FÖLDRAJZOKTATÁS AZ ÚJ NAT-BAN
Globalizálódó világunkban a földrajzi ismeretek felértékelődésének lehetünk tanúi. A digitális korban az ember nehezen képes eligazodni a rázúduló hírözönben, nem mindig képes értelmezni, térben elhelyezni az információkat földrajzi ismeretek nélkül. Egy időjárásjelentés értelmezése, a természeti katasztrófák esélyének mérlegelése, a tömeges migráció természeti, társadalmi okainak és következményeinek megértése vagy akár egy nyaralás megtervezése is elképzelhetetlen földrajzórai tartalmak, földrajzi ismeretek nélkül.
A praktikus földrajzismeretek tehát jelen vannak mindennapi, de emellett érzelmi életünkben is. A haza földrajzának, a hazai tájak természeti, kulturális értékeinek ismerete elengedhetetlen feltétele annak, hogy a jövő nemzedékek jól sáfárkodjanak Magyarország természeti erőforrásaival, felkészüljenek a klímaváltozás okozta kihívásokra, ismerjék és szeressék hazájukat, fontos legyen nekik az „itt élned, halnod kell” gondolata. A földrajz kulcs a világ megismeréséhez, megértéséhez.
A földrajz emellett olyan, a nemzetstratégia szempontjából kiemelten fontos pénzügyi, gazdasági, turisztikai, bányászati, környezetvédelmi, földtudományi szakmák megalapozását is végzi, amelyek nélkül Magyarország komoly versenyhátrányba kerül, amelyek nélkül jelentősen csökken a magyar gazdaság versenyképessége. Gondoljunk csak bele: a jövő politikusai, közgazdászai, környezetvédelmi, turisztikai szakemberei hogyan hozhatnának felelősségteljes döntéseket a természeti erőforrásainkat, társadalmi, gazdasági adottságainkat, külgazdasági érdekeinket és kapcsolatainkat bemutató földrajzi ismeretek nélkül?
Jó olvasni a Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetében, egyben e tantárgy jelentőségét is kiemeli, hogy a földrajzot 219-szer említi a dokumentum. Öröm az is, hogy a NAT készítői megértették a földrajz hídszerepét a természet- és társadalomtudományok között, így az a természettudományok mellett önálló tantárgyként jelenik meg a tervezetben.
Az új NAT azonban ahelyett, hogy javítaná a földrajz tantárgy már jelenleg is végsőkig szorongatott helyzetét, tovább csökkenti az óraszámát, holott európai összevetésben a magyar földrajzoktatás a sereghajtók között van. Míg Magyarországon jelenleg heti hét az összes óraszám, addig Ausztriában tizennégy, Szerbiában kilenc, Romániában kilenc-tizenkettő, Szlovákiában heti tíz órában tanulnak földrajzot a tanulók alap- és középszinten összesen.
Úgy látszik, szomszédaink felismerték a földrajz nemzetstratégiai jelentőségét. Míg nálunk az új NAT-ban az óraszám csökkentésével és a földrajzi ismeretek más tantárgyakba (fizika, biológia, kémia, történelem, társadalmi ismeretek) történő áthelyezésével folytatódik a földrajz elsorvasztása, addig a többi közép-európai ország némelyikében a hazánkéhoz képest dupla óraszámban tanulhatja ezt a tantárgyat a jövő nemzedéke!
Nehéz kimondanunk, de az előrehozott földrajz érettségi lehetőségének 2012-ben történt megszüntetése, a földrajz szakgimnáziumokból történt 2016-os szinte teljes kiszorulása és a 2018-as NAT-tervezet alapján nem kérdés: a földrajzi gondolkodás és tudás, a földrajz által képviselt értékek (hazaszeretetre nevelés, környezeti nevelés) nem kell a mai magyar köznevelésnek.
A Magyar Földrajzi Társaság szerint ezért az alapvetően jó módszertani alapelvek ellenére elfogadhatatlan az új NAT 2018 őszén megjelent tervezete, amely ahelyett, hogy javított volna a földrajz tantárgy már évtizedek óta zajló visszaszorításán, még fokozta is azt. A tantárgy már eredetileg is tragikusan alacsony, hétórányi összes (általános iskola és gimnázium) óraszámát hat órára csökkentette a köznevelésben.
Nyilvánvaló, hogy a tantárgyak súlyát, jelentőségét lehetetlen feladat patikamérlegen kimérni, azonban a már eleve meglévő, ordítóan nagy aránytalanságok megszüntetése, de legalábbis csökkentése elvárható lett volna a NAT készítőitől. Üdvözlendő a tanulók összes óraterhelésének csökkentésére irányuló törekvés, sajnos azonban ez a NAT tervezetében a már meglévő anomáliák konzerválása, sőt fokozása mellett történt. Míg például a múltunkkal foglalkozó történelem 18 órát kapott a tervezetben (ugyanez a szám Ausztriában 14), addig a jelen és a jövő társadalmi, gazdasági, környezeti problémáival foglalkozó földrajzra az új NAT-ban mindössze hat óra jutott.
A Magyar Földrajzi Társaság a társadalmi egyeztetés során eljuttatta véleményét a döntéshozókhoz. A szakmailag megalapozott, indoklásokkal ellátott dokumentumban többféle alternatív lehetőséget is bemutattunk, amellyel a földrajz óraszáma kilencre lett volna emelhető változatlan összes tanulói óraszámterhelés mellett. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a velünk történt egyeztetést követően olyan feljegyzést készített, amelyben több, a földrajz tantárgy köznevelési helyzetének javítását célzó javaslattal egyetértett, és továbbította azokat a NAT-ot készítő Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoportnak.
A minisztérium által is támogathatónak tartott javaslatok között szerepelt a földrajz óraszámának heti egy órával történő emelése a 9. osztályban a fizika tantárgy heti három órájának kettőre csökkentése mellett (a felesleges tematikai párhuzamosságok kiiktatásának igényével), valamint a földrajz tantárgy 11. vagy 12. osztályban heti egy órával történő megjelenése, a globális környezeti problémák megértéséhez elengedhetetlen szintetizáló gondolkodás életkori sajátosságai miatt.
Ezeket a javaslatokat a minisztérium a Magyar Földrajzi Társaság véleményének figyelembevétele mellett az agrárminisztérium, valamint a Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete NAT-ról kialakított véleményét is elfogadva fogalmazta meg, majd továbbította az alaptantervet készítő Eszterházy Károly Egyetem Oktatás 2030 kutatócsoportjának.
Sajnos végül a Magyar Földrajzi Társaságnak és más szervezeteknek a minisztérium által is támogathatónak ítélt javaslatai közül egyet sem fogadott el az Oktatás 2030 kutatócsoport. Az új NAT földrajzra vonatkozó, sok magánszemély és civil szervezet által is kritizált óraszámai ezért változatlanul maradtak a 2018 szeptemberében társadalmi vitára bocsátott első tervezethez képest.
A magyar földrajzoktatásnak sovány vigasz, hogy majd a helyi tantervekben az iskolák esetlegesen dönthetnek úgy, hogy a szabadon választható órakeret terhére választható (több mint tucatnyi) tantárgy egyike lehet a földrajz, hiszen a szabadon választható órakeretre más „divatosabb”, azaz a szülők és pedagógusok által piacképesebbnek gondolt tantárgy (informatika, idegen nyelv) sokkal nagyobb eséllyel pályázik! Sok iskolában pedig a már a meglévő tagozatok tantárgyai kapják majd ezeket az órákat, nem a földrajz.
Ha a földrajz kötelező óraszáma a most kezdődő közigazgatási véleményezés során is így marad, akkor a magyar földrajzoktatás sorsa hosszú távon végleg megpecsételődik. Nemcsak a földrajz régóta esedékes módszertani megújulása lehetetlenül el ezáltal teljesen, de esély se lesz arra, hogy ez a tantárgy betöltse a NAT által rátestált feladatát, küldetését. Gyermekeink, unokáink földrajzi ismeretei kerülhetnek így veszélybe. Készségük arra, hogy értsék a körülöttük zajló térbeli folyamatokat, felelősségteljesen tervezhessék országunk jövőjét – és hogy ne csak térkép legyen számukra e táj.
A szerző egyetemi docens, a Magyar Földrajzi Társaság alelnöke
https://magyaridok.hu/velemeny/foldrajzoktatas-az-uj-nat-ban-3685388/
