Élettani változás áll a dolog hátterében. (Fázisos vs. tónusos izomrostok.) Az idősebb emberek izomzata jobban bírja az aerob működést. (Most lusta vagyok komolyabban utánanézni, de talán nem írok nagy hülyeséget.) Vagyis sprintelni már nem tudnak úgy, de a hosszú távú közepes terhelést jobban bírják. Lassabb az izomzatuk és az lassabban is regenerálódik. Ha valakit ez zavar, akkor lehet rajta változtatni. Speciális edzéssel a fiatalok is jól bírják a hosszabb ideig tartó megterheléseket, illetve az idősebbek is képesek lehetnek nagy terhelésre rövid távon.
Az csak másodlagos, hogy mindezzel párhuzamosan az emberek gondolkodása is megváltozik. Idővel valahogy okosabb ötletnek tűnik egyben lefutni 5 km-t, mint 50-szer 100-at. Amúgy is
ki akar a metróhoz sprintelni, amikor 2 perc múlva jön egy másik...
Ebbe a csapdába sokan beleesnek, pedig csak elkezdeni nehéz a sportolást. Nyűg az első pér hét vagy hónap, és komoly életmódváltást jelent az egész családnak, de szvsz. megéri szenvedni napi 1 órát. Cserébe a maradék 23 órában semmi baja nincs az embernek.
Ha nincs időd sportolni, akkor már vesztettél. Csak idő kérdése és a tested be fogja nyújtani a számlát, kamatostól. Mindenképp mozogni fogsz, de ebben a te döntésed csak annyi, hogy rehab vagy rekreációs célból...
Szvsz, az étkezés átállítása sokkal problémásabb. A teljes kiőrlésű pékáruk, a zabkása és a saláták nagyobb kihívás, mint egy kis kocogás vagy biciklizés.
