Kedves Spitfire!
akkor néhány gondolat egy civiltől, azzal kapcsolatban amit írtál:
1. Lehet, hogy költséghatékony, a dandár hadrendjébe integrálni a légvédelmet és a műszakiakat, de akkor óhatatlanul a dandárparancsnoknak kellene vezetni ezeket, akinek épp elég dolga harcban megszervezni a saját dandárjának harcát. Ezek nem véletlenül vannak ma magasabb szinten alárendelve, egyszerűen nem véletlenül vannak vezetési szintek egy bármilyen haderőben .
2. Azzal, hogy alakulatokat vonnál össze és telepítenél át tovább erősítenéd azt a folyamatot, hogy jól képzett katonák hagynák el a hadsereget, mert nem szívesen hagyják el azt a helyet, ahol már megállapodtak, ahol pl a feleségüknek munkahelye van, mivel ma a katonacsaládok nem élnek meg egy fizetésből. Sajnos ezt már jó párszor eljátszotta a HM és igaz a könnyebb nyugdíjba vonulási feltételek miatt általában csak kevesen vállalták a helyőrségváltást. Továbbá ez megint azzal a "jó" szokással járna, hogy néhány frissen felújított laktanyát hagynának ott egy rosszabbért.
A másik szempont az összevonás ellen, hogy be kell látni, hogy a Honvédség ma Magyarországon a munkaerő piac résztvevője, tehát, ha pl Somogyban felszámolod az utolsó helyőrséget, ahol korábban komoly alakulatok állomásoztak pl Nagyatádon és Marcaliban Taszáron akkor ott (Dél-Dunántúl) növeled a munkanélküliséget, miközben Budapesten nem biztos, hogy találni azért a fizetésért megfelelő minőségű munkaerőt.
A hadsereg ráadásul nem csak azzal fejleszt egy város, hogy embereket vesz fel a környékről, hanem beszállítói megbízások révén segíti a környék gazdaságának fejlődését. Tehát egy-egy ilyen alakulat költözésnek, igen messzemenő következményei lehetnek nem csak az érintett katonák egyéni sorsára, hanem az adott régiókban élőkre is. Pl Németországban azok a városok, amelyeket elhagytak az amerikaiak, nem igazán voltak boldogok.
(Egyébként, amikor a nyíregyházi dandárt beolvasztották a Debrecenibe, nem költözött mindenki Debrecenbe, egy zászlóalj maradt Nyíregyházán. Volt idő, ha jól emlékszem, valamelyik szolnoki alakulat pl a tatai dandár alárendeltségében volt/van. Tehát az alárendeltség megváltoztatása, nem feltétlenül kell, hogy helyőrségváltással járjon, viszont lehet ésszerűsíteni a vezetési szinteket.)
3. Miért ilyen fontos a kézifegyver váltás? Miért ennyi harcjármű? Miért áll nálad egy szakasz 2 rajból? Hol vannak a kiképző, a század- és zászlóalj-parancsnoki járművek, erre 2 darab kicsit kevés? Milyen szervezetű harckocsizászlóalj, ami 25 kocsiból áll?
Csak egy tanács, amit már párszor leírtam itt, nem gondolom, pl olyan civileknek, mint én azon kellene gondolkodnom, hogy hány katonából és milyen fegyverzetarányokkal legyen felszerelve a raj, a szakasz, a század stb. ahelyett, hogy kiválasztanánk egy működő hadsereg (lehetőleg valami nyugati, ha már oda tartozunk és velük kell együttműködnünk pl a német, USA, brit, francia uram bocsá izraeli stb) szervezetét és alkalmaznánk. Ha komolyabban érdekel a téma, érdemes rákeresni olyan kulcsszavakra, mint a OOB, ORBAT TO&E.
Remélem eléggé építő volt a kritikám, és nem elvettem a kedved, hanem inkább továbbgondolásra késztet.
TG