Dehogynem, az USA-ban csak azt építenek lényegében. De lehet társasház is, csak a családosokat jobban meg lehet fogni szolgálati házzal lakás helyett.
A magyar haderő lehetséges fejlesztési irányai
- Téma indítója desertfox
- Indítva
-
- Címkék
- haderőkép 2031
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Dehogynem, az USA-ban csak azt építenek lényegében. De lehet társasház is, csak a családosokat jobban meg lehet fogni szolgálati házzal lakás helyett.
Azért egy nehézdandárt nem lehet csak úgy a cilinderből előhúzni. Ha egy oylan felvonul a határon, akkorelvárható, hogy nagyobb magyar csapategységek - már ha lennének ilyenek - is minimum full harckészültségbe legyenek, méghozzá lehetőleg ne túl messze a lehetséges bevetési helytől.
Szóval ezeknek a kis zászlóaljaknak a fő feladata az lenne, amit írtam. Hogy az esetleges beszivárgó előőrsöket melegében feltartóztassák.
Valahogy úgy, mint a római helyőrségek a limes mentén.
A magyar föld élettér. Amiből nekünk nem sok van. És az egyetlen erőforrása világon, aminek "mennyisége" nem növelhető.
Ha az ellenség egyszer elfoglal egy területet, utána azt tőle már támadó hadművelettel kell visszaszerezni, ami mindig több áldozattal jár.
A helyzetünk ebből a szempontból Izrael-hez hasonló.
Arra azért vigyázzunk, hogy a védekezés ne legyen drágább, mint a támadás, mert gyorsan kiszaladunk a pénzből
A válasz hogy legyen ott bármilyen létszám. Területvédelmi tartalékos,szerződéses.............. bármilyen. Az emberek max 20-30 km mozdulnak ki. Ép ezért kell az első körben a megyei városokra összpontosítani. Létszámot kell valahogy szerezni. Máskülönben pár év múlva .......... Másodsorban védekezésre is jól jönnének. Harmadrész a létszámutánpótlás meg lenne oldva "részben" a nagyobb egységekbe. Persze ehhez ahogy írtad szükséges lenne kiépített infrastrukturárra is. Meg illetményre,meg új fegyverzetre,meg sokk mindenre. És rohadt sokk pénzre. Több száz milliárdokra. (2-3 millárd eurora minimum) A román fejlesztési büdzséhez képest ez még mindig töredék pénz lenne. És mindezt kívül állóként látom. Vajon milyen lehet a valódi helyzet?
Nem így megy egy támadás. Akkor fejlődnének fel a határ előtt ha már a határon harccal kellene átjutniuk. Terepjárókon, civil járműveken fog érkezni a gyalogság nagyobb része, ponyvba alatt kamionokon a lövésszállítók. Így óránként minimum 70 kilométert tudnak utazni saját területen. Sok sikert a felderítéshez. Debrecent zárják a könnyű lövészeik a többi utazik tovább majd valahol később nekiáll kirakodni, felvonulni ill. a mellőzött településeken a városi tisztogatást elvégezni. Szerintem a HIMARS megjelenésével és a sok helikopterükkel támadó rendbe sem fognak fejlődni mert nincs miért. Nagyobb telephelyeket laktanyákat belövik ami marad majd a helikopterek elvégzik. Tartaniuk mitől nem kell, Mistral elenyésző, MANPADS nincs, nehézgéppuska nincs, a BTR meg kérdéses harcértékű és akkor finoman fogalmaztam.
Gondolkodtam. Nem ugyanúgy. A főbb városokat és a kritikus infrastruktúrát amúgy is meg kell védeni, így hát akkor járunk legjobban, ha a honvédségi objektumokat ezek közelébe telepítjük, hogy ne kelljen ezeket külön védeni.Ha két helyen van, akkor ugyanígy, ha hármon, akkor ugyanígy! Gondolkodtál mielőtt ezt leírtad?
Védhetetlen akkor lesz, ha eleve feladjuk. Ha már a folyóhoz szorítottak minket, akkor már esélytelen egy hídfőt megtartani, újonnan létesíteni és kibővíteni pedig nem egy emberspóroló vállalkozás, főleg túlerővel szemben nem.
Abból indulunk ki, hogy a nehézdandár az ellenség oldalán is kilép a laktanyájából, pár óra múlva átlépi a magyar határt. Talán egy napnyi eseménysor van itt, aminek zöme a laktanyák kerítésén belül zajlik le reggelig, ha nulla óra éjfél volt. A magyar főerők, a saját a laktanyáikban a mozgásba lendült ellenséges erőkről származó információk feldolgozása után kerülnek a vezérkar parancsára harckészültségbe a délelőtt folyamán. Nagyjából ezzel egy időben az ellenség már átlépte a határunkat reggel nyolc-kilenc környékén. A magyar hadvezetés a természetes határokra építve fogja tudni először feltartóztatni őket, ez román relációban mondjuk a TIsza kora délután környékén. A Tiszántúl védhetetlen és nincs is ott semmi, amit védeni kellene. E feltartóztatásnak is a gyorsan mozgósítható területvédelem lehet csak alapja, pár óra alatt csak a területvédelmisek éppen elérhető részét lehet berántani és jól begyakorolt tervek szerint a hídfők védelmére beásni, vagy szétszórni a gerillaháborúhoz széttelepülési tervek szerint. De még közüllük is csak azokat, akik nem estek az ellenség fő csapásának irányba, mert ott erre se lesz idő, ott a hadműveletek civilben fogják a helyi területvédelmist is érni és az ellenség el fogja foglalni a raktáraikat. Valamikor délután megkezdődik az első csata, amit az ellenség egy tiszai hídfőért fog vívni és amibe a délutáni órákban már a mi főerőink is be fognak avatkozni, nem feltétlenül a hídfőben, hanem lehet valahol máshol átkelve, hogy oldalba kaphassák őket. A mindent eldöntő tiszántúli tankcsatát az esti-éjszakai órákra teszem.
A problémák itt kezdődnek, a műveleti tartalék nem szerepel egy-két dandáros haderőben. Ha a tiszántúli tankcsatát elveszítjük, akkor a románok mindent megnyertek, ha megnyerjük, akkor még le kell győznünk egy-két hadosztálynyi román tartalékot is.
Természetesen mindezt akkor, ha modern, gépesített haderők csapnak össze és mivel ez a fenyegetés elvárható szintje, ezért erre kell készülni.
A római limes fennállása során az utolsó huszonöt évet leszámítva mindig is vámhatár volt. Funkciója pontosan ugyanaz volt, mint a mi déli kerítésünknek. Csempészek és migránsok ellen épült. Itt-ott voltak légióstáborok is a limes mentén. Ezeknek a fő feladata az előretolt bázis volt az ellenség területén vívott hadjáratokhoz. Amikor megszaporodtak a katonai jellegű betörések a későrómai időkben, hoztak csak létre ún. mozgólégiókat védelmi célból. Ezek a nehézfegyverzetű lovasságból álló nagy mozgékonyságú alakulatok voltak az elsők, amiknek kifejezett védelmi céljuk volt. Az utolsó évtizedekben kezdtek csak erődöket építeni egy hihetetlenül költséges program keretében, ami totális csődöt jelentett és a limes teljes összeomlásához, vele a birodalom pusztulásához vezetett. A birodalom az utolsó pillanatig nem adta fel a mozgékonyságban és agresszív támadótaktikában rejlő hadászati előnyét. Amikor végül megtette, mindent elvesztett, mert az ellenség mozgékony maradt és az erődökbe zárkózó légionáriusok többé nem tudták úgy védeni a határt, mint a határon túl portyázó légiók és a határ mentén portyázó ellenséggel leszámoló mozgólégiók.
A föld minden négyzetmétere értéktelen. Csak az intakt hadsereg értékes.
Nem kell. Miért kellene? Ha megnyerjük a háborút, akkor az ellenség főbb városai és kritikus infrastruktúrája is a miénk lesz, ha elveszítjük, akkor meg azért fogjuk, mert szétapróztuk az erőinket fölösleges védekezésre.
Lesz egy fő támadási irány. Teszem azt Szolnokon keresztül. Egy modern gépesített haderő ott kel át egy folyón, ahol csak akar, feltéve, hogy a túlparton nincs egy ellenséges modern gépesített haderő. Ha van, akkor hídfőcsata lesz. Itt a lényeg az, hogy a főerők támadási irányába a saját erőink töredékével is tartani tudunk egy Tisza vonalat, míg a saját főerőink java egy másik irányba átkelhet a folyón és a szárnyakon támadhatja az ellenséget. Ezt az előnyt adja meg nekünk a szerencsés fekvésű Tisza folyó!
A föld élettér, a víz élővíz, te meg nyilván az ajándék lóra bámuló Szvatoplukról magyarosítottál Székelyvárira!
A háborúban nem területet foglalunk vagy védünk, hanem ellenséges erőkkel ütközünk meg védekező, vagy támadó pozíciókból. A háború katonai egységes között zajlik, egymás elpusztítása céljából.
Legfeljebb akkor, ha felülről is rábólintanak, de ettől ne tarts, nem fognak, mert a NATO-atlantista-ajrópai rendszer a határok megváltoztathatatlanságára épül. Maximum nagy kegyesen megengedik, hogy a jelenlegi határokig visszafoglalhatjuk a földünket, de ez a maximum.
Nehéz lesz egy döntő túlerőben levő ellenséget meglepni és bekeríteni folyón való átkeléssel. A Tiszát - ha szerencsénk van - tudjuk tartani, de ez minden, és a románoknak ez tökéletesen meg is felel.
A föld élettér, a víz élővíz, te meg nyilván az ajándék lóra bámuló Szvatoplukról magyarosítottál Székelyvárira!
A háborúban nem területet foglalunk vagy védünk, hanem ellenséges erőkkel ütközünk meg védekező, vagy támadó pozíciókból. A háború katonai egységes között zajlik, egymás elpusztítása céljából.
A XX. századi háborúkban bizony nemcsak katonai egységek közt folyt háború, hanem az elfoglalt területek etnikai "újratervezése" is kiemelt prioritással bírt.
Mit mondtam? Egy dandár Pápára, egy Kecskemétre. Az ellenség főerői Szolnokon keresztül akarják elérni Kecskemétet első körben. A kecskeméti, vagy annak egyes elemei (dandártüzérség, egy-két gépesített lövészászlóalj megfogja) megfogják az ellenség átkelési szándékát Szolnoknál, a többiek (harkocsizó főképp) csatlakoznak a beérkező pápai dandárhoz és Szegednél átkelve a Tiszán északkeleti irányban megindulnak az ellenséges főerők ellen. Így tudom nagyjából elképzelni a kétdandáros haderő egyetlen ésszerű taktikáját egy támadó román hadosztállyal szemben.
Szertném ha megértenéd, hogy semmi jelentősége nincs annak, hogy a háború menete során mennyi területre ki vonul be. Annak van csak, hogy a végén, az ellenséges haderő tönkrevert roncsai felett ki áll azon a földön. Ha annak érdekében, hogy agresszíven támadni tudjunk fel kell adjuk az ország felét, akkor nem értem mi ezzel a gond. Legszívesebben Budapestre is beengedném őket, hogy minél nagyobb erőkkel foglalják el a magyar fővárost, hogy ott jobbára könnyűgyalogos terülevédelmi erőkkel, városi harcban leszámolhassunk az ellenséges gépesített erőkkel, amelyek abban a környezetben elvesztenék minden fegyverzetükből fakadó előnyüket!
Nem így megy egy támadás. Akkor fejlődnének fel a határ előtt ha már a határon harccal kellene átjutniuk. Terepjárókon, civil járműveken fog érkezni a gyalogság nagyobb része, ponyvba alatt kamionokon a lövésszállítók. Így óránként minimum 70 kilométert tudnak utazni saját területen. Sok sikert a felderítéshez. Debrecent zárják a könnyű lövészeik a többi utazik tovább majd valahol később nekiáll kirakodni, felvonulni ill. a mellőzött településeken a városi tisztogatást elvégezni. Szerintem a HIMARS megjelenésével és a sok helikopterükkel támadó rendbe sem fognak fejlődni mert nincs miért. Nagyobb telephelyeket laktanyákat belövik ami marad majd a helikopterek elvégzik. Tartaniuk mitől nem kell, Mistral elenyésző, MANPADS nincs, nehézgéppuska nincs, a BTR meg kérdéses harcértékű és akkor finoman fogalmaztam.
Igen, ezért írtam, hogy a határhoz viszonylag közel kéne telepíteni század/zászlóalj nevű egységeket, amik gyorsan harci kontaktusba lépnek az ilyen egységekkel.
És igen, kellene nekik valami technika is.
A román Gemina hadosztály 13. gépesített dandárja egy órára van a magyar határtól a Bánátban, a 81. gépesített dandárja két órára Közép-Erdélyben, a 61. pedig három-négy órára Székelyföldön. A Moldovában állomásozó 15. most nem játszik. Három gépesített dandár fog támadni, erőiket először a tiszai hídfő megszerzése céljából fogják egyesíteni a józan ész szerint, addig dandárszinten mozognak. A határ mentén általad szétszórt zászlóalj méretű gyalogsági erőket ezek a dandárok fogják megállás nélkül legázolni anélkül, hogy azok annyit hozzátehettek volna a magyar védelemhez, hogy: dikkmá!
Én értem amit írsz, és a főerőkre vonatkozóan osztom is, de ettől még kisebb alakulatokat igenis szértszórva kell hagyni.
907-ben Pozsonynál úgy sikerült szarrá verni a támadó germánokat, hogy kisebb magyar csapatok már kb. Linz-től - kb. ott volt az akkori határ - folyamatosan zaklatták a Duna két partján vonuló 100 ezer+ os létszámú seregeket. Mire Pozsony alá értek, a magyar 40ezres főerő gyakorlatilag képes volt megsemmisíteni azokat,a lig pár ezren élték túl a németek közül.
600 évvel később, Mohácsnál kb. az volt a taktika, amit te javasolnál. Előbb simán hagyták veszni a déli végvárrendszert, majd ahelyett, hogy magyar könnyűlovas csapatok folyamatosan zaklatták volna az ország belseje fel vonuló törököket semmi ilyen nem történt, akadálytalanul keltek át a Dráván, majd a főerő mohácsnál simán csatát vesztett, holott nem volt eleve veszett a dolog.
Mi magyarok történelmileg az ilyen típusú portyázó/rajtaütő hadművelekben voltunk/vagyunk a legjobbak. Ennek kell megtalálni a modernkori megfelelőjét, és szerintem amit én írtam, az valami ilyesmi lenne.
A nagyobb főutak közelében 1-1 kisebb század/zászlóalj nagyságú egység 40-50km-re a határtól. könnyű járművekkel, ATGM-el, könnyű gránátvetőkkel, esetleg MANPADS-okkal. Ezek feltartóztatnák az ellent a légierő első csapásáig ill. a főerő megérkezésééig.
Felejtsétek már el akárcsak egyetlen négyzetméter megtartását is? Hol éltek ti, a XIX. században? Még a honvédsereg se területszerző és védő háborút vívott. Azóta, hogy Napóleon Piacenzánál váratlanul átkelt a Pón és lodinál megverte Sebottendorf hadseregét senki nem csinál ilyen hülyeséget. Hitlert és a maginot vonalba zárkózó franciákat leszámítva, de őket nagyon megverték, pedig ennek a taktikának az eszement hülyeségét a saját legjobb tábornokaik is megmondták.
A modern mozgóháborúban több mint kétszáz éve senki nem akar egyetlen négyzetméter hazát se megvédeni, mindenki az ellenség hadseregét akarja tönkreverni. Ez az egyetlen értelmes cél.