Leopard 2A1
A második sorozat, összesen 450 db. Sok kisebb módosítást mellett, ekkor kapta meg a lövegkezelő az új infra célzókészüléket. A Krauss-Maffei 248 db-ot (Alvázszám: 10211-10458), a MaK 202 db-ot (Alvázszám: 20173-20347) gyártott. A szállítások 1982 márciusában kezdődtek és 1983 novemberében értek véget. Két fontos módosítást eszközöltek. Az egyik a lőszertároló átalakítása volt, ami így azonos lett az M1 Abrams tárolójával. A másik pedig az újratervezett üzemanyagszűrő, ami csökkentette a tankolási időt.
A harmadik sorozat 300 db Leopard 2-t tartalmazott, a Krauss-Maffei 165 db-ot (Alvázszám: 10459-20623), míg a MaK 135 db-ot (Alvázszám: 20375-20509) gyártott 1983 novembere és 1984 novembere között. Több, egyenként apró módosítást hajtottak végre, ezeket később a többi 2A1 modell is megkapta.
Leopard 2A2
Ez a sorozat a legelső gyártási sorozat feljavításával keletkezett, mert az első szériát a második és a harmadik széria szintjére hozták fel. Kicserélték az eredeti PZB 200 éjellátó készüléket a modernebb EMES 15 infra készülékre. Az elülső üzemanyagtartályra külön töltőnyílást szereltek, ezzel lehetővé vált több üzemanyagtartály párhuzamos megtankolása. Deflektor tányért szereltek a periszkópra, a meglévő ABV rendszert egy további lemezzel takarták le. Végül valamennyi tank 5 méteres vontatókábelt kapott, ezeket több különböző pontra lehet felszerelni. A program 1984 és 1987 között zajlott. Az új harmadik, negyedik és ötödik sorozatot már eleve ezekkel a módosításokkal gyártották le. A modernizált első sorozat arról a kör alakú fedőlemezről ismerhető fel, mellyel az oldalszelet érzékelő – korábban eltávolított – szenzor fészkét takarták le.[11]
Leopard 2A3
Ez volt a negyedik sorozat. Összesen 300 db készült belőle. A Krauss-Maffei 165 db-ot (Alvázszám: 10624-10788), a MaK 135 db-ot (Alvázszám: 20510-20644) gyártott és szállított le 1984 decembere és 1985 decembere között. Új SEM 80/90 típusú rádiókat szereltek be, a lőszeradagoló nyílásokat pedig lehegesztették. Ezek ugyan kis módosítások voltak, mégis új alváltozatként jegyzik őket.
Leopard 2A4
Lengyel Leopard 2A4
A lengyel hadsereg egyik Leopard 2A4-e
A legelterjedtebb változat. A korábbiakhoz képest komolyabbak a változtatások: automatizálták tűzvezető és fojtó rendszert, a teljesen digitalizált rendszer új lőszerfajták kezelésére is képes, a torony páncélzata pedig titán/wolfram ötvözetből készült.
370 darab alkotja az ötödik sorozatot; a Krauss-Maffei 190 darabot (Alvázszám: 10789-10979), a MaK 180 darabot (Alvázszám: 20645-20825) szállított le 1985. december és 1987. március között.
Eredetileg öt sorozat terveztek a Leopard 2-ből, mégis egy újabb 150 darabos sorozatra adtak le megrendelést; a Krauss-Maffei 83-at (Alvázszám: 10980-11062), a MaK 67-et (Alvázszám: 20826-20892) szállított le 1987-ben. Kicserélték az akkumulátorokat és a lánctalpakat, a figyelmeztető lámpák helyét módosították, így a vezető jobban láthatta azokat.
Újabb, immár a hatodik, 100 darabos sorozat; Krauss-Maffei, 55 db (Alvázszám: 11063-11117), MaK, 45 db (Alvázszám: 20893-20937). A szállítás időpontja: 1989. május – 1990. április. Majd egy kisebb sorozat; Krauss-Maffei, 41 db (Alvázszám: 11118-11158), MaK, 34 db (Alvázszám: 20938-20971) 1992-ben.
Svájcban Pz87 néven licencben gyártották, de a svájciak változata több fontos ponton eltér német társaitól: svájci fejlesztésű géppuskák és kommunikációs eszközök, megnövelt ABV védelmi képességek. Összesen 380 db készült ebből.
Az összes korábbi modellt feljavították a 2A4 szintjére.
A Hidegháború alatt az NSZK és Hollandia nagy számú harckocsit tartott hadrendben ebből a változatból. Mikor a Hidegháború véget ért mindkét ország felismerte, hogy nincs már szükségük ennyi harckocsira, ezért kiárusították a tartalékállományuk nagyobb részét. Számos - főként európai - ország vásárolt belőlük