Hát persze. A kereskedelem soha nem úgy működött, hogy a lehető legnagyobb áron amit elvisel a vevő (főleg a 3 mrd-s teherautók korában amiről pont pöcshuszár linkelt egy angol álláspontot amiben nem aggódnak az áron, mert tudják mibe fájt az alkatrészköltség) feldobjuk a cuccot, aztán mehet az alkudozás. Természetesen 20 százalékot amit te feldobtál bármelyik műfajban a legnagyobb vevők kapnak a kisker végén, ennél nagyobb számokkal csak a beszállítói láncon dobálóznak ha viszonteladói státuszban vannak. De amikor lecseng a bw, a mind a húsz holland Leó és még közben zakatol a svéd akció meg a lengyel ahol az rm csak technológiai tulajdonos meg beszállító, fel sem fog merülni kmw vonalon, hogy kéne valami mer az embt ekkor kezdi majd nyelni a zsét.
Te tényleg azt hiszed, hogy ez úgy megy, hogy a KMW szól az MTU-nak, aki szól a beszállítóinak, aki szól az ő beszállítóinak, aki szól a bányának, hogy gyerekek nincs profit, mert a magyarok retkes harckocsijait olcsón akarom felújítani? És emiatt az, ami eddig 5 millióba került a KMW-nek az hirtelen lemegy kettőre? Te tényleg azt gondolod, hogy 200 százalékos árréssel dolgozik a KMW? A kutya nem menne a közelükbe. A beszállítónak meg picsa mindegy, hogy a cuccait a KMW vagy valamelyik BAE érdekeltségbe tartozó üzem csavarozza bele a gépeinkbe.
Az eredeti hozzászólásodban is erre reagáltam.
Egy gyártónak mindig az a jó, ha pörög az üzem, ahhoz hogy pörögjön az üzem, meg kell valami amit csinálhatnak benne. A KMW-nek nem jönne szarul semmilyen program, tudnák honorálni, mégha mi is fizetünk.
Ez nem igaz. Ha pörög az üzem, de veszteséges, az rosszabb, mintha nem pörögne az üzem. Ha veszteségesen termelsz annál az is jobb, ha hazaküldöd a melósaidat fizetett szabadsággal, mert még azzal is egy csomót tudsz spórolni.
Itt meg a nyereség százalékosan és milliárd dollárrban.
Aerospace and defence Industry, Global.
2012 9,8% 58,4 B $
2013 10,6% 65,4 B $
2014 10,8% 67,7 B $
2015 10,4% 67,5 B $
2016 10,2% 68,1 B $
2017 10,8% 74,2 B $
Attól tartok kissé egybitesen éled meg a kereskedelmet meg annak a láncolatát. Komolyan azt hiszed, hogy ilyen helyzetben akár, vagy nagy tételű megrendinél egy 10-15 százalékos játéktér nincs belekalkulálva az árba?
Szerintem ebbe ne menjünk bele. Maradjunk annyiban, hogy volt szerencsém pár százszor szondázni a konkurenciát, hogy pontosan be tudjuk határolni a pici helyünket. Volt szerencsém pár ezerszer beszállítóval tárgyalni. Nyilván mindenkinek van egy mozgástere, nyilván mindenki a profit maximalizálásra törekszik. Azonban ha ezt úgy szeretnéd elérni, hogy felvered az árrésedet az egekbe annak normális helyeken forgalomkiesés és ezzel a forintban számolt árrésed csökkenése, vagy a beszállítói láncból történő kipattintásod lesz a vége.
A szabad piacnak pont az a lényege, hogy beárazza magát a versennyel. Ha rohadt nagy árréssel akarsz dolgozni, akkor lesz valaki aki megelégszik kevesebbel és nála fognak vásárolni. Ha a beszállítói láncodban van ilyen, akkor balfasz vagy, mert a saját nyereségedet vagy forgalmadat áldozod be más miatt.