Maróth Gáspár: A GVH megnevezte, hogy ki szervezte az egészségügy Microsoft-botrányát
2020. 01. 27. 06:04
A NER történetében egészen ritka, hogy egy állami hivatal a nyilvánosság előtt keverjen súlyos gazdasági bűncselekmény gyanújába olyasvalakit, akinek az állam magas rangú hivatalnoki posztot szán. Maróth Gáspár esetében ez történt, hiszen az Orbán-kormány későbbi hadiiparfejlesztési kormánybiztosa ellen a Gazdasági Versenyhivatal azzal az információval indított nyomozást, hogy ő és egy másik üzletember szervezett össze egy kartellt a magyar egészségügy modernizálására kiírt 46 milliárdos uniós pályázat lefölözésére. Maróth szerint őt bemártották, amit az is igazol, hogy a GVH a majd négy éven át tartó nyomozása végén pontosan megnevezte, ki volt a multicégek és a magyar beszállítók közötti főkoordinátor. Nem Maróth.
A Gazdasági Versenyhivatal 2016. április 11-én szokatlanul nagyszabású akciót hajtott végre. Az akkoriban kiadott közlemény szerint előzetes bejelentés nélkül, egyidejűleg csaptak le 21 kórházieszköz-beszállító cégre. A házkutatás-sorozat egy uniós forrásból finanszírozott állami beszerzés miatt indult. A kórházakban országszerte közel 46 milliárd forint összértékben cseréltek le CT- és MR-berendezéseket, drága diagnosztikai képalkotó kórházi eszközöket 231 különböző pályázaton. A vizsgálat a VMD Zrt.-re is kiterjedt, amelynek akkor még ön volt a vezetője. Ott volt, amikor kiszálltak a cég központjába a GVH emberei?
Igen, ott voltam. Éppen indultam egy megbeszélésre az irodából, amikor jöttek. Visszakísértem őket.
Szabályszerű házkutatás volt? Mit vittek el a GVH munkatársai?
A GVH-nak nincs olyan nagy apparátusa, nem is egyszerre mentek ki mind a 21 vizsgált céghez. Volt, ahova csak másnap értek oda. A VMD Zrt. mindenesetre benne volt az első körben. A hatóság embereivel együttműködtünk, minden anyagot átadtunk, amit kértek. Többek között a telefonomat és a laptopomat is. A lakásomon nem jártak, így házkutatásnak azért nem nevezném a történteket.
A GVH nyilvános dokumentumaiban viszont az szerepel, hogy nemcsak a cégeket, hanem egy magánlakást is átkutattak.
Az lehet, de az én lakásomon nem jártak a hatóság emberei.
Ettől függetlenül már 2016 áprilisában világos lehetett, hogy a GVH a KEOP-os pályázatok előkészületei kapcsán azt állítja: kartell szervezésével gyanúsítható a cége és személy szerint ön is?
Nem egészen, sokkal homályosabban indult az egész eljárás. A GVH munkatársai által kért iratok mélyebb merítésűek voltak, és egy szóval sem tájékoztattak a cégnél folyó vizsgálat során, hogy nevesítve lennék az ügyben. Ez már csak a távozásukkor derült ki, amikor az előzetes ismertető iratot a kezembe adták. Ezután úgy telt el több mint két év, hogy a hatóság részéről senki nem keresett. Csak azután hívtak be, hogy már megjelent a GVH-eljárásról szóló első nagyobb cikk.
2018 elején írt a 444.hu az elhúzódó nyomozásról, akkor lett először komoly ügy belőle a nyilvánosságban. Az újság egy GVH-s végzés alapján azt állította, a hatóság szerint két cégvezető gyanúsítható azzal, hogy megszervezték a gyártók és a beszállítók között, hogy senki ne versenyezzen senkivel, mert így magasabb árat lehet elérni a pályázaton. Harmat Sándort és önt emelték ki név szerint. Együttműködtek az ipari kémkedéséért elítélt Harmattal?
Nem. És ugyanezt állapította meg a GVH is, közel négyéves vizsgálódás után.
Akkor hogyan került a GVH látóterébe?
Ebben és egy másik ügyben vizsgálódott a GVH egy versenytársunknál. A cégvezető úgy próbált kimenekülni a helyzetből, hogy vádalkut ajánlott a hatóságnak. Mentességéért cserébe elmondta, hogyan csaltak a multicégekkel a pályázatokon, és az összes pletykát és szóbeszédet, amit csak hallott a piacon. Nem tudom, mi motiválta. Lehetséges, hogy az üzleti érdekeit sértettük, és ezért kevert az ügybe, de az is elképzelhető – ismerve a családom politikai kötődését –, hogy a nevemmel akarta hitelesebbé tenni a történetét.
Tudja, hogy ki keverte gyanúba a hatóságnál?
Az elmúlt években elég sok információ kiderült arról, kinek milyen szerepe volt a pályázatokban és az eljárásban, ezért, igen, tudok róla. Az ügyvédeimmel fontolgatjuk, hogy hamis vádért pert indítsunk. De nem ez a személy volt az egyetlen, aki megpróbált alkut kötni. A történet úgy kezdődött, hogy az előző uniós ciklus 2015-ös lezárása előtt az addig fel nem használt uniós pénzek egy részét a magyar egészségügy képalkotó diagnosztikai eszközállományának modernizációjára csoportosította át a kormányzat. Ezzel egy olyan hatalmas forrás nyílt meg Magyarországon, amelyhez nem csak itthon, de egész Európában sem volt elegendő eszköz a gyártók raktáraiban. Az, hogy erről az óriási üzletről ki tudhatott meg előre információkat, ki kezdte el szervezni a piaci szereplőket, ez az ügy legfontosabb kérdése. Nagy világcégek és disztribútoraik voltak részesei a kartellnek, az egyik multi volt a főszervező. Közöttük akadt olyan cég is, amelyik hónapokkal korábban tudhatott a készülő közbeszerzésekről – legalábbis a GVH irataiból ezek derültek ki a számunkra.
Melyik multiról van szó?
Én nem nevezhetem meg a céget. De ez benne van a vizsgálat irataiban.
A VMD-nek is voltak információi a készülő óriás bizniszről?
Nem, és ezt a GVH-eljárás végén kiadott 140 oldalas ügyirat is egyértelműen megállapítja. Mint ahogyan az is szerepel az iratokban, hogy a kartellező cégek közötti megbeszélések egy része arról szólt, hogy a piac többi szereplőjét, közöttük az általam vezetett céget miként lehet kiszorítani a pályázatokból.
A sajtóban eddig megjelent állításokkal szemben ugyanis éppen azért volt rossz hírünk a piacon, mert soha nem egyezkedtünk a háttérben, és a KEOP pályázati kiírások megjelenését követően is több tucat jogorvoslati eljárást indítottunk.
Ha valaki veszi a fáradságot, és végigböngészi a közbeszerzések eredményét, akkor jól látható, hogy nyolc cég vitte el a pályázatok 63 százalékát, és az első időszakban csak az egymással beismerten kartellező cégek nyertek. Ez a sorozat egészen addig tartott, amíg ki nem merültek a nagy gyártók készletei. Csak ezt követően tudtak a kisebb cégek is labdába rúgni. Az uniós költségvetési ciklus zárása miatt ugyanis extra rövid határidővel, 2015. december 31-ig le kellett szállítani és üzembe helyezni a beszerzett eszközöket.