A kémiai lézer szerintem tökéletes a repülőgép fedélzetére, mivel a vegyszertartály ("skuló") megléte nem akkora hátrány - tekintve a várható encouterek (elhárítások) számát. Mivel a lézerek defenzív feladatra az optimálisabbak (a támadóeszközök - rakéták - szerkezetükből adódóan törékenyebbek), arra érdemes számolni, egyrészt a távolság, másrészt támadásra a kinetikus eszközök jobb hatásfoka (és időjárásfüggetlensége) miatt.
Ahogy egy repülőgép egy bevetés folyamán adott mennyiségű harcérintkezésre számított, úgy igazából az elektromos ("végtelen") lézer nem ad akkora előnyt - hiszen az üzemanyag, az egyéb (rakéta) fegyverzet, a csalik és úgy a pilóta tűrőképessége is adott. Ahogy 8 AA raksi több mint elég egy nem vesztes összecsapához (értsd nem számbeli hátrányból indulnak), úgy mondjuk 50 sec "lövés" a lézerrel elég kell egy bevetésre, számítva több másodperces megvilágítást egy támadóeszközre. Ha ennél többet kell elhárítania, ott már nagyon nagy baj van a bevetéstervezésnél...
Én a lézer fénysebesség előnyét kevésnek tartom ahhoz képest, hogy mennyire esetleges a célpontban kifejtett hatása, illetve a hatótávolsága.
Ennél jóval egzaktabbnak gondolám egy, a maiakéhoz képest lényegesen nagyobb tokrolati sebességű gépágyúlőszert tüzelő fegyverrendszer integrálását.
A jelenlegi gépágyúlőszerek 20 és 30mm közötti űrmérete és a kb 860-1100m/sec torkolati sebessége az ötevenes évek óta kvázi állandó tartomány, ezen a téren nem volt olyan látványos előrelépés, mint azt a harckocsik nyíllövedékeinek kezdősebességénél láthattuk.
Egy 25mm-es, kb a nyíllövedékek alaktényezőjére hajazó, eleve emiatt hosszabb és így nagyobb fajsúlyú olyan lövedék, ami kb 1800-2300 m/sec kezdősebességgel hagyja el a csövet, illetve ezzel együtt egy olyan csöves tűzfegyver, ami képes egy-két csővel 3-5 lövedékes tűzlökéseket leadni, kb 5-6000 lövés per perc tűzsűrűséggel, az a célpontban kb ugyanazt a hatást tudná kifejteni, mint egy lézerfegyver, de az időjárástól függetlenül és folyamatosan biztosított hatákonysággal.
Eleve jóval kompaktabb lehetne, hiszen egy ilyen jellegű működéssel egy 150 darabos lőszerkészlet is 30-50 tűzmegnyitásra lehetne elegendő, akár azonnali, gyors ismétléssel is, de még így is kisebb hely- és energiaigénnyel, mint egy lézerfegyver.
Ehhez természetesen megfelelő csőhossz és a huzagolás mellőzése elengedhetetlen. Nyílván a túl nagy kaliberhossz a tűzgyorsaság ellen hat, emiatt is célszerű az egynél nagyobb csőszám.
A fenti paraméterekkel tartható lenne akár 3-5km-es távon is a jelenleginél lényegesen laposabb röppálya és emiatt sokkal precízebb célzás valósítható meg.
A lézerrel ezzel szemben az a baj, hogy hiába van lényegében a tűzmegniytással egy időben, azonnal a célon a találat, ha a fegyver célontartásának ideje lényegesen több, mint bármi más eszköznél, ahhoz, hogy a megfelelő hatást kifejtse.
Illetve, ez utóbbi is erősen kétes valószínűségű.