Ha csak nem kerekes önjaró MAN alapon akkor kell a fenének!löveg gyártás?
A magyar haderő lehetséges fejlesztési irányai
- Téma indítója desertfox
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Szerintem a Honvédségnek - a fenegyerekeknek - kell az akármilyen alapon (is). Jó sok.Ha csak nem kerekes önjaró MAN alapon akkor kell a fenének!
Újabb idézet a cikkből:
"A németországi útja során a Magyar Honvédség parancsnoka és a kormánybiztos megtekintette a németországi Rheinmetall Hadiüzemet, ahol Alexander Sagel, a Rheinmetall fegyver- és lőszerosztály vezetője és Paul Walf, a Rheinmetall közép-európai koordinátora fogadta őket."
Előfordul, hogy ilyesmi csecsebecséket adnak ügyfeleknek hasonló bizniszek esetében.
Ok, csak ezeknek semmi köze nincs a harckocsizáshoz.
Mi több nálunk ilyen még csak tervbe van véve. De ez nyilvánvalóan a IdZ utolsó generációjának a digitális elemei.
Ezek a lövészek felszereléséhez tartoznak. Azt tudom elképzelni, hogy azt mutatták be, hogy a PUMA-ba épített (RM által) rendszerek hogyan dolgoznak együtt a katonák egyéni digit. felszerelésével.
Úgy tudom (asszem a Patarán hallottam valamelyik kint lévő katonától), hogy ebből nem komplett RM-et veszünk meg, hanem sajátot fejlesztünk.
Volt olyan nyilatkozat is, hogy vizsgálják a Honvédség és a RM ilyen irányú együttműködését is de erről nagyon nagy a csend.
Nekem ez inkább RM bemutatónak tűnik, mint a BW kiképzési központjának. DE érdekes, hogy a RM telephelyen (Gondolom a BW-be nem visznek be nem rendszeresített PR Lynxet) ott a BW több tisztje is, amellett meg ott vannak a RM civilbe öltözött vezetői.
Nekem ez úgy tűnik, mintha valamit nagyon ránk akarnának melegíteni.
Ez a kép még biztosan a BW kiképző központjában készült:
Vajon mit?Ok, csak ezeknek semmi köze nincs a harckocsizáshoz.
Mi több nálunk ilyen még csak tervbe van véve. De ez nyilvánvalóan a IdZ utolsó generációjának a digitális elemei.
Ezek a lövészek felszereléséhez tartoznak. Azt tudom elképzelni, hogy azt mutatták be, hogy a PUMA-ba épített (RM által) rendszerek hogyan dolgoznak együtt a katonák egyéni digit. felszerelésével.
Úgy tudom (asszem a Patarán hallottam valamelyik kint lévő katonától), hogy ebből nem komplett RM-et veszünk meg, hanem sajátot fejlesztünk.
Volt olyan nyilatkozat is, hogy vizsgálják a Honvédség és a RM ilyen irányú együttműködését is de erről nagyon nagy a csend.
Nekem ez inkább RM bemutatónak tűnik, mint a BW kiképzési központjának. DE érdekes, hogy a RM telephelyen (Gondolom a BW-be nem visznek be nem rendszeresített PR Lynxet) ott a BW több tisztje is, amellett meg ott vannak a RM civilbe öltözött vezetői.
Nekem ez úgy tűnik, mintha valamit nagyon ránk akarnának melegíteni.
Ez a kép még biztosan a BW kiképző központjában készült:
Nem voltam elég világos: A komplett IdZ-t.Vajon mit?
Állítólag sokat finomítottak rajta, de én biztosan nem rendelném meg olyan szinten az egész rendszert, amit a németek csinálnak.
Szerintem esetünkben kizárólag azon lövészeknek kellene ilyet - vagy ehhez hasonlót - kapnia, akik jelenleg is kapnak PRC rádiót.
Minden lövésznek - szerintem - felesleges.
Ugy nyilatkozott a tegnapi adasban is hogy a Lynx egy tulkomplikalt jarmu egyszerusitett valtozata es hogy nem kell 7 nyelvet beszelnie a szoftvernek meg videojatekokat se kell tudni futtatnia ugyhogy szerintem ez se lesz tulkomplikalva(ugy ertem minden lovesz nem kap meg minden digitalis finomsagot).
Egy német szimulációs központban az nem inkább a Bundeswehr Gladius vagy "IdZ-valamennyi" felszerelése lehet?A másik, hogy az utolsó pár képen láttad mi van a magyar katonákon?! A digitális katona " elemei"! Érdekes!
Bár nem tudjuk, hogy a magyar DIKA program konkrétean milyen eszközöket tartalmaz. Lehet hogy ezt is átvettük a németektől?
Vagy nem ezekre a képekre gondolsz?
Magyarország a NATO StratCom teljes jogú tagjává vált
Ünnepélyesen felvonták a magyar lobogót március 31-én a NATO Stratégiai Kommunikációs Kiválósági Központja (StratCom) épületénél Lettországban, Rigában...
Ünnepélyesen felvonták a magyar lobogót március 31-én a NATO Stratégiai Kommunikációs Kiválósági Központja (StratCom) épületénél Lettországban, Rigában...
577... De nem tudom, nem kopirájtolt-e?
Interjú Dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornaggyal, a Magyar Honvédség vezérkari főnökével.
ES&T: Ruszin-Szendi tábornok úr, ezekben a hetekben Európát háború rázza meg. Hogyan értékeli Magyarország az európai biztonsági helyzetet, különösen Oroszország szerepét?
A keletről és délről érkező fenyegetések metszéspontjában
Ruszin-Szendi: Aggódunk Oroszország agresszív fellépése miatt, amely sérti a szövetséghez csatlakozni kívánó független államok szuverenitását, és amely figyelmen kívül hagyja a nemzetközi jogot. Sajnos rövid távon nem látjuk jelét annak, hogy az orosz külpolitika megváltozna, és tiszteletben tartaná a volt szovjet tagállamok demokratikus döntését arról, hogy milyen utat kívánnak választani a jövőjüket illetően. Ugyanakkor Oroszország magatartása ellenére fenn kell tartani a szövetség "kettős megközelítésének" elvét, mivel érdekünk, hogy az orosz féllel mindenáron fennmaradjon a politikai párbeszéd. Ez még inkább igaz az Ukrajna keleti határainál kialakult jelenlegi helyzetre, ahol az érintett feleknek a párbeszédet kell előtérbe helyezniük.
Ugyanakkor az orosz magatartás ellenére el kell ismernünk és tényként kell kezelnünk, hogy az Orosz Föderáció fontos szereplője a nemzetközi rendszernek, és meghatározó szerepet játszik számos globális és regionális biztonsági kérdésben. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy - különösen a jelenlegi helyzetben - nem beszélhetünk Európa biztonságáról Oroszország említése nélkül. Ráadásul a szankciók ellenére Oroszország még mindig fontos gazdasági és kereskedelmi partnere számos európai országnak, különösen az energetika területén.
ES&T: Magyarország fenyegetve érzi magát Oroszország terjeszkedési politikája miatt?
Ruszin-Szendi: Megítélésünk szerint Magyarország nincs közvetlenül kitéve a keletről érkező fenyegetéseknek, de megértjük és tiszteletben tartjuk a NATO keleti szárnya felől érkező fenyegetések szövetségesek általi megítélését, és időről időre jelentős erőfeszítéseket teszünk a balti légtér védelmére a velük való szolidaritás jeleként. A következő magyar szerepvállalás 2019 után 2022-ben, majd 2025-ben ismétlődik.
ES&T: Az EU és a NATO jelenleg stratégiai dokumentumokon dolgozik. Sokan érvelnek egy közös európai stratégia mellett. Tekintettel az EU-tagok gyakran eltérő álláspontjaira, lát erre esélyt?
Ruszin-Szendi: Mind az EU, mind a NATO nélkülözhetetlen szereplője az európai biztonságnak. Ezért nincs alternatívája a szoros, kölcsönösen előnyös és hatékony euroatlanti együttműködésnek és a NATO biztonsági garanciáinak.
Üdvözlendő az EU-USA stratégiai partnerség megerősítése az új amerikai kormány hivatalba lépése után, valamint az európai szövetségesek és az USA határozott elkötelezettsége a transzatlanti és az EU-NATO kapcsolatok megerősítése mellett.
Mind az EU, mind a NATO jelenleg átgondolási folyamaton megy keresztül annak érdekében, hogy alkalmazkodni tudjon a rendkívül gyorsan változó biztonsági környezethez, és képes legyen megfelelni a növekvő kihívásoknak és fenyegetéseknek. Az EU stratégiai iránytűje mellett a NATO-ban is új stratégiai koncepciót dolgoznak ki. Bár a két szervezetnek eltérő feladatai és felelősségi köre van, és a két reflexiós folyamat ezért nem azonos, fontos a kölcsönös tájékoztatás, az átláthatóság, a komplementaritás és az átfedések elkerülése, ami általános követelmény a tagállamok és a szövetségesek számára.
A stratégiai iránytű kidolgozása már javában folyik, és várhatóan márciusban fogadják el. A fenyegetésekkel kapcsolatos eltérő felfogásuk és érzékenységük ellenére a tagállamok meg tudnak állapodni egy ambiciózus, de megvalósítható intézkedéscsomagban, amely középtávon erősíti a közös biztonság- és védelempolitikát. Magyarország alapvető érdeke, hogy a két szervezet kohéziója megmaradjon, erősítse és kiegészítse egymást, amelyet Magyarország az euroatlanti biztonság aktív és hiteles támogatójaként kíván megerősíteni.
Ez egy képaláírás: A magyar fegyveres erőkben 3000
hivatásos katona szolgál, ebből 18 ezer a hadseregben, 5000 a légierőben (Fotó: NATO)ES&T: Magyarország intenzív kapcsolatokat ápol Kínával. Más országok meglehetősen kritikusan szemlélik a Kínával való kapcsolatokat. Hogyan nézhetne ki egy közös stratégia Kínával szemben?
Ruszin-Szendi: A mai biztonsági környezet sokat változott az elmúlt évtizedekben, és a globalizáció erősödésével az államok kölcsönös függősége is megnőtt. Kína gazdasági és technológiai felemelkedése az elmúlt évtizedekben Pekinget a nemzetközi közösség fontos szereplőjévé tette. Magyarország szerint pragmatikus politikára van szükség Kínával szemben. Kína növekvő befolyása és nemzetközi jelenléte számos komoly dilemma mellett lehetőségeket is kínál.
A Kínával kapcsolatos közös stratégiának egymás értékeinek és érdekeinek kölcsönös tiszteletén, valamint a kölcsönösen előnyös együttműködés iránti elkötelezettségen kell alapulnia. Mindenáron el kell kerülni egy új hidegháborút Kína és a Nyugat között, mivel ez egyik félnek sem érdeke, és a kapcsolatrendszer sokkal összetettebb.
ES&T: Milyen biztonsági kihívásokat lát a magyar fegyveres erők számára?
Ruszin-Szendi: Magyarország biztonságát továbbra is elsősorban a tömeges illegális migráció fenyegeti közvetlenül. A déli határainkra nehezedő nyomás átmenetileg enyhült, de a tömeges migrációt okozó fő gazdasági és társadalmi problémák továbbra is a MENA-régióban és azon túl (Közép-Ázsia, Száhel-övezet) jelentkeznek. A meglévő tendenciák miatt közép- és hosszú távon szembe kell néznünk az illegális tömeges migráció és a kapcsolódó terrorizmus kihívásával is.
A Magyar Honvédség folyamatosan hozzájárul a déli határok biztosításához, és részt vesz a NATO és az EU műveleteiben, amelyek célja a származási országok stabilitásának megerősítése és a fenyegetések kiváltó okainak kezelésének elősegítése. Támogatjuk partnereink kapacitásépítését nemzetközi szervezetekben vagy kétoldalú keretek között is, hogy erősítsük partnereink ellenálló képességét és önvédelmi képességeit.
Magyarország a keleti és déli stratégiai irányból érkező fenyegetések metszéspontjában fekszik. Magyarország biztonsága szempontjából - földrajzi közelségéből adódóan - a déli irány és azon belül a Nyugat-Balkán stabilitása központi jelentőségű.
A régió iránti elkötelezettségünket tükrözi, hogy operatív feladataink nagy része erre a régióra összpontosul. Különösen fontos a jelenlétünk a KFOR-ban, amelyet tavaly november óta egy éve magyar parancsnok vezet, és amely jelenleg a NATO legnagyobb művelete.
A jelenlegi gyorsan változó, rendkívül összetett és kiszámíthatatlan biztonsági környezetben nem zárható ki egy váratlan fegyveres támadás lehetősége szövetségeseink vagy akár Magyarország ellen. A magyar fegyveres erők átfogó modernizációja során, amely összhangban van a NATO védelmi tervezési folyamatával, olyan képességeket kívánunk beszerezni és fejleszteni, amelyek többek között egy ilyen támadás elrettentését és szükség esetén megelőzését célozzák. A modernizáció során nagy jelentőséget tulajdonítunk a multinacionális keretek között történő fejlesztéseknek is. Kiemelkedő példa erre a Közép-európai Multinacionális Hadosztály Központjának (HQ MND-C) létrehozása, amelyet Németország erőteljes támogatásával, valamint Horvátország és Szlovákia nemzeti keretben való részvételével hoztak létre. A szervezetet az év első felében aktiválják a NATO-ban, megerősítve a szövetség regionális parancsnoki és ellenőrzési kapacitását, és közvetve a keleti és déli reagálási képességét.
Azért ez egy rendkívül korrekt, átgondolt nyilatkozat volt! (Petink is megtanulhatná…..bocs)577... De nem tudom, nem kopirájtolt-e?
Interjú Dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornaggyal, a Magyar Honvédség vezérkari főnökével.
ES&T: Ruszin-Szendi tábornok úr, ezekben a hetekben Európát háború rázza meg. Hogyan értékeli Magyarország az európai biztonsági helyzetet, különösen Oroszország szerepét?
A keletről és délről érkező fenyegetések metszéspontjában
Ruszin-Szendi: Aggódunk Oroszország agresszív fellépése miatt, amely sérti a szövetséghez csatlakozni kívánó független államok szuverenitását, és amely figyelmen kívül hagyja a nemzetközi jogot. Sajnos rövid távon nem látjuk jelét annak, hogy az orosz külpolitika megváltozna, és tiszteletben tartaná a volt szovjet tagállamok demokratikus döntését arról, hogy milyen utat kívánnak választani a jövőjüket illetően. Ugyanakkor Oroszország magatartása ellenére fenn kell tartani a szövetség "kettős megközelítésének" elvét, mivel érdekünk, hogy az orosz féllel mindenáron fennmaradjon a politikai párbeszéd. Ez még inkább igaz az Ukrajna keleti határainál kialakult jelenlegi helyzetre, ahol az érintett feleknek a párbeszédet kell előtérbe helyezniük.
Ugyanakkor az orosz magatartás ellenére el kell ismernünk és tényként kell kezelnünk, hogy az Orosz Föderáció fontos szereplője a nemzetközi rendszernek, és meghatározó szerepet játszik számos globális és regionális biztonsági kérdésben. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy - különösen a jelenlegi helyzetben - nem beszélhetünk Európa biztonságáról Oroszország említése nélkül. Ráadásul a szankciók ellenére Oroszország még mindig fontos gazdasági és kereskedelmi partnere számos európai országnak, különösen az energetika területén.
ES&T: Magyarország fenyegetve érzi magát Oroszország terjeszkedési politikája miatt?
Ruszin-Szendi: Megítélésünk szerint Magyarország nincs közvetlenül kitéve a keletről érkező fenyegetéseknek, de megértjük és tiszteletben tartjuk a NATO keleti szárnya felől érkező fenyegetések szövetségesek általi megítélését, és időről időre jelentős erőfeszítéseket teszünk a balti légtér védelmére a velük való szolidaritás jeleként. A következő magyar szerepvállalás 2019 után 2022-ben, majd 2025-ben ismétlődik.
ES&T: Az EU és a NATO jelenleg stratégiai dokumentumokon dolgozik. Sokan érvelnek egy közös európai stratégia mellett. Tekintettel az EU-tagok gyakran eltérő álláspontjaira, lát erre esélyt?
Ruszin-Szendi: Mind az EU, mind a NATO nélkülözhetetlen szereplője az európai biztonságnak. Ezért nincs alternatívája a szoros, kölcsönösen előnyös és hatékony euroatlanti együttműködésnek és a NATO biztonsági garanciáinak.
Üdvözlendő az EU-USA stratégiai partnerség megerősítése az új amerikai kormány hivatalba lépése után, valamint az európai szövetségesek és az USA határozott elkötelezettsége a transzatlanti és az EU-NATO kapcsolatok megerősítése mellett.
Mind az EU, mind a NATO jelenleg átgondolási folyamaton megy keresztül annak érdekében, hogy alkalmazkodni tudjon a rendkívül gyorsan változó biztonsági környezethez, és képes legyen megfelelni a növekvő kihívásoknak és fenyegetéseknek. Az EU stratégiai iránytűje mellett a NATO-ban is új stratégiai koncepciót dolgoznak ki. Bár a két szervezetnek eltérő feladatai és felelősségi köre van, és a két reflexiós folyamat ezért nem azonos, fontos a kölcsönös tájékoztatás, az átláthatóság, a komplementaritás és az átfedések elkerülése, ami általános követelmény a tagállamok és a szövetségesek számára.
A stratégiai iránytű kidolgozása már javában folyik, és várhatóan márciusban fogadják el. A fenyegetésekkel kapcsolatos eltérő felfogásuk és érzékenységük ellenére a tagállamok meg tudnak állapodni egy ambiciózus, de megvalósítható intézkedéscsomagban, amely középtávon erősíti a közös biztonság- és védelempolitikát. Magyarország alapvető érdeke, hogy a két szervezet kohéziója megmaradjon, erősítse és kiegészítse egymást, amelyet Magyarország az euroatlanti biztonság aktív és hiteles támogatójaként kíván megerősíteni.
Ez egy képaláírás: A magyar fegyveres erőkben 3000
ES&T: Magyarország intenzív kapcsolatokat ápol Kínával. Más országok meglehetősen kritikusan szemlélik a Kínával való kapcsolatokat. Hogyan nézhetne ki egy közös stratégia Kínával szemben?
Ruszin-Szendi: A mai biztonsági környezet sokat változott az elmúlt évtizedekben, és a globalizáció erősödésével az államok kölcsönös függősége is megnőtt. Kína gazdasági és technológiai felemelkedése az elmúlt évtizedekben Pekinget a nemzetközi közösség fontos szereplőjévé tette. Magyarország szerint pragmatikus politikára van szükség Kínával szemben. Kína növekvő befolyása és nemzetközi jelenléte számos komoly dilemma mellett lehetőségeket is kínál.
A Kínával kapcsolatos közös stratégiának egymás értékeinek és érdekeinek kölcsönös tiszteletén, valamint a kölcsönösen előnyös együttműködés iránti elkötelezettségen kell alapulnia. Mindenáron el kell kerülni egy új hidegháborút Kína és a Nyugat között, mivel ez egyik félnek sem érdeke, és a kapcsolatrendszer sokkal összetettebb.
ES&T: Milyen biztonsági kihívásokat lát a magyar fegyveres erők számára?
Ruszin-Szendi: Magyarország biztonságát továbbra is elsősorban a tömeges illegális migráció fenyegeti közvetlenül. A déli határainkra nehezedő nyomás átmenetileg enyhült, de a tömeges migrációt okozó fő gazdasági és társadalmi problémák továbbra is a MENA-régióban és azon túl (Közép-Ázsia, Száhel-övezet) jelentkeznek. A meglévő tendenciák miatt közép- és hosszú távon szembe kell néznünk az illegális tömeges migráció és a kapcsolódó terrorizmus kihívásával is.
A Magyar Honvédség folyamatosan hozzájárul a déli határok biztosításához, és részt vesz a NATO és az EU műveleteiben, amelyek célja a származási országok stabilitásának megerősítése és a fenyegetések kiváltó okainak kezelésének elősegítése. Támogatjuk partnereink kapacitásépítését nemzetközi szervezetekben vagy kétoldalú keretek között is, hogy erősítsük partnereink ellenálló képességét és önvédelmi képességeit.
Magyarország a keleti és déli stratégiai irányból érkező fenyegetések metszéspontjában fekszik. Magyarország biztonsága szempontjából - földrajzi közelségéből adódóan - a déli irány és azon belül a Nyugat-Balkán stabilitása központi jelentőségű.
A régió iránti elkötelezettségünket tükrözi, hogy operatív feladataink nagy része erre a régióra összpontosul. Különösen fontos a jelenlétünk a KFOR-ban, amelyet tavaly november óta egy éve magyar parancsnok vezet, és amely jelenleg a NATO legnagyobb művelete.
A jelenlegi gyorsan változó, rendkívül összetett és kiszámíthatatlan biztonsági környezetben nem zárható ki egy váratlan fegyveres támadás lehetősége szövetségeseink vagy akár Magyarország ellen. A magyar fegyveres erők átfogó modernizációja során, amely összhangban van a NATO védelmi tervezési folyamatával, olyan képességeket kívánunk beszerezni és fejleszteni, amelyek többek között egy ilyen támadás elrettentését és szükség esetén megelőzését célozzák. A modernizáció során nagy jelentőséget tulajdonítunk a multinacionális keretek között történő fejlesztéseknek is. Kiemelkedő példa erre a Közép-európai Multinacionális Hadosztály Központjának (HQ MND-C) létrehozása, amelyet Németország erőteljes támogatásával, valamint Horvátország és Szlovákia nemzeti keretben való részvételével hoztak létre. A szervezetet az év első felében aktiválják a NATO-ban, megerősítve a szövetség regionális parancsnoki és ellenőrzési kapacitását, és közvetve a keleti és déli reagálási képességét.
ES&T: Milyen missziókban vesz részt a Magyar Honvédség az EU-n és a NATO-n belül?
Ruszin-Szendi: A Minisztérium és a Védelempolitikai Irányelvek szerint a Magyar Honvédség operatív szerepvállalásának ambiciózus szintje egy időben 1200 katona.
A Magyar Honvédség képviselteti magát a NATO-ban, az Európai Unióban és egyes koalíciós katonai műveletekben is.
Részt veszünk a koszovói erőkben (KFOR). A Magyar Honvédség békefenntartó műveleteinek középpontjában továbbra is az egyesített Balkán harctere áll. Mint mondta:
2021. október közepétől egy éven át egy magyar tábornok irányította a KFOR NATO-műveletet. A NATO jelenleg legnagyobb NATO-műveletének irányítása óriási jelentőséggel bír Magyarország számára, mind katonai, mind politikai szempontból. A KFOR-művelet parancsnoki posztjának egy évre történő odaítélésével a NATO elismeri a magyar erők eddigi erőfeszítéseit a Nyugat-Balkánon. A magyar parancsnoki időszakban rendkívül fontos a nemzetgazdasági és diplomáciai lehetőségek kihasználása, de nem a parancsnok feladatainak rovására, hanem őt támogatva és segítve. Fontos azonban elmondani, hogy nemzeti láthatóságunk és a Nyugat-Balkánon betöltött kiemelkedő szerepünk fenntartása a magyar parancsnoki időszak után is prioritás marad.
A biztonsági helyzet az elmúlt években jelentősen javult, de a szövetséges erők jelenlétére továbbra is szükség van.
Koszovó szerb és albán lakossága között még mindig vannak nézetkülönbségek, de a KFOR katonái az elmúlt években kevés etnikai összetűzésbe kerültek. Ugyanakkor elmondható, hogy az etnikai csoportok közötti együttélés mindennapi problémái és konfliktusai továbbra is fennállnak. Meggyőződésem, hogy a NATO-csapatok jelenléte a térségben létfontosságú, mivel a békefenntartás egyik sarokköve a helyi lakosság békés együttélésének biztosítása és előmozdítása. Magyarország a kezdetektől fogva jelen van Koszovóban, és a Magyar Honvédség 1999 óta hozzájárul a NATO vezette KFOR-művelethez, hiszen a térség stabilitása a legfontosabb prioritásunk. Ezért nyugodtan mondhatom, hogy a legtapasztaltabb hozzájáruló nemzetek közé tartozunk. 2017 áprilisában átvettük a KFOR tartalékos taktikai zászlóaljának feladatait, ami jelentősen növelte szerepünket a régióban. A műveleti területen telepített képességek tekintetében meg kell jegyezni, hogy a KFOR-kontingens parancsnokságát a közelmúltban felderítő elemekkel is megerősítették, amelyek jelentősen hozzájárulnak a parancsnok operatív döntéseihez.
Magyarország jelenleg közel 1000 katonával a második legnagyobb mértékben járul hozzá a katonai művelethez. A KFOR parancsnokság mellett felajánlották a KFOR tartalékos zászlóalját is, amely 2022-ben magyar területről áll majd készenlétben.
Ezenkívül az úgynevezett NATO tanácsadó és összekötő csoport (NALT) tanácsadás és mentorálás formájában támogatja a helyi védelmi kapacitásépítést, és hozzájárul a helyi védelmi és biztonsági szervek, például a védelmi minisztérium legitimitásához.
Irakban a Magyar Honvédség a NATO-misszióban részt vevő különleges erőket (C-IED, EOD és egészségügyi erők) is biztosít. A világjárvány és a romló biztonsági helyzet miatt az elmúlt évben jelentősen csökkentették bevetéseiket. A Magyar Honvédség legfeljebb 30 katonát biztosít az iraki NATO-misszióhoz, de az iraki NATO-misszió parancsnokságának betöltésére csak tizenegy pozíciót hagytak jóvá.
Iraki szerepvállalásunk gerincét az MH kiképző kontingensünknek kell képeznie, amely 133 katonai személyt biztosít a többnemzeti koalíciós művelethez, az Operation Inherent Resolve (OIR) művelethez.
Az iraki hadszíntéren bevetett katonai képességeivel Magyarország fontos szerepet játszik majd a MAG-N szervezetben, amely felkészíti a Peshmerga (iraki kurd védelmi erők) nemzetközi védelmére, valamint a bashuri légibázison az erők és létesítmények védelmére. Az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció célja továbbra is az "Iszlám Állam Irakban és Szíriában" nevű terrorszervezet befolyásának és tevékenységének minimalizálása. A politikai alapok nem változtak: "óvatos megközelítés", a korábbi döntések folytatása, az iraki hatóságok és biztonsági struktúrák támogatása. Az újratervezéshez azonban fontos tudni, hogy pontosan milyen D-ISIS koalíciós képességek maradnak a műveleti területen, és milyen együttműködési igényei vannak az iraki félnek. Mint korábban, a kibővített iraki műveleti területhez az amerikai és az iraki erők támogatására egyaránt szükség lesz. A siker kulcsa az iraki képességhiányok kezelésében és a NATO-országok hajlandóságában rejlik, hogy további képességeket ajánljanak fel. A védelempolitikai iránymutatásokkal összhangban határozták meg Magyarország hozzájárulását a kibővített misszióhoz. Ezeket a pozíciókat már meghatározták. Hivatalosan is bejelentettük, hogy vállaljuk ezt a feladatot. Most várjuk a visszajelzéseket. A magyar erők iraki jelenlétének vége egyelőre nehezen előrelátható, és politikai döntéstől függ.
Az afganisztáni térségben működő Resolute Support Mission (RSM) kivonulási terveinek megfelelően 2020 második felétől több lépcsőben zajlott kontingenseink és egyes katonáink kivonása, az utolsó magyar katona 2021. június 8-án tért haza. A magyar katonákat 2006 szeptembere óta a német vezetésű TAAC-N (Train Advise Assist Command-North) keretében és a kabuli felelősségi területen vetették be.
Ruszin-Szendi: A Minisztérium és a Védelempolitikai Irányelvek szerint a Magyar Honvédség operatív szerepvállalásának ambiciózus szintje egy időben 1200 katona.
A Magyar Honvédség képviselteti magát a NATO-ban, az Európai Unióban és egyes koalíciós katonai műveletekben is.
Részt veszünk a koszovói erőkben (KFOR). A Magyar Honvédség békefenntartó műveleteinek középpontjában továbbra is az egyesített Balkán harctere áll. Mint mondta:
2021. október közepétől egy éven át egy magyar tábornok irányította a KFOR NATO-műveletet. A NATO jelenleg legnagyobb NATO-műveletének irányítása óriási jelentőséggel bír Magyarország számára, mind katonai, mind politikai szempontból. A KFOR-művelet parancsnoki posztjának egy évre történő odaítélésével a NATO elismeri a magyar erők eddigi erőfeszítéseit a Nyugat-Balkánon. A magyar parancsnoki időszakban rendkívül fontos a nemzetgazdasági és diplomáciai lehetőségek kihasználása, de nem a parancsnok feladatainak rovására, hanem őt támogatva és segítve. Fontos azonban elmondani, hogy nemzeti láthatóságunk és a Nyugat-Balkánon betöltött kiemelkedő szerepünk fenntartása a magyar parancsnoki időszak után is prioritás marad.
A biztonsági helyzet az elmúlt években jelentősen javult, de a szövetséges erők jelenlétére továbbra is szükség van.
Koszovó szerb és albán lakossága között még mindig vannak nézetkülönbségek, de a KFOR katonái az elmúlt években kevés etnikai összetűzésbe kerültek. Ugyanakkor elmondható, hogy az etnikai csoportok közötti együttélés mindennapi problémái és konfliktusai továbbra is fennállnak. Meggyőződésem, hogy a NATO-csapatok jelenléte a térségben létfontosságú, mivel a békefenntartás egyik sarokköve a helyi lakosság békés együttélésének biztosítása és előmozdítása. Magyarország a kezdetektől fogva jelen van Koszovóban, és a Magyar Honvédség 1999 óta hozzájárul a NATO vezette KFOR-művelethez, hiszen a térség stabilitása a legfontosabb prioritásunk. Ezért nyugodtan mondhatom, hogy a legtapasztaltabb hozzájáruló nemzetek közé tartozunk. 2017 áprilisában átvettük a KFOR tartalékos taktikai zászlóaljának feladatait, ami jelentősen növelte szerepünket a régióban. A műveleti területen telepített képességek tekintetében meg kell jegyezni, hogy a KFOR-kontingens parancsnokságát a közelmúltban felderítő elemekkel is megerősítették, amelyek jelentősen hozzájárulnak a parancsnok operatív döntéseihez.
Magyarország jelenleg közel 1000 katonával a második legnagyobb mértékben járul hozzá a katonai művelethez. A KFOR parancsnokság mellett felajánlották a KFOR tartalékos zászlóalját is, amely 2022-ben magyar területről áll majd készenlétben.
Ezenkívül az úgynevezett NATO tanácsadó és összekötő csoport (NALT) tanácsadás és mentorálás formájában támogatja a helyi védelmi kapacitásépítést, és hozzájárul a helyi védelmi és biztonsági szervek, például a védelmi minisztérium legitimitásához.
Irakban a Magyar Honvédség a NATO-misszióban részt vevő különleges erőket (C-IED, EOD és egészségügyi erők) is biztosít. A világjárvány és a romló biztonsági helyzet miatt az elmúlt évben jelentősen csökkentették bevetéseiket. A Magyar Honvédség legfeljebb 30 katonát biztosít az iraki NATO-misszióhoz, de az iraki NATO-misszió parancsnokságának betöltésére csak tizenegy pozíciót hagytak jóvá.
Iraki szerepvállalásunk gerincét az MH kiképző kontingensünknek kell képeznie, amely 133 katonai személyt biztosít a többnemzeti koalíciós művelethez, az Operation Inherent Resolve (OIR) művelethez.
Az iraki hadszíntéren bevetett katonai képességeivel Magyarország fontos szerepet játszik majd a MAG-N szervezetben, amely felkészíti a Peshmerga (iraki kurd védelmi erők) nemzetközi védelmére, valamint a bashuri légibázison az erők és létesítmények védelmére. Az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció célja továbbra is az "Iszlám Állam Irakban és Szíriában" nevű terrorszervezet befolyásának és tevékenységének minimalizálása. A politikai alapok nem változtak: "óvatos megközelítés", a korábbi döntések folytatása, az iraki hatóságok és biztonsági struktúrák támogatása. Az újratervezéshez azonban fontos tudni, hogy pontosan milyen D-ISIS koalíciós képességek maradnak a műveleti területen, és milyen együttműködési igényei vannak az iraki félnek. Mint korábban, a kibővített iraki műveleti területhez az amerikai és az iraki erők támogatására egyaránt szükség lesz. A siker kulcsa az iraki képességhiányok kezelésében és a NATO-országok hajlandóságában rejlik, hogy további képességeket ajánljanak fel. A védelempolitikai iránymutatásokkal összhangban határozták meg Magyarország hozzájárulását a kibővített misszióhoz. Ezeket a pozíciókat már meghatározták. Hivatalosan is bejelentettük, hogy vállaljuk ezt a feladatot. Most várjuk a visszajelzéseket. A magyar erők iraki jelenlétének vége egyelőre nehezen előrelátható, és politikai döntéstől függ.
Az afganisztáni térségben működő Resolute Support Mission (RSM) kivonulási terveinek megfelelően 2020 második felétől több lépcsőben zajlott kontingenseink és egyes katonáink kivonása, az utolsó magyar katona 2021. június 8-án tért haza. A magyar katonákat 2006 szeptembere óta a német vezetésű TAAC-N (Train Advise Assist Command-North) keretében és a kabuli felelősségi területen vetették be.
Magyarország jelenleg közel 1000 katonával a második legnagyobb mértékben járul hozzá a katonai művelethez. A KFOR parancsnokság mellett felajánlották a KFOR tartalékos zászlóalját is, amely 2022-ben magyar területről áll majd készenlétben.
Ezenkívül az úgynevezett NATO tanácsadó és összekötő csoport (NALT) tanácsadás és mentorálás formájában támogatja a helyi védelmi kapacitásépítést, és hozzájárul a helyi védelmi és biztonsági szervek, például a védelmi minisztérium legitimitásához.
Irakban a Magyar Honvédség a NATO-misszióban részt vevő különleges erőket (C-IED, EOD és egészségügyi erők) is biztosít. A világjárvány és a romló biztonsági helyzet miatt az elmúlt évben jelentősen csökkentették bevetéseiket. A Magyar Honvédség legfeljebb 30 katonát biztosít az iraki NATO-misszióhoz, de az iraki NATO-misszió parancsnokságának betöltésére csak tizenegy pozíciót hagytak jóvá.
Iraki szerepvállalásunk gerincét az MH kiképző kontingensünknek kell képeznie, amely 133 katonai személyt biztosít a többnemzeti koalíciós művelethez, az Operation Inherent Resolve (OIR) művelethez.
Az iraki hadszíntéren bevetett katonai képességeivel Magyarország fontos szerepet játszik majd a MAG-N szervezetben, amely felkészíti a Peshmerga (iraki kurd védelmi erők) nemzetközi védelmére, valamint a bashuri légibázison az erők és létesítmények védelmére. Az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció célja továbbra is az "Iszlám Állam Irakban és Szíriában" nevű terrorszervezet befolyásának és tevékenységének minimalizálása. A politikai alapok nem változtak: "óvatos megközelítés", a korábbi döntések folytatása, az iraki hatóságok és biztonsági struktúrák támogatása. Az újratervezéshez azonban fontos tudni, hogy pontosan milyen D-ISIS koalíciós képességek maradnak a műveleti területen, és milyen együttműködési igényei vannak az iraki félnek. Mint korábban, a kibővített iraki műveleti területhez az amerikai és az iraki erők támogatására egyaránt szükség lesz. A siker kulcsa az iraki képességhiányok kezelésében és a NATO-országok hajlandóságában rejlik, hogy további képességeket ajánljanak fel. A védelempolitikai iránymutatásokkal összhangban határozták meg Magyarország hozzájárulását a kibővített misszióhoz. Ezeket a pozíciókat már meghatározták. Hivatalosan is bejelentettük, hogy vállaljuk ezt a feladatot. Most várjuk a visszajelzéseket. A magyar erők iraki jelenlétének vége egyelőre nehezen előrelátható, és politikai döntéstől függ.
Az afganisztáni térségben működő Resolute Support Mission (RSM) kivonulási terveinek megfelelően 2020 második felétől több lépcsőben zajlott kontingenseink és egyes katonáink kivonása, az utolsó magyar katona 2021. június 8-án tért haza. A magyar katonákat 2006 szeptembere óta a német vezetésű TAAC-N (Train Advise Assist Command-North) keretében és a kabuli felelősségi területen vetették be.
A daytoni békemegállapodás megkötése óta Magyarország aktív szerepet játszik a bosznia-hercegovinai nemzetközi békefenntartó, biztonsági és rendfenntartó missziókban. A 2004. december 1-jén megszüntetett SFOR műveletben részt vevő magyar kontingens részt vett az EUFOR Althea műveletben, amely azóta is sikeresen hozzájárul a békés és biztonságos környezet fenntartásához Bosznia-Hercegovinában. 2022. szeptember 1-jétől Ausztriával együtt évente egy századot biztosítunk a Közbenső Tartalékos Erők (IR) számára. A missziórendszer és a struktúra újraértékelésével - a végrehajtó megbízatás fenntartása mellett - az újratervezett műveletben a helyszínen lévő csapatok számát jelentősen, mintegy 600 főre csökkentették, és nagyobb hangsúlyt fektettek a többszintű tartalékos erőkre.
2007. május 15. óta az EUFOR-kontingens mintegy 150 fős magyar honvédszázada a többnemzeti manőverzászlóalj részeként látja el feladatait. Magyarország biztosítja a zászlóalj parancsnokhelyettesét, és nyolc posztot tölt be a kontingens állományában. A kontingens EOD-specialistákból álló csapatból áll, akik közvetlenül az EUFOR parancsnokának jelentenek.
Stabil szerepet vállalunk a műveletben egy-egy további tisztcsoporttal az egyes beosztásokban és a parancsnokságon, ami többek között abban is megmutatkozik, hogy a Magyar Honvédség régóta dandártábornoki ranggal látja el az EUFOR vezérkari főnökét. További célunk az EUFOR-művelet irányításának fenntartása.
Bosznia-Hercegovinában is folyamatosan biztosítjuk a szarajevói NATO-parancsnokság négy tagját, ahol Magyarország tölti be a vezérkari főnöki posztot.
A mali fegyveres erők műveleti képességeinek kiépítését és bővítését célzó uniós kiképzési misszióban való részvétel Magyarországnak a békéhez és a nemzetközi biztonsághoz való aktív hozzájárulását példázza. A magyar kormány Afrika-stratégiájával összhangban a Magyar Honvédség több mint 20 főre növelte a terepen lévő állományát.
Afrikai szerepünk kiterjesztéseként (a Száhel-övezetben) részt kívánunk venni a francia vezetésű Barkhane nemzetközi koalíció Takuba nevű különleges műveletében. A különleges műveleti kontingens (CPC) feladata a mentorálás, a tanácsadás és a közös különleges műveletekben való részvétel. A kontingens életére és munkakörülményeire való felkészülés érdekében 2021 novemberében egy előzetes csapatot küldtünk Maliba.
A Magyar Honvédség 2015 óta magas rangú műveleti és logisztikai tervező tisztekkel vesz részt az EU NAVFOR MED IRINI művelet tervezési feladataiban. Az EUNAV-.
A MED IRINI feladata, hogy légi, műholdas és tengeri úton hozzájáruljon az ENSZ Líbia elleni fegyverembargójának végrehajtásához. További feladatok közé tartozik a Líbiából származó nyersolaj illegális exportjának nyomon követése, a líbiai parti őrség és haditengerészet kapacitásépítésében és képzésében való segítségnyújtás a tengeri bűnüldözés érdekében, valamint az embercsempész- és emberkereskedelmi hálózatok felderítésének és üldözésének elősegítése légi hírszerzéssel és tengeri járőrözéssel.
A Magyar Honvédség szerepe a fegyvertelen, civil vezetésű grúziai megfigyelő misszióban (EUMM Georgia) 2009 óta öt tisztre korlátozódik. Feladatuk a határőrség, a katonai és belső erők ellenőrzése a misszió felelősségi területén, valamint a békemegállapodás és a hatályos megállapodások betartásának ellenőrzése.
A NATO és az EU katonai műveletei mellett a Magyar Honvédség részt vesz az ENSZ műveleteiben is. A Magyar Honvédség 2006 óta vesz részt az ENSZ libanoni békefenntartó missziójában (UNIFIL), és 2021 elejéig katonai kartográfusokat, 2021 márciusától egy ír vezetésű zászlóalj lengyel századának 15 fős különítményét, valamint a nemzetközi vezérkarban operatív beosztásban egy másik tisztet biztosít. A különítmény fő feladatai közé tartoznak a különböző járőrözési és objektumvédelmi feladatok. A misszió előkészületei itt és Lengyelországban zajlanak.
Tizenegy munkatárs dolgozik az ENSZ ciprusi békefenntartó missziójában (UNFICYP). Közülük hatan a törzstiszti csoport tagjai (köztük egy rendőrtiszt), öten pedig a katonai rendőri egység tagjai (köztük két rendőrtiszt). A misszió fő feladata a béke fenntartása, a tűzszüneti megállapodás megsértésének felderítése és jelentése (ami a status quo megváltoztatásához vezet), a humanitárius segélyek eljuttatásának segítése, a konfliktusövezetben élő polgári lakosság tevékenységének figyelemmel kísérése és a polgári lakosság engedély nélküli bejutásának megakadályozása.
A Magyar Honvédség 2000 májusa óta vesz részt az ENSZ nyugat-szaharai választástámogató missziójában (MINURSO), jelenleg hat katonával. A misszió székhelye Laayoune-ban van, a Marokkó által megszállt területek szívében. Az első napokban a MINURSO megbízatása lényegében a tűzszünet ellenőrzésére, a marokkói csapatok csökkentésére és a szemben álló felektől való elválasztására, valamint az ellenségeskedések újrakezdésének megakadályozására korlátozódott. Ezt később kiterjesztették a politikai foglyok szabadon bocsátására és a fogolycserék nyomon követésére, valamint a népszavazáson való azonosításhoz és regisztrációhoz nyújtott segítségre.
A magyar katonák összesen három kontinensen (Európa, Ázsia, Afrika), 15 országban (Koszovó, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Nagy-Britannia, Németország, Spanyolország, Olaszország, Ciprus, Grúzia, Afganisztán, Irak, Kuvait, Mali, Libanon, Nyugat-Szahara) vannak bevetésen.
Négy NATO-műveletben, négy EU-műveletben, három ENSZ-műveletben, két koalíciós műveletben és négy támogató pozícióban veszünk részt összesen 943 fővel.
A kérdéseket Rolf Clement tette fel.
Ezenkívül az úgynevezett NATO tanácsadó és összekötő csoport (NALT) tanácsadás és mentorálás formájában támogatja a helyi védelmi kapacitásépítést, és hozzájárul a helyi védelmi és biztonsági szervek, például a védelmi minisztérium legitimitásához.
Irakban a Magyar Honvédség a NATO-misszióban részt vevő különleges erőket (C-IED, EOD és egészségügyi erők) is biztosít. A világjárvány és a romló biztonsági helyzet miatt az elmúlt évben jelentősen csökkentették bevetéseiket. A Magyar Honvédség legfeljebb 30 katonát biztosít az iraki NATO-misszióhoz, de az iraki NATO-misszió parancsnokságának betöltésére csak tizenegy pozíciót hagytak jóvá.
Iraki szerepvállalásunk gerincét az MH kiképző kontingensünknek kell képeznie, amely 133 katonai személyt biztosít a többnemzeti koalíciós művelethez, az Operation Inherent Resolve (OIR) művelethez.
Az iraki hadszíntéren bevetett katonai képességeivel Magyarország fontos szerepet játszik majd a MAG-N szervezetben, amely felkészíti a Peshmerga (iraki kurd védelmi erők) nemzetközi védelmére, valamint a bashuri légibázison az erők és létesítmények védelmére. Az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció célja továbbra is az "Iszlám Állam Irakban és Szíriában" nevű terrorszervezet befolyásának és tevékenységének minimalizálása. A politikai alapok nem változtak: "óvatos megközelítés", a korábbi döntések folytatása, az iraki hatóságok és biztonsági struktúrák támogatása. Az újratervezéshez azonban fontos tudni, hogy pontosan milyen D-ISIS koalíciós képességek maradnak a műveleti területen, és milyen együttműködési igényei vannak az iraki félnek. Mint korábban, a kibővített iraki műveleti területhez az amerikai és az iraki erők támogatására egyaránt szükség lesz. A siker kulcsa az iraki képességhiányok kezelésében és a NATO-országok hajlandóságában rejlik, hogy további képességeket ajánljanak fel. A védelempolitikai iránymutatásokkal összhangban határozták meg Magyarország hozzájárulását a kibővített misszióhoz. Ezeket a pozíciókat már meghatározták. Hivatalosan is bejelentettük, hogy vállaljuk ezt a feladatot. Most várjuk a visszajelzéseket. A magyar erők iraki jelenlétének vége egyelőre nehezen előrelátható, és politikai döntéstől függ.
Az afganisztáni térségben működő Resolute Support Mission (RSM) kivonulási terveinek megfelelően 2020 második felétől több lépcsőben zajlott kontingenseink és egyes katonáink kivonása, az utolsó magyar katona 2021. június 8-án tért haza. A magyar katonákat 2006 szeptembere óta a német vezetésű TAAC-N (Train Advise Assist Command-North) keretében és a kabuli felelősségi területen vetették be.
A daytoni békemegállapodás megkötése óta Magyarország aktív szerepet játszik a bosznia-hercegovinai nemzetközi békefenntartó, biztonsági és rendfenntartó missziókban. A 2004. december 1-jén megszüntetett SFOR műveletben részt vevő magyar kontingens részt vett az EUFOR Althea műveletben, amely azóta is sikeresen hozzájárul a békés és biztonságos környezet fenntartásához Bosznia-Hercegovinában. 2022. szeptember 1-jétől Ausztriával együtt évente egy századot biztosítunk a Közbenső Tartalékos Erők (IR) számára. A missziórendszer és a struktúra újraértékelésével - a végrehajtó megbízatás fenntartása mellett - az újratervezett műveletben a helyszínen lévő csapatok számát jelentősen, mintegy 600 főre csökkentették, és nagyobb hangsúlyt fektettek a többszintű tartalékos erőkre.
2007. május 15. óta az EUFOR-kontingens mintegy 150 fős magyar honvédszázada a többnemzeti manőverzászlóalj részeként látja el feladatait. Magyarország biztosítja a zászlóalj parancsnokhelyettesét, és nyolc posztot tölt be a kontingens állományában. A kontingens EOD-specialistákból álló csapatból áll, akik közvetlenül az EUFOR parancsnokának jelentenek.
Stabil szerepet vállalunk a műveletben egy-egy további tisztcsoporttal az egyes beosztásokban és a parancsnokságon, ami többek között abban is megmutatkozik, hogy a Magyar Honvédség régóta dandártábornoki ranggal látja el az EUFOR vezérkari főnökét. További célunk az EUFOR-művelet irányításának fenntartása.
Bosznia-Hercegovinában is folyamatosan biztosítjuk a szarajevói NATO-parancsnokság négy tagját, ahol Magyarország tölti be a vezérkari főnöki posztot.
A mali fegyveres erők műveleti képességeinek kiépítését és bővítését célzó uniós kiképzési misszióban való részvétel Magyarországnak a békéhez és a nemzetközi biztonsághoz való aktív hozzájárulását példázza. A magyar kormány Afrika-stratégiájával összhangban a Magyar Honvédség több mint 20 főre növelte a terepen lévő állományát.
Afrikai szerepünk kiterjesztéseként (a Száhel-övezetben) részt kívánunk venni a francia vezetésű Barkhane nemzetközi koalíció Takuba nevű különleges műveletében. A különleges műveleti kontingens (CPC) feladata a mentorálás, a tanácsadás és a közös különleges műveletekben való részvétel. A kontingens életére és munkakörülményeire való felkészülés érdekében 2021 novemberében egy előzetes csapatot küldtünk Maliba.
A Magyar Honvédség 2015 óta magas rangú műveleti és logisztikai tervező tisztekkel vesz részt az EU NAVFOR MED IRINI művelet tervezési feladataiban. Az EUNAV-.
A MED IRINI feladata, hogy légi, műholdas és tengeri úton hozzájáruljon az ENSZ Líbia elleni fegyverembargójának végrehajtásához. További feladatok közé tartozik a Líbiából származó nyersolaj illegális exportjának nyomon követése, a líbiai parti őrség és haditengerészet kapacitásépítésében és képzésében való segítségnyújtás a tengeri bűnüldözés érdekében, valamint az embercsempész- és emberkereskedelmi hálózatok felderítésének és üldözésének elősegítése légi hírszerzéssel és tengeri járőrözéssel.
A Magyar Honvédség szerepe a fegyvertelen, civil vezetésű grúziai megfigyelő misszióban (EUMM Georgia) 2009 óta öt tisztre korlátozódik. Feladatuk a határőrség, a katonai és belső erők ellenőrzése a misszió felelősségi területén, valamint a békemegállapodás és a hatályos megállapodások betartásának ellenőrzése.
A NATO és az EU katonai műveletei mellett a Magyar Honvédség részt vesz az ENSZ műveleteiben is. A Magyar Honvédség 2006 óta vesz részt az ENSZ libanoni békefenntartó missziójában (UNIFIL), és 2021 elejéig katonai kartográfusokat, 2021 márciusától egy ír vezetésű zászlóalj lengyel századának 15 fős különítményét, valamint a nemzetközi vezérkarban operatív beosztásban egy másik tisztet biztosít. A különítmény fő feladatai közé tartoznak a különböző járőrözési és objektumvédelmi feladatok. A misszió előkészületei itt és Lengyelországban zajlanak.
Tizenegy munkatárs dolgozik az ENSZ ciprusi békefenntartó missziójában (UNFICYP). Közülük hatan a törzstiszti csoport tagjai (köztük egy rendőrtiszt), öten pedig a katonai rendőri egység tagjai (köztük két rendőrtiszt). A misszió fő feladata a béke fenntartása, a tűzszüneti megállapodás megsértésének felderítése és jelentése (ami a status quo megváltoztatásához vezet), a humanitárius segélyek eljuttatásának segítése, a konfliktusövezetben élő polgári lakosság tevékenységének figyelemmel kísérése és a polgári lakosság engedély nélküli bejutásának megakadályozása.
A Magyar Honvédség 2000 májusa óta vesz részt az ENSZ nyugat-szaharai választástámogató missziójában (MINURSO), jelenleg hat katonával. A misszió székhelye Laayoune-ban van, a Marokkó által megszállt területek szívében. Az első napokban a MINURSO megbízatása lényegében a tűzszünet ellenőrzésére, a marokkói csapatok csökkentésére és a szemben álló felektől való elválasztására, valamint az ellenségeskedések újrakezdésének megakadályozására korlátozódott. Ezt később kiterjesztették a politikai foglyok szabadon bocsátására és a fogolycserék nyomon követésére, valamint a népszavazáson való azonosításhoz és regisztrációhoz nyújtott segítségre.
A magyar katonák összesen három kontinensen (Európa, Ázsia, Afrika), 15 országban (Koszovó, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Nagy-Britannia, Németország, Spanyolország, Olaszország, Ciprus, Grúzia, Afganisztán, Irak, Kuvait, Mali, Libanon, Nyugat-Szahara) vannak bevetésen.
Négy NATO-műveletben, négy EU-műveletben, három ENSZ-műveletben, két koalíciós műveletben és négy támogató pozícióban veszünk részt összesen 943 fővel.
A kérdéseket Rolf Clement tette fel.
A szittya nem egészen könnyűgyalogság. (attól hogy egyesek azt állítják...) szittya egy alap.
H
Hummen23
Guest
A katonaságnál egészen pontosan meg lehet határozni mindent az utolsó gombig. Erre van a katonai terminológia.
Hogy lehet a "szittya" koncepciót meghatározni?
Gépkocsizó lövész?
Ha mindenképpen ragaszkodni akarunk a jelenlegi katonai terminológiához...
az sem. Azért Szittya
ha jól tudom senki nem beszélt könnyű dandárról a szittya kapcsán. csak hogy van egy szittya lövész konceptció. aminek a bemutatóján a súlyozottan a "nehezebb" támogató fegyverek melett valódi nehézteknika is jelen vólt. mindvégig szittya lövész zászlóaljakat emlegettek ha minden igaz márpedig az... mert ha mást mondtak vólna nem a teljes igazat mondanák.
nem a területvédelmisek egy önálló elem. De a szittyába lessznek tartalékosok akár jelenleg területvédelmis is.
de igen a területvédelmi zászlóaljak szükségesek ahhoz hogy felálljanak ezek a zászlóaljak.