9K37 Buk / SA-11 Gadfly, 9K317 Buk-M2E / SA-17 Grizzly (Szovjetunió)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

fedett_mókus

Well-Known Member
2018. november 25.
3 875
7 166
113
bocsássátok meg tudatlanságomat de a "6db tűzvezető radaros indító jármű" és a 3db 12 rakétás indító jármű" között így csak annyi a különbség hogy az egyiken 12 rakéta van a másikon meg 6 ?
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 950
85 558
113
Nagyon fontos a terminológia pontos használata. Sajnos ez azért nehéz, mert Hpasp hívja magyarul valaminek, ami jön oroszból. Én meg visszafordítottam tükörben angolra, ezért a Buk-nál a "a battery" már igen eltérően van értelmezve vagy akár a Krugnál is angol nyelven adott esetben. A Buk rendszernél egyesek az osztály hívják ütegnek, mert az osztálynak van Kupol célfelderítő radarja. Ez lehet, hogy honnan jön, hogy az első PVO SAM-eknél, amik elterjedtek voltak (SA-2/3 család), minden osztály (battery) rendelkezett 1 db rácvezető állomással és 1 db célfelderítővel. Az meg a Buk-nál az osztály magyarban és nem az üteg. De az angol az osztályra az SA-2/3-nál a battery-t használja. Így legyél okos...

És most látom, hogy én az osztályt angolban battery-nek hívtam és az üteget meg firing unit-nak...

A HÖT egyértelmű, nem másolom be ide, ami ott szerepel. Szöveg és ábra is van hozzá. Tényleg tőmondatokban. 1 db dandárban 4 db osztály. A képen 1 db osztály van. 1 db osztályban van 3 db üteg és minden ütegben 2 db TELAR és 1 db TEL. Angol változatban nem csak színeztem, hanem körbe is rajzoltam az 1 db üteget.

2UH2BBb.png


Az Osza abból a szempontból nem volt felesleges és kretén, hogy sokkal több célcsatorna volt egy hadosztályhoz és jobban skálázható volt a védendő terület és kétéltű volt. Amennyiben a gl. zl. lemondott a hk támogatásról, akkor át tudtak kelni kisebb folyami akadályon, hogy azt biztosítsák és volt légvédelmük is a túloldalt. Ha biztosítva volt a vízfolyás két oldala, akkor lehetett hidat verni akkor, ha a hídvetők túl kevesek voltak már. A tűzkészültségi ideje a jármű megállásának idejében volt, a Kub-nál azért ez több volt, még ha akkori szemmel bámulatosan rövid idő alatt 5-10 perc alatt is tűzkész volt menetből.

Miért kéne a légvédelemnek átmenni mielőtt ki nincs alakítva a hídfő?
 
M

molnibalage

Guest
bocsássátok meg tudatlanságomat de a "6db tűzvezető radaros indító jármű" és a 3db 12 rakétás indító jármű" között így csak annyi a különbség hogy az egyiken 12 rakéta van a másikon meg 6 ?
Nem csak ennyi. Az 12 rakétás jármű, az TEL. Csak indító. Nincs rajta radar.

Miért kéne a légvédelemnek átmenni mielőtt ki nincs alakítva a hídfő?
Van mondjuk egy 50 méter széles vízfolyás. A BTR és BMP átúszik rajta, az Osza is. A hk nem. Tehát a lövészek gyorsan átkelnek és védik minél mélyebben a túlpartot azzal, amit a lövészek át tudnak vinni. MANPAD, RPG és kisebb ATGM. Ezek mellé jön az Osza, ami sokkal komolyabb légvédelem és mögötte, ha van közelben, akkor Kub is segíthetett. Vagy akár menetből lehet átkarolni bizonyos célokat.

A BMP-ken levő ATGM-mel akár harckocsik leküzdése is lehetséges főleg, ha onnan jönnek, ahol senki nem számít rájuk, csak éppen átmennek, ahol csak tudnak. Egy szutyok Maljutka is kilő oldalról még egy Leo2A1-et is, de egy Konkursz a 80-as években aztán még szemből is recsegtetett mindent az M1A1 és Leo2A4-ig.

Azért kelnek át, hogy legyen hídfő, mert a túloldalról nem támadhatja közvetlenül senki.
Néha pislogok, hogy miket tudsz kérdezni bokorugró létedre.

Aztán persze ezt a koncepciót kukázták, mert ma egyetlen orosz csapatlégvédelmi jármű sem kétéltű a Sztrela-10 családot leszámítva és a Szosznát, ha megveszik. Se Buk, se Tor, se Tunguzka,.
 
  • Tetszik
Reactions: varga dima

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 950
85 558
113
Nem csak ennyi. Az 12 rakétás jármű, az TEL. Csak indító. Nincs rajta radar.


Van mondjuk egy 50 méter széles vízfolyás. A BTR és BMP átúszik rajta, az Osza is. A hk nem. Tehát a lövészek gyorsan átkelnek és védik minél mélyebben a túlpartot azzal, amit a lövészek át tudnak vinni. MANPAD, RPG és kisebb ATGM. Ezek mellé jön az Osza, ami sokkal komolyabb légvédelem és mögötte, ha van közelben, akkor Kub is segíthetett. Vagy akár menetből lehet átkarolni bizonyos célokat.

A BMP-ken levő ATGM-mel akár harckocsik leküzdése is lehetséges főleg, ha onnan jönnek, ahol senki nem számít rájuk, csak éppen átmennek, ahol csak tudnak. Egy szutyok Maljutka is kilő oldalról még egy Leo2A1-et is, de egy Konkursz a 80-as években aztán még szemből is recsegtetett mindent az M1A1 és Leo2A4-ig.

Azért kelnek át, hogy legyen hídfő, mert a túloldalról nem támadhatja közvetlenül senki.
Néha pislogok, hogy miket tudsz kérdezni bokorugró létedre.

Aztán persze ezt a koncepciót kukázták, mert ma egyetlen orosz csapatlégvédelmi jármű sem kétéltű a Sztrela-10 családot leszámítva és a Szosznát, ha megveszik. Se Buk, se Tor, se Tunguzka,.

A lövészek átkelnek de addig csak biztosítják a hídfőt amíg meg nem érkeznek a harckocsik.Felesleges átvinni az Oszát vagy bármi hasonlót amíg olyankicsi a hídfő,hogy közvetle tüzet tud rá vezetni az ellenség(gondolj bele:egy géppuskával tönkre tudsz lőni egy Oszát 600 méterről).Az ilyen nagyfontosságú eszközök csak akkor mennek ha már biztonságos,de addig be kell azt vállalni,hogy kisebb a saját csapatok előtt védett légtér.
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat and fip7

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 950
85 558
113
A átkelőképesség erőltetése a légvédelmi eszközöknél inkább arról szólt,hogy ne foglalja a hidat a harckocsik meg a teherautók elől.
 
M

molnibalage

Guest
A lövészek átkelnek de addig csak biztosítják a hídfőt amíg meg nem érkeznek a harckocsik.Felesleges átvinni az Oszát vagy bármi hasonlót amíg olyankicsi a hídfő,hogy közvetle tüzet tud rá vezetni az ellenség(gondolj bele:egy géppuskával tönkre tudsz lőni egy Oszát 600 méterről).Az ilyen nagyfontosságú eszközök csak akkor mennek ha már biztonságos,de addig be kell azt vállalni,hogy pár kisebb a saját csapatok előtt védett légtér.
Félreérted továbbra is. Ha van a vízfolyás és a túloldalt nem találnak semmit, akkor szerinted megállnak malmozni a folyásnál? Mélyítik a hídfőt akár kilométerekre is. Akkor meg már területet védsz, jöhet repcsi, heli, amit le kellene lőni, ha meg akarja zavarni a hídépítést vagy támadják a jövendő híd területét védő egységet.

Egyáltalán nem felesleges az Osza. Csak annyi kompromisszummal járt a kétéltűsége, hogy nem érte meg folytatni a koncepciót, mert a harckocsik egy idő után túl erősek és veszélyesek lettek az IFV-kre is.

A átkelőképesség erőltetése a légvédelmi eszközöknél inkább arról szólt,hogy ne foglalja a hidat a harckocsik meg a teherautók elől.
Ez egészen biztosan nem igaz a számok miatt. Egy zl. állománya cirka 100 db jármű. Rohadtul nem számít az a 2 db Osza és hozzá tartozó még pár teherautó. Csak ezért nem teszed úszóképességűvé. Mert szerinted a 2 db Osza az, ami tehermentesít egy hidat vagy az, hogy az ÖSSZES APC és IFV úszóképes...?
Aki ezért tesz kétéltűvé egy SAM-et az nem komplett. Azért teszi úszóképessé, hogy többi úszható járművel menjen.

A Sheridan "hk" is pl. kétéltű volt, persze páncélzata semmi. Oroszoknál lásd PT-76...
 
  • Tetszik
Reactions: Celebra

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
48 721
85 726
113
Nekem a cikkben leírtak nem világosak abban a tekintetben, hogy végül is hány járműből áll egy ilyen BUK "üteg"?
1 db felderítő radar
1 db parancsnoki jármű (gondolom)
6 db tűzvezető radaros indító jármű (max.)
12 db 12 rakétás indító jármű (max.)
Ez nálam 20 db fontosabb jármű.
Vagy esetleg átfedés van valahol?

UI.: Sosem értettem, hogy a BUK esetén miért nem eleve ennyi rakétával terveztek.
(Mondjuk a KUB rendszerhez is lehetett volna integrálni az OSA rakétáit. Lett volna 4 db 3 "KUB" rakétás indító jármű, meg 2 db 8 "OSA" rakétás indító jármű. Sokkal hatékonyabb lett volna az egész cucc szerintem)

1 üteg Buk-M1 felépítése:

1 db felderítő radar
1 db parancsnoki jármű
6 db tűzvezető radaros indító jármű (4 rakétával mindegyik)
3 db szállító-töltő jármű (max. 8 rakéta egy jármű)
 
  • Tetszik
Reactions: zsolti and fip7

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 950
85 558
113
Félreérted továbbra is. Ha van a vízfolyás és a túloldalt nem találnak semmit, akkor szerinted megállnak malmozni a folyásnál? Mélyítik a hídfőt akár kilométerekre is. Akkor meg már területet védsz, jöhet repcsi, heli, amit le kellene lőni, ha meg akarja zavarni a hídépítést vagy támadják a jövendő híd területét védő egységet.

Egyáltalán nem felesleges az Osza. Csak annyi kompromisszummal járt a kétéltűsége, hogy nem érte meg folytatni a koncepciót, mert a harckocsik egy idő után túl erősek és veszélyesek lettek az IFV-kre is.


Ez egészen biztosan nem igaz a számok miatt. Egy zl. állománya cirka 100 db jármű. Rohadtul nem számít az a 2 db Osza és hozzá tartozó még pár teherautó. Csak ezért nem teszed úszóképességűvé. Mert szerinted a 2 db Osza az, ami tehermentesít egy hidat vagy az, hogy az ÖSSZES APC és IFV úszóképes...?

Harckocsik nélkül eléggé hazárdjáték előrenyomulni,bejöhet(Rommelnek is bejött az amit Franciaországban csinált)de zért erre nem nagyon lehet építen főleg,hogy olyan kis vízfolyásokat amikrő most beszélünk nagyon hamar át lehet hidalni a nagyobbakat meg bisztosan védik.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 341
60 909
113
A BUK rendszerhez visszatérve én mindig is nagyon kedveltem a BUK rendszert. Szerintem egy kis/közepes méretű ország számára hasznosabb, mint egy S-300 vagy Patriot. A 6 db radaros jármű és a nagy mennyiségű rakéta óriási túlélő képességet biztosít a rendszernek, miközben komoly mobilitással is bír. Sok célcsatorna és egy komoly, reálisan ki is használható hatótávolság is jár a rendszerhez. Egy nagyon okosan kitalált, kiegyensúlyozott rendszernek tartom a BUK családot.
 
  • Tetszik
Reactions: zsolti
M

molnibalage

Guest
A BUK rendszerhez visszatérve én mindig is nagyon kedveltem a BUK rendszert. Szerintem egy kis/közepes méretű ország számára hasznosabb, mint egy S-300 vagy Patriot. A 6 db radaros jármű és a nagy mennyiségű rakéta óriási túlélő képességet biztosít a rendszernek, miközben komoly mobilitással is bír. Sok célcsatorna és egy komoly, reálisan ki is használható hatótávolság is jár a rendszerhez. Egy nagyon okosan kitalált, kiegyensúlyozott rendszernek tartom a BUK családot.
Kicsit nem fair az összehasonlítás, mert egyik PVO a másik meg csapatlégvédelmi rendszer úgy, hogy a hadsereg anno púp a hátaként kezelte, mert a haditengerészettől jött.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 341
60 909
113
molnibalage

"Kicsit nem fair az összehasonlítás, mert egyik PVO a másik meg csapatlégvédelmi rendszer úgy, hogy a hadsereg anno púp a hátaként kezelte, mert a haditengerészettől jött."

Ezzel egyet értek.
 

Roni

Well-Known Member
2010. június 30.
16 329
18 941
113
A 24 rakátás pantsir-SM lesz komoly

mert egyik PVO a másik meg csapatlégvédelmi rendszer

Hát pont hogy egy mozgatható több célcsatornás légvédelemé a jövő
Talán pont az f-35+ SDB miatt.

Mit érünk már az sz-300/400-al ha több tucat célpontot kellesz leküzdeni kis hatótávból?
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 341
60 909
113
Roni

Másra való az S-300 és másra a BUK. Erre céloztam én is és Molni is.
Egy olyan országnak amelyik komoly "mélységgel" rendelkezik, oda nagyon kellenek az S-200/300/400-hoz hasonló rendszerek. Hatalmas távokat kell befedni. Ez egy PVO feladat.
Viszont a legtöbb ország kicsi. Ott szerintem minden légvédelem egyben csapat légvédelem is. Mivel nincs az országoknak "mélysége". Lásd. hazánk vagy Finnország. Ilyen esetekben a NASAMS vagy a BUK szerintem hasznosabb eszköz, mint egy S-300, pont azért mert egyrészt minden magasságot jól le kell fedni, másrészt mert közelebb van az ellenség ezért nagyobb a rendszer fenyegetettsége. Így nagyon fontos a redundancia, a nagy rakéta mennyiség és a sok célcsatorna. Nah, meg a mobilitás. Én így látom a dolgokat :)
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
17 356
51 803
113
Roni

Másra való az S-300 és másra a BUK. Erre céloztam én is és Molni is.
Egy olyan országnak amelyik komoly "mélységgel" rendelkezik, oda nagyon kellenek az S-200/300/400-hoz hasonló rendszerek. Hatalmas távokat kell befedni. Ez egy PVO feladat.
Viszont a legtöbb ország kicsi. Ott szerintem minden légvédelem egyben csapat légvédelem is. Mivel nincs az országoknak "mélysége". Lásd. hazánk vagy Finnország. Ilyen esetekben a NASAMS vagy a BUK szerintem hasznosabb eszköz, mint egy S-300, pont azért mert egyrészt minden magasságot jól le kell fedni, másrészt mert közelebb van az ellenség ezért nagyobb a rendszer fenyegetettsége. Így nagyon fontos a redundancia, a nagy rakéta mennyiség és a sok célcsatorna. Nah, meg a mobilitás. Én így látom a dolgokat :)
A Buk mint koncepció nagyon el van találva szerintem is, már az őse a kub/kvadrat is bizonyította hogy nem szabad lebecsülni.
 

ghostrider

Well-Known Member
2014. július 18.
9 851
29 692
113
Egy kis pontosítás:
Nem SA-11 Gadfly, hanem SA-17 Grizzly, de az is lehet, hogy majd más, magasabb számú SA besorolást kap majd később a NATO-tól.
Üteg/Osztály/ezred besorolás. Mint ahogyan Molni írta, elég nagy a zűrzavar. Sokszor az a legjobb, ha tűzalegységről beszélünk (ez lehet üteg, vagy osztály), amelyik önállóan képes harcfeladatot végrehajtani, valamint rendszerről beszélünk (osztály, ezred) mint szervezetileg a legkisebb önálló elem, amelyben minden eszköz, elem meg van. Üteg-osztály (pl. BUK), osztály-ezred (pl. Sz-300PM).
Az egymásnak is ellentmondó információkból, a felépítése a
Buk-M3 Viking 9K317M medium-range air defense missile system (ADMS) - Buk-M3 Viking 9K317M közepes hatótávolságú légvédelmi rakéta rendszernek
Az üteg (battery) tűzalegység: 1 db 9S36 célkövető és rávezető lokátor, 2 db 9A317M TELAR 6 db 9R31M, vagy régebbi változatú légvédelmi rakétával, 1 db 9A316M TEL 2×6 db (12 db) 9R31M, vagy régebbi változatú légvédelmi rakétával, 1 db 9T243M TM szállító-töltő 4×6 db-os légvédelmi rakéta blokkal, (24 db légvédelmi rakéta). Az üteg - 12 (2×6) célcsatornával és 24 db azonnal bevethető - harckész, illetve +24 db újratöltés után bevethető légvédelmi rakétával rendelkezik.
Az osztály (battalion) rendszer: Ezt tekintik alap szervezeti egységnek, vagyis rendszernek (system):
1 db 9S112 SZOC felderítő és célkövető lokátor, 1 db 9S510 pk.-i állomás, kiszolgáló és ellenőrző eszközökkel,
valamint 3 üteggel. A célcsatornák száma 36 db (3×12), a légvédelmi rakéták száma 72+72 és + a tartalék, konténerekben.
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
17 356
51 803
113
Egy kis pontosítás:
Nem SA-11 Gadfly, hanem SA-17 Grizzly, de az is lehet, hogy majd más, magasabb számú SA besorolást kap majd később a NATO-tól.
Üteg/Osztály/ezred besorolás. Mint ahogyan Molni írta, elég nagy a zűrzavar. Sokszor az a legjobb, ha tűzalegységről beszélünk (ez lehet üteg, vagy osztály), amelyik önállóan képes harcfeladatot végrehajtani, valamint rendszerről beszélünk (osztály, ezred) mint szervezetileg a legkisebb önálló elem, amelyben minden eszköz, elem meg van. Üteg-osztály (pl. BUK), osztály-ezred (pl. Sz-300PM).
Az egymásnak is ellentmondó információkból, a felépítése a
Buk-M3 Viking 9K317M medium-range air defense missile system (ADMS) - Buk-M3 Viking 9K317M közepes hatótávolságú légvédelmi rakéta rendszernek
Az üteg (battery) tűzalegység: 1 db 9S36 célkövető és rávezető lokátor, 2 db 9A317M TELAR 6 db 9R31M, vagy régebbi változatú légvédelmi rakétával, 1 db 9A316M TEL 2×6 db (12 db) 9R31M, vagy régebbi változatú légvédelmi rakétával, 1 db 9T243M TM szállító-töltő 4×6 db-os légvédelmi rakéta blokkal, (24 db légvédelmi rakéta). Az üteg - 12 (2×6) célcsatornával és 24 db azonnal bevethető - harckész, illetve +24 db újratöltés után bevethető légvédelmi rakétával rendelkezik.
Az osztály (battalion) rendszer: Ezt tekintik alap szervezeti egységnek, vagyis rendszernek (system):
1 db 9S112 SZOC felderítő és célkövető lokátor, 1 db 9S510 pk.-i állomás, kiszolgáló és ellenőrző eszközökkel,
valamint 3 üteggel. A célcsatornák száma 36 db (3×12), a légvédelmi rakéták száma 72+72 és + a tartalék, konténerekben.
Egy zászlóalj/rendszer számára ami a legkisebb önálló egység, a 36 célcsatorna nem aktív radaros drága rakétákkal, 60+ km es hmz fel, mobilitásal, olyan jó kombinációjaként tűnik számomra, hogy nagyon meglepően én ha nem érne el komoly exportsikereket majd a rendszer!

Nekem több tekintetben is az arany középútnak tűnik!
 

ghostrider

Well-Known Member
2014. július 18.
9 851
29 692
113
Nekem az ütegnél egy nagy problémám van, a kevés rakéta. Véleményem szerint legalább 3 TEL kellene az 1 helyett, és 2 db TM.
A másik érdekesség számomra, hogy amíg 2 db 6-os rakéta blokk van egymás mellett a TEL járművön, addig csak 1 db 6-os van a TELAR-on. Valószínűleg itt már tömeg problémák vannak. Azért lehet, hogy +2 db rakéta konténer még elfért volna az egyik oldalon, de logisztikailag nem volt ésszerű?
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 301
113
Nem kotekedni akarok de finnorszag nem a legjobb pl volt nem sokkal kissebb mint nemetorszag./a skandinav jolet zomeben a nagy terulet kis nepsurusegnek koszonheto. Ezert nem is jo nekunk barmelyiket is hozzank hasonlitani vagy bar!ibe kovetni./
 
M

molnibalage

Guest
Egy zászlóalj/rendszer számára ami a legkisebb önálló egység, a 36 célcsatorna nem aktív radaros drága rakétákkal, 60+ km es hmz fel, mobilitásal, olyan jó kombinációjaként tűnik számomra, hogy nagyon meglepően én ha nem érne el komoly exportsikereket majd a rendszer!

Nekem több tekintetben is az arany középútnak tűnik!
Márpedig eddig a Buk változattól függetlenül közelében nincs az Sz-300/400 családhoz képest exportsikerben...

Nekem az ütegnél egy nagy problémám van, a kevés rakéta. Véleményem szerint legalább 3 TEL kellene az 1 helyett, és 2 db TM.
A másik érdekesség számomra, hogy amíg 2 db 6-os rakéta blokk van egymás mellett a TEL járművön, addig csak 1 db 6-os van a TELAR-on. Valószínűleg itt már tömeg problémák vannak. Azért lehet, hogy +2 db rakéta konténer még elfért volna az egyik oldalon, de logisztikailag nem volt ésszerű?
Ez most M3 vagy korábbi változatok? Mert a szomorú igazság az, hogy az USA-t leszámítva annyira erőtlen mindenki más, hogy talán még a Buk-M1 célcsatorna mennyisége még mai szemmel is a nem rossz kategória, az M2 meg USA nélkül az európai NATO államok számára is area denial de igencsak.

Nem kotekedni akarok de finnorszag nem a legjobb pl volt nem sokkal kissebb mint nemetorszag./a skandinav jolet zomeben a nagy terulet kis nepsurusegnek koszonheto. Ezert nem is jo nekunk barmelyiket is hozzank hasonlitani vagy bar!ibe kovetni./
Senki nem a jólétről beszélt, a védeni kívánt terület emiatt olyan kicsi, hogy nincs értelme 150-400 km-es HMZ-nek. Ez amit, már sokszor kifejtettem. Nincs olyan, hogy mindent védesz, az egy illúzió.

Oo/Szu esetén is a low level fenyegetések megjelenésével lényegében pontcélokat, pár üzemet, kikötőt és várost tudtak védeni, közepes és nagy magasságú céloknál az európai rész volt lefedve Vega és Duvnával, de Sz-300-zal ez kb. PM2-től jött el, csak még ma is vonogatnak ki PSz-t, tehát nagyon kevés város körül van nagy HMZ, a szovjet időkhöz képest a védett légtér nagysága összességben én úgy látom, hogy sehol nincs... Mondjuk nem is van értelme, ez az én szememben nem visszafejlődés, inkább racionalizálás. Még ma is totálisan eltúlzottnak érzem a honi légvédelmet.
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 301
113
En se tartom visszalepesnek a nasamsot a finneknek. Csak azt irtam hogy nem osszehasonlithato magyarorszaggal...
Szerintem finnorszagnak nem artana valami nagy hatotavolsagu rendszer. Ugyanis nem mindegy hogy a baltin mennyire tud benyulni legvedelemmel... Ugye ha a tengerre melyen be tud nyulni a legvedelem a sajat vizi egysegek legoltalmi ernyo alatt tevekenykedhetnek es a vadaszok is sajat ernyo alatt tevekenykedhetnek szinten nem elhamyagolhato tenyezo. Es e miatt hogy a legiejuket tamogathassak a foldrol se art a nagy hatotav. Ugye a terulet meg van nekik hozza. Egy tamado koteleknek szerintem nem mindegy hogy talalkozo legiharcot viv a tamadott fel fulratankolt frissen felszalt gepeivel. Vagy inditanak ra valamit a tavolbol amire reagalnia kell es ha soikerul kijatszania a raketakat./mert nem egy indulna./ meg osszefuthat kopogotankal vadaszokkal.

Szerintem finnorszagnak e ket dolog miatt lenne szuksege nagy hatotavolsagu legvedelemre a nasams melle...