<i>Egyébként meg miféle messzehordó lövegek?</i>
Ezt szerintem arra értette, hogy ha az angol flotta megjelenik a keskeny csatornában, akkor a szárazföldről ágyúkkal is lőhették volna őket.
<i>A német erők meg 6-7 hete folyamatosan harcoltak. Azokat az egységeket nem lehetett volna csak úgy újra csatába küldeni</i>
Az orosz fronton hány évig is harcoltak szinte folyamatosan? Hát nem 6-7 hétig.
<i>ismételten megkérdem, hogy mi a túróval szálltál volna partra? Egy kikötőből kikötőbe hajózás is emberfeletti teljesítmény lett volna, nemhogy partaszállni.</i>
Krétát jóformán a görögöktől összeverbuvált halászhajókkal foglalták el a németek.
A Csatorna jóval keskenyebb, mint az Égei-tenger, könnyebben megtették volna az utat a németek. Ráadásul alig volt harcképes szárazföldi egység 1940 nyarán Angliában.
Majdnem pont így írtam volna, hozzátéve, hogy a holland kikötőkben már akkor megkezdték az uszályok összevonását, mikor még Franciaország állt. Az angolok pár tucat bombázót veszítettek is, mikor próbálták őket lenullázni.
A légi fölény a csatorna fölött simán megvolt. Ezért is kellett a csatorna konvojait leállítani.
Ne mond már, hogy 300-500 Ju52-es, és egy 20-30 uszály nem tudott volna ellátni lőszerrel, üzával mondjuk 5-6 hadosztályt, közülük 1-2 páncélos hadosztályjal. A hajók, ami megmarad, pedig besegíthetett volna a légvédelembe a hídfőnél.
Az angol flotta távoltartásához, elég lett volna 15 tengó+ 8-10 századnyi stuka, de ha nem mehettek volna még a Heinkelek is 1-2 kört .