Akkor a raj szintű alegységek fejlesztéséről:
Én alegységi szinten a diverzifikációt erősíteném. Nem tudom, hogy jelenleg hogyan van, de tanfolyam szintre emelném a katonák specializálását. Minden lövész katona alapvetően karabélyra kap kiképzést. Ezen túl pedig plusz juttatásért minimum 3 speciális vagy támogató feladatot el kellene sajátítania. Úgymint : jármű vezető, jármű irányzó, rpk, lmg irányzó, at irányzó, szanitéc, mesterlövész. A tanfolyam elvégzéséért jelvény és fizetéskiegészítés jár. Egyrészt könnyíti a beugró rajparancsnok munkáját azzal, hogy a katona jelzéseiből azonnal látszik, hogyha egy esetleges veszteség vagy harci helyzet miatt átszervezést igényel a raj, akkor kit milyen feladatra használhat. A fizetéskiegészítéssel pedig a katonákkal ösztönzöd, hogy minél sokrétűbb ismeretekkel rendelkezzenek.
A szanitécok és a rajpk képzés lenne a leghosszabb és a legtöbb lexikális és gyakorlati tudást igénylő, értelem szerűen. Az rpk képzés feltétele minimum 3 másik jelvény megléte.
A szanitéc rendszer kialakítása segítene abban, hogy a sebesült vagy sérült katonák minél hamarabb egészségügyi tudással rendelkező szakember lássa. Ez különösen fontos olyan traumás sérüléseknél, mint a lőtt vagy roncsolt sebesülések. A sokktalanítás mihamarabbi megkezdése ilyen esetekben a legfontosabb. Drasztikusan növelhető a túlélési esély, ha nem a több száz (vagy több mint 1000) méterre lévő zászlóalj segélyhelyen kezdik azt meg.
Másrészt segítene a közérdekű civil szférán is, mert egy esetleges pályaelhagyó szanitéc rövidebb átképzéssel mentőápoló, műtőssegéd. A képzés kidolgozásában és levezénylésében a Honvédkorház ideális hely.
Másrészt a kegyetlen része a dolognak, hogy egy komolyabb veszteség esetén a triázs (a sérültek osztályozása) elvégzése optimalizálja, a logisztikát is. Értsd úgy, hogy ha van 2 sérülted a rajban akkor a szanitéc dönti el, hogy kit vigyenek hátra mihamarabb, és ki az akinek a sérülése - stabilizálás után - engedi a halasztást, vagy súlyossága miatt feleslegessé teszi azt!
Egy biztos. Szerintem egy modern hadseregben még a szakasz szintű eü katona is kevés. Mert ha ő sérül meg akkor 40-50 ember marad ki a rendszerből. Ha raj szinten áll rendelkezésre szanitéc, akkor 1-2 kieső szanitéccel is megoldható a szakasz ellátása. A szanitéc katona emellett persze a harcban is részt vesz a saját karabélyával.
Ebben a moduláris rendszerben R1-es katona személye változtatható, ugyanakkor harci helyzetben nem hinném, hogy olyan nagyon kellene irigyelni. Mert ugye neki akkor is el kell hagynia a fedezéket, amikor a többieknek nem.
Alapvetően ha egy katona a feladatát tudja, akkor miért ne dönthetné el, hogy milyen fegyvert használjon.
Hogy egy RPG-s pisztolyt vagy smg-t hord másodlagos (oldal) fegyverként, miben befolyásolja az alegységet? Azonos lőszerrel működnek, és ebben a helyzetben elsősorban önvédelmi fegyverek.
Az általam felvázolt raj szerkezetben továbbá az sem mindegy, hogy én az RPG/CG-04-et a jármű személyzetre osztottam, ahol az sem mindegy, hogy mennyi hely áll rendelkezésre. Már csak ezért sem (a súly tényezőn túl) jó ötlet egy karabélyt (még ha rövidebb csövű is, Bren-nek van olyanja) melléjük adni.
Ugyan ez a helyzet az rpk fegyverével kapcsolatban is. Maga döntheti el, hogy hagyományos karabélyt, vagy nagyobb pontosságú eszközt szeretne magával vinni. A raj szempontjából mindegy, hogy egy hagyományos AK-63D/Bren 2 karabélyt visz magával a maga 30 lőszeres tárával, vagy egy Bren 2 BR-t, a maga 25-ös tárával.
Azt viszont nem értem, hogy Ő nem küzdhet le "nagy fontosságú célokat". Nem is ez a feladata. Ez egy opció, amit a mostani technikai háttér lehetővé tesz. A korábban rendszeresített fegyverek között ilyen nem volt. A SZVD esetében más a helyzet, mivel ott a 10-es tár lényegesen kevesebb lövést eredményezne, amit fedezőtűzként nehéz lenne értelmezni. Pl. nem tudom, hogy egy tűzpárban történő mozgást hogyan lehetne előadni egy SZVD-vel. A Bren 2 BR viszont szerintem alkalmas lenne erre.