Tehát, kérek mindenkit, hogy tekintsen el attól, épp hogyan hívják a linkekben a politikusokat, és az aktuális miniszterelnök épp hány ember szerint tolvaj...
Tehát oktatás... a saruk közös:
2012:
A kutatás legfontosabb megállapításai ugyanis egy irányba mutatnak: a globális trend továbbra is a felsőoktatás dinamikus bővülése és a tudásalapú gazdaság térhódítása. A 2010-es számok arra is alkalmasak, hogy a 2007-2010 közötti gazdasági válság és recesszió hatását mérjék. Az eredmény egyértelmű: a magasabb képzettség segítette a válság hatásainak kivédését, körükben sokkal kevésbé nőtt meg a munkanélküliség, illetve a korábban is létező fizetési előnyük sem csökkent.
Az általános megállapítás után jöjjenek a konkrét, magyar szempontból érdekes számok. A bejegyzésben elsősorban a felsőoktatásról lesz szó, a középfokú oktatásról csak akkor, ha ahhoz kapcsolódik. Ami a felsőoktatásban részt vettek számát illeti, 20%-kal Magyarország a lista alsó harmadában, jóval az OECD-átlag alatt (31%) található (az arányok a 25-64 év közötti korosztályra vonatkoznak, tehát hazánk esetén a 25 és 64 év közöttiek ötöde vett részt a felsőoktatásban).
http://www.csagyi.hu/hirek/item/632...ffmann-fele-oktataspolitika-a-szamok-tukreben
Hogy mennyire farkánál kéne fellógatni a komplett magyar politikai elitet, itt egy összefoglaló cikk a rendszerváltozás utáni kormányok oktatáspolitikai ötleteléseiről:
http://www.irisro.org/pedagogia2013januar/0111RajnaiJudit.pdf
de kiemelném a 20121-**es otrv eredményét:
A törvény bírálói elsősorban a radikális centralizációs törekvéseket, a tanterv uniformizálását emelik ki, de erősen vitatott a tankötelezettségi korhatár lecsökkentése és a 6- és 8 osztályos gimnáziumok elitizálódásának támogatása is, amely várhatóan a szelekciós folyamatok további felerősödését eredményezi. (Radó- Setényi, 2012)
(Összehasonlításul egy cikk az 1960-as évek magyarországi oktatáspolitikájáról.
http://mek.oszk.hu/14600/14688/pdf/14688_31.pdf )
.....
Tudom a 444-et acionistgyíkemberlibsimigránssimogatk szerkesztik, de kérem ezzel vitatkozni:
Aról is szó volt, hogy az elmúlt évtizedekben nagyon megváltozott az egyes munkafeladatok aránya. Ötféle feladatról volt szó,
- manuális rutinfeladat – egy gyártósor melletti munka;
- kognitív rutinfeladat – egységes szabályrendszer mentén végrehajtható, például könyvelés;
- nem rutin manuális feladat – bútorrestaurátor;
- strukturálatlan problémamegoldás – sokféle szabályrendszer rangsorolása és alkalmazása, például orvosi diagnózis;
- új információ alkalmazása – egy szálloda vezetőjének eldönteni, hogy szükség van-e új légkondicionálókra, és ha igen, milyenre.
Az automatizálás miatt bizonyos munkafeladatok elvégzését a számítógép olcsóbban és jobban megoldja, mint az ember. Ezért
„minden tanterv, ami arra épül, hogy kövessük az egyszerű utasításokat, hogy megtaláljuk az egyetlen helyes választ, olyan feladatokra, munkakörökre készít fel, melyek el fognak tűnni”.
Varga Júlia szerint pedig a magyar szakképzésben pontosan ez történik, csökkent a közismereti, a tudományos órák száma. A testnevelést nem számolva így alakultak az óraszámok.
- Szakiskola 2003 -> 832 közismereti óra
- Szakiskola 2016 -> 676 közismereti óra
Volt az előadásában két összehasonlítás is Németországgal és Dániával, ahonnan elvileg a szakképzés átalakításának példáit vette a kormány. Kiderült belőle például, hogy egy magyar gyerek annyi oktatást sem kap, mire befejezi a magyar szakképzési rendszert, mint amennyit egy német, mielőtt belép a szakképzésbe. Az is elég beszédes, hogy
Magyarországon a szakoktatásban résztvevők diákok 0,8 százaléka tanul meg angolul, Dániában ez az arány 65 százalék.
Forrás:
https://444.hu/2017/02/27/kirohogtek-az-oktataspolitika-vezetoit-az-akademikusok
mindeközben 2017!!!Ben
Fenntartja Parragh László, hogy csökkenteni kell a gimnáziumi férőhelyek számát.
Az
Mfor azután készített interjút a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével, hogy
kiszivárgott egy belső kormányzati jelentés, amely szerint csökken a szakképzés iránti érdeklődés, a gimnáziumi képzés pedig egyre vonzóbb. Pedig a kormány oktatáspolitikája – amelyre komoly hatása volt Parragh László javaslatainak – épp ennek ellenkezőjét célozza.
A kamarai elnök szerint az, hogy a középszintű oktatásból Magyarországon az európai átlagnál többen kopnak ki idő előtt, abból fakad, hogy nem megfelelő az alapszintű képzés. Szerinte az általános iskolában sokan nem tanulnak meg írni, olvasni vagy számítógépet használni. Épp ezért ő a szerinte elavult anyagot tanító közoktatást tenné rendbe legelőbb.
Középszinten szerkezeti váltást sürget: szerinte kevesebb gimnáziumot és több szakképző helyet lenne indokolt fenntartani.
(Ezzel kapcsolatban – ahogy korábban megírtuk – ugyancsak kormányzati háttéranyag készült. A tavaly decemberi keltezésű dokumentum szerint a kormány
a gimnáziumi keretszámok korlátozásával növelné a szakképzésben tanulók számát. Később a hírre reagálva Palkovics László oktatási államtitkár azt mondta:
nincs napirenden a gimnazisták számának csökkentése, gimnáziumok bezárása.)
Amikor az Mfor azt kérdezte Parraghtól, vajon miért tartanak mégis ki a szülők és a diákok a gimnáziumok mellett, úgy válaszolt: idő kell, amíg a paradigmaváltás fontosságát felismeri a társadalom. Szerinte
"a gimnázium azért csábító még mindig, mert élnek a régi beidegződések, melyek szerint a biztos jövőt ez az iskolatípus garantálja".
Parragh úgy látja, hogy a szülők fel fogják ismerni, hogy egy szakma megszerzése jobb életpályaesélyeket kínál, mint egy gimnáziumi érettségi.
"A magyarországi multik vezetői is mind szakmai képzésről indultak, onnan jutottak el a csúcsra. Ez a jövő."
és egy pár hetes írás:
A miniszterelnök – ellentmondva a szakiskolát, illetve az oktatási kibocsátás munkaerő-piaci megfeleltetését addig ostorozó szavainak – azzal zárta a beszédét, hogy „a magyarok szakértelme, rátermettsége és munkabírása bizonyított tény, ellenkező esetben ugyanis nem jönnének Magyarországra olyan világcégek, mint például a Mercedes, az Audi vagy éppen a Lego”.
A miniszterelnök érveinek ellentmond, hogy a munkaerő-piaci adatok szerint ma is a magas végzettségű munkavállalóknak van jó esélyük elhelyezkedni, és kevésbé, mondjuk a szakmunkásoknak. Ez utóbbiak közül a Mercedes, Audi, Lego gyárak a jól képzett, esetleg nyelveket is beszélő, rugalmas, tanulni, megújulni képes szakmunkásokat keresik. A szakképzés átalakítása viszont egyáltalán nem erről árulkodik. Az ugyanis ellentétes irányba mozdította el a rendszert: a közismereti órák minimálisra csökkentésével, az egyes szakmák pillanatnyi fejlettségi szintjéhez igazodó képzettségre fókuszálással a jövő szakmunkásai nem fognak tudni alkalmazkodni az állandóan változó igényekhez
. Röviden: a Mercedes-gyárba nemigen fogják 5-10 év múlva felvenni az olvasni-írni is alig tudó szerelőket.
Az sem igaz, hogy számottevő diplomás munkanélküli lenne Magyarországon, hiába a sokak által idézett és szinte mindenki fejébe berögzült mondat a romkocsmák félhomályában merengő állástalan diplomások helyzetéről.
ja, igen...és témánál maradva.... mondjátok már meg, honnan lesz az elképzelt magyar honvédségnek a XXI századi követelményeknek megfelelő személyi állománya??????
(Bükkben partizánkodást vizionálóknak szívesen beteszek videokat a dronnal kiszúrt, tizenvalahány kilométerről szétlőtt rakétázni akaró terroristákról)
), tobben is feltettuk neked a kerdest, hogy miert nem intezik el az izraeliek penzzel a palesztin kerdest. Az a kerdes meg mindig all. Miert nem?
