A hajtóművek működéséről

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 293
113
Vtol gepek emelohajtomuvenek alkalmas lenne egy vagy tobb pulzalo sugarhajtomu? Ott ugye nem szamitan az uzemamyag fogyasztas de mechanikailag leegyszerusitene az egeszet e!ellett olyan nagy plusz sulyt se jelentene ami drasztikusan csokkentene a repulogep kepesegeit.
 

LMzek

Well-Known Member
2017. szeptember 18.
594
506
93
Vtol gepek emelohajtomuvenek alkalmas lenne egy vagy tobb pulzalo sugarhajtomu? Ott ugye nem szamitan az uzemamyag fogyasztas de mechanikailag leegyszerusitene az egeszet e!ellett olyan nagy plusz sulyt se jelentene ami drasztikusan csokkentene a repulogep kepesegeit.


Modelleztem volna ebben a műfajban, de nagyon problémás!
Pl:
- a teljesítménye nem szabályozható (mert plusz/minusz 3-4 százalékot nem veszek annak!)
- a szelepként müködő lemezek (több-száz/-ezer) megbízhatósága, viselkedése,... nem/nagyon nehezen számítható
- iszonyú fogyasztása van
- zajos,
- EZ az "igazi" robbanó-motor, amiből többet kell beépíteni, a keltett rezgések nagyon igénybe veszik a gép szerkezetét, rengeteg plussz súly e megerősítés, ezen elvész a motoron nyert "tömeg-megtakarítás"
- a keltett rezgések az egész rendszer megbízhatóságát lerontják.

Az amcsik próbáltak egy STOL/VTOL-t összehozni ejektoros változatú pulzálóval(+ 30-75% tolóerő az ejektorok miatt), de nem tudtak megbízhatót kihozni a kombinációból, átépítették más megoldásra.
 

emel

Well-Known Member
2013. február 11.
9 073
15 029
113
Vtol gepek emelohajtomuvenek alkalmas lenne egy vagy tobb pulzalo sugarhajtomu? Ott ugye nem szamitan az uzemamyag fogyasztas de mechanikailag leegyszerusitene az egeszet e!ellett olyan nagy plusz sulyt se jelentene ami drasztikusan csokkentene a repulogep kepesegeit.
A pulzáló sugárhajtóműnek ugye nincs kompresszora, sebesség nélkül így nincs sűrítés se - ergo 0 sebességnél a működés erősen kétséges, a toló/emelőerő is 0!! :( Nem véletlenül kellett a V-1-et sínpályán srartrakétával felgyorsítani vagy He-111-ről indítani, hogy beinduljon a pulzáló hajtóműve.
 
  • Tetszik
Reactions: endre and vilmoci
M

molnibalage

Guest
Vtol gepek emelohajtomuvenek alkalmas lenne egy vagy tobb pulzalo sugarhajtomu? Ott ugye nem szamitan az uzemamyag fogyasztas de mechanikailag leegyszerusitene az egeszet e!ellett olyan nagy plusz sulyt se jelentene ami drasztikusan csokkentene a repulogep kepesegeit.
Nem lenne alkalmas és egyik állításod sem igaz. Iszonyatos plusz tömeg lenne a légellenállásról nem is beszélve. Nézd meg, hogy egy V-1 szintű vacaknál mekkora hajtómű volt és milyen nevetséges tolóereje volt a szerkezet tömegéhez képest. Hatalmas eltérés van abban, hogy startrakétával felgyorsított szerkezetnél előrehajtó erőként tervezetd be vagy VTOL-ként. Már eleve az nem értem, hogy 0 vagy kvázi 0 sebességnél hogyan működne, mert a V-1-nél nem poénból volt startrakéta vagy He-111-ről oldalás. 0 sebesség mellett tudtommal a pulsejet nem működik vagy olyan szar hatásfokkal, hogy beszélni sem értemdes róla.

Az egész VTOL szerintem hülyeség, semmi értelme.
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 746
66 439
113
Ez most így, ebben a kivitelben az orosz PD-14-essel van egálban. Aerodinamikailag ugyanúgy beérték a nyugatot, anyagtechnológiailag el vannak maradva egy generációval.
Ami itt üreges titánium lapátozás, az nyugaton már titánium belépőéles karbonszálas kompozit.
És a P&W már a geared fan-el dolgozik, a R&R pedig ugyanezzel csak állítható fan lapátokkkal.
 

LMzek

Well-Known Member
2017. szeptember 18.
594
506
93
Vtol gepek emelohajtomuvenek alkalmas lenne egy vagy tobb pulzalo sugarhajtomu? Ott ugye nem szamitan az uzemamyag fogyasztas de mechanikailag leegyszerusitene az egeszet e!ellett olyan nagy plusz sulyt se jelentene ami drasztikusan csokkentene a repulogep kepesegeit.

Modelleztem volna ebben a műfajban, de nagyon problémás!
Pl:
- a teljesítménye nem szabályozható (mert plusz/minusz 3-4 százalékot nem veszek annak!)
- a szelepként müködő lemezek (több-száz/-ezer) megbízhatósága, viselkedése,... nem/nagyon nehezen számítható
- iszonyú fogyasztása van
- zajos,
- EZ az "igazi" robbanó-motor, amiből többet kell beépíteni, a keltett rezgések nagyon igénybe veszik a gép szerkezetét, rengeteg plussz súly e megerősítés, ezen elvész a motoron nyert "tömeg-megtakarítás"
- a keltett rezgések az egész rendszer megbízhatóságát lerontják.

Az amcsik próbáltak egy STOL/VTOL-t összehozni ejektoros változatú pulzálóval(+ 30-75% tolóerő az ejektorok miatt), de nem tudtak megbízhatót kihozni a kombinációból, átépítették más megoldásra.

Csak jól emlékeztem a "lelkes kezdő modellező" időszakom "tanulmányaira", az amcsiknak egy ilyen hülyeségre is volt pár száz milliójuk:


File:LockheedXV-4Hummingbird.jpg






 

emel

Well-Known Member
2013. február 11.
9 073
15 029
113
Háááát ... a szöveg szerint ezek üreges titán-lapátok, akkor pedig csak a világátlagot (max az átlag élvonalát) érik el. Az élbolyban majd akkor lesznek, ha ezeket a lapátokat kompozitból is le tudják gyártani megfelelő minőségben. Hajtómű-építésben még azért van néhány újítás és anyagtechnológiai nyalánkság amik kívülről, ránézésre nem látszanak, de csúcstechnológiát jelentenek, pl. az áttételházon keresztül meghajtott ventilátor-fokozat, fémkerámia-turbinalapátok, 3D-nyomtatású alkatrészek ... szóval van még hova fejlődni a második vonalnak!
 

wolfram

Well-Known Member
2011. július 30.
5 828
4 126
113
Háááát ... a szöveg szerint ezek üreges titán-lapátok, akkor pedig csak a világátlagot (max az átlag élvonalát) érik el. Az élbolyban majd akkor lesznek, ha ezeket a lapátokat kompozitból is le tudják gyártani megfelelő minőségben. Hajtómű-építésben még azért van néhány újítás és anyagtechnológiai nyalánkság amik kívülről, ránézésre nem látszanak, de csúcstechnológiát jelentenek, pl. az áttételházon keresztül meghajtott ventilátor-fokozat, fémkerámia-turbinalapátok, 3D-nyomtatású alkatrészek ... szóval van még hova fejlődni a második vonalnak!

Jaahm. Jelenleg a csúcs (nyugodtan javítson ki valaki, ha tévednék) turbinalapátnál az egykristály, ruténiummal "megbolondított" ötvözet (japó), kb. 1700 celsius fokos gázhőmérséklettel (maga az anyag kb 1100 fokot tud közvetlenül elviselni hűtés nélkül).
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat

wolfram

Well-Known Member
2011. július 30.
5 828
4 126
113
Háááát ... a szöveg szerint ezek üreges titán-lapátok, akkor pedig csak a világátlagot (max az átlag élvonalát) érik el. Az élbolyban majd akkor lesznek, ha ezeket a lapátokat kompozitból is le tudják gyártani megfelelő minőségben. Hajtómű-építésben még azért van néhány újítás és anyagtechnológiai nyalánkság amik kívülről, ránézésre nem látszanak, de csúcstechnológiát jelentenek, pl. az áttételházon keresztül meghajtott ventilátor-fokozat, fémkerámia-turbinalapátok, 3D-nyomtatású alkatrészek ... szóval van még hova fejlődni a második vonalnak!


Szilícium-karbid CMC-k persze más dimenzió. Azok nagynyomású közegben úgy 1400 celsius fokig bírják (légköri nyomáson meg kb. 1600 C-fokig).
 

Nagy Csaba

Well-Known Member
2017. július 26.
1 329
2 379
113
És Volgát is átalakítottak wankelesre. Bár abból a moszkvai lakótelepi tuning az igazi, a V8-as GAZ-66-os motorral. Az már "életérzés" :)
A KGB-nek voltak hivatalos M 21-esei V8-as motorral és automata váltóval. A faterom rendőr volt és a 60-as évek végén kies hazánkban is volt ilyen szuper csőrös Volga.....
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat

Nagy Csaba

Well-Known Member
2017. július 26.
1 329
2 379
113
És tegyük hozzá, ezek a pótbeömlők is kiváló zajforrások, ahogy az első fokozat előtti állólapátozáson átszívott levegő interferenciái, hogy pár hirhedt példát említsek: F-16-osok és 15-ösök F100-as és F110-es (mert ezek is ugyanúgy sivítanak, mint a PW hajtóművek), vagy akár a Szu-27-es gépcsalád, ahol talán csak a Szu-35Sz módosított kompresszora szól valamivel emberibben. Mondhatnánk, még jó, hogy ezek csak kis vadászgép hajtóművek, de nincs szerencsénk, mert a Tu-160-asok és a Tu-22M3-asok is borzalmasan sivítanak, persze jóval testesebben, de jóval intenzívebben is. Plusz itt még hozzáadódk a fedélzeti segédhajtómű lármája is. Más nagyépeknél pótbeömlő zsaluzat a régi TF-33-as a B-52H, vagy pár korai E-3A, KC-135-ösön volt/van, illetve említhetjük akár a Malév Tu-154B2-esein muzsikáló NK-8-asokat is. Érdekes, hogy a konkurens, Tu-154M-be szerelt D-30K családhoz már nem volt zsalu körkörösen, a zaj meg mégis nagyobb volt.
Végezetül essék szó a kultúrkör legperverzebb példányáról, a napjaink nagy kétáramúsági fokú hajtóműveivel megegyező átmérőjű, ám nem, hogy pótbeömlő zsaluzatot, de állólapátozást és az állólapátozás elé(!) szerelt fele átmérőjű booster fokozatot is tartalmazó GE TF39-eséről, amely a C-5A/B gépekben sikongat messzire elhallatszó módon. Ez képviseli a kompresszorzaj tekintetében a királykategóriát.

Külön érdekesség, hogy a hatvanas évek legvégének szülötte TF39-es közvetlen utódja, a CF6-os, évtizedeken át volt képes elődjénél jóval csendesebben üzemelni. Érthető, mondhatnánk, mert totálisan más kialakítású a kompresszora. A hosszú évtizedek során a CF6-os is számos fejlesztésen esett keresztül és az USAF ugyan nem a leges legutolsó modifikációt rendelte meg a C-5M programhoz, de nem is valami ősverziót. Csak annyi történt, hogy költségcsökkentési okokból a programhoz szállítandó hajtóművekhez egyátalán nem kértek semmiféle zajcsökkentő megoldást. Az eredmény: a korábbi TF39-esekét megközelítő sivítás.



Az An 124 kapcsán azt olvastam még régebben, hogy Kabul 1979-es megszállásakor az egyik legfontosabb hadizsákmány az Afgán légitársaság DC 10-es gépe (vagy gépei) voltak, amik CF-6-os hajtóművesek voltak, és ezek segítették a 124-eshez a hajtómű fejlesztés szekerét meglendíteni.....
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat
T

Törölt tag 1586

Guest
Háááát ... a szöveg szerint ezek üreges titán-lapátok, akkor pedig csak a világátlagot (max az átlag élvonalát) érik el. Az élbolyban majd akkor lesznek, ha ezeket a lapátokat kompozitból is le tudják gyártani megfelelő minőségben.
A kompozit fan lapátok egyetlen előnye hogy egyszerűbben gyárthatóak. A nagyméretű üreges titán lapátok gyártàsa extrém bonyolult ès drága. A RR nagyon sokáig vitte a titán lapát vonalat - szemben a GE-vel aki a kompozit lapátokat fejlesztette.
7173056585_65ca6e265a_c.jpg

Mind a két technológiával egyformán jó hajtóműveket lehet gyártani.
Balra a RR Trent 1000 jobbra a GEnx 1b

Az igazi előny az USA oldalán a CMC technológia, mert annak közvetlen hatása van a turbina hőmérsékletre ezáltal az egész hajtómű hatásfokára.
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 746
66 439
113
Rolls-Royce Ultrafan lesz a következő nagy lépés. Értsd: ez nem változtatható kétáramúsági fok, nem Ramjet vagy akármi varázslat, de idáig az egyetlen olyan sugárhajtómű (igaz, még fejlesztés alatt) ahol a járólapát is állítható lesz.
Sugárhajtóművet mondtam, mert ugye a légcsavaros gázturbina már a kezdetek kezdetén is állítható lapátokkal bírt.
Sőt, nyugodtan beszúrhatjátok, hogy a késő-szovjet/korai orosz Kuznyecov NK-93-as volt a gázturbinás sugárhajtóművek non-plus ultrája, hiszen az egy sugárhajtómű volt, ami egyúttal turbofan, de ugyanakkor a csőlégcsavar (állítható lapátokkal), vagy fan kontrarotáló is volt és még hajlított lapátokkal is bírt, mint a propfanok. Tehát minden vívmány egy megoldásban.

nk93-311.jpg

Il-76LL_%28RA-76492%29_NK-93_engine.jpg
 

papajoe

Well-Known Member
2016. február 21.
17 210
57 530
113
Lenne pár alap kérdésem,sugárhqjtómű kérdéskörben.
Pár videót megnéztem a csövön,főleg animációkat,kezdem érteni hogyan működik a helikopterek rotor hajtása,meg,hogy,hogyan indítják be a sugárhajtóművet,sokáig nem értettem,hogy,hogyan pörgetik fel arra a fordulatszámra,ahol már be lehet lőni a kerót,meg be lehet gyújtani,onnantól már értem a működését,de még van pár szürke terület.
Pl nem látom sehol,hogy csak egy befecskendező fúvóka van,amin a kerót fecskendezik be az égéstérbe,vagy több,esetleg körkörsen vannak elrendezve?
Érdekelne,hogy a modernebb gépek,mondjuk a 4.generációtól felfelé milyen módszerrel fecskendezik be a kerót,"csak" az adagolós dízelekhez hasonlóan egy porlasztóval,amiben egy rugó ellenében dolgozik a nyomott üa,és a nyomás emelésével változik a befecskendezett mennyiség,vagy már itt is olyan rendszer van,mint a CR-es dízeleknél,hogy a CR-ben van egy állandó nyomás,és a befecskendezőknél állítják a mennyiséget,elektromágnessel,kompjuterrel vezérelve?
Esetleg a több befecskendező esetén,különböző mennyiségek is lehetnek/befecskendező?Pl a hajtómű különböző részein más a levegő mennyisége,amihez más mennyiségű üa kell?
Kb mekkora az üa befecskendezési nyomás?
A vadászgépeknél,a hajtómű kenőolaja kb milyen hőmérsékleten dolgozik,és mennyi üzemórát kell kibírnia(<4.gen gépek) ?
Kb mennyi a max rpm a turbina tengelyen?
Van arra adat,hogy pl egy 1000km/h-val haladó gépbe,ugye ezerrel megy be a levegő,és ott vág egy szigorút a pilóta,akkor mennyivel gyorsabban/milyen sebességgel távozik a kipufogó gáz?
Úgy értem,hogy ugye az üzemanyag elég közben,amitől a levegő felmelegszik,kitágul,meg meg is van nyomva a kompresszorral,kb mennyire gyorsul fel kifelé a gáz,mert ugye a "kiáramló gáznál fogva" tolja előre a gépet a hajtómű.
:)

Még kicsit guglizok a napokban,ki akarom számolni egy Boing 737-800 üa fogyasztását/100km,egy Dublin-Budapest úton,miheztartás végett,ha megakadok,majd jelzek.:D
 

vilmoci

Well-Known Member
2010. április 24.
1 740
4 262
113
Pl nem látom sehol,hogy csak egy befecskendező fúvóka van,amin a kerót fecskendezik be az égéstérbe,vagy több,esetleg körkörsen vannak elrendezve?
Lehet egy db is, de az jellemzően akkor van, ha vagy un. „könyökös” (van valami szebb szó is rá, asszem) kialakítású a tüzelőtér, vagy pedig olyan kialakítású ellenáramú, mint az Allison-250 családnál.
Pl. a TSz-21-nél (ez egy kis indítógázturbina, amivel az R-29-es hajtóművet tekerték meg) 4db van, aztán pl. a TV3-asnál 10db van, asszem. az Ai-24-nél meg 9 (de ott van 2db indító „kamra” is és a 9db az un. üzemi). Régebben, amíg csöves tüzelőtereket használtak, akkor minden tüzelőtérhez járt 1db.
Manapság axiálkompresszoros gyűrűs, vagy gyűrűs-csöves tüzelőtérrel ellátott hajtóműveknél is jónéhányat szoktak alkalmazni. Ez amúgy érthető is, mert az nem volna okos dolog, hogy van 1, vagy 2 és az összes tüzelőanyag ott van elégetve (és persze hűtőlevegővel elkeverve) és a turbina allólapátozása 1-2 helyen nagyon meg volna támadva forró gázzal, máshol meg alig.
....CR-ben van egy állandó nyomás,és a befecskendezőknél állítják a mennyiséget....
Mondjuk úgy, hogy van egy kevésbé állandó nyomás és változó mennyiség, de azt nem a fúvókáknál szabályozzák, hanem a „tüa. automata” végzi a szabályzását, hogy minden üzemállapotban a meghatározott szabályzási paraméter(ek) állandó legyen. Ez pl. egy un. egykörös fúvóka (ami jellemzően régebbi konstrukció):
http://1.bp.blogspot.com/-0rNzwzvLm...ucw/s1600/Simplex+airblast+nozzle+cutaway.jpg
A tüa. nyomása meg változó, vannak kisgázturbinák (pl. GTD-5M) amik 14-16bar fúvókanyomással működnek. Az Ai-24 (ami az ötvenes hatvanas évek terméke) meg 65bar körül dolgozik. Egyébként van egy olyan érzésem, hogy a mai hajtóműveknél sem megy 200-250bar fölé (ha egyáltalán).
Ha gshműről beszélsz, akkor a turbina tengelyén a fordulatszám ugyan akkora, mint a kompresszorén (van reduktoros ventilátorfokozattal épített hajtómű is), mert ugye ugyan az a tengely.Ha két forgórészes, akkor meg páronként 2 különböző érték, Általában minél nagyobb a hajtómű, annál kisebb a fordulatszám (a nagynyomású forgórészé meg valamivel nagyobb)
Ebben például az F-404-re kisnyomásúra: 13270ford/percet ír, a nagynyomásúra meg: 16810-et. De valószínűleg nem ez a szabályzási paraméter (ellenben lehet, hogy ezek a 100% értékek, de elképzelhető, hogy működhet e fölött is pl. 103-105%-on ), szóval ez egy ilyen névleges érték, ami magasság meg üzemmód, meg még sokminden szerint változhat.
http://www.dtic.mil/dtic/tr/fulltext/u2/a164562.pdf
Úgy értem,hogy ugye az üzemanyag elég közben,amitől a levegő felmelegszik,kitágul,meg meg is van nyomva a kompresszorral,kb mennyire gyorsul fel kifelé a gáz,mert ugye a "kiáramló gáznál fogva" tolja előre a gépet a hajtómű.
A szívócsatornák azért vannak, hogy lefékezzék az áramlást, mert régebben a kompresszorok nem szerették a szuperszonikus belépést (manapság léteznek un. transzszonikus fokozatok is) Aztán ahogy végigmegy a közeg a kompresszoron, ott a sebessége is jócskán lecsökken, mert a tüzelőtereket sem lehet bárhogy működtetni. Ott kap egy „entalpialöketet” a közeg aztán ebből egy részt a turbinában vissza is ad, miközben expandál, de ott még azért nincs túlságosan nagy sebessége. Létezik a fúvócső rendelkezésre álló nyomásviszonya, mint fogalom. Attól függően, hogy ez mekkora, különböző fajtájú fúvócsövet kell alkalmazni. Aztán ebből az itteni expanzióból lesz a c8-nak aposztrofált sebesség, ami a tolóerő képletében megjelenik, de annak nagysága attól is függ, hogy mekkora tömegáram képvisel ekkora sebességet, meg, hogy van-e „túlnyomás” a gázban, mikor kiér a szabad levegőre.

Majd mások jobban / érthetőbben / bővebben elmagyarázzák. :)
 

emel

Well-Known Member
2013. február 11.
9 073
15 029
113
Szia papajoe, akkor én is hozzátenném a magam kisregényét
A gázturbinás hajtóművek indítását vagy elektromos indítómotor-generátorral, vagy kisméretű sűrített levegős betáplálású indító-turbinával végzik, ami a segédberendezés-házon és annak tengelyén keresztül pörgeti fel a hajtómű forgórészét. Az elektromos módszer működhet fed. akkuról vagy külső betáppal is, de az akku kímélése miatt a normál módszer a külső táp /az áramfelvétel többszáz A!!). Az indítóturbinás megoldás is működhet külső táppal is, de itt inkább az APU használata a jellemző (kis indító-hajtómű ami adja a szükséges levegőt).
porlasztó-fúvóka hajtóművenként kb. 8-15 van az égéstérben körkörösen beépítve, +néhányszor10 db a turbina mögött az utánégetős hajtóműveken. A pórlasztófejek a tüzelőanyagot megpörgetve fújják be a szintén megpörgetett levegővel ellentétes irányban pörgetve a minél jobb porlasztás és keverés érdekében.Mivel a porlasztófúvókák bizonyos nyomás alatt nem porlasztanak (csak "pisilnek"), így rugóval szabályzott szelepek csak a min. porlasztási nyomás fölött engedik a kerót a fúvókákhoz. A tüzelőanyag vezérlése részben külső állapotmérések (bemenő hő, nyomás és légsebesség a szívócsatornában), ill. a pilóták szándéka (gázkar-állás ill. a beállított automatika által vezérelt érték) alapján történik. A betáp-szivattyú általában nagynyomású dugattyús szivattyú a fordulatszámtól függetlenül is vezérelhető szállítási mennyiséggel és betáp-nyomással, konkrét értéket a MiG-21-ről tudok: a fő tögelőanyag-szivattyú automatika max nyomása 60 atm, az utánégetés szivattyú max betáp nyomása 80 atm körül volt. Ezek az 1-1 külön rendszeren belül minden fúvókánál azonos nyomást jelentettek, nincs olyan hogy fúvókánként eltérő nyomás.
A hajtómű-kenőolaj legmagasabb hőmérséklettel a turbinatengely csapágyazásánál találkozik, ott többszáz fok a normál eset (a hajtóműnél földi körülmények között még a kompresszortól elvezetett munka- és hűtőlevegő is többszáz fokos s sűrítés miatt). Ezért is volt probléma, mikor a 60-as években Iván rossz minőségű olajat szállított, ami ráégett, kokszosodott a csapágyakon és emmiatt megszorult, leállt a hajtómű, persze lehetetlenné téve a légi-indítást is! A gázturbinás hajtóműveknél a kenőolaj a rendszerben fenntartott túlnyomás és olajgőz-kivezetés miatti fogyás következtében inkább rendszeres utántöltést, mint olajcserét igényel. Időszakos karbantartásnál persze van szűrőcsere, forgács-mágnesdugó-ellenőrzés, rendszer-átmosás után friss olajjal feltöltés. A harcigépek max repülési idejét is jellemzően az olajrendszer max feltöltött üzemideje korlátozza, hiába repülhetne egy F-15E többszöri légitankolással akár 18-20 órát is, ha mondjuk max 14 óránál elgőzölög a csapágyon az utolsó csepp olaj is, azt levegőben nem lehet pótolni.
Néhány hajtómű max fordulatszáma:
J-75P-19W : 6900/9090 a víz-befecskendezéses max tolóerőnél (azért kétféle, mert két forgórészes a hajtómű) (F-105 Thunderchief)
R-11F-300 : 11150/11440 (MiG-21F-13, PF)
CF-6 ventilátoros hajtómű : 3854/11055 (a nagynyomású forgórész sokkal gyorsabb, de a ventilátor nem pöröghet annyira, mert a lapátvégek elérnék a hangsebességet) Jumbo, Galaxy, A-300-család, B-767, DC-10/MD-11
Rolls Royce RB 211 : 4500/7000/10611 (az első 3-forgórészes polgári hajtómű volt a Jumbo-ra)
Snecma M-88 : 17000 fölött (Rafale)
Azt azért jó tudni, hogy a műszerfalon soha nem konkrét fordulatszámok vannak kijelezve hanem %-ban az engedélyezett max tartományhoz képest, DE túlpörgés bármikor előfordulhat néhány %-ban, (főleg az utánégető bekapcsolásakor) csak másodpercekben korlátozott ideig, de ha ez tartóssá válik akkor már baj van (vagy lesz).
Azt, hogy "vág egy szigorút a pilóta" nem tudom értelmezni, mit is csinál konkrétan?!! :eek::D
A sugárhajtómű működési elvének az a lényege, hogy a kiáramló égésgáz "tömeg x sebessége a négyzeten" adja a tolóerőt, a szívócsatorna és kompresszor által sűrített levegőbe porlasztott tüzelőanyag elégetésével pedig a megnövelt gáztömeg és nyomás miatt felgyorsul a kiáramló gáz sebessége (sajnálatosan ez több ok miatt sem növelhető korlátlanul).