A magyar haderő lehetséges fejlesztési irányai

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 881
58 041
113
erdifefe1

Attól, hogy nincsenek normális hadseregek még lehet háború, lásd Afrika.
Viszont a helyzet az (és ebben nincs köztünk vita), hogy a mostani két dandáros rendszer bőven elégséges lenne az ország megvédéshez, csak megfelelően át kellene szervezni őket, eszközöket beszerezni, állományt feltölteni stb.... 2 dandár több, mint elég, szerintem!
 

erdifefe1

Active Member
2016. január 13.
246
220
43
erdifefe1

Attól, hogy nincsenek normális hadseregek még lehet háború, lásd Afrika.
Viszont a helyzet az (és ebben nincs köztünk vita), hogy a mostani két dandáros rendszer bőven elégséges lenne az ország megvédéshez, csak megfelelően át kellene szervezni őket, eszközöket beszerezni, állományt feltölteni stb.... 2 dandár több, mint elég, szerintem!

Ez itt Közép-Európa.Afrika egy pöppet arrább van :)No meg más a "kúltúra" arrafele. :) Abban egyetérthetünk hogy a 2 dandáros felállás pont 1 dandárral több mint ami elegendő lenne a jelenlegi fenyegetettséget figyelembe véve.Ugyanis a szomszédság legalább olyan mértékben építette le a haderejét mint mi.Szóval a közeljövő kiszámítható olyan értelemben hogy egy képességet megszerezni-visszaszerezni az legalább 4-5 év..
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 584
28 232
113
Rosszul tudod.
A római jog a kereszténységgel együtt érkezett, a latin nyelv által. A magyarországi múltját a 15. században is illusztrálják azok a könyvek, amelyek a nagyobb településeken alkalmazott jogszabályokat tartalmazzák, pl. a hét királyi városnak, t.i. Kassa, Pozsony, Nagyszombat, Bártfa, Lőcse, Kis-Szeben, Eperjes szabad királyi városoknak törvénykönyvei amelynek forrásai az egyházi, s ezáltal főleg a római jog.
A 16. század hazai jogirodalmán a római jog hatását Werbőczy Hármaskönyve mutatja, de legjobban Honterus János műve.
A 17. században minden kollégiumban, így Sárospatak, Debrecen, Eperjes, Gyulafehérvár főiskoláján, valamint a nagyszombati egyetemen is tanították a római jogot.
Többek között ők és követőik is a római jog ismerete következtében váltak képesekké arra, hogy szórványos jogtételeinket (kontinentális, európai, még inkább a német jogból átvett terminológia alapján) rendszerbe foglalják, és ezzel megalkossák a későbbi magyar jog körvonalait . V.ö. a német Grundgesetz - Alaptörvény. Mint nálunk manapság.

A római jog hatása egy dolog, magának a rendszernek az át nem vétele egy másik. Lényegében a római jog máig csak tananyag Magyarországon.
 

ijasz

Well-Known Member
2013. január 23.
1 921
4 671
113
<blockquote rel="honved">erdifefe1 !

Örvendetes a pozitív hozzáállásod a témához, de nem igazán vannak ismereteid e téren, ez látszik.
Félre ne értsd, ez nem vétek, semmi gond.
Nos, amit a kérdésemre írtál, abban felsoroltál, a hidegháború után lezajlott több konfliktust, ahol, leírom számodra, a harc összfegyvernemi harc volt ! :)
Vagyis, a háborúk jellege nem változott, azon hangzatos, de igazából katonai értelemben értelmetlen felfogás óta, hogy a "hidegháborúnak vége".
Említetted a Grúz háborút,m aminek külön örülök.
Ugyanis ez egy jó példa arra, hogy lehet elszúrni egy hadsereget, téves felfogásból.
A Grúzok egy nagyon kis létszámú, de jól felszerelt erővel bírtak, amit nagyrészt NATO erők képeztek ki.
Miért is veszítettek olyan gyorsan, az alapvetően védelemre kiválóan megfelelő, hazájuk hegyes terepén ?
Mert erőik mérete nagyságrendileg kisebb volt, mint a velük szemben fellépő, extrát nem mutató, átlagos, a térségben egyébként is települt Orosz hadsereg erői.
Magyarul, túl kicsi volt ahhoz hogy megvédje Grúziát.
Az ott alkalmazott Orosz hadsereg, egy klasszikus összfegyvernemi haderő volt, extrák nélkül, ráadásul nem is a legkorszerűbb Orosz fegyverzettel.
Visszatérve, az itt indult diskurzus elejére.
Nézd vissza, mert nem a harcászati elveket vitattuk, hanem azon gondolat jegyében megy a téma, hogy mekkora erő kell az ország védelmére, háború esetén.
Nem a békeidős létszámon, nagyságrenden, ment a vita.
Itt ütköztek különböző álláspontok, a haderő méretét illetően, konfliktus kitörése esetén.
Értsd meg, a harcászati elvek nem változtak, a modern háború ma is összfegyvernemi harc.
Ebből fakadóan, ma is annak áll a zászló, aki a lehetőségeihez mérten, a legméretesebb erőt tudja harcba küldeni, a megfelelő képzettséggel, fegyverzettel és vezetéssel.

Ahogy egyébként leírtam,teljesen mindegy hogy Grúzia milyen hadsereggel rendelkezik,rendelkezett volna Oroszország ellen..Ha 2 dandár helyett 8 lett volna nekik,akkor nem 3 nap alatt omlanak össze hanem 6,és nem egypár száz hanem több ezres lett volna a veszteségük.Hurrá!!!!Ez ám az észjárás!!!.
Kérlekszépen vázold fel nekem hogy mégis milyen hadsereggel kellene rendelkeznünk ahhoz hogy legyőzzük az oroszokat.
Én értem hogy azt gondolod hogy az ország megvédéséhez kell 10 dandár,de ki ellen kell 10 dandár???Ez itt a kérdés.Ezt kellene felfognod ami látom nemnagyon sikerül.Ki ellen kell 10 dandár??
Oroszország ellen még az 5 hadosztály is kevés lenne,szlovákia ellen meg mondjuk egy összfegyvernemi dandár egy potensebb légierővel elég.Teccik érteni?? Nemhiszem mondjuk hogy sikerülne felfogni.Tényleg vázold fel hogy ki ellen kellene 8-10 dandár amit korábban sikerült leírni hgoy ennyi kell.Ki ellen kell ennyi??
Erre kellene előszőr is válaszolni.Előszőr is ki kellene deríteni hogy mi a valós fenyegetettség.
Összfegyvernemi harcot tud 1 dandár is vívni ha megvan a technika,meg tud 10 hadosztály is.

</blockquote>

Kezd nagyon tenyérbemászó lenni a stílusod! Mit képzelsz magadról???
Vannak, akik nemcsak képzelődnek, de olyan emberek által írt könyveket olvasnak, akik legalább felkerültek a legnagyobb hadvezérek listájára.
Egyébként egy észrevétel: Mégis hova akarsz kiképezni évente 2000 embert, ha egyetlen dandárral bírsz? Az ugye kb. 4-5000 fő teljesen feltöltött állapotban és nem 6-8000, ami a néphadseregre volt jellemző (ugyanis több eszköz kezelőszemélyzetének, rajoknak a létszáma csökkent). Kiképezni mindig egy adott (akár zárolt) alakulatnak az állománytáblájában feltüntetett helyekre kell, valamint tartalékot. Minősített helyzetben pedig be kell őket hívni és beosztani a kiképzésüknek megfelelő helyekre. Vagy egyszerűen csak kiképezni és szabadon engedni??? Az lenne igazán fölösleges pénzkidobás. Ki beszélt 10 dandárról? Én is csak 3 lövész dd-ról beszéltem, ami teljesen feltöltve is csak 15.000 valódi harcoló katona, melynek legalább a fele tartalékos. Ennyi sok lenne? Ha totális háborúra kerülne sor, akkor nem elképzelhetetlen a 150.000 fő behívása sem. Erre nagyon jó alap a sorkatonaság jelenlegi, papíron történő fenntartása.
Még valami. Ha fejlesztem a haderőt, akkor azt nem a románok, szlovákok, stb. ellen teszem, hanem, hogy meg tudjam védeni az országot a jövőben előre nem látható fenyegetések ellen. Bármi megtörténhet. Akár még szövetségben is harcolhatunk a románokkal egy görög hódítóhadjárat ellen 15 év múlva. Ki tudja?

Még egy gondolat. Nem vagyok néphadsereg párti, de azért el kell ismerni, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség nagyon jól működő és hasznos rendszer volt. A mozgósíthatóság érdekében folyamatosan nyilvántartották a hadköteles korba lépett személyeket, valamint a polgári személyek tulajdonában álló olyan eszközöket (pl. teherautók, munkagépek...), melyek egy háború esetén szolgálatba állíthatók állampolgári kötelezettség alapján. Nagyon gyorsan mozgósítható lenne az ország, a logisztikai ellátás pedig példaértékű.
Nem járna semmi egyéb kötelezettséggel, csak adatszolgáltatással. Persze ennek a hiányát büntetni kellene. Ha a vízfej megdolgozna a befizetett adóforintjainkért, akkor ez még ma is működhetne.
 

Panzerfaust

Well-Known Member
2010. április 21.
6 145
5 003
113
<blockquote rel="Panzerfaust">Rosszul tudod.
A római jog a kereszténységgel együtt érkezett, a latin nyelv által. A magyarországi múltját a 15. században is illusztrálják azok a könyvek, amelyek a nagyobb településeken alkalmazott jogszabályokat tartalmazzák, pl. a hét királyi városnak, t.i. Kassa, Pozsony, Nagyszombat, Bártfa, Lőcse, Kis-Szeben, Eperjes szabad királyi városoknak törvénykönyvei amelynek forrásai az egyházi, s ezáltal főleg a római jog.
A 16. század hazai jogirodalmán a római jog hatását Werbőczy Hármaskönyve mutatja, de legjobban Honterus János műve.
A 17. században minden kollégiumban, így Sárospatak, Debrecen, Eperjes, Gyulafehérvár főiskoláján, valamint a nagyszombati egyetemen is tanították a római jogot.
Többek között ők és követőik is a római jog ismerete következtében váltak képesekké arra, hogy szórványos jogtételeinket (kontinentális, európai, még inkább a német jogból átvett terminológia alapján) rendszerbe foglalják, és ezzel megalkossák a későbbi magyar jog körvonalait . V.ö. a német Grundgesetz - Alaptörvény. Mint nálunk manapság.

A római jog hatása egy dolog, magának a rendszernek az át nem vétele egy másik. Lényegében a római jog máig csak tananyag Magyarországon.</blockquote>

Az nem egy dolog, hanem maga a lényeg. Azzal, hogy valamit tanítanak, az igencsak hatással van rá, főleg egy kialakult rendszer. A magyar rengeteg mindent vett át a németektől az államszervezés terén és ez a jogban is így van. Egyébként római jogot Angliában is tanítottak, csak nem fogadták be az általa lefektetett elveket, ill. nem úgy, viszont nálunk KKEu-ban éppen a német recepció miatt az államjogi gondolkodásunkra, mai jogrendszerünkre megkérdőjelezhetetlen hatással van. A Polgári törvénykönyv (2013. évi V. tv.) a több évszázados magyarországi jogfejlődés által alakított alaptételeinek, intézményeinek egy része (például dologi jog) máig is a római jogon alapul. A római jog, amelynek egyik leánya az osztrák jog éppen ezért a Kárpát-medence számos részein manapság is érezteti hatását.
 

zotyek78

Well-Known Member
2013. március 26.
2 618
1 021
113
Kezdjük ott hogy SENKINEK a szomszédságban nincs olyan hadereje ,sorozottakkal együtt sem,amivel egy támadó offenzívát ellehet indítani.Pont.Ehhez szükséges technika pedig már réges régen nincs senkinek a szomszédságban.Pont.Teccik érteni??NINCS......

Ezt meg ki mondta? Ha most tf. hogy elkezd Románia és Mo. felkészülni egy egymás elleni konfliktusra, akkor mondjuk, hogy az emberek kiképzése ua. ideig tart... A két oldalon milyen eszközök is állnak ezután rendelkezésre?
Azt meg ki mondta, hogy nem kaphat sos segítséget bármelyik ország, eszközök formájában a huncutkodásra?

Azért ne álljunk már teljesen letolt gatyával, mondván, hogy semmi rossz nem történhet... Soha... Semmilyen irányból. :)
 

honved

Well-Known Member
2010. június 2.
10 069
18 793
113
<i>"Ha a vízfej megdolgozna a befizetett adóforintjainkért, akkor ez még ma is működhetne."</i>

Ezen gondolattal egyet tudok érteni.
Valamint egy kósza elképzelés részemről, amit itt nem ecsetelt senki.
Beszélünk itt a rendelkezésre álló forrásokról, hogy azok mekkorák is, amiből ne álmodjunk komoly haderőt.
Viszont belegondolt-e bárki, hogy egy hazánk elleni támadás esetén, feltehetően , a pénz lenne a legutolsó ami számít.
Kolontár, árvizek, hóhelyzet, határkerítés építés....
Számított a pénz, amikor jött a baj ?
Nem vagyok közgazdász, de gyanítom, háborús helyzetben, amikor az ország, a nemzet léte kerülhet veszélybe, a pénz most sem számítana.
Csupán az a gond, ha akkor kezdünk tűzoltóságot létrehozni, maikor már kigyulladt a ház, akkor az lehet késő.
 

honved

Well-Known Member
2010. június 2.
10 069
18 793
113
<i>"Ha totális háborúra kerülne sor, akkor nem elképzelhetetlen a 150.000 fő behívása sem. "</i>

Ebben biztos lehetsz, ha van megfelelő fegyverzet és felszerelés, a létszámhoz.
 

aquarell

Well-Known Member
2015. január 20.
15 933
56 889
113
<i>"Ha a vízfej megdolgozna a befizetett adóforintjainkért, akkor ez még ma is működhetne."</i>

Ezen gondolattal egyet tudok érteni.
Valamint egy kósza elképzelés részemről, amit itt nem ecsetelt senki.
Beszélünk itt a rendelkezésre álló forrásokról, hogy azok mekkorák is, amiből ne álmodjunk komoly haderőt.
Viszont belegondolt-e bárki, hogy egy hazánk elleni támadás esetén, feltehetően , a pénz lenne a legutolsó ami számít.
Kolontár, árvizek, hóhelyzet, határkerítés építés....
Számított a pénz, amikor jött a baj ?
Nem vagyok közgazdász, de gyanítom, háborús helyzetben, amikor az ország, a nemzet léte kerülhet veszélybe, a pénz most sem számítana.
Csupán az a gond, ha akkor kezdünk tűzoltóságot létrehozni, maikor már kigyulladt a ház, akkor az lehet késő.
Igazad van. De azért az ilyen kritikus kkülpolitikai helyzetek nem egyik napról a màsikra jönnek elő. Valamennyi idő, gyakran több év, van a reagàlàsra. Persze nem mondom, hogy ez jó igy, de a politika màr ilyen( làsd Anglia a 2 vilàghàború előtt...).
 

phaidros

Well-Known Member
2014. augusztus 9.
11 217
30 266
113
Azért az ukrán helyzet is elég váratlan volt, annak ellenére, hogy törésvonalak elég régóta jelen voltak a társadalomban, de inkább a politikai életben. És ilyen töréspontok gyorsan szakadékká alakulhatnak -főleg ha más, esetenként külső indikátorok is közrejátszanak. Ugyan ezek megvannak akár Magyarországon, akár a szomszédos országokban is, elég csak a nemzetekre, nemzetiségekre gondolni. Az eszkalálódáshoz elég 1-2 év is, de ahhoz, hogy erre megfelelő rend- vagy honvédelmi választ lehessen adni nem elég ez az idő, ha letolt gatyával állunk.
Nem csak abban kell gondolkodni, hogy mi van, ha a román/ukrán/szlovák/stb. állam megtámad minket (mi minősül támadásnak? -ma már ez sem feltétlenül egyértelmű), hanem abban is, ha pl. a helyi magyar kisebbség van veszélyben, ez meg érint pár szomszédos országot. Fel kell tenni a kérdést, hogy akkor erre miként reagál a mindenkori magyar állam; miként kíván reagálni egy természeti katasztrófára, egy határvédelmi kérdésre, egy belső konfliktusra, egy NATO részvételre... És nem az elkövetkező 5 évben, hanem az elkövetkező évtizedekben kell gondolkodni.
Nem azt mondom, hogy mind a MH feladata, de először is meg kell határozni, hogy mi is az MH feladata és a szerint kell(ene) gondolkozni. De szerintem még ez sem letisztázott (itt).
 

honved

Well-Known Member
2010. június 2.
10 069
18 793
113
Sajnos a tapasztalat az, hogy elég gyorsan eszkalálódhatnak helyzetek.
Jugoszlávia felbomlása megkezdődött, hogy aztán 2-3 hónap alatt fegyveres, véres háború legyen belőle.
Lényegében a semmiből, noha külső szemlélő nem tudhatta, mi lappanghatott abban a mesterséges trianoni tákolmányban az ott élő nemzetiségek között.
Hát elég gyorsan megtudta a világ.
Most pedig a kelet ukrajnai konfliktus jött elő, szintén szinte a semmiből.
Titkosszolgálatok jelezhették, de ők sem több, mint néhány hónappal az események előtt, hogy mi lesz.
Nagyon kevés az idő, ha valami elkezdődik, mert gyorsan nagyon véres drámává alakulhat.
Köszönhetően az egykori Szovjet, majd Ukrán haderőben letöltött sorkatonai szolgálatuknak, gyorsan ütőképes erők jöttek létre a rendelkezésre álló emberanyagból a szakadároknál, igaz némi Orosz segítséggel.
Aztán ment is a tánc, elég gyorsan és intenzíven.
Ezért lenne fontos jól tudni, kinek mi van a raktárában, milyen kiképzett emberanyaga van, messze azon túl, milyen kis haderőt tart békelétszámon és fegyverben, napjainkban.
Na ehhez kellene igazítani saját felkészültségünket is, békeidős keretekben, de elégséges tartalékkal, egy minősített helyzetre felkészülve is.
 

erdifefe1

Active Member
2016. január 13.
246
220
43
<blockquote rel="erdifefe1"><blockquote rel="honved">erdifefe1 !

Örvendetes a pozitív hozzáállásod a témához, de nem igazán vannak ismereteid e téren, ez látszik.
Félre ne értsd, ez nem vétek, semmi gond.
Nos, amit a kérdésemre írtál, abban felsoroltál, a hidegháború után lezajlott több konfliktust, ahol, leírom számodra, a harc összfegyvernemi harc volt ! :)
Vagyis, a háborúk jellege nem változott, azon hangzatos, de igazából katonai értelemben értelmetlen felfogás óta, hogy a "hidegháborúnak vége".
Említetted a Grúz háborút,m aminek külön örülök.
Ugyanis ez egy jó példa arra, hogy lehet elszúrni egy hadsereget, téves felfogásból.
A Grúzok egy nagyon kis létszámú, de jól felszerelt erővel bírtak, amit nagyrészt NATO erők képeztek ki.
Miért is veszítettek olyan gyorsan, az alapvetően védelemre kiválóan megfelelő, hazájuk hegyes terepén ?
Mert erőik mérete nagyságrendileg kisebb volt, mint a velük szemben fellépő, extrát nem mutató, átlagos, a térségben egyébként is települt Orosz hadsereg erői.
Magyarul, túl kicsi volt ahhoz hogy megvédje Grúziát.
Az ott alkalmazott Orosz hadsereg, egy klasszikus összfegyvernemi haderő volt, extrák nélkül, ráadásul nem is a legkorszerűbb Orosz fegyverzettel.
Visszatérve, az itt indult diskurzus elejére.
Nézd vissza, mert nem a harcászati elveket vitattuk, hanem azon gondolat jegyében megy a téma, hogy mekkora erő kell az ország védelmére, háború esetén.
Nem a békeidős létszámon, nagyságrenden, ment a vita.
Itt ütköztek különböző álláspontok, a haderő méretét illetően, konfliktus kitörése esetén.
Értsd meg, a harcászati elvek nem változtak, a modern háború ma is összfegyvernemi harc.
Ebből fakadóan, ma is annak áll a zászló, aki a lehetőségeihez mérten, a legméretesebb erőt tudja harcba küldeni, a megfelelő képzettséggel, fegyverzettel és vezetéssel.

Ahogy egyébként leírtam,teljesen mindegy hogy Grúzia milyen hadsereggel rendelkezik,rendelkezett volna Oroszország ellen..Ha 2 dandár helyett 8 lett volna nekik,akkor nem 3 nap alatt omlanak össze hanem 6,és nem egypár száz hanem több ezres lett volna a veszteségük.Hurrá!!!!Ez ám az észjárás!!!.
Kérlekszépen vázold fel nekem hogy mégis milyen hadsereggel kellene rendelkeznünk ahhoz hogy legyőzzük az oroszokat.
Én értem hogy azt gondolod hogy az ország megvédéséhez kell 10 dandár,de ki ellen kell 10 dandár???Ez itt a kérdés.Ezt kellene felfognod ami látom nemnagyon sikerül.Ki ellen kell 10 dandár??
Oroszország ellen még az 5 hadosztály is kevés lenne,szlovákia ellen meg mondjuk egy összfegyvernemi dandár egy potensebb légierővel elég.Teccik érteni?? Nemhiszem mondjuk hogy sikerülne felfogni.Tényleg vázold fel hogy ki ellen kellene 8-10 dandár amit korábban sikerült leírni hgoy ennyi kell.Ki ellen kell ennyi??
Erre kellene előszőr is válaszolni.Előszőr is ki kellene deríteni hogy mi a valós fenyegetettség.
Összfegyvernemi harcot tud 1 dandár is vívni ha megvan a technika,meg tud 10 hadosztály is.

</blockquote>

Kezd nagyon tenyérbemászó lenni a stílusod! Mit képzelsz magadról???
Vannak, akik nemcsak képzelődnek, de olyan emberek által írt könyveket olvasnak, akik legalább felkerültek a legnagyobb hadvezérek listájára.
Egyébként egy észrevétel: Mégis hova akarsz kiképezni évente 2000 embert, ha egyetlen dandárral bírsz? Az ugye kb. 4-5000 fő teljesen feltöltött állapotban és nem 6-8000, ami a néphadseregre volt jellemző (ugyanis több eszköz kezelőszemélyzetének, rajoknak a létszáma csökkent). Kiképezni mindig egy adott (akár zárolt) alakulatnak az állománytáblájában feltüntetett helyekre kell, valamint tartalékot. Minősített helyzetben pedig be kell őket hívni és beosztani a kiképzésüknek megfelelő helyekre. Vagy egyszerűen csak kiképezni és szabadon engedni??? Az lenne igazán fölösleges pénzkidobás. Ki beszélt 10 dandárról? Én is csak 3 lövész dd-ról beszéltem, ami teljesen feltöltve is csak 15.000 valódi harcoló katona, melynek legalább a fele tartalékos. Ennyi sok lenne? Ha totális háborúra kerülne sor, akkor nem elképzelhetetlen a 150.000 fő behívása sem. Erre nagyon jó alap a sorkatonaság jelenlegi, papíron történő fenntartása.
Még valami. Ha fejlesztem a haderőt, akkor azt nem a románok, szlovákok, stb. ellen teszem, hanem, hogy meg tudjam védeni az országot a jövőben előre nem látható fenyegetések ellen. Bármi megtörténhet. Akár még szövetségben is harcolhatunk a románokkal egy görög hódítóhadjárat ellen 15 év múlva. Ki tudja?

Még egy gondolat. Nem vagyok néphadsereg párti, de azért el kell ismerni, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség nagyon jól működő és hasznos rendszer volt. A mozgósíthatóság érdekében folyamatosan nyilvántartották a hadköteles korba lépett személyeket, valamint a polgári személyek tulajdonában álló olyan eszközöket (pl. teherautók, munkagépek...), melyek egy háború esetén szolgálatba állíthatók állampolgári kötelezettség alapján. Nagyon gyorsan mozgósítható lenne az ország, a logisztikai ellátás pedig példaértékű.
Nem járna semmi egyéb kötelezettséggel, csak adatszolgáltatással. Persze ennek a hiányát büntetni kellene. Ha a vízfej megdolgozna a befizetett adóforintjainkért, akkor ez még ma is működhetne. </blockquote>

Az hogy egy dandár mekkora létszámú az csak a vezetésen múlik.Az hogy csökkentve lett a létszám,az nem azt jelenti hogy nem lehet növelni......Szerintem.Ez a becsököyödöttség hogy ez van nemlehet más ez hülyeség.Lehet,csak akarni kell.Meg megkérdezém,hogy 1 emelt létszámú dandár,meg mondjuk 3 csökkentett létszámú dandár között mégis mi a különbség? Ha technikában meg létszámban kb azonos,vagy nemnagyon.Mégis mi értelme van valamit dandárnak nevezni ha az valójában kb 2 zászlóalj? Vagy ez megnyugtat téged hogy van 3 dandár? valójában meg az inkább 1? Mi a különbség?
Össze vissza beszélsz.... Kiképezni azért kell,hogy egy adott heyzetben behívhatóak legyenek,és legyen fogalmuk arról hogy miaz hogy töltény.Mit akarok 2000 fővel évente? Évente a haderő mellett plusz 2000 olyan embert aki ha behívnak egy bármilyen szituban tudja hogy mitkell csinálni.
És a lényeg.Haderőfejlesztés NINCS konkrét megfogalmazott célok nélkül.Mert vagy megfogalmazunk konkrét célokat hogy milyen irányban,ki-kik ellen fejlesztjük a honvédséget,vagy másik oldalon van az amit mondasz hogy be nem látható dolgok,fenyegetettségek kezelésére fejlesztjük a honvédséget.Csak éppen utóbbiban nincs cél.És célok nélkül nemlehet fejlődni.Célok nélkül az van mint jelenleg.Ha lenne cél,és hozzá akarat akkor pedig lehetne fejlődni.Ez a hatalmas különbség a dolgok között.Én az előbbi híve vagyok te meg beleragadtál az utóbbiba.Célokat kell megfogalmazni,és elindulni a megvalósítás irányába.Máskülönben az van mint jelenleg.Nincsenek célok,nemtud a honvédség elindulni semerre előre,azvan hogy nem megy a fejlesztés mert nemtudja senki mi jön holnap,és úgy állnak hozzá hogy majd ha történik valmi akkor annak szellemében majd előremegyünk.Ilyen nincs,és mégis van.Láthatjuk az eredméynét........Ha te ennek vagy a híve hát sajnállak......
 

honved

Well-Known Member
2010. június 2.
10 069
18 793
113
A vízfej átalakul, vagy ezek megszűnnek ?
Mert ezek a hírek...

HM Védelmi Hivatal
HM Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal
HM Hatósági Hivatal
HM Védelemgazdasági Hivatal
HM Társadalmi Kapcsolatok Hivatala megszűnnek egy lista szerint. Erről beszélhetett a miniszter a párhuzamosságok felszámolása címen?
 

erdifefe1

Active Member
2016. január 13.
246
220
43
<blockquote rel="erdifefe1"><blockquote rel="honved">erdifefe1 !

Örvendetes a pozitív hozzáállásod a témához, de nem igazán vannak ismereteid e téren, ez látszik.
Félre ne értsd, ez nem vétek, semmi gond.
Nos, amit a kérdésemre írtál, abban felsoroltál, a hidegháború után lezajlott több konfliktust, ahol, leírom számodra, a harc összfegyvernemi harc volt ! :)
Vagyis, a háborúk jellege nem változott, azon hangzatos, de igazából katonai értelemben értelmetlen felfogás óta, hogy a "hidegháborúnak vége".
Említetted a Grúz háborút,m aminek külön örülök.
Ugyanis ez egy jó példa arra, hogy lehet elszúrni egy hadsereget, téves felfogásból.
A Grúzok egy nagyon kis létszámú, de jól felszerelt erővel bírtak, amit nagyrészt NATO erők képeztek ki.
Miért is veszítettek olyan gyorsan, az alapvetően védelemre kiválóan megfelelő, hazájuk hegyes terepén ?
Mert erőik mérete nagyságrendileg kisebb volt, mint a velük szemben fellépő, extrát nem mutató, átlagos, a térségben egyébként is települt Orosz hadsereg erői.
Magyarul, túl kicsi volt ahhoz hogy megvédje Grúziát.
Az ott alkalmazott Orosz hadsereg, egy klasszikus összfegyvernemi haderő volt, extrák nélkül, ráadásul nem is a legkorszerűbb Orosz fegyverzettel.
Visszatérve, az itt indult diskurzus elejére.
Nézd vissza, mert nem a harcászati elveket vitattuk, hanem azon gondolat jegyében megy a téma, hogy mekkora erő kell az ország védelmére, háború esetén.
Nem a békeidős létszámon, nagyságrenden, ment a vita.
Itt ütköztek különböző álláspontok, a haderő méretét illetően, konfliktus kitörése esetén.
Értsd meg, a harcászati elvek nem változtak, a modern háború ma is összfegyvernemi harc.
Ebből fakadóan, ma is annak áll a zászló, aki a lehetőségeihez mérten, a legméretesebb erőt tudja harcba küldeni, a megfelelő képzettséggel, fegyverzettel és vezetéssel.

Ahogy egyébként leírtam,teljesen mindegy hogy Grúzia milyen hadsereggel rendelkezik,rendelkezett volna Oroszország ellen..Ha 2 dandár helyett 8 lett volna nekik,akkor nem 3 nap alatt omlanak össze hanem 6,és nem egypár száz hanem több ezres lett volna a veszteségük.Hurrá!!!!Ez ám az észjárás!!!.
Kérlekszépen vázold fel nekem hogy mégis milyen hadsereggel kellene rendelkeznünk ahhoz hogy legyőzzük az oroszokat.
Én értem hogy azt gondolod hogy az ország megvédéséhez kell 10 dandár,de ki ellen kell 10 dandár???Ez itt a kérdés.Ezt kellene felfognod ami látom nemnagyon sikerül.Ki ellen kell 10 dandár??
Oroszország ellen még az 5 hadosztály is kevés lenne,szlovákia ellen meg mondjuk egy összfegyvernemi dandár egy potensebb légierővel elég.Teccik érteni?? Nemhiszem mondjuk hogy sikerülne felfogni.Tényleg vázold fel hogy ki ellen kellene 8-10 dandár amit korábban sikerült leírni hgoy ennyi kell.Ki ellen kell ennyi??
Erre kellene előszőr is válaszolni.Előszőr is ki kellene deríteni hogy mi a valós fenyegetettség.
Összfegyvernemi harcot tud 1 dandár is vívni ha megvan a technika,meg tud 10 hadosztály is.

</blockquote>

Kezd nagyon tenyérbemászó lenni a stílusod! Mit képzelsz magadról???
Vannak, akik nemcsak képzelődnek, de olyan emberek által írt könyveket olvasnak, akik legalább felkerültek a legnagyobb hadvezérek listájára.
Egyébként egy észrevétel: Mégis hova akarsz kiképezni évente 2000 embert, ha egyetlen dandárral bírsz? Az ugye kb. 4-5000 fő teljesen feltöltött állapotban és nem 6-8000, ami a néphadseregre volt jellemző (ugyanis több eszköz kezelőszemélyzetének, rajoknak a létszáma csökkent). Kiképezni mindig egy adott (akár zárolt) alakulatnak az állománytáblájában feltüntetett helyekre kell, valamint tartalékot. Minősített helyzetben pedig be kell őket hívni és beosztani a kiképzésüknek megfelelő helyekre. Vagy egyszerűen csak kiképezni és szabadon engedni??? Az lenne igazán fölösleges pénzkidobás. Ki beszélt 10 dandárról? Én is csak 3 lövész dd-ról beszéltem, ami teljesen feltöltve is csak 15.000 valódi harcoló katona, melynek legalább a fele tartalékos. Ennyi sok lenne? Ha totális háborúra kerülne sor, akkor nem elképzelhetetlen a 150.000 fő behívása sem. Erre nagyon jó alap a sorkatonaság jelenlegi, papíron történő fenntartása.
Még valami. Ha fejlesztem a haderőt, akkor azt nem a románok, szlovákok, stb. ellen teszem, hanem, hogy meg tudjam védeni az országot a jövőben előre nem látható fenyegetések ellen. Bármi megtörténhet. Akár még szövetségben is harcolhatunk a románokkal egy görög hódítóhadjárat ellen 15 év múlva. Ki tudja?

Még egy gondolat. Nem vagyok néphadsereg párti, de azért el kell ismerni, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség nagyon jól működő és hasznos rendszer volt. A mozgósíthatóság érdekében folyamatosan nyilvántartották a hadköteles korba lépett személyeket, valamint a polgári személyek tulajdonában álló olyan eszközöket (pl. teherautók, munkagépek...), melyek egy háború esetén szolgálatba állíthatók állampolgári kötelezettség alapján. Nagyon gyorsan mozgósítható lenne az ország, a logisztikai ellátás pedig példaértékű.
Nem járna semmi egyéb kötelezettséggel, csak adatszolgáltatással. Persze ennek a hiányát büntetni kellene. Ha a vízfej megdolgozna a befizetett adóforintjainkért, akkor ez még ma is működhetne. </blockquote>

A hozzászólás utolsó részével egyet tudok érteni.Fel kellene tudni mérni hogy adott helyzetben mi áll rendelkezésre.
 

erdifefe1

Active Member
2016. január 13.
246
220
43
Az a baj ijasz hogy össze vissza beszélsz. Hogy mégis mi értelme van kiképezni embereket kishazánkbol utána meg hazakuldeni oket? Pont az hogy kivannak képezve! Érted?
Bármiféle szituban belehetne ôket hivni. Ennyi.
 

aquarell

Well-Known Member
2015. január 20.
15 933
56 889
113
A vízfej átalakul, vagy ezek megszűnnek ?
Mert ezek a hírek...

HM Védelmi Hivatal
HM Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal
HM Hatósági Hivatal
HM Védelemgazdasági Hivatal
HM Társadalmi Kapcsolatok Hivatala megszűnnek egy lista szerint. Erről beszélhetett a miniszter a párhuzamosságok felszámolása címen?
Micsoda nevek...
A màsodik tetszik nekem a legjobban :)) " Nemzeti" rendezvènyszervező hivatal. Eleg lett volna esetleg "orszàgos" is. Nem inflàcionàlnàm a "nemzeti " szót trafikokra meg rendezvenyszervezésre.
PS: Persze, hogy kellene az észszerűség hatàrain belül valamit csinàlni a biztonsàgpolitikànkal. A részletekkel foglalkozzon dudi :)))
 

Star Trek

Active Member
2010. április 19.
1 252
6
36
Na ez végre ide illő link!
http://gyomberbela.blog.hu/2016/01/19/a_honvedelmi_miniszterium_negy_repulogep_beszerzeset_kezdte_meg
 
M

molnibalage

Guest
Az a baj ijasz hogy össze vissza beszélsz. Hogy mégis mi értelme van kiképezni embereket kishazánkbol utána meg hazakuldeni oket? Pont az hogy kivannak képezve! Érted?
Bármiféle szituban belehetne ôket hivni. Ennyi.
Meg íjász valahogy az sem fogta fel, hogy nem minden kiképzett tartalékos behívható.

1. Nem mindenki marad egészséges, akár fiatalon is lehet elhalálozás.
2. Lehet beteg is az adott pillanatban.
3. Részleges rokkantság és alkalmatlanság is lehet.
4. Öregedés. Évene X ember kimegy a rendszerből, évente X ember jön be.

Az évi 2000 talán sok, a számokon lehet vitatkozni, de én úgy látom,hogy íjász az alapelvet nem fogta fel. A tartalékos rendszer sehol nem olyan, hogy ha X betölthető hely van, akkor csak X ember van a rendszerben...
 

Luthero

Well-Known Member
2010. április 25.
1 754
2 617
113
<b>erdifefe1</b> Mondom én, hogy neked szöveg értési problémáid vannak, és fogalmad nincs a mai honvédségről. Minden alakulatnak van egy neve de az nem azt jelenti , hogy egy ezred ezer emberből áll csak akkora képességekkel rendelkezik mint egy ezred főleg nem a műszaki alakulatoknál.

Mindenképpen megtartanám:
MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred
MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred
MH 54. Veszprém Radarezred
MH 43. Nagysándor József Híradó
MH 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezred
MH Pápa Bázisrepülőtér
MH 93. Petőfi Sándor Vegyvédelmi

Azt írtam hogy meg tartanám ezeket az alakulatokat és nem tehetek róla ha az a neve hogy ezred de csak egy zászlóaljnyi ember van benne. És konkrétan leírtam hogy egy dandárba hány zászlóaljnyi alegység tartózna. Ma szerintem egy dandár KB: 1500-5000 fő körüli lehet, én csak 2500 fő számoltam

Ja és ki fenyegethet hát például a románok és nézd meg a fegyverzetüket és darabszámot is.
És ne gyere azzal hogy NATO, mert van példa tagok közötti konfliktusra. (Cipus)

Romania.png


https://hu.wikipedia.org/wiki/Románia_hadereje

Ja és mond meg svájcnak hogy nem fenyegeti sennki ezért az 8 dandárjukat szereljék le.
https://en.wikipedia.org/wiki/Military_of_Switzerland


1024px-Swiss_Army.png


800px-Europe-Switzerland.svg.png


És Szerbia hadereje is itt van
4 hagyományos dandár, 2 peciális dandár

Serbian_Land_Force.png



A jól kiképzett lövész katonák mennyiségét pedig nem lehet minösségel potólni ( mire gondolsz robotokra, Terminátorok????) Csak egy átlagos ember jó kondiban ennyi. A magyar katona is ugyan olyan mint usa vagy román…stb.

Ja és a stílusod az már kritikán aluli nem sok érvet sorakoztatsz fel az írasaid ban csak kijelentesz valamit és semmivel nem támasztod alá. Látszik hogy nem voltál katonaság közelében.
Szerintem egy magyarország méretü országnak igen is kell 3 gépesitett dandár és 1 légvédelmi ezred.
 

Luthero

Well-Known Member
2010. április 25.
1 754
2 617
113
<i>Szerintem egy magyarország méretü országnak igen is kell, 3 gépesitett dandár ,1 speciális ezred ,1 légvédelmi ezred.</i>

Szegény szolnokot kifelejtetem.