1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

9K330 Tor (SA-15 "Gauntlet")

Diskurzus a(z) 'Légvédelmi fegyverek, rendszerek' témában - AIM-120 által indítva @ 2013. január 13..

  1. dudi

    dudi Well-Known Member

    Biztos,hogy beleér mert függőlegesen indítják a rakétát.
     
  2. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    18 perc? Hú, ilyen hosszú?
     
  3. Mackensen

    Mackensen Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    Mennyi kéne legyen? Egy ilyen kategóriájú TELAR esetében mennyi az optimális utántöltési idő?
     
  4. tarzaan

    tarzaan Well-Known Member

    Azt hittem, hogy alapból vízszintesen vannak, és indítás előtt függőlegesbe emeli őket valami hidraulika.

    Azt viszont most sem értem, hogy minek nekik két, kb. azonos kategóriájú rendszer: Tunguzka/Pancir ill. Tor.
     
  5. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Kellene egy robbantott ábra, de angolul nem találok ilyet.
     
  6. Mackensen

    Mackensen Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    Mi ebben olyan bonyolúlt? Van benne két négy rakétát tartalmazó kazetta, ami függőleges helyzetből indítja a rekétákat? OK leér gondolom majdnem a járű aljáig. És? Egy harckocsi tornya is gyakorlatilag a padlólemezig ér le.
    A kezelőszemélyzet pedíg ez előtt foglal helyet.
     
  7. ghostrider

    ghostrider Well-Known Member

    A 18 perc csak relatíve hosszú idő. Vannak olyan csapat légvédelmi rendszerek, nem is kevés, ahol majdnem ennyi a telepítési idő.
     
  8. ghostrider

    ghostrider Well-Known Member

    A "levehető ajtós", vagy konténeres változat. Tor-M2KM.
    [​IMG]
    [​IMG]
    [​IMG]
    [​IMG]
    Rakéták és tárak
    [​IMG]
    [​IMG]
    [​IMG]
    [​IMG]
    [​IMG]
    Egy maketten:
    [​IMG]
     
  9. Mackensen

    Mackensen Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    India is rendszeresítette?
     
  10. ghostrider

    ghostrider Well-Known Member

  11. Mackensen

    Mackensen Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    A Tata kamion miatt
     
  12. boki

    boki Well-Known Member

    Tor-M2E Oo-on kívul Azerbajdzsánnak, Belorussziának van.
    Tor-M1: Venezuelának, Egyiptomnak, Kínának, Iránnak,Ukrajnának vannak Gorogország és Ciprus mellett.
     
  13. Mackensen

    Mackensen Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    Van egy olyan sanda gyanúm, hogy Kínának is van M2
     
  14. Python

    Python Well-Known Member

    Tor-M2U TELAR:
    [​IMG]
    [​IMG]
    [​IMG]
     
  15. Roni

    Roni Well-Known Member

    Van ennek hír értéke? Most ezt nem arra mondom hogy minek hozta le a HTKA de attól még a jneki rakéta szét kapja hogy mozog.
     
  16. fip7

    fip7 Well-Known Member

    Roni, ezt már megint mire alapozod?
    A hírben is benne van, hogy légi indítású fegyverekre is tud lőni, ebbe gondolom a HARM/ALARM típusú rakéták is beletartoznak.
    A Pancir-S1 is tud ezekre lőni.(<i>rakétával és gépágyúval is</i>)
    A dolog hír értéke meg abban áll, hogy nagyon kevés olyan SAM van a világon ami menetből is képes lőni. (<i>és ezek is főleg orosz rendszerek</i>)
     
  17. ghostrider

    ghostrider Well-Known Member

    A túlélés egyik fő tényezője a harcmezőn a mozgékonyság, főleg ha az első lépcsőben harcolsz. A harckocsik esetén is mekkora előrelépés volt, hogy már nemcsak rövid megállásból, hanem menetből is képesek voltak tűzkiváltásra. Azt hiszem, hogy csak a Tunguzka képes menetből rakétát indítani a lérak. rendszerek közül, most a TOR M2U is csatlakozik ehhez a nagyon szűk "klubhoz". Az meg csak hab a tortán, hogy akár az ellene indított rakétákat, vagy bombákat is hatástalanítani tudja. Így már közvetlenül a harckocsikat és IFV-ket, gyalogságot is tudja védeni menetben, velük együtt mozogva, nem kell folyamatosan harchelyzetet felvenni.
     
  18. laiki

    laiki Well-Known Member

    Roni. Szokásod szerint már megint csúnyán lenézed az oroszokat és csodafegyvernek képzeled az amerikait.

    A valóságban a HARM rakétákból már az Öböl-háborúban is jó párat el kellett indítani mire egy betalált, mert az irakiak is elkezdték lekapcsolgatni a radarokat. 1999-ben a jugoszláv légvédelem nem jelentéktelen része megúszta és a hadművelet végén ugyanúgy veszélyt jelentett az amcsi gépekre, mint az elején, mert megtanultak passzív módon védekezni a HARM ellen. Hiába lőttek ki nagyon sok HARM rakétát, csak elég kevés talált be. A szerbek részben csak a szükséges minimális időre kapcsolták be a radarjaikat, részben időben lekapcsolták azokat, ha HARM veszélyt sejtettek. Pedig ők még olyan radarokkal és légvédelmi komplexumokkal dolgoztak, amik észlelni is nehezen észlelték az ilyen nagy sebességű és kis keresztmetszető célpontot, lelőni pedig nem tudták. De a szerbek néhány apró trükkel drasztikusan javították a légvédelmi eszközeik túlélő képességét és csökkentették a HARM rakéták hatékonyságát. Az egyik trükk az volt, hogy sűrűn váltogatta a légvédelem az állásait. A másik, hogy HARM ellen csali sugárzókat alkalmaztak. Selejtezett MIG-21-esekből kiépített RP-21 és RP-22 radarok nagy frekvenciás moduljait használták. Előbb kapcsolták be őket, mint a rávezető radarokat, erősebben sugároztak velük és később kapcsolták ki, így azok eltérítették a HARM rakétákat. A harmadik trükk, hogy a légvédelem telepítésekor a közelben szögvisszaverőket helyeztek el csalinak a légi radaros bemérés ellen. A negyedik, hogy közel engedték az amcsikat és amint lehetett átváltottak optikai irányításra.

    Azóta az oroszok ezeket a trükköket fejlesztették és ma már profi csali sugárzókat és csali célokat használnak a légvédelmük megvédésére.

    Az amcsik először annyit fejlesztettek, hogy a HARM-ba pontosabb tehetetlenségi navigáció és GPS került. De ezzel sokat nem értek. A HARM ugyan az utolsó ismert irányba repül tovább a cél felé, ha lekapcsolják a radart, de az önirányító fej utolsó mérésének iránymérési hibája és a tehetetlenségi navigáció hibája összeadódik, így egy 10-12 km távolságban lekapcsolt radar esetén 1 % hibánál már 100-120 méteren belüli találat jön csak össze, miközben ennél érdemben kisebb a repesz fejrész megsemmisítési zónája. A GPS sem ér igazán sokat, mert maga az önirányító fej csak irányt érzékel, nem térbeli elhelyezkedést. A GPS koordinátákat csak az indító gépről tudják megadni. Azonban az indító gép jellemző HARM indítási távolságban vagy fel sem tud deríteni olyan felszíni célpontokat, mint egy légvédelmi komplexum járművei, vagy ha fel tudja, akkor nem tudja megkülönböztetni a kevésbé értékes indító járműveket a létfontosságú radarosoktól, illetve a radar elég nagy szöghibával dolgozik ahhoz, hogy több 10 km távolságból az oldalirányú hiba is sok 10 méter legyen és a távolsági hiba is 10 méterekben mérhető. Ehhez adódik a gép navigációjának hibája és a fegyver GPS vezérlésének hibája. Így a GPS-el igazából csak akkor elég pontos a HARM, ha optikai felderítési távig (lézer távmérő hatótávolságig) közel megy az indító gép. Ez részben nagyon veszélyes a gép számára, részben pedig ezzel az erővel már nagyságrenddel olcsóbb GPS vezérlésű bombát is használhatnak.

    A légvédelem az utolsó betáplált pályás és a GPS kiegészítő vezérlés ellen tud védekezni azzal, hogy menetből tevékenykedik. Egy 36 km/h-val (10 m/s-al) haladó jármű, ha akkor kapcsolja le a radart, amiikor a HARM 10 km-re van és a távolabbi indítás után, a hajtóműve kiégésével már csak500 m/s sebességgel repül, ami 400 m/s-ig lassul becsapódásra 22 másodperccel a lekapcsolás után, a 450 m/s átlagsebességű rakéta becsódásakor már 220 méterre távolodott el.

    Az amcsik erre kitalálták a HARM AGM-88E, vagy AASRGM változatát. Ebben egy milliméteres hullámhosszú aktív radar is van. Elméletileg ez már nem sugárzó, mozgó ellen is jó, de gyakorlatilag van pár hibája., Az egyik, hogy a pici radar csak pár km-ről fog be, amikor már kevés az idő és a hely a korrekcióra, tehát a kellően eltávolodott célpont ellen ez sem tökéletes. A másik, hogy a milliméteres radar nem képalkotó. Tehát megtéveszthető akár egy egyszerű szögvisszaverővel is. De a dipólszórás is működik ellene. A zavarhatóságról nem is beszélve. A harmadik, hogy nem tudja megkülönböztetni a komplexum egyes járműveit, így nem feltétlenül az értékesbe csapódik. A negyedik problémája pedig, hogy alig van belőle. Csak a Navy, az olaszok és ausztrálok kaptak eddig AARGM-et. Az USAF-.nak nincs. A haditengerészetnek is csak úgy 200 db van. Az amcsik rendelkezésére álló HARM rakéták túlnyomó többsége nem E változat. Azt már tényleg csak halkan teszem hozzá, hogy az AARGM földi mozgó célt még gyakorló lövészeten nem semmisített meg. 2015 szeptemberében sikerül gyakorló lövészeten az első mozgó célt leküzdeni, de az egy magányos hajó volt ami sokkal könnyebb célpont, mint egy földi jármű.

    Ezen kívül ott van amit fip7 is említett, hogy a 80-as évek óta a korszerű orosz légvédelmi komplexumok észlelik a HARM rakétához hasonló gyors és kis keresztmetszetű célokat. Le tudnak kapcsolni időben és optikai irányítással folytatni a rávezetést, ha kellően közel van a célpont. Ezen kívül elég jó eséllyel le tudják lőni a HARM rakétákat. Már a BUK-M1-2 is képes 20 km-ről észlelni egy HARM-ot és papíron 50-70 % eséllyel megsemmisíteni. A BUK-M2 még nagyobb eséllyel lövi le. A TOR M1 és a Pancir 10-15 km-ről észlelik és magas aránnyal semmisítik meg a HARM rakétákat, akár többet is egyszerre.

    Hosszú hullámú radarokat sem csak a vicc kedvéért használnak az oroszok. Pedig pontatlanabbak, mint a magas frekvenciásak. Részben jók a lopakodók ellen. Részben pedig a HARM nem veszélyes rájuk. A rakéta fejrészében rendelkezésére álló hely fizikai korlátai miatt 500 Mhz alatti frekvenciával nem tud mit kezdeni. Ezért az oroszok VHF radarral követik a célt. A VHF radar nem elég pontos a légvédelmi rakéta rávezetéséhez (kivéve aktív radaros és infra rakéták, amiket elég acél közelébe navigálni parancsközlő módszerrel). De ha megvárják míg a cél optikai távba ér, akkor az optika már kisebb szöghibával dolgozik, mint a radar és a nagyfrekvenciás radar bekapcsolása nélkül lőhetnek a repülőre, ami fújhatja a HARM rakétáit.

    Amúgy a mozgásból történő indítás nem csak a túlélő képesség fokozására jó, hanem a reakcióidőt is csökkenti, ami kis hatótávolságú rendszereknél nagyon fontos.
     
  19. sequadon

    sequadon Active Member

    Laiki! Egy értelmetlen és értéktelen komment után (nem ghost-ra gondolok) köszönöm, hogy fáradtál és gazdagítottad a topicot. Sok érdekes dolgot tudtam meg tőled (ismét).
     
  20. csakb

    csakb Active Member

    Laiki, az ilyen hsz-ek miatt érdemes olvasni ezt a fórumot, köszönöm! :)
     

Ezen oldal megosztása