A magyar haderő lehetséges fejlesztési irányai

[antigonosz]

Az AM-hajók nem azért alutestűek, hogy ne rohadjanak, hanem azért hogy aknaszedő létükre ne maguk aktiválják/robbantsák fel a mágneses gyújtású aknákat, bombákat. Az hogy nem rozsdásodik csak a fontosabb tulajdonság mellékterméke.

Igen az aknák miatt. Viszont alu testtel nem rozsdásodnak. Vajon meddig lesznek még vízen?

 

[rejsz felügyelő]

Nincs rá szükség, a HM költségvetés ide vonatkozó része alapvetően elherdálása a pénznek. Vietnami háború óta már senki nem dobál bombát, rak aknát, folyókba tavakba, hidak környékére. Mert megjöttek a precíziós fegyverek. Világháborús bombák még szép számmal elő fognak jönni, feltehetően még évtizedek múlva is. Ezen eszközök kiemelése és hatástalanítása, szerintem katasztrófavédelmi feladat kellene hogy legyen. A katasztrófavédelemnél kellene hogy legyen, egy erre a feladatra specializálódott egység. A Honvédség tűzszerészei pedig a mai kor, tűzszerészeket igénylő kihívásaira kell hogy felkészüljenek és arra reagálni tudjanak. Ami a flotillát illeti, hát tömören mondva, felesleges. Jelen állapotában biztosan. Folyami átkelést biztosítani nem tud, tekintve a hajók kis db számát és azok szinte alig valamire jó, fegyverzetét. Amennyiben lenne határőrség, akkor ott el lehetne képzelni őket bizonyos vízi határvédelmi szerepben, Dunán, Tiszán, Fertő tavon, stb.

Aknaszedésnél én is elsősorban a tűzszerészekre gondoltam.

 

[antigonosz]

Stratégiai jelentősége nincs. A hadseregünk már egyszer megmondta, hogy csak az úthálózatnak van katonai jelentősége. A folyó legföljebb nemzetgazdasági jelentőséggel bírhat, de katonai értelemben ezt a szállítási útvonalat semmilyen formában nem lehet hajókkal védeni, mert a hidak lebombázása útján történő viziút blokkolástól nem véd semmilyen hajó!

Ez így igaz. A 99-es hídbombázások a szerbeknél seggre tette a dunai hajózást. Egy rakás hajónk maradt lenn Réninél évekig. Amik fenn voltak azok meg nem tudtak lejutni, nagy pofon volt ez a dunai áruszállításnak. Szerintem azóta se nyerte vissza régi helyét. Akkoriban egy rakás holmit, de ha jól tudom leginkább gabonát vittünk le a deltához hogy onnét átrakják tengeri hajókra. Na ezután futott fel a közút. A vasút addig is megvolt. Viszont vízen olcsóbb volt szállítani akkoriban, pláne le a deltához. A román utak meg vasút siralmas volt akkoriban, a Duna volt járható útvonal. Nyugatra meg semmit se vittünk akkoriban, később meg ugye a multik bevezettek olyan rövid szállítási időket (pl 72 óra a raktártól a fogyasztóig egy logisztikai központ beiktatásával is ahonnét kiszórták a kisebb szállítmányokat gyakorlatilag nem romlandó áruknál) hogy azzal az uszályok már nem versenyezhettek, de még a vasút sem.

 

[blogen]

Szoval amikor a SZU eldontotte, hogy a Nephadseregnek lesz ilyenje Mo-n, akkor (az aktualis) Zsukov hibazott?

Nem a SZU döntötte el, hanem a flottilás klikk harcolta ki. Többek között azért az AM mellett döntöttek, mert azok, ugyan már akkor elavultnak számító, de legalább létező légvédelmi fegyverzetével indokolhatták a hajók beszerzését, mint folyami átkeléseket is biztosítani tudó eszközöket.

 

[Pal]

Ez így igaz. A 99-es hídbombázások a szerbeknél seggre tette a dunai hajózást. Egy rakás hajónk maradt lenn Réninél évekig. Amik fenn voltak azok meg nem tudtak lejutni, nagy pofon volt ez a dunai áruszállításnak. Szerintem azóta se nyerte vissza régi helyét. Akkoriban egy rakás holmit, de ha jól tudom leginkább gabonát vittünk le a deltához hogy onnét átrakják tengeri hajókra. Na ezután futott fel a közút. A vasút addig is megvolt. Viszont vízen olcsóbb volt szállítani akkoriban, pláne le a deltához. A román utak meg vasút siralmas volt akkoriban, a Duna volt járható útvonal. Nyugatra meg semmit se vittünk akkoriban, később meg ugye a multik bevezettek olyan rövid szállítási időket (pl 72 óra a raktártól a fogyasztóig egy logisztikai központ beiktatásával is ahonnét kiszórták a kisebb szállítmányokat gyakorlatilag nem romlandó áruknál) hogy azzal az uszályok már nem versenyezhettek, de még a vasút sem.

A hidrombolas jogos erv, mint ami kiuti a hajokat, de csak akkor, ha fel evig tart egy haboru. De nem arra kell berendezkedni, hanem arra, hogy 5 ev lesz. Azalatt meg ha mondjuk eszakpesten van a kikoto, akkor kb. egy darab hid romjait kell elszallitani, hogy onnan is lohessuk pl. Pozsonyt. 5 ev alatt azert egy vagy ket hid romjainak a nagyjat el lehet hordani. (arrol nem is beszelve hogy minden mas fegyvernemnek megvan a maga ellenszere es a flotilla ugye nem is csak hajokazasra kell elsosorban)

 

[Pal]

Nem a SZU döntötte el, hanem a flottilás klikk harcolta ki. Többek között azért az AM mellett döntöttek, mert azok, ugyan már akkor elavultnak számító, de legalább létező légvédelmi fegyverzetével indokolhatták a hajók beszerzését, mint folyami átkeléseket is biztosítani tudó eszközöket.

Akkoriban nem kellett semmit sem indokolni, amit a SZU mondott az volt.

 

[blogen]

Akkoriban nem kellett semmit sem indokolni, amit a SZU mondott az volt.

Nagyon furcsa elképzeléseid vannak a Kádár-korszakról. Mondhatni semmi köze az akkori valósághoz, de még a Rákosi-korszak se így működött.

 

[Pal]

Nagyon furcsa elképzeléseid vannak a Kádár-korszakról. Mondhatni semmi köze az akkori valósághoz, de még a Rákosi-korszak se így működött.

Jaj!

 

[Terminator]

 

[honved]

Akkoriban nem kellett semmit sem indokolni, amit a SZU mondott az volt.

Ez így volt akkor.

 

[Panzerfaust]

Nagyon furcsa elképzeléseid vannak a Kádár-korszakról. Mondhatni semmi köze az akkori valósághoz, de még a Rákosi-korszak se így működött.

A Rákosit közelről nem ismetem az tény, de a Kádárt igen.
Kézivezérlés volt, hiába is gondolod, hogy nem.
Az internacionalizmus jegyében a szovjet elvtársak mondták meg a tutit fontosabb kérdésekben.
És a haditechnika is ezek közé tartozott.

 

[dudi]

A kisebb gépeket kivéve ezek nem egy darabból készülnek, átlapolásos toldásokkal vannak illesztve a végek, így csak a sérült/korrodált szakaszt kell cserélni. Ezek cseréjénél több ponton fel kell támasztani az egész gépet (a szárnyakat is!) minden ponton az előírt, meghatározott erővel, nehogy a hossztartó kiszerelésekor elmozduljon, vetemedjen, torzuljon a szerkezet. Ilyenkor legtöbbször más munka nem is végezhető a gépen, nincs rajta mozgás, járkálás az elmozdulás veszélye miatt. Ezután lehet a rögzítőcsavarokat bontani, szegecseket kifúrni és az új darabot beillesztve, összefúrva az illeszkedő törzskeretekkel, merevítőkkel rögzíteni a csavarkötésekkel és szegecseléssel.

Gondolom le kell bontani a fél gépet azon a szakaszon ahol ki kell szedni a hossztartót.

 

[Spartan.asfv]

A flotillára szerintem szükség van,de hogy az elavult AM-ekre, az már más kérdés.Szerintem inkább kisméretü,nagy tűzerejű eszközökre lenne szükség,lásd az Usában. Kimondottan hatásos támogatást tudnának nyújtani a szárazföldi erőknek.

 

[emel]

Gondolom le kell bontani a fél gépet azon a szakaszon ahol ki kell szedni a hossztartót.

Az ilyen problémák általában nagyjavításkor szoktak kiderülni, ilyenkor úgyis szét vannak bontva, ki vannak ürítve a gépek. Előfordulhat, hogy még pluszként egy-egy berendezést, egy-két csövet, kábelt ki kell szedni hogy ne legyenek útban, de ez általában már nem túl nagy plusz feladat.

 

[DINAMO]

Nagyon furcsa elképzeléseid vannak a Kádár-korszakról. Mondhatni semmi köze az akkori valósághoz, de még a Rákosi-korszak se így működött.

A magyarorszagi vezetes mindig is Moszkva jovahagyasaval mukodott. Kadar is igy kerult hatalomra. Ebbol kifolyolag a vezetes mindig is meg akart felelni Moszkva valos vagy csak kepzelt igenyenek.

 

[dudi]

A magyarorszagi vezetes mindig is Moszkva jovahagyasaval mukodott. Kadar is igy kerult hatalomra. Ebbol kifolyolag a vezetes mindig is meg akart felelni Moszkva valos vagy csak kepzelt igenyenek.

Nincs igazad,nem feltétlen akart a vezetés mindig mindenben megfelelni.Sőt elég sok volt a vita Moszkva és a többi keleti-blokkos állam közt.

 

[Sharid]

khm.. akkor érdeklődőknek legendák helyett:
http://www.zmne.hu/kulso/mhtt/hadtudomany/2008/1_2/003-019.pdf

A Varsói Szerzõdés és a Magyar Néphadsereg viszonyrendszerének néhány kérdése az 1960-as években

http://mek.oszk.hu/04900/04971/html/

A magyar demokratikus hadsereg és a Magyar Néphadsereg
Hadtörténelmi Levéltárban őrzött katonai irataiból
1945–1957

http://archiv.uni-nke.hu/downloads/...2008/2008_2/2008_2_nr_magyar_balazs_14_21.pdf

A MAGYAR KATONAI HÍRSZERZÉS TEVÉKENYSÉGÉNEK FŐ IRÁNYAI ÉS JELLEMZŐI A VARSÓI SZERZŐDÉS IDŐSZAKÁBAN




és

http://ujkor.hu/content/az-allandosag-hosszu-evtizede-a-magyar-nephadsereg-1970-1985-kozott

.....Előadása elején Solymosi a Magyar Néphadsereg kettős irányításáról beszélt. Ezen a témakörön belül először a politikai döntéshozó szerveket ismertette. A korszakban a legfőbb döntéseket az MSZMP Politikai Bizottsága és a párt első titkára hozta meg. A legfelsőbb politikai vezetés az irányítást részint közvetve, részint közvetlenül a Honvédelmi Bizottságon keresztül gyakorolta. A Honvédelmi Bizottság főleg gazdasági kérdésekkel foglalkozott, illetve itt tárgyalták többek között a fegyverszállítások kérdését is. A Magyar Néphadsereg alkalmazását és fejlesztését illetően fontos politikai tényező volt a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek Főparancsnoksága, amelynek főparancsnoka mindig a Szovjetunió honvédelmi miniszterének első helyettese volt. A főparancsnoki tisztség betöltése is mutatja, hogy a Varsói Szerződés tagállamai elsősorban a szovjet érdekeknek megfelelően és a szovjet hadseregnek alárendelve harcoltak volna.


.....

Az előadó által vizsgált időszakot a hadsereg egészére kiterjedő fejlesztések jellemezték, amelyeket ugyanúgy ötéves tervekben (Rába, Tisza, Mátra) határoztak meg, mint a polgári gazdaság fejlesztését. Ennek igényeit általában a Szovjetunió fogalmazta meg, azonban – az ötvenes évekkel ellentétben – a magyar vezetés már nem szándékozott minden rendelkezésre álló összeget erre költeni. Teljesen ugyan sohasem vetettek el beszerzéseket, de sok esetben nem minden úgy valósult meg, ahogyan azt a Szovjetunió elvárta. Érdemes megemlíteni azonban, hogy az ebben az időszakban beszerzett haditechnikának a mai Magyar Honvédségben is meghatározó szerepe van.

....

http://archiv.uni-nke.hu/downloads/..._szemle/szamok/2016/2016_3/16_3_hm_katona.pdf
A Szu–22-M3 repülőgéptípus beszerzésének előzményei, körülményei és háttere (1983-1987) Esettanulmány a 101. Önálló felderítőrepülő-század haderőnemi fejlesztés kereteiben történt repülőgép-beszerzéséről

 

[DINAMO]

Nincs igazad,nem feltétlen akart a vezetés mindig mindenben megfelelni.Sőt elég sok volt a vita Moszkva és a többi keleti-blokkos állam közt.

Ahogy vitatkozik a eger az oroszlannal.

 

[dudi]

Ahogy vitatkozik a eger az oroszlannal.

Sokszor valóban az lett a vége,hogy Moszkva az asztalra csapott és kész de ez nem egyenlő azzal amit te írtál,hogy a magyar vezetés mindenben meg akart felelni.
Katonai vonalon volt ez nagyon szembetűnő mert a régi vaskalapos Szovjet tisztekkel nem lehetett semmire menni ellenben a fiatalabb generáció nem hitte azt,hogy még mindig a II.vh-nál járunk.

 

[Sharid]

.