Úgy gondolom bármely sereg alapkiképzése kevés arra hogy igazán használható tudást szedjen magára az ember.
Azt a csapatnál szerzi meg, és nem pár hét alatt.
Az alapok arra jók, hogy betudják integrálni egy már remélhetőleg jól működő rendszerebe.
Az évi kb 20 nap szétszórva, sokaknak a nulláról indulva édeskevés. (teljesen más az a tartalékos rendszer, ahol nagyrészt voltak sorkatonák az emberek)
Ráadásul aki volt katona az tudja, egy kiképzéssel eltöltött nap, jelentős része nem azzal telik.
Tatán volt városi harc képzés, 1! hetes(miért nem volt rá több idő? ) képzés 4 terepen töltött napból(péntek 6 órás)állt.
Egyik nap lemértem 54 percet töltöttem valós feladat végrehalytással, a többiben várakoztunk, hogy a 8 foglalkozási hely egyikéhez odaférjünk.
Ráadásul fel volt osztva az egyes harcos képzéstől, a lövészpáron át a 2 tűzcsoport elfoglalt egy kisebb épületet.
Na voltak akik az épület elfoglalásával kezdték.
Azt sem tudták, hogyan menjenek be egy szobába.
És ezt az egyik topp tábornok Sándor érában.
Van ellenpéldámi is.
Szolnokiak álltál tartott újdörögdi képzésen, reggeltől estig csináltuk.
Kajaszünet, és rövidebb megbeszéléseket kivéve.
Kiváló képzés volt.
De Tatán inkább az első volt jellemző.
Meg a Honvédség egészére is.
Gondolom a tartalékosokat meg még annyira nem akarják, tudják megszakítani.
Szóval sok reményt nem látok jólképzett tartalékos harckocsizók, vagy tüzérre.
Egy kérdésem viszont lenne.
A most Amerikába vagy Koszovóban menő tartalékosok, ezt hogy rendezik a munkahelyükkel?