Alapvetően én elsősorban csövespárti vagyok(ezért is nem dolgozok most
na jó, van hol laknom), abból is a sokat kedvelem. Volt egy ÖTT agymenésem aminek szintén adnék önjárókat/vontatottat, hely kérdése. Kevésbé atomfizika mint a rakettyák kezelése. Ha megyénként egy üteggel számolunk, az már tisztes védelmi képesség enne, akárha modernizált korábbi, de NATO szabvány egységekről is lenne szó. A három dd-os haderőhöz lesz ugye ismert 24 db 155-ösünk, ezt a mennyiséget a kerekesekhez minimum igényelném, és kerekes vagy láncos alapon még egy önálló osztályt is el tudnék képzelni, hogy legyen rugalmasan bevethető tartalék tűzerő. Ez így összeadva 72+76 155-ös önjáró(vagy x számú vontatott) lenne. A speciálisoknak légiszállítható 105-ösöket adnék, vagy ha nagy teherbírási képességünk lesz helikkel, akkor vegyesen 105-155, hogy variálható legyen az igények szerint, akár nem is teljes osztályszervezetben kiépítve.
Aknavető szinten 120 mm-ből zlj-ként egy üteg erő minimum kell, de én perverz vagyok, és szívesen adnék századonként egy üteg erőt a gyalogság mellé. Amit szét kell veretni az legyen szétveretve a század útjában, amíg a dd tüzérség messzebb tisztogat mindenki előtt.
Ugye mivel ezek a tűzhenger, de korlátozott harcérintkezésben vannak, a közvetetségük okán, ahogy a nagy hatótávú rakétatüzérség is, itt léphetnek a képbe a nagy tömegben indítható kis űrméretű rakéták. Az előnyük ugyanaz, mint egy tank ágyújának, azonnali tűzkiváltást tesz lehetővé, ha van. Nem kell infóáramlással és döntési láncolattal húzni az időt, hogyan és mivel lőjünk oda, hanem mivel ezért van ott, egyből képes a tűzcsapásra. Hirtelen helyzetben élet múlhat rajta, hiába jön aztán a csapás, az egy ilyen esetben már csak megtorlás lesz. Persze a rajtámogató, szakasztámogató aknavetők nem véletlen vannak, de ezeknél is gyorsabb és a röppálya miatt adott esetben jobb választást biztosítóak az ilyen kisméretű, de éppen ezért tömegesen szórható rakéták. Nincs nagy logisztikai terhelésük és könnyen mozgathatóak.
Amivel szembemennék ezzel a gondolatmeneteddel, hogyha a fiktív háborúnkban Ionescu Pál példás magyar állampolgár felfedezi magában a nagyrománt(amiért egyáltalán ide küldték lakni) és telefonál egyet, amikor látja a konvojt, akkor az az 54 db indító máris megkapta a céladatokat. Elég ha megeszi az ellátmányt, meg szétveri a hidakat az egységeink mögött és az árából vett 300 kerekes máris arra van utalva, hogy védekezzen és kitartson amíg remélhetőleg megoldódik az utánpótlás kérdése.
]
