577... De nem tudom, nem kopirájtolt-e?
Interjú Dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornaggyal, a Magyar Honvédség vezérkari főnökével.
ES&T: Ruszin-Szendi tábornok úr, ezekben a hetekben Európát háború rázza meg. Hogyan értékeli Magyarország az európai biztonsági helyzetet, különösen Oroszország szerepét?
A keletről és délről érkező fenyegetések metszéspontjában
Ruszin-Szendi: Aggódunk Oroszország agresszív fellépése miatt, amely sérti a szövetséghez csatlakozni kívánó független államok szuverenitását, és amely figyelmen kívül hagyja a nemzetközi jogot. Sajnos rövid távon nem látjuk jelét annak, hogy az orosz külpolitika megváltozna, és tiszteletben tartaná a volt szovjet tagállamok demokratikus döntését arról, hogy milyen utat kívánnak választani a jövőjüket illetően. Ugyanakkor Oroszország magatartása ellenére fenn kell tartani a szövetség "kettős megközelítésének" elvét, mivel érdekünk, hogy az orosz féllel mindenáron fennmaradjon a politikai párbeszéd. Ez még inkább igaz az Ukrajna keleti határainál kialakult jelenlegi helyzetre, ahol az érintett feleknek a párbeszédet kell előtérbe helyezniük.
Ugyanakkor az orosz magatartás ellenére el kell ismernünk és tényként kell kezelnünk, hogy az Orosz Föderáció fontos szereplője a nemzetközi rendszernek, és meghatározó szerepet játszik számos globális és regionális biztonsági kérdésben. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy - különösen a jelenlegi helyzetben - nem beszélhetünk Európa biztonságáról Oroszország említése nélkül. Ráadásul a szankciók ellenére Oroszország még mindig fontos gazdasági és kereskedelmi partnere számos európai országnak, különösen az energetika területén.
ES&T: Magyarország fenyegetve érzi magát Oroszország terjeszkedési politikája miatt?
Ruszin-Szendi: Megítélésünk szerint Magyarország nincs közvetlenül kitéve a keletről érkező fenyegetéseknek, de megértjük és tiszteletben tartjuk a NATO keleti szárnya felől érkező fenyegetések szövetségesek általi megítélését, és időről időre jelentős erőfeszítéseket teszünk a balti légtér védelmére a velük való szolidaritás jeleként. A következő magyar szerepvállalás 2019 után 2022-ben, majd 2025-ben ismétlődik.
ES&T: Az EU és a NATO jelenleg stratégiai dokumentumokon dolgozik. Sokan érvelnek egy közös európai stratégia mellett. Tekintettel az EU-tagok gyakran eltérő álláspontjaira, lát erre esélyt?
Ruszin-Szendi: Mind az EU, mind a NATO nélkülözhetetlen szereplője az európai biztonságnak. Ezért nincs alternatívája a szoros, kölcsönösen előnyös és hatékony euroatlanti együttműködésnek és a NATO biztonsági garanciáinak.
Üdvözlendő az EU-USA stratégiai partnerség megerősítése az új amerikai kormány hivatalba lépése után, valamint az európai szövetségesek és az USA határozott elkötelezettsége a transzatlanti és az EU-NATO kapcsolatok megerősítése mellett.
Mind az EU, mind a NATO jelenleg átgondolási folyamaton megy keresztül annak érdekében, hogy alkalmazkodni tudjon a rendkívül gyorsan változó biztonsági környezethez, és képes legyen megfelelni a növekvő kihívásoknak és fenyegetéseknek. Az EU stratégiai iránytűje mellett a NATO-ban is új stratégiai koncepciót dolgoznak ki. Bár a két szervezetnek eltérő feladatai és felelősségi köre van, és a két reflexiós folyamat ezért nem azonos, fontos a kölcsönös tájékoztatás, az átláthatóság, a komplementaritás és az átfedések elkerülése, ami általános követelmény a tagállamok és a szövetségesek számára.
A stratégiai iránytű kidolgozása már javában folyik, és várhatóan márciusban fogadják el. A fenyegetésekkel kapcsolatos eltérő felfogásuk és érzékenységük ellenére a tagállamok meg tudnak állapodni egy ambiciózus, de megvalósítható intézkedéscsomagban, amely középtávon erősíti a közös biztonság- és védelempolitikát. Magyarország alapvető érdeke, hogy a két szervezet kohéziója megmaradjon, erősítse és kiegészítse egymást, amelyet Magyarország az euroatlanti biztonság aktív és hiteles támogatójaként kíván megerősíteni.
Ez egy képaláírás: A magyar fegyveres erőkben
3000
hivatásos katona szolgál, ebből 18 ezer a hadseregben, 5000 a légierőben (Fotó: NATO)
ES&T: Magyarország intenzív kapcsolatokat ápol Kínával. Más országok meglehetősen kritikusan szemlélik a Kínával való kapcsolatokat. Hogyan nézhetne ki egy közös stratégia Kínával szemben?
Ruszin-Szendi: A mai biztonsági környezet sokat változott az elmúlt évtizedekben, és a globalizáció erősödésével az államok kölcsönös függősége is megnőtt. Kína gazdasági és technológiai felemelkedése az elmúlt évtizedekben Pekinget a nemzetközi közösség fontos szereplőjévé tette. Magyarország szerint pragmatikus politikára van szükség Kínával szemben. Kína növekvő befolyása és nemzetközi jelenléte számos komoly dilemma mellett lehetőségeket is kínál.
A Kínával kapcsolatos közös stratégiának egymás értékeinek és érdekeinek kölcsönös tiszteletén, valamint a kölcsönösen előnyös együttműködés iránti elkötelezettségen kell alapulnia. Mindenáron el kell kerülni egy új hidegháborút Kína és a Nyugat között, mivel ez egyik félnek sem érdeke, és a kapcsolatrendszer sokkal összetettebb.
ES&T: Milyen biztonsági kihívásokat lát a magyar fegyveres erők számára?
Ruszin-Szendi: Magyarország biztonságát továbbra is elsősorban a tömeges illegális migráció fenyegeti közvetlenül. A déli határainkra nehezedő nyomás átmenetileg enyhült, de a tömeges migrációt okozó fő gazdasági és társadalmi problémák továbbra is a MENA-régióban és azon túl (Közép-Ázsia, Száhel-övezet) jelentkeznek. A meglévő tendenciák miatt közép- és hosszú távon szembe kell néznünk az illegális tömeges migráció és a kapcsolódó terrorizmus kihívásával is.
A Magyar Honvédség folyamatosan hozzájárul a déli határok biztosításához, és részt vesz a NATO és az EU műveleteiben, amelyek célja a származási országok stabilitásának megerősítése és a fenyegetések kiváltó okainak kezelésének elősegítése. Támogatjuk partnereink kapacitásépítését nemzetközi szervezetekben vagy kétoldalú keretek között is, hogy erősítsük partnereink ellenálló képességét és önvédelmi képességeit.
Magyarország a keleti és déli stratégiai irányból érkező fenyegetések metszéspontjában fekszik. Magyarország biztonsága szempontjából - földrajzi közelségéből adódóan - a déli irány és azon belül a Nyugat-Balkán stabilitása központi jelentőségű.
A régió iránti elkötelezettségünket tükrözi, hogy operatív feladataink nagy része erre a régióra összpontosul. Különösen fontos a jelenlétünk a KFOR-ban, amelyet tavaly november óta egy éve magyar parancsnok vezet, és amely jelenleg a NATO legnagyobb művelete.
A jelenlegi gyorsan változó, rendkívül összetett és kiszámíthatatlan biztonsági környezetben nem zárható ki egy váratlan fegyveres támadás lehetősége szövetségeseink vagy akár Magyarország ellen. A magyar fegyveres erők átfogó modernizációja során, amely összhangban van a NATO védelmi tervezési folyamatával, olyan képességeket kívánunk beszerezni és fejleszteni, amelyek többek között egy ilyen támadás elrettentését és szükség esetén megelőzését célozzák. A modernizáció során nagy jelentőséget tulajdonítunk a multinacionális keretek között történő fejlesztéseknek is. Kiemelkedő példa erre a Közép-európai Multinacionális Hadosztály Központjának (HQ MND-C) létrehozása, amelyet Németország erőteljes támogatásával, valamint Horvátország és Szlovákia nemzeti keretben való részvételével hoztak létre. A szervezetet az év első felében aktiválják a NATO-ban, megerősítve a szövetség regionális parancsnoki és ellenőrzési kapacitását, és közvetve a keleti és déli reagálási képességét.
