1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

A magyar hadiipar napjainkban

Diskurzus a(z) 'Magyar vonatkozású hírek, elemzések' témában - altx által indítva @ 2014. március 25..

  1. borisz

    borisz Well-Known Member

    Ja, azért linkeltem a cikket.
     
  2. silurusglanis

    silurusglanis Well-Known Member

    A kövesdire értettem.
     
  3. borisz

    borisz Well-Known Member

    Jaaa, akkor meg kapja be.
     
  4. blogen

    blogen Well-Known Member

    [​IMG]
     
    dudi likes this.
  5. megazez

    megazez Well-Known Member

    Ez igazi vagy ps?
     
  6. fapp_supervisor

    fapp_supervisor Well-Known Member

  7. fapp_supervisor

    fapp_supervisor Well-Known Member

    Ez az oldal alapvetően feketelőporos elöltöltős fegyverekkel foglalkozik de érint számunkra érdekes témákat is. Azt páran leírtuk hogy a fegyvergyártás lelke a csőgyártás, a mai napig a legfontosabb szakember az aki a cső egyengetését végzi. Ennek az újratanulása egy hosszabb folyamat, remélem eljutunk mi is a megfelelő szintre a jövőben. Íme az alapok, fogalmak és történelem. Javaslom mentsétek le ha esetleg valami történne az oldallal.
    http://kapszli.hu/az-eloltolto-fegyveres-loveszet-alapja-10-a-fegyver-reszei-a-cso-es-a-huzagolas/

    Huzagolt cső gyártása régen és ma

    A Pedersoli elöltöltő hadipuskák csövének elkészítése ma jelentősen különbözik attól, mint ahogy a 19. század derekán Angliában a legendás Enfield hadipuskákat készítették. A modern eljárás során a gyár tömör anyagből indul ki, melybe először a tervezett űrméretnél valamivel kisebb lyukat fúrnak, majd CNC vezérlésű esztergán kialakítják a cső külső profilját nagyjából. Ez az Enfield csövek esetében különösen fontos mozzanat, mivel a csövek profilja a jó egyensúly érdekében igen érdekes: a csőfartól a torkolat felé csökken a külső átmérő, de nem folyamatosan, ugyanis a cső közepénél az átmérő csökkenése erősebb, így a így a cső külső vonalai a csőtengely mentét íveltek. Ezt az eljárás az angol nyelv „swamped barrel”-nek nevezi.
    A következő munkafázisban feldörzsárazzák a csövet a a közel megfelelő oromzat-oromzat közötti űrméretbe. A dörzsárazásra azért van szükség, mert minden fúrásnál marad megmunkálási nyom a csőben, melyet el kell tüntetni. A dörzsárazás után polírozzák a csőbelsőt, befejezik a cső külső profiljának kialakítását, majd némi egyengetés következik.
    Az egyengetés igen egyszerű szerkezeten történik, és az ezt végző munkatárs általában a csőgyártó részlegek egyik legtapasztaltabb szakembere. A fúrás és megmunkálás közben a fémben feszültségek keletkezhetnek, amelyek meghajlítják a fémet. Ennek kiküszöbölése, javítása miatt van szükség az egyengetés munkafázisára. A gép egy satu elvén működő szerkezet, mely képes arra, hogy meghatározott pontokon hajlítsa a munkadarabot. A munkafázis közben a szakember folyamatosan egy fényforrást néz a furaton keresztül, és aszerint hajlítja meg a csövet, hogy milyen tükröződés jelenik meg a csőben.
    Az egyengetés után következik a huzagolás. Ez a munkafolyamat régi Pratt & Whitney gépeken történik, melyeket már CNC vezérlésre alakítottak át. A huzagprofilt az Enfieldek esetében úgy nevezett „broach rifling”eljárással, azaz a magyar szakterminológia szerint „lineáris üregeléssel” alakítják ki. Ebben a munkafázisban az üregelő szerszámot tengely menti előretolással vezetik végig a munkadarabban. A szerszám a huzagolásnak megfelelő fogazással rendelkezik. A szerszám részei: tájoló rész, mely megvezeti az üregelőt a furatban, a nagyoló és a simító. A nagyoló szakaszban a fogak magassága folyamatosan növekszik – lépésekben szedi ki így az anyagot -, míg a a simító szakaszban már nincs magasság változás.
    A huzagoló gép előretolás közben forgó mozgásra kényszeríti a szerszámot, ennek következtében alakul ki a spirális huzagolás. A huzagolás emelkedési szöge állítható, de fontos, hogy az üregelőszerszám munkát végző felületei is hasonló szögben legyenek kialakítva, csak ebben az esetben lesz pontos a huzagprofil. Az üregelés során folyamatosan folyadékot fecskendeznek az anyagra, mely hűti, keni a felületeket, valamint kiöblíti a csőből a forgácsot. 1
    Amikor az eljárás véget ért, következik a polírozás. Ez két lépcsőben történik: a barázdák alját egy mángorló szerszámmal simítják el. Ez hasonlatos az üregelő szerszámhoz, de nem szed ki anyagot. A mángorló szerszám csak a barázdákban halad előre és a profilnak és emelkedésnek megfelelő méretben készül. Feladata, hogy összenyomja a fémet a barázdákban, és így szüntesse meg az esetleges egyenetlenségeket, szinte tükör sima felületet hagyva maga után. A barázdák sima felülete azért fontos, mert itt gyűlik legjobban az égéstermék, és a lövedék anyagából származó lerakódás. Ha a felület sima ennek mértéke minimális, s ha ki is alakul lerakódás, az könnyen kitakarítható lesz.
    A polírozás második fázisa csőfar felől történik. Ez az úgynevezett „lead lapping” vagyis ólmos polírozás, mely az oromzatokat hivatott tükrösre polírozni. Az ólomból készült űrméretes szerszámra finom – általában szilikon-karbid, vagy más finom – zsíralapú polírozó anyagot visznek fel és ezt járatják át a csövön a szükséges mennyiségben. A polírozási eljárás velejárója, hogy a cső a csőfarnál és a torkolatnál felbővül, ezért ezeket a részeket levágják. A cső akkor pontos, ha a cső oromzatok közt mért átmérője a torkolatnál 1-2 ezred hüvelykkel kisebb, mint a csőfarnál. Pedersoli fegyverek esetében érezhetjük töltésnél, hogy a lövedék szorosan indul a csőben, majd ahogy nyomjuk lefelé egyre könnyebb a töltővessző kezelése. Ezt két hatás okozza: egyrészt az ólom deformálódik kissé betöltésnél, másrészt pedig a Pedersoli csövek mindegyike szűkebb a torkolatnál, mint a csőfarnál. Ezt a hatást is ólmos polírozással alakítják ki kézi munkával. Ennek köszönhető, hogy még azonos típusokon belül is kissé eltérhet a csövek tényleges űrmérete.
    A polírozás után alakítják ki a csőkorona kitörését. Ennek precizitása szintén fontos a teljes pontossághoz és alapvetően három feladata van: biztosítja, hogy a lőporgázok szimmetrikusan fújjanak ki, amikor a lövedék kilép a csőből, biztosítja, hogy a huzagolás a lövedék minden oldalát azonos ideig fogja, valamint a bemélyítésnek köszönhetően mechanikus sérülések ellen védi a torkolatot.
    A cső legjobban igénybe vett része mindig a torkolat. Ennek több oka is van. Egyrészt az anyag itt ér véget, vagyis itt kumulálódik a lövés során felépülő feszültség, másrészt ez a fegyvercső időjárásnak, sérüléseknek legjobban kitett része, itt indul el először mindig a károsodás. Elöltöltő fegyvereknél külön veszélyforrás, hogy töltésnél a torkolat felől nyomjuk le az összetevőket: a rosszul megválasztott – csőnél keményebb anyagú – töltővessző könnyen kikoptathatja ezt a részt, ezért mindig használjunk műanyag csőkoronavédőt. Nem véletlen, hogy a hátultöltő fegyverek takarítását is csak a csőfar felől javasolják.
    Az itt ismertetett eljárással állíthatóak elő a legpontosabb csövek. Gyártás szempontjából ez a leglassabb, legtöbb szakértelmet igénylő és legköltségesebb módszer, mégis így készítik a modern hadi mesterlövész csöveket is. Kevésbé igényes replikagyártók általában 4-6 méter hosszú húzott csőanyagokból indulnak ki, melyeket mángorolt huzagolással huzagolnak (nincs anyagveszteség, hanem csak belenyomják a huzag formáját a csőbe). Ez az eljárás teszi alapvetően olcsóbbá – és egyben kevésbé pontossá – fegyvereiket.
    Az alábbi videón tekinthetio meg a teljes folyamatot:

    A cső gyártási eljárása nem tömör anyagból indult, hanem egy egyszerű jó minőségű előre hajlított vaslemezből, mely 1 láb 4 hüvelyk hosszú, 4 hüvelyk széles kb. 5 kg tömegű volt. A fémlapot vörösre melegítették, majd hajlító görgőkön tovább formázták: öt lépcsőben kerek csővé alakította a gép. Az első fázis után a cső visszakerült a kemencébe, hogy olyan hőmérsékletre melegítsék, ahol a fémek már egymáshoz tapaszthatóak kovácshegesztéssel.
    A következő fázisban a vörösen izzó munkadarabot 11 lépcsőben mozgatták át az úgynevezett hegesztő görgő soron. Ennek bevágásai úgy voltak kialakítva, hogy a cső külső profilját megközelítőleg pontosan megformázzák. A munkafázisok közben a a lap egymásba érő élei összeforrtak. A csőben lévő üreget egy nagyjából űrméretes vasrúddal védték, ezt helyezték a lyukba a görgőzés előtt.
    A következő munkafázis a kívánt méretre dörzsárazás volt. Az egy láb hosszú négyélű szerszámot 250-300 fordulat / perces sebességgel mozgatták előre a csőben, miközben vízzel hűtötték a csövet.
    A következő munkafolyamat a polírozás volt, mellyel egy ezred hüvelyk pontossággal állították be a cső belső átmérőjét. A polírozó eszköz egy faszerszám volt, melyre a szükséges vastagságban papírt tekertek. Erre vitték fel a polírozó anyagot. A polírozás után egyengetés következett.
    A polírozás után alakították ki a cső külső profilját önműködő másoló esztergán. Az esztergálás nyomait a csiszoló tüntette el. Ezután ismét egyengetés következett, melyet éppúgy végeztek, mint a Pedersoli gyárban ma.
    A huzagolás is hasonló eljárással készült, azzal a különbséggel, hogy míg a Pedersoli cső huzagmélysége azonos, addig az eredeti Enfieldek huzagolása progresszív mélységű volt, vagyis a csőfarnál mélyebbek voltak a huzagok, míg a torkolatnál sekélyebbek úgy, hogy az oromzatok közt mért átmérő végig ugyanakkora volt. A huzagok kialakítása után a csövet a már ismertetett ólmos módszerrel polírozták.
    Felhasznált irodalom:
    Jervis-White Jervis: The rifle Musket (London, 1854) 2-10. o.
     
    wolfram likes this.
  8. fapp_supervisor

    fapp_supervisor Well-Known Member

    Folytatás
    A hidegen kovácsolt huzagolás gyártása
    [​IMG]
    Huzagolás többféleképpen készülhet, melyekről már beszámoltunk alapismereti cikksorozatunk egy korábbi részében is. Néhány éve olyan szerencsém is volt, hogy végigvideózhattam az üregelő tüskés eljárással készült huzagolás elkészítését a Pedersoli gyárban. Nos, kedves olvasóink, íme a következő huzagolás típus, a hidegen kovácsolt huzagolás elkészítésének precíz folyamata filmbe szőve.
    Emlékeznek még az öreg FÉG-esek történeteire a hidegen kovácsológépekről? Nos igen, ilyenjeink voltak nekünk is itthon, Magyarországon, melyek valószínűleg egy fészerbe dobva rohadtak szét az elmúlt évek során… Márpedig a fegyvergyártás valóban legfontosabb része a csőgyártás.
    A Sabatti gyár közel 100 éves történelemmel bír, és az egyik első gyár volt, mely felszerszámozott a hidegen kovácsolással történő eljárásra. Ez a módszer Németországból származik. A nagy tűzgyorsaságú könnyű géppuskák csövének elkészítéséhez dolgozták ki az eljárást. E fegyverek csöve igen gyorsan kopott ki a magas lövészszámtól, nagy igénybevételtől, ezért egyrészt nagy mennyiségű cserecsőre, másrészt ellenálló anyagra volt szükség. Az első hidegen kovácsoló gépek Erfurtban álltak munkába, majd ezeket a gépeket szállították az ausztriai Steyrbe, ahol később hadizsákmányként kerültek az Amerikai hadsereg birtokába.

    Az alapelv meglehetősen egyszerű: az előre fúrt, előkészített csövet rákalapálják egy kemény fém tüskére, melynek alakja megfelel a majdani huzagolás negatív formájának. Az eljárás előnye, hogy már a kezdő alapanyag is kemény acél lehet, mely szilárdsága tovább növekszik a kovácsolás során. A módszer igen termelékeny, és az elkészült csövek paraméterei igen pontosak. A korszerű CNC vezérelt, robotokkal segített gépek 0,01 mm pontossággal dogoznak. A módszer hátránya a nagy befektetés igény: ezek az eszközök jóval drágábbak, mint a hagyományosabbnak mondható üregelő tüskés vagy mángorolt huzagolás készítésére alkalmas gépek.

    A cső előkészítése
    A cső alapanyag – keményített fegyveracél – hosszú rudak formájában érkezik a gyárba. A munkafolyamat első állomása a daraboló gép, itt azonban még nem a jövőbeli csőhossznak megfelelőre vágják a csövet, hanem jóval rövidebbre. Ennek oka, hogy a cső a kovácsolás közben jelentősen megnyúlik majd, vagyis a pontos méretre vágás csak a munkafolyamatok végén lehetséges. Ebben a fázisban tehát a cső rövidebb, és nagyobb átmérőjű, mint amilyen majdan a kovácsolás után lesz.
    A méretre vágás után következhet a fúrás. A furat mérete pár századdal nagyobb, mint a cső majdani barázdák között mért átmérője, hogy a huzagolás formáját hordozó betétet könnyen fogadhassa majd be. A furatot ezután dörzsárral pontosítják, majd mind a cső külső, mind a belső felületét tükrösre polírozzák. Nagyon fontos, hogy a felületek a kovácsolás előtt a lehető legsimábbak legyenek, mivel bármilyen egyenetlenség az eljárás után megmarad.
    A kovácsolás előtti utolsó fázisban CNC vezérelt esztergák alakítják ki azt a formát, melyek a kovácsológép pontosan be tud fogni.

    A tüske
    [​IMG]
    A kovácsolás fontos szerszáma a keményfém betét, vagy tüske, mely a huzagolás negatív formájával bír. Értelemszerűen minden huzagolás típushoz önálló szerszámra van szükség. A huzagszám, huzagmélység, emelkedési sebesség nem állítható ez esetben, egy szerszám, egy típus gyártására lesz csak alkalmas. A tüske precizitása a cső precizitásának egyik legfontosabb összetevője.

    A kovácsológép
    A Sabatti gyárban alapvetően kétféle kovácsológép működik. Működnek még a régi, több tíz éves gépek is, de megtalálhatóak a gyárban a CNC vezérelt, robotok által működtetett teljesen automata rendszerek is. Manuele Sabatti úr, a gyár igazgatja az érthetőség kedvéért először a régi típusú gépen mutatta be a folyamatot, mivel az többet árul el a titkokról.
    [​IMG]
    A régi gépek működési elv azokon, de lehetőségeik korlátozottabbak. A gép lelke négy cserélhető kalapács, melyek percenként 1000-1500 ütést mérnek a gépben forogva haladó csőre épp ott, ahol éppen a betét is mozog a furatban. Az ütések körkörösen érik a csövet, így a kovácsolás közben kialakuló feszültség egyenletesen oszlik el, valamint a csőfurat tengelye felé mutat. A kalapácsok cserélhetőek attól függően, hogy milyen átmérőjű legyen a kész munkadarab. A régi típusú gép csak párhuzamos falú cső készítésére alkalmas, de a modern CNC vezérelt utóba szinte bármilyen külső profil kialakítására is alkalmas. Egy-egy cső elkészítése nem kerül több időbe, mint 3-4 perc, ami igen gyorsnak mondható.
    [​IMG]
    A modern munkaállomás jóval több lehetőséggel bír: változtatható a cső külső profilja – így készül a szemnek igencsak kedves megcsavart hatást mutató cső is -, elkészíthető egyben a töltényűr is, de a sportfegyvereknél igen kedvelt szűkített torkolat is létrehozható. A robotizált gép először is letisztítja a tüskét, hogy nehogy valami szennyeződés nem kívánatos formát nyomjon a leendő huzagolásba. A követező lépésben behelyezi a munkadarabot a furat kenésére szolgáló szerszámba, és olajat fúj a felületre. Ez után indulhat a már leírt kovácsolási folyamat.

    A kovácsolás után
    A meghuzagolt cső ebben az állapotban vékonyabb és hosszabb, mint a kiindulási munkadarab, de még mindig nem beépíthető. A végső forma kialakítása CNC vezérelt esztergákon történik, miközben több esetben is egyengetik a csövet, hogy az esztergálás során kialakuló feszültségek esetleges elhúzó hatását semlegesítsék. Minden munkafolyamat után minőségi ellenőrzés következik.
    Előtte [​IMG]
    Utána [​IMG]
    Persze minden gyártónak megvannak a saját titkai, saját elméletei. Egyes gyártók a kovácsolás után hőkezelés segítségével oldják a csőben kialakult feszültségeket, más gyártók szerint a kalapácsok által arányosan csőbe ütött, csőtengely irányába mutató feszültség növeli a cső élettartamát, ezért nem hőkezelik a csövet a folyamat végén. Vannak olyan gyártók, akik a cső profilt – természetesen a szükségesnél nagyobb átmérővel – a kovácsolás előtt esztergálják ki, vannak, akik az esztergálást csak a kovácsolás után csinálják.

    Bármilyen egyéni elemet is épít bele a gyártó a rendszerbe, az egészen biztos, hogy az edzett acél alapanyag az eljárás során még erősebb, szívósabb lesz. A kovácsolás során tükörsima felületek jönnek létre – persze csak akkor, ha a tüske megfelelő minőségben készült el -, ami csökkenti a cső olmozódását. Az eljárás további előnye, hogy mind az oromzatok, mind a barázdák felülete sima lesz, nincs szükség további polírozásra, simításra.

    Németh Balázs
    http://kapszli.hu/huzagolt-cso-gyartasa-regen-es-ma/
    http://kapszli.hu/a-hidegen-kovacsolt-huzagolas-gyartasa/
     
  9. Terminator

    Terminator Well-Known Member

    Már tavasszal is kinn voltak a Rendőrnapon a Városligetben.
     
    megazez likes this.

Ezen oldal megosztása