Beszélgető

[papajoe]

Lánctalpas vagy útdarukkal kapcsolatban lenne kérdésem. Rendelkeznek ezek bármilyen érzékelővel, amik lehatárolják az emelést vagy torony forgatását a gép beállítás, a talpakon mért (?) erők és nyomatékok alapján? Vagy a daruhoz tartozó nomogramok alapján minden a kezelő felelőssége?

A net teli van darus balesetekkel, borulásokkal. Ezeket úgy hozzák össze, hogy nincs szenzor és áthágják az üzemeltetési utasításokat és/vagy az elkészült emelési tervekre - már, ha voltak ilyenek - tojtak magasról?

Persze,rendelkeznek,már a 80' évekbeli teleszkópos rakodógépekben(JCB) is volt kereszt vízi mérték,amiben a buborék állásából látta a pilóta,hogy meddig billenhet a gép,már akkor bolt egy kereszt irányú ledsor is a bubi mellett,a műszerfalon,és egy kis sípoló duda,ami együtt mozgott a bubival,és sípolt is a pilótának,hogy Jóska b+,pofára fogsz esni,mit a lekváros kenyér.
A zakó 99.99%-ban pilóta hiba,a daruk sokkal komolyabb tapasztalatot igényelnek,ott szinte mindig az a gond,hogy felemeli a terhet,majd elkezd fordulni vele,sípol,villog minden,már egy talpaló a levegőben,de a pilóta jobban tudja,a fordulással kikerül a teher a tömegközéppontból,és az eredmény a videókon látható.
Nem ritkán megsüllyed a talaj a talpaló alatt,a manőver közben,amitől szintén kikerül a tömegközéppontból a teher,és zakó.
Ritkán anyag fáradás,műszaki hiba,elmulasztott ellenőrzés,teszt az oka,ill. a nem megfelelő teherbírású kötelek,karabínerek,egyéb függesztő elemek.
A mobil daruzás,és a gréderezés a szakma csúcsa egyébként,mind fizuban,mint szakmai körökben.
A harmadik világbeli,és a "fejlődő országokbeli" eszközök állapota meg önmagáért beszél,gondolom nem ezekre kérdeztél.

 

[zsolti]

Persze,rendelkeznek,már a 80' évekbeli teleszkópos rakodógépekben(JCB) is volt kereszt vízi mérték,amiben a buborék állásából látta a pilóta,hogy meddig billenhet a gép,már akkor bolt egy kereszt irányú ledsor is a bubi mellett,a műszerfalon,és egy kis sípoló duda,ami együtt mozgott a bubival,és sípolt is a pilótának,hogy Jóska b+,pofára fogsz esni,mit a lekváros kenyér.
A zakó 99.99%-ban pilóta hiba,a daruk sokkal komolyabb tapasztalatot igényelnek,ott szinte mindig az a gond,hogy felemeli a terhet,majd elkezd fordulni vele,sípol,villog minden,már egy talpaló a levegőben,de a pilóta jobban tudja,a fordulással kikerül a teher a tömegközéppontból,és az eredmény a videókon látható.
Nem ritkán megsüllyed a talaj a talpaló alatt,a manőver közben,amitől szintén kikerül a tömegközéppontból a teher,és zakó.
Ritkán anyag fáradás,műszaki hiba,elmulasztott ellenőrzés,teszt az oka,ill. a nem megfelelő teherbírású kötelek,karabínerek,egyéb függesztő elemek.
A mobil daruzás,és a gréderezés a szakma csúcsa egyébként,mind fizuban,mint szakmai körökben.
A harmadik világbeli,és a "fejlődő országokbeli" eszközök állapota meg önmagáért beszél,gondolom nem ezekre kérdeztél.

Így igaz, sajnos kezelői hiba szinte minden, duda kürt fütty, megáll, majd "jóska" jobban tudja, kikapcs, átfordul bár oda nem talpalt csak elfelejtette, aztán rotty.

 

[Nagy Csaba]

Lánctalpas vagy útdarukkal kapcsolatban lenne kérdésem. Rendelkeznek ezek bármilyen érzékelővel, amik lehatárolják az emelést vagy torony forgatását a gép beállítás, a talpakon mért (?) erők és nyomatékok alapján? Vagy a daruhoz tartozó nomogramok alapján minden a kezelő felelőssége?

A net teli van darus balesetekkel, borulásokkal. Ezeket úgy hozzák össze, hogy nincs szenzor és áthágják az üzemeltetési utasításokat és/vagy az elkészült emelési tervekre - már, ha voltak ilyenek - tojtak magasról?

Részben értek vele egyet (amit a srácok itt fent leírtak), mert a darukezelő nem mindíg magától hülye. Néha utasításra (ha nem elég tökös), néha pedig, s ez különösen igaz a kültéri darukra, egyszerűen az időjárás (szél) vagy az egyébb okból bekövetkező dinamikus lengés babrál ki a cuccal.
Csarnokon belül nincs ilyen, de jó párszor még én is tudtam előidézni (nem mindíg szándékosan) olyan szitut, amikor a daru vezérlője kiakadt valamilyen nem szándékolt vagy balfasz megnyilvánulástól......
Alapvetően ezek a teher emelési vagy gém kinyúlási cuccok a dinamikus terhelés változást terhelés növekedést nem minden esetben tudják lekövetni. A statikus emelési korlátokat nem igazán tudod túl lépni, s nálunk ezek a védelmi eszközök nem kikapcsolhatóan voltam beépítve, csak szándékolt túlterhelés esetén (nagyobb gép alkatrész, ami kicsivel a teherbíráson felül van tömegben, de még nem lépi túl a daru biztonsági teher emelési korlátját), de akkor is csak szakember (daru karbantartás vezetője), s csak pöcséttel papiron, meghatározott egyszeri teheremelésre engedélyezve.....

 

[molnibalage]

Persze,rendelkeznek,már a 80' évekbeli teleszkópos rakodógépekben(JCB) is volt kereszt vízi mérték,amiben a buborék állásából látta a pilóta,hogy meddig billenhet a gép,már akkor bolt egy kereszt irányú ledsor is a bubi mellett,a műszerfalon,és egy kis sípoló duda,ami együtt mozgott a bubival,és sípolt is a pilótának,hogy Jóska b+,pofára fogsz esni,mit a lekváros kenyér.
A zakó 99.99%-ban pilóta hiba,a daruk sokkal komolyabb tapasztalatot igényelnek,ott szinte mindig az a gond,hogy felemeli a terhet,majd elkezd fordulni vele,sípol,villog minden,már egy talpaló a levegőben,de a pilóta jobban tudja,a fordulással kikerül a teher a tömegközéppontból,és az eredmény a videókon látható.
Nem ritkán megsüllyed a talaj a talpaló alatt,a manőver közben,amitől szintén kikerül a tömegközéppontból a teher,és zakó.
Ritkán anyag fáradás,műszaki hiba,elmulasztott ellenőrzés,teszt az oka,ill. a nem megfelelő teherbírású kötelek,karabínerek,egyéb függesztő elemek.
A mobil daruzás,és a gréderezés a szakma csúcsa egyébként,mind fizuban,mint szakmai körökben.
A harmadik világbeli,és a "fejlődő országokbeli" eszközök állapota meg önmagáért beszél,gondolom nem ezekre kérdeztél.

https://imgur.com/KcaDxzE

Ebből a videóból indult egy vita az SG.hu-n. Egye kommentelő kötötte az ebet a karóhoz, hogy biztosan azért borult le, mert beakadt a falba.

Én a következőt válaszoltam neki nagyvonalakban.

A kötéllel próbálták a teher lengését megakadályozni, de mivel totál laza volt a kötél oldalra, ez láthatólag nem sikerült. A daru nem talpalt le, hogy növelje az inerciáját más tengely mentén, így oldalra kifordult, emiatt más irányú nyomatékot is kapott és annak rendje és módja szerint felborult.

A lent posztolt üzemeltetési nomogramokat mindig elég bő rátartással adják meg. Amikor valakik ennyire benézik a helyzetet, az ellen a gép tervezője tehetetlen. Mintha egy laptop képernyőjével vernél szöget a falba és aztán meg reklamálsz a gyártónál.

Ezek a zsenik kb. a "csináltunk már és sikerült egyszer" alapon emelhették meg azt a buldózert. Hát, most nem sikerült, mert a fizika okosabb volt.

Adott tömegű teher felett emelési terv készül, legalábbis ahol én láttam kivitelezést és pl. MOL belső szabályzatát elég komoly szabályzatok vannak, hogy mit és hogyan emelnek. És azt mérnök készíti, de minimum a szabályzatot úgy, hogy azt a gyök2 darukezelő is értelmezni tudja. A linkelt nomogram is ilyen.

Mikor kell készíteni (MOL EBK):
Az emelendő teher meghaladja a névleges terhelhetőség 65%-át.

Egy ilyen darunál ilyen erőkarnál 20 tonnás gép az 65% vagy sem..? Szerintem az.

 

[Nagy Csaba]

Így igaz, sajnos kezelői hiba szinte minden, duda kürt fütty, megáll, majd "jóska" jobban tudja, kikapcs, átfordul bár oda nem talpalt csak elfelejtette, aztán rotty.

Azért nem olyan egyszerű s mint itt fent leírtam a darukezelő nem-minden esetben önszántából hülye. Van nehéz gépkezelői vizsgám, homlokvillás gépekre (16 tonna teherbírású is), meg csarnoki futódarukra (40 tonnást is kezeltem), egyszóval tisztában vagyok mind a törvényi kötelezettségekkel, mind a használat alatti eseményekkel, még a balfaszságokkal, de még a konstrukciók felépítésével és a biztonsági elemek lehetőségeivel is, én is követtem el olyant amit nagyon nem kellett volna. A nagy homlokvillás gépre van úgy 2000 üzemóra, a belül 5 emelet magas csarnokban használt futódarura meg vagy 6-700 üzemóra a tapasztalatom......
Ráadásul a védelem azért védelem ezeken a cuccokon, mert nem egyszerű a kikapcsolhatósága,kezelői fülkében konkrétan ezt nem lehet (amcsi a cég és a követelmény rendszere is).
Természetesen MINDENT át lehet hidalni, mert hülyék/fogalmatlanok/felelőtlenek mindenhol vannak.....

 

[zsolti]

Azért nem olyan egyszerű s mint itt fent leírtam a darukezelő nem-minden esetben önszántából hülye. Van nehéz gépkezelői vizsgám, homlokvillás gépekre (16 tonna teherbírású is), meg csarnoki futódarukra (40 tonnást is kezeltem), egyszóval tisztában vagyok mind a törvényi kötelezettségekkel, mind a használat alatti eseményekkel, még a balfaszságokkal, de még a konstrukciók felépítésével és a biztonsági elemek lehetőségeivel is, én is követtem el olyant amit nagyon nem kellett volna. A nagy homlokvillás gépre van úgy 2000 üzemóra, a belül 5 emelet magas csarnokban használt futódarura meg vagy 6-700 üzemóra a tapasztalatom......
Ráadásul a védelem azért védelem ezeken a cuccokon, mert nem egyszerű a kikapcsolhatósága,kezelői fülkében konkrétan ezt nem lehet (amcsi a cég és a követelmény rendszere is).
Természetesen MINDENT át lehet hidalni, mert hülyék/fogalmatlanok/felelőtlenek mindenhol vannak.....

Tudom hogy a kezelő nem mindig önszántából hülye. Ha visszaolvasol, azt írtam hogy a kezelői hibák 99% ban vannak jelen, amelyek egy része hülyeségből, és itt jön a másik fontos rész: TÚLVÁLLALÁSBÓL adódik.

Az nyilván nem önszántából jön a legtöbb embernek, hanem külső kényszer hatására, hogy túlvállalja magát.

 

[papajoe]

https://imgur.com/KcaDxzE

Ebből a videóból indult egy vita az SG.hu-n. Egye kommentelő kötötte az ebet a karóhoz, hogy biztosan azért borult le, mert beakadt a falba.

Én a következőt válaszoltam neki nagyvonalakban.

A kötéllel próbálták a teher lengését megakadályozni, de mivel totál laza volt a kötél oldalra, ez láthatólag nem sikerült. A daru nem talpalt le, hogy növelje az inerciáját más tengely mentén, így oldalra kifordult, emiatt más irányú nyomatékot is kapott és annak rendje és módja szerint felborult.

A lent posztolt üzemeltetési nomogramokat mindig elég bő rátartással adják meg. Amikor valakik ennyire benézik a helyzetet, az ellen a gép tervezője tehetetlen. Mintha egy laptop képernyőjével vernél szöget a falba és aztán meg reklamálsz a gyártónál.

Ezek a zsenik kb. a "csináltunk már és sikerült egyszer" alapon emelhették meg azt a buldózert. Hát, most nem sikerült, mert a fizika okosabb volt.

Adott tömegű teher felett emelési terv készül, legalábbis ahol én láttam kivitelezést és pl. MOL belső szabályzatát elég komoly szabályzatok vannak, hogy mit és hogyan emelnek. És azt mérnök készíti, de minimum a szabályzatot úgy, hogy azt a gyök2 darukezelő is értelmezni tudja. A linkelt nomogram is ilyen.

Mikor kell készíteni (MOL EBK):
Az emelendő teher meghaladja a névleges terhelhetőség 65%-át.

Egy ilyen darunál ilyen erőkarnál 20 tonnás gép az 65% vagy sem..? Szerintem az.

Hát igen,halmozottan hátrányos a helyzet.
A darus hibája,alap,ökölszabály,hogy a láncossal mindig a felső váz párhuzamos az alsóval(a lánctalppal),mivel az alsó váz mindig hosszabb,mint szélesebb,ezért oldalra kifordulva hamarabb eldől a gép,mint hosszában.Ez a terhelés nem 65%-os volt,hanem 95%,kb.
Az igaz,hogy beakadt a dózer kanala a falból kiálló vasba,de csak egy másodpercre,utána ki is csúszott,csak már későn,mivel a daru határterhelésen volt,az a kis megakadás elég volt,hogy kibillentse a darut,de van ott még valami,ugye már eleve a tökfej kb 40°-ban kifordulva kezdett emelni,ami eleve csökkenti a teherbírást,viszont ez a masina jó 40 éves lehet,(a járó láncot hajtó kisebb láncból látható,a hetvenes években már kezdtek áttérni a hidrosztatikus hajtásra,abból tudom)így sanszosan a torony fordító rendszer fékje sem automata még,esetleg levegősek a kuplungok,fékek,amiben van egy/fél másodperc késés,vagy szarul működött/volt beállítva,mert ahogy megakadt a vasban a teher,az kifordította még pár fokot a felső vázat,és akkor kezdet el átbillenni a súlypont,onnantól már csak kapaszkodni kellet/lehetett,becsukni a szemét,és várni a csörömpölést.
Szóval csak a lánccal párhuzamosan emelünk,amikor a határterheléshez ennyire közel vagyunk,akkor egy próba emeléssel kezdünk,megmozgatjuk a gépet,hogy érezzük elbírja e majd félúton is,ugye itt rögtön nyilvánvaló kellett legyen,hogy ha kiemeli is,nem fog tudni vele oldalra kifordulni,hogy letegye,annyira a határon van,csak tolatva maga elé le engedni,és a próba emelésnél látszódott volna,hogy nagyon kikönnyül a daru hátulja,kizárt,hogy kifordultam volna 1 fokot is.
Ha én lettem volna a művezető,még a dózeresnek összetéptem volna a jogsiját,mert nem húzta be a rögzítőféket,láthatóan gurult a dózer a landolás után,vagyis a kiemelés után,le engedéskor is elkezdhetett volna elgurulni,ami szintén el ránthatja a darut,vagy kiakad a kötés,és visszagurul a gödörbe,vagy átgurul pár gyors reagálású lapátoson(is),eközben.
Nagyjából ennyi.

 

[molnibalage]

Hát igen,halmozottan hátrányos a helyzet.
A darus hibája,alap,ökölszabály,hogy a láncossal mindig a felső váz párhuzamos az alsóval(a lánctalppal),mivel az alsó váz mindig hosszabb,mint szélesebb,ezért oldalra kifordulva hamarabb eldől a gép,mint hosszában.Ez a terhelés nem 65%-os volt,hanem 95%,kb.
Az igaz,hogy beakadt a dózer kanala a falból kiálló vasba,de csak egy másodpercre,utána ki is csúszott,csak már későn,mivel a daru határterhelésen volt,az a kis megakadás elég volt,hogy kibillentse a darut,de van ott még valami,ugye már eleve a tökfej kb 40°-ban kifordulva kezdett emelni,ami eleve csökkenti a teherbírást,viszont ez a masina jó 40 éves lehet,(a járó láncot hajtó kisebb láncból látható,a hetvenes években már kezdtek áttérni a hidrosztatikus hajtásra,abból tudom)így sanszosan a torony fordító rendszer fékje sem automata még,esetleg levegősek a kuplungok,fékek,amiben van egy/fél másodperc késés,vagy szarul működött/volt beállítva,mert ahogy megakadt a vasban a teher,az kifordította még pár fokot a felső vázat,és akkor kezdet el átbillenni a súlypont,onnantól már csak kapaszkodni kellet/lehetett,becsukni a szemét,és várni a csörömpölést.
Szóval csak a lánccal párhuzamosan emelünk,amikor a határterheléshez ennyire közel vagyunk,akkor egy próba emeléssel kezdünk,megmozgatjuk a gépet,hogy érezzük elbírja e majd félúton is,ugye itt rögtön nyilvánvaló kellett legyen,hogy ha kiemeli is,nem fog tudni vele oldalra kifordulni,hogy letegye,annyira a határon van,csak tolatva maga elé le engedni,és a próba emelésnél látszódott volna,hogy nagyon kikönnyül a daru hátulja,kizárt,hogy kifordultam volna 1 fokot is.
Ha én lettem volna a művezető,még a dózeresnek összetéptem volna a jogsiját,mert nem húzta be a rögzítőféket,láthatóan gurult a dózer a landolás után,vagyis a kiemelés után,le engedéskor is elkezdhetett volna elgurulni,ami szintén el ránthatja a darut,vagy kiakad a kötés,és visszagurul a gödörbe,vagy átgurul pár gyors reagálású lapátoson(is),eközben.
Nagyjából ennyi.

Akkor nagy hülyeséget nem írtam, sőt.
Köszi a választ.

 

[Cifu]

Ehhez kell a minőség is, amiben a bakelit messze a legjobb és az is marad valószínűleg.

Tudom ezzel most magamra rántom az összes audiofill emberkét, de én meg sose fogom megérteni a vinyl-rajongást.

1. A vinyllemezeket is digitális forrásból (masterből) készítik már jó ideje (tudom, a Magneotonnál én intéztem az utolsó hanglemezgyártást példáult).
2. A hanglemez sérülékeny hanghordozó, eleve a hanghordozó részen is súrlódik a hangszedő tű, tehát X lejátszás után már nem pontosan olyan lesz a kinyert hang, mint az elsőnél.
3. Egy FLAC digitális forrásnál többet még az audiofillek se nagyon kívánhatnak.

Igen, tudom, az audiofilleknek semmi sem jó. Pár hónapja hasonló témában leírtam kb. ugyanezt, erre rövidetesen arra indult a téma, hogy hát a FLAC azért nem jó, mert a legtöbbször csak 16 bit / 44,1kHz-esek, míg az igazi masterek 24 bitesek és 96kHz-es mintavételezésűek ... Itt már végképpen elengedtem a dolgot...

 

[dudi]

https://imgur.com/KcaDxzE

Ebből a videóból indult egy vita az SG.hu-n. Egye kommentelő kötötte az ebet a karóhoz, hogy biztosan azért borult le, mert beakadt a falba.

Én a következőt válaszoltam neki nagyvonalakban.

A kötéllel próbálták a teher lengését megakadályozni, de mivel totál laza volt a kötél oldalra, ez láthatólag nem sikerült. A daru nem talpalt le, hogy növelje az inerciáját más tengely mentén, így oldalra kifordult, emiatt más irányú nyomatékot is kapott és annak rendje és módja szerint felborult.

A lent posztolt üzemeltetési nomogramokat mindig elég bő rátartással adják meg. Amikor valakik ennyire benézik a helyzetet, az ellen a gép tervezője tehetetlen. Mintha egy laptop képernyőjével vernél szöget a falba és aztán meg reklamálsz a gyártónál.

Ezek a zsenik kb. a "csináltunk már és sikerült egyszer" alapon emelhették meg azt a buldózert. Hát, most nem sikerült, mert a fizika okosabb volt.

Adott tömegű teher felett emelési terv készül, legalábbis ahol én láttam kivitelezést és pl. MOL belső szabályzatát elég komoly szabályzatok vannak, hogy mit és hogyan emelnek. És azt mérnök készíti, de minimum a szabályzatot úgy, hogy azt a gyök2 darukezelő is értelmezni tudja. A linkelt nomogram is ilyen.

Mikor kell készíteni (MOL EBK):
Az emelendő teher meghaladja a névleges terhelhetőség 65%-át.

Egy ilyen darunál ilyen erőkarnál 20 tonnás gép az 65% vagy sem..? Szerintem az.

Nem direkt fordította el a darut?Az amúgy látszik a videób,hogy amint fordult a daru azonnal elkezdett dőlni szóval a bibi ott volt,hogy vagy direkt vagy az erők hatására elfordult a daru.

 

[molnibalage]

Tudom ezzel most magamra rántom az összes audiofill emberkét, de én meg sose fogom megérteni a vinyl-rajongást.

1. A vinyllemezeket is digitális forrásból (masterből) készítik már jó ideje (tudom, a Magneotonnál én intéztem az utolsó hanglemezgyártást példáult).
2. A hanglemez sérülékeny hanghordozó, eleve a hanghordozó részen is súrlódik a hangszedő tű, tehát X lejátszás után már nem pontosan olyan lesz a kinyert hang, mint az elsőnél.
3. Egy FLAC digitális forrásnál többet még az audiofillek se nagyon kívánhatnak.

Igen, tudom, az audiofilleknek semmi sem jó. Pár hónapja hasonló témában leírtam kb. ugyanezt, erre rövidetesen arra indult a téma, hogy hát a FLAC azért nem jó, mert a legtöbbször csak 16 bit / 44,1kHz-esek, míg az igazi masterek 24 bitesek és 96kHz-es mintavételezésűek ... Itt már végképpen elengedtem a dolgot...

Én azt tapasztalom, hogy az audiofilek valahogy valahogy kiszűrik a műszaki és tudományos hátteret. Egy vakteszten szerintem ők sem tudnák megmondani a különbséget...

 

[deze75]

Én azt tapasztalom, hogy az audiofilek valahogy valahogy kiszűrik a műszaki és tudományos hátteret. Egy vakteszten szerintem ők sem tudnák megmondani a különbséget...

100% ...nem egyszer bebizonyítottam.....ue a HD Master audio...Dolby Atmos stb....halandó ember meg nem mondja

 

[misinator]

Én azt tapasztalom, hogy az audiofilek valahogy valahogy kiszűrik a műszaki és tudományos hátteret. Egy vakteszten szerintem ők sem tudnák megmondani a különbséget...

Nem véletlenül linkeltem a saját szeánszomat a korábbi hozzászólásomban.
http://diyaudio.hu/forum/viewtopic.php?f=22&t=164&start=780
Pedig ott a milliós cucc tulaja mondta, hogy a cucca a fasorban sincs hangzásban az én tákolmányommal - úgy, hogy akkor még totálisan inkorrekt volt a négy
(kétféle gyártmányú, háromféle típusú!!!) hangszóró beépítése; vonalsugárzó elrendezésben( még ívelt beépítés nélkül), miközben minden hangszórón átment a teljes spektrum...
Olyan fésűszűrő hatás volt, hogy hogy ihaj! ( A TL amúgy is két helyről jövő hangját súlyosbítva...)
https://ibtk.de/project/speaker/linearray/simulation/Galeo_Abstrahlung_vertikal.pdf
Persze olyan térélményt adott, hogy nem odanézve sohase tudtam, hogy a filmben ejtik el az üvegpoharat, vagy megint a kislányom volt...
Ha viszont végigfüleltél - az öregségi határodig - egy szinuszgenerátort, akkor elszörnyülködtél, hogy szinte Hertzenként váltakoztak a kioltások és a beerősödések.

A (már csak egy típusú!) hangszórók - pontosan kiszerkesztett - ívbe hajlítása természetesen drámai javulást hozott, cserébe mondhatni milliméterre egy pontból kellett hallgatnod, mert alatta-felette eltűnt az összes magasabb frekvencia...
http://i.kinja-img.com/gawker-media/image/upload/s--2WVOiAjl--/pe7ys28xetqg2ayxkyg3.gif

Akartok erre az elrendezésre látni elrettentő példát?
http://www.dmitrynizh.com/line-arrays16-2.jpg

El is bontottam a Voigt pipe-ot a mostani agyszüleményem kísérleti technológiai demonstrátorának szánt kísérlet anyagának...
A lap közepe táján:
http://diyaudio.hu/forum/viewtopic.php?f=22&t=164&start=820

Visszatérve a témára, egyetértek a "konzulensemmel" abban, hogy a vinyltől is, meg a csöves erősítőktől is azért ájulnak el az audiofilek -
(Előbb azért tessék már elmenni egy olyan hallásvizsgálatra, ahol 8 kHz felett is mérnek, s csak utána vitatkozni ötven feletti szőrös fülűként arról, hogy ennek a ribbonsugárzónak olyan matt, mosott a hangja...)
- mert a fül számára kellemesen torzítanak - miközben olyan harmonikus, meg demodulációs torzításokat tudnak produkálni, hogy jáájjj'!

Szóval nehogy elhiggye valaki, hogy az egykori Voigt pipe-om 6000 ft-os autóshangszórói műszakilag korrektebb adatokkal rendelkeztek, mint a Jamo "vélhetően" drágább hangszórói.
Bár állítólag - ha jól értelmezem ( mondom; én csak egy hályogkovács vagyok) a TL máshogy csillapítja a membránt - nem rugóként fékezi/viselkedik a levegő, mint egy zárt dobozban - hanem a levegő a tömegével csillapítja, szóval még akármi is lehet...

A hifizésben az a szép, hogy a felhasználó szubjektivitása az a paraméter, amit a legobjektívebbnek kell elfogadnod, ha el akarod adni a "prémium" termékedet egy autó áráért...

 

[misinator]

...Természetesen MINDENT át lehet hidalni, mert hülyék/fogalmatlanok/felelőtlenek mindenhol vannak.....

A kétbalkezesek ellen nem lehet bebiztosítani semmit, mert a kétbalkezesek rendkívül találékonyak!

Nekem viszont egy olyan kérdésem lenne, amit lehet teljesen rosszul figyeltem meg.
Teleszkópos gémű mobildaruknál vélek olyat látni, hogy bár - akár teljesen behúzott - gémmel is meg tudná emelni a terhet minimális gémszöggel, s odébb tudná tenni az adott sugáron belül, mégis rendre teljesen kitolják a gémet - jó magas állásszöggel, s ugyanúgy a gép mellől emelik meg, s teszik odébb gyakorlatilag a gém eredeti fordulási sugarában.
Vagy teljesen rossz a megfigyelésem?

 

[papajoe]

A kétbalkezesek ellen nem lehet bebiztosítani semmit, mert a kétbalkezesek rendkívül találékonyak!

Nekem viszont egy olyan kérdésem lenne, amit lehet teljesen rosszul figyeltem meg.
Teleszkópos gémű mobildaruknál vélek olyat látni, hogy bár - akár teljesen behúzott - gémmel is meg tudná emelni a terhet minimális gémszöggel, s odébb tudná tenni az adott sugáron belül, mégis rendre teljesen kitolják a gémet - jó magas állásszöggel, s ugyanúgy a gép mellől emelik meg, s teszik odébb gyakorlatilag a gém eredeti fordulási sugarában.
Vagy teljesen rossz a megfigyelésem?

A fő ok,hogy minél kevesebb kötél legyen a dobon,mert amikor 15 réteg kötéllel a dobon ráterhelsz,akkor a rétegek a nyúlástól,feszüléstől elmozdulnak egymáson,az acélsodrony acélsodronyon csúszkálva drámaian rongálja az acélsodronyt ,ami nem 2 fillér,így nem mindegy milyen gyakran cseréled.
De pl szempont az is, hogy a gém emelő munkahengereken minél kevesebb súly legyen, a rendszer belső rugalmassága miatt,ami a gumitömlőknek köszönhető,hogy ha a gémemelő munkahenger bemozdul 2mm-t,az a 30 méteres gém tetején hasamra ütök 20 centi,ez már elég arra,hogy elmozduljon a súlypont,vagy egy pontos emelésnél,nekiüsd a terhet valaminek,stb.
Bérgépeknél nem utolsó szempont,hogy a kitologatás,behúzás is + idő,amit a bérlő fizet.

 

[misinator]

A fő ok,hogy minél kevesebb kötél legyen a dobon,mert amikor 15 réteg kötéllel a dobon ráterhelsz,akkor a rétegek a nyúlástól,feszüléstől elmozdulnak egymáson,az acélsodrony acélsodronyon csúszkálva drámaian rongálja az acélsodronyt ,ami nem 2 fillér,így nem mindegy milyen gyakran cseréled.
De pl szempont az is, hogy a gém emelő munkahengereken minél kevesebb súly legyen, a rendszer belső rugalmassága miatt,ami a gumitömlőknek köszönhető,hogy ha a gémemelő munkahenger bemozdul 2mm-t,az a 30 méteres gém tetején hasamra ütök 20 centi,ez már elég arra,hogy elmozduljon a súlypont,vagy egy pontos emelésnél,nekiüsd a terhet valaminek,stb.
Bérgépeknél nem utolsó szempont,hogy a kitologatás,behúzás is + idő,amit a bérlő fizet.

Ó, köszönöm!
Teljesen logikus, sajnos magamtól egyik sem jutott eszembe.

 

[notaricon]

Mindeközben Ferihegyen :

 

[papajoe]

Nem véletlenül linkeltem a saját szeánszomat a korábbi hozzászólásomban.
http://diyaudio.hu/forum/viewtopic.php?f=22&t=164&start=780
Pedig ott a milliós cucc tulaja mondta, hogy a cucca a fasorban sincs hangzásban az én tákolmányommal - úgy, hogy akkor még totálisan inkorrekt volt a négy
(kétféle gyártmányú, háromféle típusú!!!) hangszóró beépítése; vonalsugárzó elrendezésben( még ívelt beépítés nélkül), miközben minden hangszórón átment a teljes spektrum...
Olyan fésűszűrő hatás volt, hogy hogy ihaj! ( A TL amúgy is két helyről jövő hangját súlyosbítva...)
https://ibtk.de/project/speaker/linearray/simulation/Galeo_Abstrahlung_vertikal.pdf
Persze olyan térélményt adott, hogy nem odanézve sohase tudtam, hogy a filmben ejtik el az üvegpoharat, vagy megint a kislányom volt...
Ha viszont végigfüleltél - az öregségi határodig - egy szinuszgenerátort, akkor elszörnyülködtél, hogy szinte Hertzenként váltakoztak a kioltások és a beerősödések.

A (már csak egy típusú!) hangszórók - pontosan kiszerkesztett - ívbe hajlítása természetesen drámai javulást hozott, cserébe mondhatni milliméterre egy pontból kellett hallgatnod, mert alatta-felette eltűnt az összes magasabb frekvencia...
http://i.kinja-img.com/gawker-media/image/upload/s--2WVOiAjl--/pe7ys28xetqg2ayxkyg3.gif

Akartok erre az elrendezésre látni elrettentő példát?
http://www.dmitrynizh.com/line-arrays16-2.jpg

El is bontottam a Voigt pipe-ot a mostani agyszüleményem kísérleti technológiai demonstrátorának szánt kísérlet anyagának...
A lap közepe táján:
http://diyaudio.hu/forum/viewtopic.php?f=22&t=164&start=820

Visszatérve a témára, egyetértek a "konzulensemmel" abban, hogy a vinyltől is, meg a csöves erősítőktől is azért ájulnak el az audiofilek -
(Előbb azért tessék már elmenni egy olyan hallásvizsgálatra, ahol 8 kHz felett is mérnek, s csak utána vitatkozni ötven feletti szőrös fülűként arról, hogy ennek a ribbonsugárzónak olyan matt, mosott a hangja...)
- mert a fül számára kellemesen torzítanak - miközben olyan harmonikus, meg demodulációs torzításokat tudnak produkálni, hogy jáájjj'!

Szóval nehogy elhiggye valaki, hogy az egykori Voigt pipe-om 6000 ft-os autóshangszórói műszakilag korrektebb adatokkal rendelkeztek, mint a Jamo "vélhetően" drágább hangszórói.
Bár állítólag - ha jól értelmezem ( mondom; én csak egy hályogkovács vagyok) a TL máshogy csillapítja a membránt - nem rugóként fékezi/viselkedik a levegő, mint egy zárt dobozban - hanem a levegő a tömegével csillapítja, szóval még akármi is lehet...

A hifizésben az a szép, hogy a felhasználó szubjektivitása az a paraméter, amit a legobjektívebbnek kell elfogadnod, ha el akarod adni a "prémium" termékedet egy autó áráért...

Nagy betegség ez a hifizmus is,szerencsémre mikor rajtam kitört,az anyagi helyzetem,és a fontossági sorrend hamar ki is gyógyított belőle.

 

[Nagy Csaba]

Tudom hogy a kezelő nem mindig önszántából hülye. Ha visszaolvasol, azt írtam hogy a kezelői hibák 99% ban vannak jelen, amelyek egy része hülyeségből, és itt jön a másik fontos rész: TÚLVÁLLALÁSBÓL adódik.

Az nyilván nem önszántából jön a legtöbb embernek, hanem külső kényszer hatására, hogy túlvállalja magát.

a balhés eseteknél legtöbbször simán felelőtlen, figyelmetlen fogalmatlan....... egyet értek!

 

[Nagy Csaba]

A fő ok,hogy minél kevesebb kötél legyen a dobon,mert amikor 15 réteg kötéllel a dobon ráterhelsz,akkor a rétegek a nyúlástól,feszüléstől elmozdulnak egymáson,az acélsodrony acélsodronyon csúszkálva drámaian rongálja az acélsodronyt ,ami nem 2 fillér,így nem mindegy milyen gyakran cseréled.
De pl szempont az is, hogy a gém emelő munkahengereken minél kevesebb súly legyen, a rendszer belső rugalmassága miatt,ami a gumitömlőknek köszönhető,hogy ha a gémemelő munkahenger bemozdul 2mm-t,az a 30 méteres gém tetején hasamra ütök 20 centi,ez már elég arra,hogy elmozduljon a súlypont,vagy egy pontos emelésnél,nekiüsd a terhet valaminek,stb.
Bérgépeknél nem utolsó szempont,hogy a kitologatás,behúzás is + idő,amit a bérlő fizet.

Részben igen, de azért a normális tervezésű cuccoknál a kötél dobon létezik egy kábel megvezető nevü kütyü, ami a kötéldob kimunkált hornyaiba vezeti a kábelt, amjd a következő réteget pedig pont az előző sor "közeibe " és így tovább. A kötél egymásra csévélésekori súrlódásából eredő esetleges roncsolódást pedig minden normálisan karbantartott daru esetén egy erős kötél bezsírozással próbálják kikerülni. A kültéri nagy daruknál tényleg az van, hogy ez a bezsírozásos védelem érzékeny a porra, ezért alkalmazzák még +ban amit @papajoe is leírt.