A magyar haderő lehetséges fejlesztési irányai

Valahol olvastam hogy 1-1.5 km a hatótávolsága. Aknavetőnél nem nagy szám. Most már nincs kedvem ilyenkor belinkelni a cikket. Nem tudom mire jó tényleg, max szolnokon kiszórni a heliből. Pár darab mutatóba vagy oktatási segédletnek. A 82 mm az 82 mm a 60 meg 60. 2S4 Tyulpan meg 240 mm és mindent visz. :) Lehet pontosabb a 60 milis mert újabb típus, jobb gépekkel munkálták meg a gránátja újabb fejlesztés lehet. De adott volt a lehetőség hogy 80-100-120 milist is vegyenek jobbat mint amink volt nem vettek. Vettek 60-ast, holnap meg petárdákat dobálunk majd. Majmoljuk itt az Usát meg a nyugatot közben meg csak körül kéne nézni hol tartunk. Annak a 1000-1500 lövészkatonánknak ami van (a tényleges bokorugró állományra gondolok nem az állománytáblára.) egetverő képességei lesznek ettől a fegyvertől. Közeltámogató fegyvernek mondjuk jól van, bár inkább akkor AGS vagy HK GMG. Lázár meg amibe belenyúl az tudjuk hogy végzi. Most már értem miért mondták pár éve annyira hogy az MH tüzérséget feltámasztották vagy mi. Akkor nem esett le, csak néztem hülyén mert a Gvozgyikát akkoriban vonták ki.
 
antigonosz

Nagyobb a hatótávolsága mint a 82-es aknavetőnek.Melyik részét nem érted ennek az egyszerű mondatnak?
 
Már többször keresgéltem a neten ez ügyben,de egymásnak ellentmondó adatokat találok csak.
Hálás lennék, ha valaki felvilágosítana, hogy végül is most milyen tüzérségi eszközök vannak nálunk hadrendben és ezek milyen mennyiségben.
A 60mm aknavetőt én is megtaláltam és a D-20-ast is(12db?).
Csak van valami más is!
Vagy esetleg valami van beszerzés alatt?
 
alfa74 !

Itt sok mindent megtudsz, amennyiben hitelesek a leírt adatok a Honvédség fegyverzetéről. Tartok tőle, néhány dolog elég fals, de ki tudja....

http://hu.wikipedia.org/wiki/A_Magyar_Honv%C3%A9ds%C3%A9g_fegyverzete
 
82 mm-es max. lőtáv:
2B14 -4020m
2B9 - 4720m

60 mm-es:
M224 - 3500 m
Az EIMOS Expal - nál láttam 4900 m-t
http://www.armyrecognition.com/spain_spanish_army_light_and_heavy_weapons_uk/eimos_expal_integrated_mortar_system_light_wheeled_vehicle_spain_spanish_army_technical_data_sheet_p.html

Expal LL- 4600 m
 
khmm.... ha építek egy durvanagy csúzlit, az természetbarát lesz, ráadásul szupermodern fejlesztés, mert a villás faág, még ha gémeskút méretű is, meg a gunikötél nehezebben deríthető fel mint a fém.

meg jó messze el lehet lőni vele egy kavicsot.

<i>80 körül. Az etióp haderő szárazföldi vezérkar főnökének tartottunk 82-es automata aknavető bemutatót nem titkolt export szándékkal Várpalotán. Délután a tüzér múzeum meglátogatása. I VH 60-as av láttán (gőzölt bükk talp, cső, valami irányzék ív) felcsillan a pasi szeme, ebből kellene pár ezer.</i>

(említett topicból, mai emlékidézés)


Szóval a kettőezervalahányra elértük a nyolcvanas évek Etiópiájának szintjét.
 
Ez az anyag is van lassan tíz éves, de érdemes elolvasni az érdeklődőknek:

hogy mégis mi, micsoda.

http://portal.zmne.hu/download/konyvtar/digitgy/nek/2004_1/14_szabo.pdf
 
ijasz

A mi gránátjainkkal nem lehet olyan távolságokra lövöldözni mint amiket te írtál.
 
http://www.kalasnyikov.hu/dokumentumok/loveszcikk11.pdf

itt még csak nem is számoltak 60 mm-es petárdával.


sőt, már akkor kimondták, az önjárók kivonása előtt:


<i>Tehát, ha a támadó fél egy szokványos, átlagosan megerősített és támogatott zászlóalj, mondjuk egy zászlóalj aknavető üteggel, egy megerősítő és egy
támogató tüzérosztállyal (ebből csak az egyik legyen önjáró), akkor mondjuk 8
km-es lőtávolságon másfélszeres túlerővel szétveri a vontatott tüzérosztályunkat, majd egy tűzhenger fedezetével úgy fog keresztülgázolni a saját lövészzászlóaljainkon mint kés a vajon.
Fedett célok esetében még rosszabb a helyzet: a lehetséges 83-ról 17-re
(-80%), illetve 12-re (-87%) csökken a vagylagosan pusztítható célok száma.
Magyarul: ha az előbb említett zászlóalj betörése után számára kedvező terepszakaszon beásta magát, akkor „A” változatban 9 szakaszából négyet, „B”
változatban hármat leszünk képesek lefogni, feltéve, hogy eddigre nincs veszteségünk és a teljes lövegmennyiséget bevonjuk a feladat végrehajtásába.
Természetesen ez utóbbi végrehajtása szinte lehetetlen.
A háborús tapasztalatok azt mutatják, hogy a nem „rohaméretté” lőtt rohamobjektumok megrohamozása az öngyilkossággal egyenlő.
Megvizsgálhatjuk még a zárótüzek helyzetét is, mint az egyik legf

</i>
 
Ez pedig kevesebb mint húsz oldal. ajánlom az összegzéssel kezdeni a 15. oldalon.

http://portal.zmne.hu/download/konyvtar/digitgy/publikacio/kv568.pdf
 
illetve ha még mindig van kedve valakinek olvasni, Afgán tapasztalatokról, tüzérségileg.

http://193.224.76.4/download/konyvtar/digitgy/nek/2005_4/10_szabo.pdf


Remélem a link még működik elég régen gyüjtöttem be.
 
de nem akarok csak rosszat írni:

(de elhet olvasni a sorok között.....)

http://ekonyvtar.zrinyimedia.hu/container/files/attachments/28300/seregszemle_

ui, bocs a darabolásért, de valami miatt rosszalkodik itt a net, ebből is kettőt újra kellett írnom, mert elszállt a hozzászólás.
 
Dudi,

Ezek max. értékek 45 fok csőállás mellett, amit aknavetőknél ritkán használnak.

Utána tudsz nézni valaki felhasználónál mik a paraméterei???
 
Tudom,hogy 45fokos csőállásra és max töltetre vonatkoznak a hatótávadatok.Minek nézzek utána?