Hozzáteszem, nem hogy 5Mt-s kaliberű, de még 1 Mt-s hatóerejű nukleáris robbanófej sincs hadrendben egyetlen tengeri harcászatra alkalmas fegyverrendszerben.
Sőt, mostanra már a ICBM eszközöknél is csak 1Mt alatt, vagy környékén vannak az eszközök.
Az amerikaiak 9Mt-ásra is felkalibrálható B53-as légibombájából az utolsót 2011-ben szerelték le, míg a rakétafedélzeti W53-as verziót a Titan II-vel együtt 1987-ben, közel 30 éve.
Jelenleg a legnagyobb hatóerejű aktív státuszú eszköz a B83-as légibomba, 1.2 Mt hatóerővel, de ennek hordozóeszköze bajosan juthat érdemi közelségbe egy flottacsoporthoz. Talán a B-2-es.
Az oroszoknál ennél egy nagyságrenddel nagyobb kaliberű robbanófejek voltak, de ezek közül már mindet kivonták, sorrendben 1983-ban, 1986-ban és az utolsó nagyobb típust 2009-ben.
Azonban kár is szaporítani a szót, az ICBM-ekkel, legyenek azok akár szárazföldi, akár tengeralattjáró fedélzeti bázisúak, mozgó flottacsoportokat célba venni rendszer szinten lehetetlen.
A rendszerek ugyanis mind a két oldalon a kölcsönös elrettentés jegyében a lehető leggyorsabb reakcióidő miatt fix célpontokra vannak belőve és a nagy információs hálózaton képtelenség egy folyamatosan változó tengeri helyzetet ezekkel a biztonsági okokból eléggé kötött rendszerekkel lereagálni.
Arra ott vannak mind a két oldalon a különféle sebességű és harcértékű robotrepülőgépek, melyek fizikai mérete már eleve kizárja egy 5Mt-s hatóerejű termonukleáris eszköz hordozását, annak mérete és tömege okán.
Itt még a végfázisban is irányítható kínai Dongfeng 21 lehet érdekes játékos, de a Dongfeng (DF) rakétacsalád egyetlen tagja volt 1000kt hatóerejű, a többi inkább az alsó százas szektorban mozog.
Sőt, mostanra már a ICBM eszközöknél is csak 1Mt alatt, vagy környékén vannak az eszközök.
Az amerikaiak 9Mt-ásra is felkalibrálható B53-as légibombájából az utolsót 2011-ben szerelték le, míg a rakétafedélzeti W53-as verziót a Titan II-vel együtt 1987-ben, közel 30 éve.
Jelenleg a legnagyobb hatóerejű aktív státuszú eszköz a B83-as légibomba, 1.2 Mt hatóerővel, de ennek hordozóeszköze bajosan juthat érdemi közelségbe egy flottacsoporthoz. Talán a B-2-es.
Az oroszoknál ennél egy nagyságrenddel nagyobb kaliberű robbanófejek voltak, de ezek közül már mindet kivonták, sorrendben 1983-ban, 1986-ban és az utolsó nagyobb típust 2009-ben.
Azonban kár is szaporítani a szót, az ICBM-ekkel, legyenek azok akár szárazföldi, akár tengeralattjáró fedélzeti bázisúak, mozgó flottacsoportokat célba venni rendszer szinten lehetetlen.
A rendszerek ugyanis mind a két oldalon a kölcsönös elrettentés jegyében a lehető leggyorsabb reakcióidő miatt fix célpontokra vannak belőve és a nagy információs hálózaton képtelenség egy folyamatosan változó tengeri helyzetet ezekkel a biztonsági okokból eléggé kötött rendszerekkel lereagálni.
Arra ott vannak mind a két oldalon a különféle sebességű és harcértékű robotrepülőgépek, melyek fizikai mérete már eleve kizárja egy 5Mt-s hatóerejű termonukleáris eszköz hordozását, annak mérete és tömege okán.
Itt még a végfázisban is irányítható kínai Dongfeng 21 lehet érdekes játékos, de a Dongfeng (DF) rakétacsalád egyetlen tagja volt 1000kt hatóerejű, a többi inkább az alsó százas szektorban mozog.