Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
A terheléstől független az, hogy a pálya szélén a korlátok és egyebek miatt a gép nem tud leszállni.
- Szóljál, ha majd 1-2 m/s függőleges sebességgel zuhan rá két ponton egy kamion a pályára.
- A a kamion nem 250 km/h tempóval gyűri az aszfaltot. Nem statikus terhelés van...
- Egy Gripen két főfutóra száll le és a tömege leszálláskor is cirka 8,5 tonna akkor is két pótossal és TGP-vel meg sínekkel, ha semmiféle fegyvert nem hoz vissza és biztonsági keróval száll le.
A cseheknel vannak a leggamyabb autopalyak van ami mar 20+ eve nincs leaszfaltozva tiszta beton az egesz minden diletaciot megerzel...A legrosszabb magyar autópálya általában jobb mint az átlagos német. Igazából nem tudom miért csúsznak meg ennyire a németek, az új pályák építése is vagy tizenöt-húsz éves projekt náluk, míg nálunk öt körül van a tervezéstől...
Igen. Egy normál autópályaszakasz max kétes kimenetelű kényszerleszállásra alkalmas. Ezeket a szakaszokat külön tervezni kellene, mert rendes reptéri szabvánnyal kell kiépíteni, megfelelő elhelyezéssel (például az M7 és az M1 java az arra merőleges uralkodó szélirány miatt nem is lenne alkalmas)!
Teljesen laikusként, ezek a gépek elméletben le tudnának gyepre szállni?
Nem.Teljesen laikusként, ezek a gépek elméletben le tudnának gyepre szállni?
"Szakértelmed" itt is meglátszik...Komolytalan ez az egesz. Dehogy zuhan a palyara egy repulogep, micsoda marhasag, pont az ellenkezoje, gyorsan mozgo vizszintes.mozgassal erkezik, felhajtoerovel a szarnyakon stb (kozepiskolai fizika, tessek berajzolgatni az eroket )
Huh? Mi lenne ez a "statikus terheles" a repulogep leszallasaban?
Siman leszall barmelyik autopalyan.
Mig 21 óta nemigen száll le füvön semmi.Kizartnak tartom, hacsak nem valami borzaszto kemeny talaj van a fu alatt - mondjuk egyszer biztosan menne...
Tényleg jó méretes cég, főleg magyar kisvárosi viszonylatban, DE - az Electrolux Jászberényben már 97-ben megkezdte a gyártást, szóval elég nehezen számítható a 2001 szeptemberében eldöntött magyar Gripen-program ellentételezésének ...
Igen, az ami eleve megépült volna egyes nyelvek szerint. Tehát úgy számolták el a beruházás egy részét, hogy már futó és eleve tervezett dolgokat hozzácsaptak.
Egyesek meg techtranszfert emlegettek. Semmiféle techtranszfer nem jött a Gripenekkel.
Szándékosan egy olyan linket teszek ide, amin egy cikk van ami az egész ellentételezést lehúzza a francba.Elektrolux a Jászberényi Hűtőgépgyárat vette meg.Ami anno a Lehel frigókat gyártotta.Semmi köze a Gripenhez az üzletnek,évekkel elötte megvették
Mivel nem ismerjük a többször módosított szerződéseket, így senki nem fogja tudni megmondani.Maradványérték saccperkábé mennyi lehet?
"Szakértelmed" itt is meglátszik...
Szentkirályi repnap után lehetett javítani az aszfaltos repteret, pedig még utánégetőt sem használt.
Höhö, van ott olyan is ami 80 éve készült betonból, anno úgy hívták hogy Reiche autobahn, valami Dolfi építtette ...A cseheknel vannak a leggamyabb autopalyak van ami mar 20+ eve nincs leaszfaltozva tiszta beton az egesz minden diletaciot megerzel...
Nincs. Mármint egy tározóban van, egy viadukt a náci projektből.Höhö, van ott olyan is ami 80 éve készült betonból, anno úgy hívták hogy Reiche autobahn, valami Dolfi építtette ...
Egyszer igen ...Teljesen laikusként, ezek a gépek elméletben le tudnának gyepre szállni?
A terheléstől független az, hogy a pálya szélén a korlátok és egyebek miatt a gép nem tud leszállni.
- Szóljál, ha majd 1-2 m/s függőleges sebességgel zuhan rá két ponton egy kamion a pályára.
- A a kamion nem 250 km/h tempóval gyűri az aszfaltot. Nem statikus terhelés van...
- Egy Gripen két főfutóra száll le és a tömege leszálláskor is cirka 8,5 tonna akkor is két pótossal és TGP-vel meg sínekkel, ha semmiféle fegyvert nem hoz vissza és biztonsági keróval száll le.
Természetessen erről is irtak már tanülmányt szorgos magyar katonatisztekÉs persze nékem az is le van töltveIgen. Egy normál autópályaszakasz max kétes kimenetelű kényszerleszállásra alkalmas. Ezeket a szakaszokat külön tervezni kellene, mert rendes reptéri szabvánnyal kell kiépíteni, megfelelő elhelyezéssel (például az M7 és az M1 java az arra merőleges uralkodó szélirány miatt nem is lenne alkalmas)!
Ugyan, ha az Il-62-esnek ment, akkor a Gripeneknek is tudnia kellMig 21 óta nemigen száll le füvön semmi.
Aztarohadt! Egyrészt a saját magad által kreált értekezést belinkelni nem túl ....hogy is mondjam.....szerencsés.Linkeljem huszadjára is, vagy esetleg megnéznéd a Gripen FAQ mellékletét? Köszönöm...
Aztarohadt! Egyrészt a saját magad által kreált értekezést belinkelni nem túl ....hogy is mondjam.....szerencsés.
Én olvastam ezt korábban, de fel se tűnt mekkora marhaság.
Sürgősen szedd ezt ki ebből a "tanulmányból"!!!! És inkább ne hozd szóba olyan emberek előtt, akiknek van akár csak minimális gazdasági képzettségük
Először is, többszörösen meghosszabbított tartósbérleti konstrukciók alapján számolsz repült óra költséget???? Azt tudod, hogy egy tartósbérleti konstrukcióban van egy olyan kis tétel is, hogy kamat???? Meg olyan is, hogy a gép alapára, amit a bérleti díjban folyamatosan törlesztenek????
Ennek mennyiségét milyen formában számoltad bele? Mer' ám nagyon nem mindegy. A svédek arról nem tehetnek, hogy kishazánknak akkoriban kilógott a gatyából is a segge.
Ez olyan, mintha most vennénk 14 F-35-öt X Mrd forintért. Ehhez az XMrd forinthoz hozzáadjuk a felmerülő karbantartási költségeket, majd leosztjuk a 10 év alatt repült órákkal. Szerinted ez a fajlagos repült óra költséget fogja megadni???
Az egységnyi repült óra költségét nem befolyásolja, hogy mennyi volt a gép eredeti vételára. Vagy maximum akkor, ha teljes életciklusra tudsz számolni....
Ezt te írtad:
"A lízingelés egyre elterjedtebb formája az üzemeltetéseka kisebb országok számára,főleg a csak áthidaló megoldásként beszerzett gépeknél,ahogy pl. az olaszok tették az öregebb, de légtérellenőrzése bőven megfelelő F-16 vadászgépeikkel.113Magyarország ennél lényegesen hosszabb időtartamú bérlést választotta, ami meglehetősen egyedi és újszerű megoldás volt akkor. A metódus előnye a számításszempontjából, hogy ez van legközelebb a „mindent bele” üzemeltetési költséghez, hiszen a költségek döntő hányadát –amennyiben az üzemeltetési támogatást is magába foglal –tartalmazza a szerződésben szereplő összeg. Magyarország tekintetében ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag csak a kerozint és a vadászgépet üzemeltető magyar infrastruktúra tárgyi és személyzeti költségét kell a szerződésben szereplő áron felül kalkulálni. Persze a lent bemutatott számítás nem tűpontos, de arra bőven megfelelő, hogy lássuk, amit látnunk kell.Magyarország 2003-ban 10 éves bérleti szerződést írt alá 16800 bérelt repült órával, amit 2012-ben 10 évvel és megint csak 16800 órával meghosszabbított. Az első tíz év lízing költsége kb. 240 milliárd Ft, a második 10 évé 490 milliárd Ft."
Ebben a pár mondatban mondatonként kevered egy ügyletre vonatozóan a bérlést és a lízingelést.
Nagyon nem mindegy!
Ugyebár a tartós bérletnél a gép az eladó fél/bank tulajdonában marad, amíg ki nem köhögi a vevő részletekben vagy maradványértékben. Minél tovább fizeti annál nagyobb kamatköltséget fog utána fizetni.
A lízing esetében a termék a vevő tulajdonába kerül azonnal. A vevő az ellenértéket kölcsönzi a banktól.
Az elsőnél ha bármi történik a termékkel (mint nálunk a gripenekkel) a bérlő hibáján kívül a gazdasági felelősséget az eladó félnek kell viselni.
A Lízingnél mindenki leszarja, ha lezuhant a géped, max utólag perelheted a gyártót a hibás teljesítés miatt.
Szóval kapjuk elő ezeket a költségszámításokat F-35-re, és a Gipenre még egyszer, de most inkább külső forrásra hivatkozva! Jó?
Aztarohadt! Egyrészt a saját magad által kreált értekezést belinkelni nem túl ....hogy is mondjam.....szerencsés.
Én olvastam ezt korábban, de fel se tűnt mekkora marhaság.
Sürgősen szedd ezt ki ebből a "tanulmányból"!!!! És inkább ne hozd szóba olyan emberek előtt, akiknek van akár csak minimális gazdasági képzettségük
Először is, többszörösen meghosszabbított tartósbérleti konstrukciók alapján számolsz repült óra költséget???? Azt tudod, hogy egy tartósbérleti konstrukcióban van egy olyan kis tétel is, hogy kamat???? Meg olyan is, hogy a gép alapára, amit a bérleti díjban folyamatosan törlesztenek????
Ennek mennyiségét milyen formában számoltad bele? Mer' ám nagyon nem mindegy. A svédek arról nem tehetnek, hogy kishazánknak akkoriban kilógott a gatyából is a segge.
Ez olyan, mintha most vennénk 14 F-35-öt X Mrd forintért. Ehhez az XMrd forinthoz hozzáadjuk a felmerülő karbantartási költségeket, majd leosztjuk a 10 év alatt repült órákkal. Szerinted ez a fajlagos repült óra költséget fogja megadni???
Az egységnyi repült óra költségét nem befolyásolja, hogy mennyi volt a gép eredeti vételára. Vagy maximum akkor, ha teljes életciklusra tudsz számolni....
Ezt te írtad:
"A lízingelés egyre elterjedtebb formája az üzemeltetéseka kisebb országok számára,főleg a csak áthidaló megoldásként beszerzett gépeknél,ahogy pl. az olaszok tették az öregebb, de légtérellenőrzése bőven megfelelő F-16 vadászgépeikkel.113Magyarország ennél lényegesen hosszabb időtartamú bérlést választotta, ami meglehetősen egyedi és újszerű megoldás volt akkor. A metódus előnye a számításszempontjából, hogy ez van legközelebb a „mindent bele” üzemeltetési költséghez, hiszen a költségek döntő hányadát –amennyiben az üzemeltetési támogatást is magába foglal –tartalmazza a szerződésben szereplő összeg. Magyarország tekintetében ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag csak a kerozint és a vadászgépet üzemeltető magyar infrastruktúra tárgyi és személyzeti költségét kell a szerződésben szereplő áron felül kalkulálni. Persze a lent bemutatott számítás nem tűpontos, de arra bőven megfelelő, hogy lássuk, amit látnunk kell.Magyarország 2003-ban 10 éves bérleti szerződést írt alá 16800 bérelt repült órával, amit 2012-ben 10 évvel és megint csak 16800 órával meghosszabbított. Az első tíz év lízing költsége kb. 240 milliárd Ft, a második 10 évé 490 milliárd Ft."
Ebben a pár mondatban mondatonként kevered egy ügyletre vonatozóan a bérlést és a lízingelést.
Nagyon nem mindegy!
Ugyebár a tartós bérletnél a gép az eladó fél/bank tulajdonában marad, amíg ki nem köhögi a vevő részletekben vagy maradványértékben. Minél tovább fizeti annál nagyobb kamatköltséget fog utána fizetni.
A lízing esetében a termék a vevő tulajdonába kerül azonnal. A vevő az ellenértéket kölcsönzi a banktól.
Az elsőnél ha bármi történik a termékkel (mint nálunk a gripenekkel) a bérlő hibáján kívül a gazdasági felelősséget az eladó félnek kell viselni.
A Lízingnél mindenki leszarja, ha lezuhant a géped, max utólag perelheted a gyártót a hibás teljesítés miatt.
Szóval kapjuk elő ezeket a költségszámításokat F-35-re, és a Gipenre még egyszer, de most inkább külső forrásra hivatkozva! Jó?