A magyar haderő lehetséges fejlesztési irányai

[Terminator]

Magyarország a NATO StratCom teljes jogú tagjává vált

Ünnepélyesen felvonták a magyar lobogót március 31-én a NATO Stratégiai Kommunikációs Kiválósági Központja (StratCom) épületénél Lettországban, Rigában...

 

[Busho3301]

Magyarország a NATO StratCom teljes jogú tagjává vált

Ünnepélyesen felvonták a magyar lobogót március 31-én a NATO Stratégiai Kommunikációs Kiválósági Központja (StratCom) épületénél Lettországban, Rigában...

Na ez egy valóban érdekes momentum.

 

[Masztiff]

Interview mit Generalleutnant Dr. Romulusz Ruszin-Szendi, Chief of Defence der ungarischen Streitkräfte

577... De nem tudom, nem kopirájtolt-e?
Interjú Dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornaggyal, a Magyar Honvédség vezérkari főnökével.
ES&T: Ruszin-Szendi tábornok úr, ezekben a hetekben Európát háború rázza meg. Hogyan értékeli Magyarország az európai biztonsági helyzetet, különösen Oroszország szerepét?
A keletről és délről érkező fenyegetések metszéspontjában

Ruszin-Szendi: Aggódunk Oroszország agresszív fellépése miatt, amely sérti a szövetséghez csatlakozni kívánó független államok szuverenitását, és amely figyelmen kívül hagyja a nemzetközi jogot. Sajnos rövid távon nem látjuk jelét annak, hogy az orosz külpolitika megváltozna, és tiszteletben tartaná a volt szovjet tagállamok demokratikus döntését arról, hogy milyen utat kívánnak választani a jövőjüket illetően. Ugyanakkor Oroszország magatartása ellenére fenn kell tartani a szövetség "kettős megközelítésének" elvét, mivel érdekünk, hogy az orosz féllel mindenáron fennmaradjon a politikai párbeszéd. Ez még inkább igaz az Ukrajna keleti határainál kialakult jelenlegi helyzetre, ahol az érintett feleknek a párbeszédet kell előtérbe helyezniük.

Ugyanakkor az orosz magatartás ellenére el kell ismernünk és tényként kell kezelnünk, hogy az Orosz Föderáció fontos szereplője a nemzetközi rendszernek, és meghatározó szerepet játszik számos globális és regionális biztonsági kérdésben. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy - különösen a jelenlegi helyzetben - nem beszélhetünk Európa biztonságáról Oroszország említése nélkül. Ráadásul a szankciók ellenére Oroszország még mindig fontos gazdasági és kereskedelmi partnere számos európai országnak, különösen az energetika területén.

ES&T: Magyarország fenyegetve érzi magát Oroszország terjeszkedési politikája miatt?
Ruszin-Szendi: Megítélésünk szerint Magyarország nincs közvetlenül kitéve a keletről érkező fenyegetéseknek, de megértjük és tiszteletben tartjuk a NATO keleti szárnya felől érkező fenyegetések szövetségesek általi megítélését, és időről időre jelentős erőfeszítéseket teszünk a balti légtér védelmére a velük való szolidaritás jeleként. A következő magyar szerepvállalás 2019 után 2022-ben, majd 2025-ben ismétlődik.

ES&T: Az EU és a NATO jelenleg stratégiai dokumentumokon dolgozik. Sokan érvelnek egy közös európai stratégia mellett. Tekintettel az EU-tagok gyakran eltérő álláspontjaira, lát erre esélyt?
Ruszin-Szendi: Mind az EU, mind a NATO nélkülözhetetlen szereplője az európai biztonságnak. Ezért nincs alternatívája a szoros, kölcsönösen előnyös és hatékony euroatlanti együttműködésnek és a NATO biztonsági garanciáinak.

Üdvözlendő az EU-USA stratégiai partnerség megerősítése az új amerikai kormány hivatalba lépése után, valamint az európai szövetségesek és az USA határozott elkötelezettsége a transzatlanti és az EU-NATO kapcsolatok megerősítése mellett.

Mind az EU, mind a NATO jelenleg átgondolási folyamaton megy keresztül annak érdekében, hogy alkalmazkodni tudjon a rendkívül gyorsan változó biztonsági környezethez, és képes legyen megfelelni a növekvő kihívásoknak és fenyegetéseknek. Az EU stratégiai iránytűje mellett a NATO-ban is új stratégiai koncepciót dolgoznak ki. Bár a két szervezetnek eltérő feladatai és felelősségi köre van, és a két reflexiós folyamat ezért nem azonos, fontos a kölcsönös tájékoztatás, az átláthatóság, a komplementaritás és az átfedések elkerülése, ami általános követelmény a tagállamok és a szövetségesek számára.

A stratégiai iránytű kidolgozása már javában folyik, és várhatóan márciusban fogadják el. A fenyegetésekkel kapcsolatos eltérő felfogásuk és érzékenységük ellenére a tagállamok meg tudnak állapodni egy ambiciózus, de megvalósítható intézkedéscsomagban, amely középtávon erősíti a közös biztonság- és védelempolitikát. Magyarország alapvető érdeke, hogy a két szervezet kohéziója megmaradjon, erősítse és kiegészítse egymást, amelyet Magyarország az euroatlanti biztonság aktív és hiteles támogatójaként kíván megerősíteni.

Ez egy képaláírás: A magyar fegyveres erőkben 3000hivatásos katona szolgál, ebből 18 ezer a hadseregben, 5000 a légierőben (Fotó: NATO)

ES&T: Magyarország intenzív kapcsolatokat ápol Kínával. Más országok meglehetősen kritikusan szemlélik a Kínával való kapcsolatokat. Hogyan nézhetne ki egy közös stratégia Kínával szemben?
Ruszin-Szendi: A mai biztonsági környezet sokat változott az elmúlt évtizedekben, és a globalizáció erősödésével az államok kölcsönös függősége is megnőtt. Kína gazdasági és technológiai felemelkedése az elmúlt évtizedekben Pekinget a nemzetközi közösség fontos szereplőjévé tette. Magyarország szerint pragmatikus politikára van szükség Kínával szemben. Kína növekvő befolyása és nemzetközi jelenléte számos komoly dilemma mellett lehetőségeket is kínál.

A Kínával kapcsolatos közös stratégiának egymás értékeinek és érdekeinek kölcsönös tiszteletén, valamint a kölcsönösen előnyös együttműködés iránti elkötelezettségen kell alapulnia. Mindenáron el kell kerülni egy új hidegháborút Kína és a Nyugat között, mivel ez egyik félnek sem érdeke, és a kapcsolatrendszer sokkal összetettebb.

ES&T: Milyen biztonsági kihívásokat lát a magyar fegyveres erők számára?
Ruszin-Szendi: Magyarország biztonságát továbbra is elsősorban a tömeges illegális migráció fenyegeti közvetlenül. A déli határainkra nehezedő nyomás átmenetileg enyhült, de a tömeges migrációt okozó fő gazdasági és társadalmi problémák továbbra is a MENA-régióban és azon túl (Közép-Ázsia, Száhel-övezet) jelentkeznek. A meglévő tendenciák miatt közép- és hosszú távon szembe kell néznünk az illegális tömeges migráció és a kapcsolódó terrorizmus kihívásával is.

A Magyar Honvédség folyamatosan hozzájárul a déli határok biztosításához, és részt vesz a NATO és az EU műveleteiben, amelyek célja a származási országok stabilitásának megerősítése és a fenyegetések kiváltó okainak kezelésének elősegítése. Támogatjuk partnereink kapacitásépítését nemzetközi szervezetekben vagy kétoldalú keretek között is, hogy erősítsük partnereink ellenálló képességét és önvédelmi képességeit.

Magyarország a keleti és déli stratégiai irányból érkező fenyegetések metszéspontjában fekszik. Magyarország biztonsága szempontjából - földrajzi közelségéből adódóan - a déli irány és azon belül a Nyugat-Balkán stabilitása központi jelentőségű.

A régió iránti elkötelezettségünket tükrözi, hogy operatív feladataink nagy része erre a régióra összpontosul. Különösen fontos a jelenlétünk a KFOR-ban, amelyet tavaly november óta egy éve magyar parancsnok vezet, és amely jelenleg a NATO legnagyobb művelete.

A jelenlegi gyorsan változó, rendkívül összetett és kiszámíthatatlan biztonsági környezetben nem zárható ki egy váratlan fegyveres támadás lehetősége szövetségeseink vagy akár Magyarország ellen. A magyar fegyveres erők átfogó modernizációja során, amely összhangban van a NATO védelmi tervezési folyamatával, olyan képességeket kívánunk beszerezni és fejleszteni, amelyek többek között egy ilyen támadás elrettentését és szükség esetén megelőzését célozzák. A modernizáció során nagy jelentőséget tulajdonítunk a multinacionális keretek között történő fejlesztéseknek is. Kiemelkedő példa erre a Közép-európai Multinacionális Hadosztály Központjának (HQ MND-C) létrehozása, amelyet Németország erőteljes támogatásával, valamint Horvátország és Szlovákia nemzeti keretben való részvételével hoztak létre. A szervezetet az év első felében aktiválják a NATO-ban, megerősítve a szövetség regionális parancsnoki és ellenőrzési kapacitását, és közvetve a keleti és déli reagálási képességét.

 

[szasa30]

577... De nem tudom, nem kopirájtolt-e?
Interjú Dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornaggyal, a Magyar Honvédség vezérkari főnökével.
ES&T: Ruszin-Szendi tábornok úr, ezekben a hetekben Európát háború rázza meg. Hogyan értékeli Magyarország az európai biztonsági helyzetet, különösen Oroszország szerepét?
A keletről és délről érkező fenyegetések metszéspontjában

Ruszin-Szendi: Aggódunk Oroszország agresszív fellépése miatt, amely sérti a szövetséghez csatlakozni kívánó független államok szuverenitását, és amely figyelmen kívül hagyja a nemzetközi jogot. Sajnos rövid távon nem látjuk jelét annak, hogy az orosz külpolitika megváltozna, és tiszteletben tartaná a volt szovjet tagállamok demokratikus döntését arról, hogy milyen utat kívánnak választani a jövőjüket illetően. Ugyanakkor Oroszország magatartása ellenére fenn kell tartani a szövetség "kettős megközelítésének" elvét, mivel érdekünk, hogy az orosz féllel mindenáron fennmaradjon a politikai párbeszéd. Ez még inkább igaz az Ukrajna keleti határainál kialakult jelenlegi helyzetre, ahol az érintett feleknek a párbeszédet kell előtérbe helyezniük.

Ugyanakkor az orosz magatartás ellenére el kell ismernünk és tényként kell kezelnünk, hogy az Orosz Föderáció fontos szereplője a nemzetközi rendszernek, és meghatározó szerepet játszik számos globális és regionális biztonsági kérdésben. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy - különösen a jelenlegi helyzetben - nem beszélhetünk Európa biztonságáról Oroszország említése nélkül. Ráadásul a szankciók ellenére Oroszország még mindig fontos gazdasági és kereskedelmi partnere számos európai országnak, különösen az energetika területén.

ES&T: Magyarország fenyegetve érzi magát Oroszország terjeszkedési politikája miatt?
Ruszin-Szendi: Megítélésünk szerint Magyarország nincs közvetlenül kitéve a keletről érkező fenyegetéseknek, de megértjük és tiszteletben tartjuk a NATO keleti szárnya felől érkező fenyegetések szövetségesek általi megítélését, és időről időre jelentős erőfeszítéseket teszünk a balti légtér védelmére a velük való szolidaritás jeleként. A következő magyar szerepvállalás 2019 után 2022-ben, majd 2025-ben ismétlődik.

ES&T: Az EU és a NATO jelenleg stratégiai dokumentumokon dolgozik. Sokan érvelnek egy közös európai stratégia mellett. Tekintettel az EU-tagok gyakran eltérő álláspontjaira, lát erre esélyt?
Ruszin-Szendi: Mind az EU, mind a NATO nélkülözhetetlen szereplője az európai biztonságnak. Ezért nincs alternatívája a szoros, kölcsönösen előnyös és hatékony euroatlanti együttműködésnek és a NATO biztonsági garanciáinak.

Üdvözlendő az EU-USA stratégiai partnerség megerősítése az új amerikai kormány hivatalba lépése után, valamint az európai szövetségesek és az USA határozott elkötelezettsége a transzatlanti és az EU-NATO kapcsolatok megerősítése mellett.

Mind az EU, mind a NATO jelenleg átgondolási folyamaton megy keresztül annak érdekében, hogy alkalmazkodni tudjon a rendkívül gyorsan változó biztonsági környezethez, és képes legyen megfelelni a növekvő kihívásoknak és fenyegetéseknek. Az EU stratégiai iránytűje mellett a NATO-ban is új stratégiai koncepciót dolgoznak ki. Bár a két szervezetnek eltérő feladatai és felelősségi köre van, és a két reflexiós folyamat ezért nem azonos, fontos a kölcsönös tájékoztatás, az átláthatóság, a komplementaritás és az átfedések elkerülése, ami általános követelmény a tagállamok és a szövetségesek számára.

A stratégiai iránytű kidolgozása már javában folyik, és várhatóan márciusban fogadják el. A fenyegetésekkel kapcsolatos eltérő felfogásuk és érzékenységük ellenére a tagállamok meg tudnak állapodni egy ambiciózus, de megvalósítható intézkedéscsomagban, amely középtávon erősíti a közös biztonság- és védelempolitikát. Magyarország alapvető érdeke, hogy a két szervezet kohéziója megmaradjon, erősítse és kiegészítse egymást, amelyet Magyarország az euroatlanti biztonság aktív és hiteles támogatójaként kíván megerősíteni.

Ez egy képaláírás: A magyar fegyveres erőkben 3000hivatásos katona szolgál, ebből 18 ezer a hadseregben, 5000 a légierőben (Fotó: NATO)

ES&T: Magyarország intenzív kapcsolatokat ápol Kínával. Más országok meglehetősen kritikusan szemlélik a Kínával való kapcsolatokat. Hogyan nézhetne ki egy közös stratégia Kínával szemben?
Ruszin-Szendi: A mai biztonsági környezet sokat változott az elmúlt évtizedekben, és a globalizáció erősödésével az államok kölcsönös függősége is megnőtt. Kína gazdasági és technológiai felemelkedése az elmúlt évtizedekben Pekinget a nemzetközi közösség fontos szereplőjévé tette. Magyarország szerint pragmatikus politikára van szükség Kínával szemben. Kína növekvő befolyása és nemzetközi jelenléte számos komoly dilemma mellett lehetőségeket is kínál.

A Kínával kapcsolatos közös stratégiának egymás értékeinek és érdekeinek kölcsönös tiszteletén, valamint a kölcsönösen előnyös együttműködés iránti elkötelezettségen kell alapulnia. Mindenáron el kell kerülni egy új hidegháborút Kína és a Nyugat között, mivel ez egyik félnek sem érdeke, és a kapcsolatrendszer sokkal összetettebb.

ES&T: Milyen biztonsági kihívásokat lát a magyar fegyveres erők számára?
Ruszin-Szendi: Magyarország biztonságát továbbra is elsősorban a tömeges illegális migráció fenyegeti közvetlenül. A déli határainkra nehezedő nyomás átmenetileg enyhült, de a tömeges migrációt okozó fő gazdasági és társadalmi problémák továbbra is a MENA-régióban és azon túl (Közép-Ázsia, Száhel-övezet) jelentkeznek. A meglévő tendenciák miatt közép- és hosszú távon szembe kell néznünk az illegális tömeges migráció és a kapcsolódó terrorizmus kihívásával is.

A Magyar Honvédség folyamatosan hozzájárul a déli határok biztosításához, és részt vesz a NATO és az EU műveleteiben, amelyek célja a származási országok stabilitásának megerősítése és a fenyegetések kiváltó okainak kezelésének elősegítése. Támogatjuk partnereink kapacitásépítését nemzetközi szervezetekben vagy kétoldalú keretek között is, hogy erősítsük partnereink ellenálló képességét és önvédelmi képességeit.

Magyarország a keleti és déli stratégiai irányból érkező fenyegetések metszéspontjában fekszik. Magyarország biztonsága szempontjából - földrajzi közelségéből adódóan - a déli irány és azon belül a Nyugat-Balkán stabilitása központi jelentőségű.

A régió iránti elkötelezettségünket tükrözi, hogy operatív feladataink nagy része erre a régióra összpontosul. Különösen fontos a jelenlétünk a KFOR-ban, amelyet tavaly november óta egy éve magyar parancsnok vezet, és amely jelenleg a NATO legnagyobb művelete.

A jelenlegi gyorsan változó, rendkívül összetett és kiszámíthatatlan biztonsági környezetben nem zárható ki egy váratlan fegyveres támadás lehetősége szövetségeseink vagy akár Magyarország ellen. A magyar fegyveres erők átfogó modernizációja során, amely összhangban van a NATO védelmi tervezési folyamatával, olyan képességeket kívánunk beszerezni és fejleszteni, amelyek többek között egy ilyen támadás elrettentését és szükség esetén megelőzését célozzák. A modernizáció során nagy jelentőséget tulajdonítunk a multinacionális keretek között történő fejlesztéseknek is. Kiemelkedő példa erre a Közép-európai Multinacionális Hadosztály Központjának (HQ MND-C) létrehozása, amelyet Németország erőteljes támogatásával, valamint Horvátország és Szlovákia nemzeti keretben való részvételével hoztak létre. A szervezetet az év első felében aktiválják a NATO-ban, megerősítve a szövetség regionális parancsnoki és ellenőrzési kapacitását, és közvetve a keleti és déli reagálási képességét.

Azért ez egy rendkívül korrekt, átgondolt nyilatkozat volt! (Petink is megtanulhatná…..bocs)

 

[Masztiff]

ES&T: Milyen missziókban vesz részt a Magyar Honvédség az EU-n és a NATO-n belül?
Ruszin-Szendi: A Minisztérium és a Védelempolitikai Irányelvek szerint a Magyar Honvédség operatív szerepvállalásának ambiciózus szintje egy időben 1200 katona.
A Magyar Honvédség képviselteti magát a NATO-ban, az Európai Unióban és egyes koalíciós katonai műveletekben is.

Részt veszünk a koszovói erőkben (KFOR). A Magyar Honvédség békefenntartó műveleteinek középpontjában továbbra is az egyesített Balkán harctere áll. Mint mondta:

2021. október közepétől egy éven át egy magyar tábornok irányította a KFOR NATO-műveletet. A NATO jelenleg legnagyobb NATO-műveletének irányítása óriási jelentőséggel bír Magyarország számára, mind katonai, mind politikai szempontból. A KFOR-művelet parancsnoki posztjának egy évre történő odaítélésével a NATO elismeri a magyar erők eddigi erőfeszítéseit a Nyugat-Balkánon. A magyar parancsnoki időszakban rendkívül fontos a nemzetgazdasági és diplomáciai lehetőségek kihasználása, de nem a parancsnok feladatainak rovására, hanem őt támogatva és segítve. Fontos azonban elmondani, hogy nemzeti láthatóságunk és a Nyugat-Balkánon betöltött kiemelkedő szerepünk fenntartása a magyar parancsnoki időszak után is prioritás marad.

A biztonsági helyzet az elmúlt években jelentősen javult, de a szövetséges erők jelenlétére továbbra is szükség van.

Koszovó szerb és albán lakossága között még mindig vannak nézetkülönbségek, de a KFOR katonái az elmúlt években kevés etnikai összetűzésbe kerültek. Ugyanakkor elmondható, hogy az etnikai csoportok közötti együttélés mindennapi problémái és konfliktusai továbbra is fennállnak. Meggyőződésem, hogy a NATO-csapatok jelenléte a térségben létfontosságú, mivel a békefenntartás egyik sarokköve a helyi lakosság békés együttélésének biztosítása és előmozdítása. Magyarország a kezdetektől fogva jelen van Koszovóban, és a Magyar Honvédség 1999 óta hozzájárul a NATO vezette KFOR-művelethez, hiszen a térség stabilitása a legfontosabb prioritásunk. Ezért nyugodtan mondhatom, hogy a legtapasztaltabb hozzájáruló nemzetek közé tartozunk. 2017 áprilisában átvettük a KFOR tartalékos taktikai zászlóaljának feladatait, ami jelentősen növelte szerepünket a régióban. A műveleti területen telepített képességek tekintetében meg kell jegyezni, hogy a KFOR-kontingens parancsnokságát a közelmúltban felderítő elemekkel is megerősítették, amelyek jelentősen hozzájárulnak a parancsnok operatív döntéseihez.

Magyarország jelenleg közel 1000 katonával a második legnagyobb mértékben járul hozzá a katonai művelethez. A KFOR parancsnokság mellett felajánlották a KFOR tartalékos zászlóalját is, amely 2022-ben magyar területről áll majd készenlétben.

Ezenkívül az úgynevezett NATO tanácsadó és összekötő csoport (NALT) tanácsadás és mentorálás formájában támogatja a helyi védelmi kapacitásépítést, és hozzájárul a helyi védelmi és biztonsági szervek, például a védelmi minisztérium legitimitásához.

Irakban a Magyar Honvédség a NATO-misszióban részt vevő különleges erőket (C-IED, EOD és egészségügyi erők) is biztosít. A világjárvány és a romló biztonsági helyzet miatt az elmúlt évben jelentősen csökkentették bevetéseiket. A Magyar Honvédség legfeljebb 30 katonát biztosít az iraki NATO-misszióhoz, de az iraki NATO-misszió parancsnokságának betöltésére csak tizenegy pozíciót hagytak jóvá.

Iraki szerepvállalásunk gerincét az MH kiképző kontingensünknek kell képeznie, amely 133 katonai személyt biztosít a többnemzeti koalíciós művelethez, az Operation Inherent Resolve (OIR) művelethez.

Az iraki hadszíntéren bevetett katonai képességeivel Magyarország fontos szerepet játszik majd a MAG-N szervezetben, amely felkészíti a Peshmerga (iraki kurd védelmi erők) nemzetközi védelmére, valamint a bashuri légibázison az erők és létesítmények védelmére. Az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció célja továbbra is az "Iszlám Állam Irakban és Szíriában" nevű terrorszervezet befolyásának és tevékenységének minimalizálása. A politikai alapok nem változtak: "óvatos megközelítés", a korábbi döntések folytatása, az iraki hatóságok és biztonsági struktúrák támogatása. Az újratervezéshez azonban fontos tudni, hogy pontosan milyen D-ISIS koalíciós képességek maradnak a műveleti területen, és milyen együttműködési igényei vannak az iraki félnek. Mint korábban, a kibővített iraki műveleti területhez az amerikai és az iraki erők támogatására egyaránt szükség lesz. A siker kulcsa az iraki képességhiányok kezelésében és a NATO-országok hajlandóságában rejlik, hogy további képességeket ajánljanak fel. A védelempolitikai iránymutatásokkal összhangban határozták meg Magyarország hozzájárulását a kibővített misszióhoz. Ezeket a pozíciókat már meghatározták. Hivatalosan is bejelentettük, hogy vállaljuk ezt a feladatot. Most várjuk a visszajelzéseket. A magyar erők iraki jelenlétének vége egyelőre nehezen előrelátható, és politikai döntéstől függ.

Az afganisztáni térségben működő Resolute Support Mission (RSM) kivonulási terveinek megfelelően 2020 második felétől több lépcsőben zajlott kontingenseink és egyes katonáink kivonása, az utolsó magyar katona 2021. június 8-án tért haza. A magyar katonákat 2006 szeptembere óta a német vezetésű TAAC-N (Train Advise Assist Command-North) keretében és a kabuli felelősségi területen vetették be.

 

[Masztiff]

Magyarország jelenleg közel 1000 katonával a második legnagyobb mértékben járul hozzá a katonai művelethez. A KFOR parancsnokság mellett felajánlották a KFOR tartalékos zászlóalját is, amely 2022-ben magyar területről áll majd készenlétben.

Ezenkívül az úgynevezett NATO tanácsadó és összekötő csoport (NALT) tanácsadás és mentorálás formájában támogatja a helyi védelmi kapacitásépítést, és hozzájárul a helyi védelmi és biztonsági szervek, például a védelmi minisztérium legitimitásához.

Irakban a Magyar Honvédség a NATO-misszióban részt vevő különleges erőket (C-IED, EOD és egészségügyi erők) is biztosít. A világjárvány és a romló biztonsági helyzet miatt az elmúlt évben jelentősen csökkentették bevetéseiket. A Magyar Honvédség legfeljebb 30 katonát biztosít az iraki NATO-misszióhoz, de az iraki NATO-misszió parancsnokságának betöltésére csak tizenegy pozíciót hagytak jóvá.

Iraki szerepvállalásunk gerincét az MH kiképző kontingensünknek kell képeznie, amely 133 katonai személyt biztosít a többnemzeti koalíciós művelethez, az Operation Inherent Resolve (OIR) művelethez.

Az iraki hadszíntéren bevetett katonai képességeivel Magyarország fontos szerepet játszik majd a MAG-N szervezetben, amely felkészíti a Peshmerga (iraki kurd védelmi erők) nemzetközi védelmére, valamint a bashuri légibázison az erők és létesítmények védelmére. Az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció célja továbbra is az "Iszlám Állam Irakban és Szíriában" nevű terrorszervezet befolyásának és tevékenységének minimalizálása. A politikai alapok nem változtak: "óvatos megközelítés", a korábbi döntések folytatása, az iraki hatóságok és biztonsági struktúrák támogatása. Az újratervezéshez azonban fontos tudni, hogy pontosan milyen D-ISIS koalíciós képességek maradnak a műveleti területen, és milyen együttműködési igényei vannak az iraki félnek. Mint korábban, a kibővített iraki műveleti területhez az amerikai és az iraki erők támogatására egyaránt szükség lesz. A siker kulcsa az iraki képességhiányok kezelésében és a NATO-országok hajlandóságában rejlik, hogy további képességeket ajánljanak fel. A védelempolitikai iránymutatásokkal összhangban határozták meg Magyarország hozzájárulását a kibővített misszióhoz. Ezeket a pozíciókat már meghatározták. Hivatalosan is bejelentettük, hogy vállaljuk ezt a feladatot. Most várjuk a visszajelzéseket. A magyar erők iraki jelenlétének vége egyelőre nehezen előrelátható, és politikai döntéstől függ.

Az afganisztáni térségben működő Resolute Support Mission (RSM) kivonulási terveinek megfelelően 2020 második felétől több lépcsőben zajlott kontingenseink és egyes katonáink kivonása, az utolsó magyar katona 2021. június 8-án tért haza. A magyar katonákat 2006 szeptembere óta a német vezetésű TAAC-N (Train Advise Assist Command-North) keretében és a kabuli felelősségi területen vetették be.

A daytoni békemegállapodás megkötése óta Magyarország aktív szerepet játszik a bosznia-hercegovinai nemzetközi békefenntartó, biztonsági és rendfenntartó missziókban. A 2004. december 1-jén megszüntetett SFOR műveletben részt vevő magyar kontingens részt vett az EUFOR Althea műveletben, amely azóta is sikeresen hozzájárul a békés és biztonságos környezet fenntartásához Bosznia-Hercegovinában. 2022. szeptember 1-jétől Ausztriával együtt évente egy századot biztosítunk a Közbenső Tartalékos Erők (IR) számára. A missziórendszer és a struktúra újraértékelésével - a végrehajtó megbízatás fenntartása mellett - az újratervezett műveletben a helyszínen lévő csapatok számát jelentősen, mintegy 600 főre csökkentették, és nagyobb hangsúlyt fektettek a többszintű tartalékos erőkre.
2007. május 15. óta az EUFOR-kontingens mintegy 150 fős magyar honvédszázada a többnemzeti manőverzászlóalj részeként látja el feladatait. Magyarország biztosítja a zászlóalj parancsnokhelyettesét, és nyolc posztot tölt be a kontingens állományában. A kontingens EOD-specialistákból álló csapatból áll, akik közvetlenül az EUFOR parancsnokának jelentenek.

Stabil szerepet vállalunk a műveletben egy-egy további tisztcsoporttal az egyes beosztásokban és a parancsnokságon, ami többek között abban is megmutatkozik, hogy a Magyar Honvédség régóta dandártábornoki ranggal látja el az EUFOR vezérkari főnökét. További célunk az EUFOR-művelet irányításának fenntartása.

Bosznia-Hercegovinában is folyamatosan biztosítjuk a szarajevói NATO-parancsnokság négy tagját, ahol Magyarország tölti be a vezérkari főnöki posztot.

A mali fegyveres erők műveleti képességeinek kiépítését és bővítését célzó uniós kiképzési misszióban való részvétel Magyarországnak a békéhez és a nemzetközi biztonsághoz való aktív hozzájárulását példázza. A magyar kormány Afrika-stratégiájával összhangban a Magyar Honvédség több mint 20 főre növelte a terepen lévő állományát.

Afrikai szerepünk kiterjesztéseként (a Száhel-övezetben) részt kívánunk venni a francia vezetésű Barkhane nemzetközi koalíció Takuba nevű különleges műveletében. A különleges műveleti kontingens (CPC) feladata a mentorálás, a tanácsadás és a közös különleges műveletekben való részvétel. A kontingens életére és munkakörülményeire való felkészülés érdekében 2021 novemberében egy előzetes csapatot küldtünk Maliba.

A Magyar Honvédség 2015 óta magas rangú műveleti és logisztikai tervező tisztekkel vesz részt az EU NAVFOR MED IRINI művelet tervezési feladataiban. Az EUNAV-.
A MED IRINI feladata, hogy légi, műholdas és tengeri úton hozzájáruljon az ENSZ Líbia elleni fegyverembargójának végrehajtásához. További feladatok közé tartozik a Líbiából származó nyersolaj illegális exportjának nyomon követése, a líbiai parti őrség és haditengerészet kapacitásépítésében és képzésében való segítségnyújtás a tengeri bűnüldözés érdekében, valamint az embercsempész- és emberkereskedelmi hálózatok felderítésének és üldözésének elősegítése légi hírszerzéssel és tengeri járőrözéssel.

A Magyar Honvédség szerepe a fegyvertelen, civil vezetésű grúziai megfigyelő misszióban (EUMM Georgia) 2009 óta öt tisztre korlátozódik. Feladatuk a határőrség, a katonai és belső erők ellenőrzése a misszió felelősségi területén, valamint a békemegállapodás és a hatályos megállapodások betartásának ellenőrzése.

A NATO és az EU katonai műveletei mellett a Magyar Honvédség részt vesz az ENSZ műveleteiben is. A Magyar Honvédség 2006 óta vesz részt az ENSZ libanoni békefenntartó missziójában (UNIFIL), és 2021 elejéig katonai kartográfusokat, 2021 márciusától egy ír vezetésű zászlóalj lengyel századának 15 fős különítményét, valamint a nemzetközi vezérkarban operatív beosztásban egy másik tisztet biztosít. A különítmény fő feladatai közé tartoznak a különböző járőrözési és objektumvédelmi feladatok. A misszió előkészületei itt és Lengyelországban zajlanak.

Tizenegy munkatárs dolgozik az ENSZ ciprusi békefenntartó missziójában (UNFICYP). Közülük hatan a törzstiszti csoport tagjai (köztük egy rendőrtiszt), öten pedig a katonai rendőri egység tagjai (köztük két rendőrtiszt). A misszió fő feladata a béke fenntartása, a tűzszüneti megállapodás megsértésének felderítése és jelentése (ami a status quo megváltoztatásához vezet), a humanitárius segélyek eljuttatásának segítése, a konfliktusövezetben élő polgári lakosság tevékenységének figyelemmel kísérése és a polgári lakosság engedély nélküli bejutásának megakadályozása.

A Magyar Honvédség 2000 májusa óta vesz részt az ENSZ nyugat-szaharai választástámogató missziójában (MINURSO), jelenleg hat katonával. A misszió székhelye Laayoune-ban van, a Marokkó által megszállt területek szívében. Az első napokban a MINURSO megbízatása lényegében a tűzszünet ellenőrzésére, a marokkói csapatok csökkentésére és a szemben álló felektől való elválasztására, valamint az ellenségeskedések újrakezdésének megakadályozására korlátozódott. Ezt később kiterjesztették a politikai foglyok szabadon bocsátására és a fogolycserék nyomon követésére, valamint a népszavazáson való azonosításhoz és regisztrációhoz nyújtott segítségre.

A magyar katonák összesen három kontinensen (Európa, Ázsia, Afrika), 15 országban (Koszovó, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Nagy-Britannia, Németország, Spanyolország, Olaszország, Ciprus, Grúzia, Afganisztán, Irak, Kuvait, Mali, Libanon, Nyugat-Szahara) vannak bevetésen.

Négy NATO-műveletben, négy EU-műveletben, három ENSZ-műveletben, két koalíciós műveletben és négy támogató pozícióban veszünk részt összesen 943 fővel.

A kérdéseket Rolf Clement tette fel.

 

[Szittya]

Nehéz könnyűgyalogság.



Na, vajon miért...

A szittya nem egészen könnyűgyalogság. (attól hogy egyesek azt állítják...) szittya egy alap.

 

[Hummen23]

A szittya nem egészen könnyűgyalogság. (attól hogy egyesek azt állítják...) szittya egy alap.

A katonaságnál egészen pontosan meg lehet határozni mindent az utolsó gombig. Erre van a katonai terminológia.
Hogy lehet a "szittya" koncepciót meghatározni?

 

[pöcshuszár]

A katonaságnál egészen pontosan meg lehet határozni mindent az utolsó gombig. Erre van a katonai terminológia.
Hogy lehet a "szittya" koncepciót meghatározni?

Gépkocsizó lövész?
Ha mindenképpen ragaszkodni akarunk a jelenlegi katonai terminológiához...

 

[Szittya]

Gépkocsizó lövész?
Ha mindenképpen ragaszkodni akarunk a jelenlegi katonai terminológiához...

az sem. Azért Szittya ha jól tudom senki nem beszélt könnyű dandárról a szittya kapcsán. csak hogy van egy szittya lövész konceptció. aminek a bemutatóján a súlyozottan a "nehezebb" támogató fegyverek melett valódi nehézteknika is jelen vólt. mindvégig szittya lövész zászlóaljakat emlegettek ha minden igaz márpedig az... mert ha mást mondtak vólna nem a teljes igazat mondanák.

 

[Terminator]

A szittya nem egészen könnyűgyalogság. (attól hogy egyesek azt állítják...) szittya egy alap.

Minek az alapja? A területvédelmi zászlóaljnak / ezredeknek?

 

[Szittya]

Minek az alapja? A területvédelmi zászlóaljnak / ezredeknek?

nem a területvédelmisek egy önálló elem. De a szittyába lessznek tartalékosok akár jelenleg területvédelmis is.
de igen a területvédelmi zászlóaljak szükségesek ahhoz hogy felálljanak ezek a zászlóaljak.

 

[Negan]

Gépkocsizó lövész?
Ha mindenképpen ragaszkodni akarunk a jelenlegi katonai terminológiához...

Leginkább huszár szerepkörrel lehet párhuzamositani.

 

[pöcshuszár]

Leginkább huszár szerepkörrel lehet párhuzamositani.

Olyan már van, és az nem ez...

 

[Negan]

Olyan már van, és az nem ez...

Harcászatilag,kicsi huszár,hadműveleti szerepkör értelemben.könnyűlovassági szerepkör.

 

[Szittya]

Harcászatilag,kicsi huszár,hadműveleti szerepkör értelemben.könnyűlovassági szerepkör.

Minek az alapja? A területvédelmi zászlóaljnak / ezredeknek?

A szittya rendeltetése 2 ős
1. KB annyi a lényeg. Hogy vannak a területvédelmi zászlóaljak és egyéb könnyű erők. amik szinte 0 támogató fegyverzettel rendelkeznek.1-2-3 területvédelmi ezredhez hozzá lehet csapni egy szittyát. ami elég erős támogató képességgel rendelkezik.
2. önálló műveletek végrehajtására is képes kell legyen. bár a döntő csatát önmagukba nem képesek megnyerni. kisebb rajtaütések csatározások stb. ben a siker reményében vehet részt...

Tehát igen a lovasílyász a huszár mind mind ilyen vólt.

egyrészt mások alá mellé rendelve támogathat olyan erőket amik abba hiányt szenvednek amiben a szittyák erősek.
másrészt önálló műveletekre is képes viszonylag kis logsztikával. (a logisztikájának nagyrészét mag képes szállítani.) bár önállóan döntő ütközet megvívására nem elégséges a meglévő erő. (de ez nem gond hisz zászlóalj szinten dolgoznak maximum.) és nem egy egységes dandárként (ahogy a huszárok is max ezredbe vóltak szervezve.) kisebb összecsapások rajtaütések betörések kivitelezésére viszont tökéletes ahogy gyorsan mobilisan mozgatható erő gyanánt támadások elhárításában is könnyen bevethetőek.

és szervezet szerűen fog tartalmazni aktív és tartalékos állományt.

 

[Vogon]

A "Kamikáze drónok" nem tudnak leszállni hogy újra töltsék őket. Lehet hogy lesz majd gyakorló verzió robbanófej nélkül, de amennyire ismerem ezeket: egyszer használatosak!
Totál másra való mint a Spike - nem is érdemes egy platformra tenni!

A "kamikaze drón" inkább tüzérségi eszköz mélységi csapásra. Némekyik hatótávolásga egy SRBM-ével vetekszik. Lassabban ér oda és kisebbet "pukkan", de mályen front vonal mögött tevékenykedik.

A Rheinmetall HERO dróncsaládnak öt tagból áll:

	Tömeg	Harcirész tömege	Max. hatótávolság	Max. repülési idő	Motor	Indítás
HERO 30	3 kg	0,5 kg	10 km	félóra	elektromos	vetőcsőből
HERO 120	12 kg	4,5 kg	40 km	1 óra	elektromos	vetőcsőből
HERO 400EC	40 kg	10 kg	60 km	2 óra	elektromos	indítósínről, vetőcsőből
HERO 900	90 kg	25 kg	150 km	2 óra	belsőégésű	indítósínről, vetőcsőből
HERO 1250	125 kg	50 kg	200 km	6 óra	belsőégésű	indítósínről, vetőcsőből

Egy IFV csak olyanra lő, amit maga is lát! Azért van páncélozva, védve mert amit a Lynx lát, az is láthatja a Lynxet.
Mi a fenének tegyünk sok tízkilométeres hatótávolságú fegyvert egy drága láncos alvázra amikor kb. egy Vitara is indíthatná! Még páncélozás sem kell rá, hiszen ez lényegében egy tüzérségi eszköz, aminek esetében még az indítás helyét sem tudják meghatározni szóval ellencsapás sem várható!
Tök elég egy Gidrán erre! Huszad annyiba kerül mint a Lynx.

Továbbá ezeket vezetni kell! A Lynxben erre nincs ember!
Szóval nem értem miért akarsz egy loitering ammot ATGM-nek használni. Tök nem erre van!
A drónok lassúak is 80-100 km/h-val repkednek. A SPike meg 8-10x ennyivel!
Pl. egy IFV vs. MBT elleni csatában nem mindegy milyen gyorsan ér oda a páncéltörő fegyver!

Kell külön a dandárba egy HERO-val szerelt Gidrán század vagy osztály: felderít és pusztítja a front mögötti eszközöket, logisztikát és közben felderítési adatokat biztosít a tüzérségnek is.

Szerintem teljesen rosszul állsz a dologhoz, de nem foglak tudni meggyőzni. Ez nem egy tüzérségi eszköz. Ahhoz túl lassú. Ez nem egy rakéta eszköz. Ahhoz túl lassú.
A Switchbladot elsőként nem tömeges indítóhoz adták ki, hanem gyalogos katona által használható cuccnak. Vajon miért?

Ezen kívül nem hiszem, hogy a Lynx feladata az lenne, hogy csak arra lőjön, amit lát. Akkor miért van rajta Spike, aminek nagyobb a képessége? Sokkal olcsóbb megoldásból van több féle, amivel megoldhatták volna a szigorúan látótávon belüli harcot akár TOP ATACK lehetőséggel.
A Hiúz feladata az lesz, hogy tűztámogatást nyújtson a gyalogságnak és a hálózatos harcban részt vevő többi dandártagnak. Nincs bekorlátozva már most sem, hogy a 10 km hatótávolságú Tüskét akkor lőheti kizárólag el, ha látja az ellenséget, mert én nem tudom elképzelni... Sőt! Mondok egy példát.

Egy nem drónindító és nem rakétaindító Gidrán felderít a csapatnak, de megsemmisítették tőlünk 7 km-re. Feltételezem, hogy te sem úgy értetted, hogy jaj, nem csinálok semmit, de egy katonának a helyszínen már tudnia kell, hogy mik a lehetőségei, nem ér rá majd kitalálni.
Jelenleg az első válasz az, hogy oda vágok egy Spike-t, mert tudom területre indítani és a végfázisban majd kiválasztom a célpontot. Persze, ha megtalálom, de itt a katonáink elég gyakran tanítják nekünk, fotelhuszároknak, hogy NEM, nem fognak költségvetést számolni és Varga Misi bátyánktól haszonelemzést lekérni, van szerintem 80% esély, hogy semmit nem fog találni a rakéta érzékelője, de a háború az ilyen. Ott nincs 100%-os találati arány. Nekik 20% is elég lesz, ha megsemmisítik azt, ami a csatalovunkat kibaszta.
Ha fel van szerelve még két sokkal olcsóbb drónnal, akkor sem feltétlen költségvetést kezdenek el írni, de pont a lassúbb repülése is ideálisabbá teszi, hogy akár körözzön a terület felett, a jármű pk több ideig, jobban megfigyelheti a területet. Szóval minden szempontból ideálisabb, mint egy Spike, ami 1 perc időablakot sem ad, hogy áttekintsd a küldött szenzor jeleket.

Szerintem a BMS-sel már most kikerülhetetlen szerep egy modern IFV-nél hogy azt mondjam BVR. Eddig ez csupán azért volt elhanyagolható, mert amit nem látott, arról evidens módon nem is tudta, hogy hol van. És nem tudta becélozni. Én azt gyanítom, hogy pont ebben lesz hamarosan egy forradalmi szemlélet váltás.
És becsípődésed, hogy kell egy külön operátor, de még egyszer mondanám, hogy közel lehetetlen, hogy kelljen. Nem fogsz egyszerre a torony tetején lévő forgó gépfegyverrel, a 30-as gépágyúval, a Spike-kal és a Heroval is lőni. (Legalábbis remélem, hogy nem keveredünk akkora bajba, hogy a célzó minden ujjával külön fegyvert kezeljen.) Csak abba gondolj bele, hogy nem tettünk bele külön Tüske kezelőt, csak azért, mert nem lehet három fegyverrel egyszerre tüzelni! Gondolj bele! A Hero30 max távolsága 10 km. Ha 100 km/h-val megy csúcssebességen, akkor ez 6 perc. Gyártói max kitartás min sebességen is nincs 1 óra, ami alatt mind a kettőt elhasználod. Erre a 12perc-1 órára minek negyedik személynek átépíteni a kasznit? És nem joystick irányítású, az idő 90%-ában nem kell csinálnod egy modern UAV-val semmit, az automatán megy. Akár rajokban is lehet együtt mozgatni őket egy személynek.

MÁS!

Neked is feltűnt ez a mondat a cikkben, de nekem egy egész másik része.

Németországban tárgyalt a Magyar Honvédség parancsnoka - Honvédelem

Háromnapos hivatalos látogatáson vett részt Németországban dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy április 5-7. között. A Magyar Honvédség parancsnokát fogadta Eberhard Zorn vezérezredes, a Bundeswehr főszemlélője, akivel aktuális biztonságpolitikai kérdésekről egyeztettek. A látogatáson részt...

honvedelem.hu

"A látogatás során bemutatták a gyártási munkafolyamatokat, valamint a gyártásban lévő, már hazánk számára készülő eszközöket."

Nekem fúrja az oldalam, hogy csak azokat a gyártási folyamatokat mutatták meg, ahol a mi gépeink készülnek vagy más termelési folyamatokat is? Részben megfejtettétek, de ha egy másik fórumtársunk feltételezését veszem alapul, hogy a képek időrendben vannak, akkor a nem nekünk készülő Leohoz visszamentek.

Én egyelőre úgy kezelem a két képet, mint ami megdönti azt a előföltevést, hogy ezek időrendben lettek feltöltve. Tudom, hogy nem tőled érkezett, de egyfelől tényleg kíváncsi vagyok rá, hogy pontosan mi iránt érdeklődtek a fiúk, mert képek alapján két fajta dolgot mutattak meg nekik. Amit kértek, meg amit nem.

 

[Negan]

A szittya rendeltetése 2 ős
1. KB annyi a lényeg. Hogy vannak a területvédelmi zászlóaljak és egyéb könnyű erők. amik szinte 0 támogató fegyverzettel rendelkeznek.1-2-3 területvédelmi ezredhez hozzá lehet csapni egy szittyát. ami elég erős támogató képességgel rendelkezik.
2. önálló műveletek végrehajtására is képes kell legyen. bár a döntő csatát önmagukba nem képesek megnyerni. kisebb rajtaütések csatározások stb. ben a siker reményében vehet részt...

Tehát igen a lovasílyász a huszár mind mind ilyen vólt.

egyrészt mások alá mellé rendelve támogathat olyan erőket amik abba hiányt szenvednek amiben a szittyák erősek.
másrészt önálló műveletekre is képes viszonylag kis logsztikával. (a logisztikájának nagyrészét mag képes szállítani.) bár önállóan döntő ütközet megvívására nem elégséges a meglévő erő. (de ez nem gond hisz zászlóalj szinten dolgoznak maximum.) és nem egy egységes dandárként (ahogy a huszárok is max ezredbe vóltak szervezve.) kisebb összecsapások rajtaütések betörések kivitelezésére viszont tökéletes ahogy gyorsan mobilisan mozgatható erő gyanánt támadások elhárításában is könnyen bevethetőek.

és szervezet szerűen fog tartalmazni aktív és tartalékos állományt.

Plusz portyázó harc.Részben felderités,zavarkeltés elterelés,az ellen hátsó összeköttetési vonalainak pusztitása.Meg a halogató,feltartóztató harc.

 

[Vogon]

Részt veszünk a koszovói erőkben (KFOR). A Magyar Honvédség békefenntartó műveleteinek középpontjában továbbra is az egyesített Balkán harctere áll.

Valaki a katonaság soraiból elmondaná, hogy mit értünk egyesített Balkán harctér alatt. (Szótanilag én is értem. Én inkább arra lennék kíváncsi, hogy a gyakorlatban ez mit jelent. Pusztán évente összeülnek a különböző balkáni missziók vezetői és kedélyesen elbeszélgetnek, hogy kinél milyen tendenciák vannak és próbálnak valami okos dolgot írni a jelentésbe régiós megállapításban vagy mondjuk van forgatókönyv arra, ha egy időben mindenhol elszabadul a Pokol és több országban is reagálni kell erre a békefenntartóknak. Ilyesmire gondoltam. Nem tudom, mennyit mondhattok el.)

 

[Hummen23]

Itt nem lesz pénzkérdés.

Erre pont Orbán utalt, még a választások elött. Azt mondta, hogy a honvédelmi költségvetést nem fogják beleszámolni az államháztartási hiányba. Ez elég beszédes.