A problémának van egy sokadik vetülete is, ez pedig a német adórendszer, sok kiskapuval és ez a nagyon nagy zsuga...
- házastársként már 3-as adókategóriába kerülsz (illetve a kereső a 3-asba, a másik fél az 5-ösbe, ha egy kereső van), vagyis ez nettó 500€ /hó ajándék
- házastársként összevonják az adóalapot, így nem 11500€/év értékhatárig vagy adómentes, hanem 2x11500€/év jövedelemig vagy adómentes
- házastársként kettő lakcímre jelentkeztek be "papíron", havi 700-1100€ támogatást kapsz.
Ehhez hozzájönnek a név nélküli EU-s számlák, a segélyek, a lakhatási támogatás, etc. Iskolába jársz, nyelvet tanulsz, az megint pénz. Németként vagy európaiként nem nagyon mehetsz oda szociális boltokhoz, ők simán. Fele, harmada az ára az alapélelmiszereknek. Internet, telefon ingyen, mert alapjog és nehogy már emiatt ne tudjon munkát találni. Ha van gyerek, akkor a lakás automatikus, minden mást felülír. Ha nincs gyerek, de út közben kiokosítják őket, akkor sokan lesznek "házasok".
Nem véletlenül van az, hogy nagyon sokan úgy írják le vagy ejtik ki az ország nevét, hogy Germoney.
Ez az egész valami egészen beteges társadalom-kísérlet. Annyira kilóg a lóláb, hogy az rettenetes. Csoport szinten, vagy ismerősi körben már lehet erről beszélni. Azt már általánosan hallom, hogy a média rettentessen ferdít. (hozzáteszem, a Rundfunkbeiterag-ot a ARD és ZDF működésére költik, erre olyan 240€/év/háztartás a költség, de valahogy az államnak kellett tavaly a nyugdíjalapjukat meglöknie majd 800 millió ójróval..) A politikai paletta agyrém. A német politika annyira agyrém. Be van tojva az összes politikus, hogy "úristen, mi fognak rólam írni a Spiegel-ben", vagy "jaj, vajon mit szólnak ehhez majd Brüsszelben!?". Spiegel, ARD, ZDF, FAZ meg az összes *.allgemeine nevű újság full balos, ezeknek az új elnevezése a post68er.
Teljesen mindegy, hogy melyik festékből keverik a paletta színeit, egy gyártó. Az AfD és abból a kottából olvas, egy kicsit direktebben, egy kicsit szókimondóbban, de ennyi. CSU/Linke/FDP/SPD/CDU/Grüne egy branch, velejéig fantáziátlan, üres szar. Gyorsan kitalálnak maguknak valami bullshit-et és azt harsogják.
Mindenkiből SJW-t kell faragni, de ez a nagy igazságérzet vagy smúzolás addig tart, amíg nem kerül pénzbe vagy esetleg beverhetik a pofánkat. Nekem nincs bajom se bőrszínnel, se vallással, nekem a viselkedéssel van, de azzal nagyon. Ha valaki meg a "vallása" miatt viselkedik balfasz módon, az pech.
Tavaly utaztam repülővel. Valamelyik tagnak baja volt egy másik utassal. Beindul a rasszista lúzung. Mondom, erre most kíváncsi leszek, hogy mi lesz. Direktbe senki nem megy oda, hanem olyan 10 méterről osztják az észt meg az utaskísérőt basztatják, hogy csináljon valamit. Szerencsétlen csaj volt vagy 40kg. A pilóta beszólt a hangszórón, hogy addig nem indul el, amíg megy a balhé. Na, ez viszont már gond. Felkeltem, magyarul elmondtam a fasznak, hogy visszaraklak anyádba, ha nem fogod be a pofádat, majd a nyomaték kedvéért lenyomtam az ülésbe a nyakánál fogva. Sok mondanivalója már nem volt. Erre taps, gratuláció.
Ekkor átváltottam németre, és elküldtem az egész kibaszott kimutató bandát a jó kurva anyába. Azért, mert ilyen puhapöcsök, ezért történhetett meg Köln, meg van az, hogy még mindig be vannak szarva attól, hogy a fejükre olvassák a második világháborút. Ha a helyzet/érdek úgy hozza, így is úgyis le lesznek nácizva, akkor meg minek ez a smúzolás!? Egyetlen őszinte gesztust itt csak akkor látok, valakinek hirtelen kiadása van valami miatt, az összes többi momentum egy színjáték. Ha annyira fontos lenne bármilyen érték, akkor nem a szavak szintjén lenne a szájkarate, hanem tennének is érte és nem az lenne a legfontosabb a politikai kérdés, hogy mint gondolnak rólunk külföldön, hanem milyen országot adok át a következő generációnak. Jah és igen, nekem is "migrációs hátterem van". Elindulhatunk végre!?
Szerintem már tuti B-listán vagyok.
Egyébként hasonló élményeim nekem is vannak már FRO ban. Az itteni ismerőseim körében elkönyveltek valami szélsőjobbos mindent és mindenkit gyűlölő náci ivadéknak, csak mert beszélek arról amit sokmindenki lát ugyan, de amiről (még) kevesen beszélnek nyíltan. Már hozzá szoktam.
