HONNAN JÖN ALAPBÓL AZ A GONDOLAT, HOGY HA VALAKI INDULNI AKAR A VÁLASZTÁSOKON, AZ VAGY EGYBŐL LE VAN FIZETVE, VAGY ESETLEG ZSAROLJÁK? ÉN AZT GONDOLOM, ONNAN, HOGY MINDENKI MAGÁBÓL INDUL KI.
Ma nincs ugyanis Magyarországon olyan politikai tényező, aki saját magát tudná finanszírozni. Se a Fidesz, se az ellenzék nem képes erre. Tehát náluk az az első gondolat, ha valaki megjelenik a politikában, az biztosan fogott ember.
Fotó: Papajcsik Péter / Index
Engem mivel lehetne zsarolni? A NAV-üggyel? Tíz éve csináljuk már ezt, ha még tíz évig eltart, minket ez már nem érdekel. El van különítve rá harminc ember a cégnél, aki csak ezzel foglalkozik. Nem érdekes. Én tisztességes módon szereztem a vagyonomat, nem tudnak semmivel zsarolni, sem lefizetni.
A NAV-bírsága mellett egy másik ügyet is a fejére olvastak a sajtóban, ami miatt érdeke lehet kiszolgálni a Fidesz érdekeit a választáson. Egy NER-közeli magántőkealap ugyanis 900 millió forinttal szállt bele az egyik vállalkozásába.
Ezt az ügyet sem igazán értem. Egy cég konkrétan megvette az egyikünk cégünk harminc százalékát 900 millió forintért. Mi ebben a hír? Nem adományt kaptunk, üzletet kötöttünk. Én arról sem tudok, hogy ez egy NER-közeli magántőkealap lenne, de ha így van, akkor is mi lenne? Ez olyan, mintha a szerkesztő úrnak lenne egy ötlakásos társasháza és abból az egyiket eladná egy fideszesnek és emiatt azt mondanánk Önre, hogy fideszes. Ráadásul azt is csodálkozva olvastam, hogy azt írták, kinyomozták ezt a dolgot. Ez egy teljesen publikus információ, nincs benne semmi titok.
ÖN SZERINT HA ÉN ILYEN MÓDON SZERETNÉK PÉNZHEZ JUTNI, AKKOR EZT EGY MAGYAR VÁLLALKOZÁSON KERESZTÜL INTÉZNÉM EL? ENNYIRE NE NÉZZENEK MÁR AMATŐRNEK.
Húsz-harminc országban vagyunk jelen. Egy külföldi cégünknek is átutalhatták volna egy másik külföldi cégen keresztül, amiről már senki nem tudhat semmit. Itt nem ez történt. Ez egy jól prosperáló cég, amelyben komoly lehetőség van, mások ebbe be akartak fektetni, kifizették, hát eladtuk. Ennyi történt.
900 millió forint akkor is sok pénz egy átlagember számára. Önnek ez mit jelent?
900 millió forint nekem is sok pénz. Semmiképpen nem bagatellizálnám el az összeget. Fordítsuk le azonban ezt dollárra, kb. 2,5 millió dollárról beszélünk. A cégünknek két nap alatt több a bevétele, mint ez az összeg. Ha én a politikával pénzt akarnék keresni, akkor nem itt csinálnám, hanem külföldön.
Térjünk rá egy kicsit a konkrét elképzelésekre, mert ez is sok kritikát kapott. A digitalizációt sokan inkább sci-finek tartják, mint politikai programnak.
Gondoljunk csak az iWiW-re, amely hamarabb létrejött, mint a Facebook. Miért nem az futott be végül? Miért nem tudjuk mi magyarok elhinni magunkról, hogy mi is képesek vagyunk világszintű dolgokat teremteni? Megfelelő állami környezet esetén ez könnyen sikerülhetne. Képzeljük el, ha az ilyen vállalkozások Magyarországon lennének és nem a Szilícium-völgyben. A magyarok találékony, okos emberek. A számítógépek fejlesztésénél a legelején ott voltak a hazai szakemberek, ma ezek a fejlesztők külföldre mennek inkább dolgozni. Pedig ha az állam ösztönözné ezt a területet, akkor nagyon sok céget lehetne idehozni Magyarországra, hogy itt fektessenek be. A szürkeállományunk meglenne hozzá.
Fotó: Papajcsik Péter / Index
De mi van a digitális nomádokkal? Akik nem fejlesztők, nem értenek a számítástechnikához? Nekik ez miért jó?
Az állam feladata lenne az oktatás és a platformok biztosítása minden ágazat számára. Tegyük fel, én a mezőgazdaságban dolgozom. Van valamennyi földem, mondjuk 50 szarvasmarhám. De hogyan használjam a digitalizációt? Honnan tudnám, hogyan kell, igaz? Itt jön be az állam feladata, ami elmondja minden egyes szakágban, akár a termelőig eljutva, hogy a saját helyzetében hogyan segíthet neki a digitalizáció.
Mondjuk azt mondja valaki, hogy ő termel paprikát, paradicsomot, uborkát. De most ki kell mennie a piacra, ahol vagy van vevője, vagy nincs, cserébe még fizetheti a bérleti díjat is. Miért nem adunk neki egy programot arra, hogy tessék Marika néni, töltsd fel ide, hogy mennyi zöldséged van? Feltölti, megadja, hogy hol lehet átvenni, vagy hogy hogyan lehet elküldeni az árut, én meg az interneten fizetek érte, bankok levonásai nélkül.
Én megértem, hogy Marika néni nem tudja, mi az a digitalizáció és ezért nem is akarja. Az állam feladata az, hogy megértse ennek a fontosságát és eljuttassa a tárgyi és az elméleti eszközöket a lakossághoz.
A hazai politika azonban nem az ilyen ügyekről szól általában, a kormányoldal szerint a migráció a legfontosabb probléma, míg az ellenzék szerint a korrupció. Ezekre milyen válaszokat adnak Önök?
Szerintem a migrációra azért nehéz válaszolni, mert kevés valós információnk van róla. Ahhoz, hogy valójában megtudjuk, hogy mi a helyzet a határnál, ahhoz egész nap ott kellene lennünk és meggyőződnünk a saját szemünkkel, hogy amit a televízióban látunk, az igaz-e. Tényleg több ezren ostromolják-e a határokat éjjel-nappal. Erről persze vannak adataink a határőrségnél, de kérdés, hogy ebből most milyen valóságot kapunk. Én személyesen úgy gondolom, ha a kerítés már fel van építve, és egyszerűen gazdasági alapon nézem ezt a kérdést, akkor a lebontása is pénzbe kerülne. Akkor minek bontsuk le? Segíti a határőrség munkáját? Segíti. Akkor én nem nyúlnék hozzá. De azt sem szeretem, hogy dehumanizáljuk ezeket az embereket, és egyszerűen mindenkit migránsnak nevezünk. Ha a menekült szót használnánk rájuk, akkor egész másképpen is gondolnánk rájuk. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindenkit kontroll nélkül beengednék az országba. Én is abban hiszek alapvetően, hogy ott kell segíteni rajtuk, ahol a baj van, és nem a problémákat kell idehozni.
A korrupció másik ügy. Arra szerintem jó válasz lehet a digitalizáció, mert abban segít, hogy átláthatóbbak legyenek a rendszerek. A pályázatok például minden esetben fel lennének töltve egy digitális felületre, ahol bárki számára elérhetőek lennének. Kiköthetnénk azt is, hogy csak olyanok indulhassanak a pályázatokon, akiknél megtörtént a digitális személyazonosítás, hogy ne lehessen csalni azzal, hogy valójában ki is pályázó. Jelen pillanatban úgy vannak kiírva a közbeszerzések, hogy csak olyanok juthassanak lehetőséghez, akiket erre kijelölnek. Ennek véget lehetne vetni. A digitalizáció azonban önmagában nem szünteti meg teljesen a korrupciót, de egy nagyon fontos része a probléma megoldásának.
Fotó: Papajcsik Péter / Index
Ejtsünk szót azért a Legnagyobb Vállalkozásról is. Ön álláshirdetést adott fel, amelyben 106 területi képviselőt keres. Ez lenne a pártja?
Válaszolok erre is, de itt térjünk ki egy kicsit az álláshirdetések miatt a korábban említett ellenzéki kritikákra, miszerint én a Fidesz embere lennék. Több médiummal is kötöttünk szerződést ezekre a hirdetésekre, az MTVA-val is volt ilyen megállapodásunk, de a megjelenés előtt 24 órával visszamondták. Azt nem tudom megmondani, hogy a pénzt visszakaptuk-e már, de a hirdetés nem ment le ott. Gondolom, telefonáltak kettőt-hármat, és úgy ítélték meg, hogy nem vállalják be ezt rizikót. Nem csak velük van amúgy ilyen szerződésünk, hanem a HVG-vel is, ott is vásároltunk felületet.
AMIKOR FIZETTEM, AKKOR EGY JÓFEJ MILLIÁRDOS VOLTAM, MOST PEDIG, HOGY LEJÁRT A SZERZŐDÉS, ÉN VAGYOK A PORNÓPÁPA. NAGYON FURA ORSZÁG EZ.
De nem akarom megkerülni a kérdését. Fontos tisztázni, hogy a Legnagyobb Vállalkozás egy cég, amely a digitalizációs tudásközponton dolgozik. Ne keverjük ezt össze egy párttal. De mint az eddigi reakciókból ezt látjuk, jelen pillanatban sem az ellenzéki összefogás, sem a Fidesz nem akar ezzel a kérdéssel foglalkozni, tehát nekünk kell. Meglebegtették, hogy ezzel már elkéstünk, mert nincs meg ehhez a szükséges platformunk. De mint az üzleti világban azt megtanultuk, ha tevékenykedni szeretnénk, ahhoz kell egy cég. Ahhoz, hogy társadalmi tevékenykedjünk Magyarország javára, ahhoz kell
Ha az a kérdés, hogy van-e ilyenünk? Igen, van. Létrehoztunk már egyet és ha szükséges, indulunk is vele a választásokon.
(Borítókép: Gattyán György)
Létrehoztunk egy pártot, és ha szükséges, indulunk a választásokon. Interjú.
index.hu