Úgy érzem most eléggé összezavarodtál. Ennek a reply-nak nem sok értelme volt.
Az a baj, hogy azt sem látod meg, ha valaki segíteni akar.
Én is kicsit gyorsan írtam le a lízing lényegét, de ez csak az elvi részét egyszerűsíti.
De itt egy jó kis összefoglaló a különböző lízing verziókról.
Mindenképpen nézd át, mert a későbbi elemzéseidhez segíthet.
Csak hogy értsd meg a tartós bérlés és sima bérlés közötti különbséget:
A tartós bérlés a beszerzésnek egy részletfizetéses verziója, ahol alapvetően a cél a tulajdon megszerzése, de nem kötelező jelleggel. A tulajdonjog a maradványérték megfizetésével kerül a vevő birtokába, de a törlesztőket ugyan bérleti díjnak hívjuk, de tulajdonképpen ezek a vételár részletei. Különböző konstrukciók vannak, különböző piacokon. Van ahol 0 beugró van, de az sem ritka ha 20-40%. Ezt is bérlésnek hívják, de tulajdonképpen azért, hogy a részletei a könyvelésben/költségvetésben folyamatosan elszámolhatóak legyenek
A sima bérlés teljesen más. Pl. kibérelsz egy lakást 5 évre. Ugyan ott is lehet beugró, de ezt kaukciónak hívják, és másra van. Ebben az esetben az eszköz bérlőjének eszébe sem jut tulajdonjogot szerezni. Nincs is maradványérték.
Nemzetközi viszonylatban máshogy alakulnak ezek az ügyletek, mivel az ÁFA ilyenkor nem, vagy csak mérsékelten játszik.
Egy biztos. Ha üzemóra költségeket számolsz, akkor számolj bele karbantartást, üzemanyagot, fogyóeszközt, még műszaki amortizációt is, de semmiképpen se számolj bele beszerzési (a "bérlési" költségek is ide tartoznak elméletben), meg fejlesztési költségeket.
A hadiiparban pedig pont ez a 2 utóbbi dolog, amivel elképesztően tudnak bűvészkedni a gyártók és a kormányok is (rejtett finanszírozások).
Még egyszer visszatérve a Gripen FAQ-ra:
"Magyarország 2003-ban 10 éves bérleti szerződést írt alá 16800 bérelt repült órával, amit 2012-ben 10 évvel és megint csak 16800 órával meghosszabbított. Az első tíz év lízing költsége kb. 240 milliárd Ft, a második 10 évé 490 milliárd Ft.
A költségek változása az inflációnak és a Forint más devizával szembeni gyengülésének tudható be. 2012-es Forint árfolyamon a következő becsült értékek adódnak ki. (220 Ft = 1 USD közelítéssel.) Az első tíz évre 20 millió Ft/óra értéket kapunk, ami kb. 90000 USD/óra.A második tíz évre 15 millió Ft/óra értéket kapunk, ami kb. 70000 USD/óra"
Ha eltekintünk a fentebbi tévedéstől, ezek a számok akkor sem jönnek ki.
Hogy jött ki 240Mrd Ft/16800óra, 20Millió Ft/órára? És a 490Mrd Ft/16800óra 15millió Ft/órára?
De ha még nem is számológépezel. Az első 10 év alacsonyabb díja magasabb értéket adna üzemórákra vetítve? (még egyszer mondom ezek csak a számszaki gondjaim, de elviekben ezeknek a költségeknek nincs köze a típus repült óráinak költségéhez)
És, hogy miért változott ilyen drasztikusan a "bérleti díj". Szimplán azért szerintem, mert a második 10évre átstruktúrálták a konstrukciót. Az első 10 évben a honvédelmi költségvetés nem bírt volna el óriási éves Gripen kiadásokat, meg a svédek is valószínűleg engedékenyek voltak, mivel erősen piacszerző üzemmódban pörögtek akkor (lásd még: korrupciós ügyek) Így hát született egy olyan konstrukció, ahol alacsony éves díjjak fizetése mellett magas maradványértékkel számoltak. A második konstrukció pedig egy minimál kiszállóval lett kikalkulálva, gondolom az előző 10 év maradványértékére. A minél kisebb kiszálló mindig arra vezeti rá a vevő félt, hogy eszébe sem jusson az eladónak otthagyni az eszközt.
Nagyon fontos: Mindez feltételezés!!!!
Nem ismerjük a szerződéseket, és a felek vélt vagy valódi céljait. Azonban értelmetlen adatokból ne vonjunk le típusokra érvényes összehasonlító adatokat.
Ha valamit rosszul gondolok, szólj nyugodtan!