb energia kell, de az algoritmusról alig találok anyagot... :S
A szépsége a dolognak talán ott van, hogy a hordozó gépnek nem kell közvetlenül a célra tartania, mint pl. a railgun/gépágyú megoldásnál, két BDO nagyrészt lefedi a gép környezetét és bizonyos esetekben elvileg akár mindkettő is "tüzelhet(ne)" ugyanarra a célra...egy ilyen futurisztikus dogfight kb. addig tartana mig a pilóta "helyzetbe hozza" a két BDO-t és elszámol pl. 5-ig. De ettől még úgy gondolom messze vagyunk...
 
M

molnibalage

Guest
Igen, fokozottan veszélyes (bár egy modern gépen mi nem), de mondjuk raktak atomreaktort is repülőgépre,
Amit csak bekapcsoltak, hajtásig el sem jutottak és le is tettek erről az őrültségről...
szóval ha az előnyei indokoltá teszik, megoldják - bevállalták az F-117 bőrét is az előnyei miatt, a földi személyzet nagy örömére :D
De a környezetére az nem jelentette veszélyt.
Ellenben egy igen toxikus folyadék-gáz, ami akár jól is párolog és terjed, az igen.