Maradjunk annyiban, hogy mindkettőtöknek igaza van, de még ha igaz megállapításokat is tettetek, nem látjátok a teljes képet.
Én sem biztos, hogy minden aspektust átlátok, de azt gondolom, hogy nagyobb rálátásom van erre a témára.
Az Apple (most maradjunk nála, mert a perek az Ő eljárásai kapcsán robbantak ki) megpróbál egyensúlyozni a felhasználói igények, a rendelkezésre álló gyártástechnológiák, valamint a profitmaximalizálás között billegve. A gépeik tervezésénél elképesztően buta megoldásokra hajlamosak csak azért, hogy felhasználói élmény szempontjából kiemelkedőt alkossanak. Holott gyakran elképesztően nagy mérnöki marhaságokra képesek.
Mondok egy példát:
Annak idején még az eredeti fehér/fekete műanyag MacBook-os esetén a gép összeszerelésénél minimum 15-20 FÉLE csavarra volt szükség a gép összeszereléséhez. Amiből 2 olyan is volt, amelyiknek nem volt mechanikai jelentősége. Kizárólag azért kerültek a gépbe, mert kívülről szimmetrikusnak kellett lennie a gépnek és Jobs az ilyen dolgok miatt lett az aki.
Mutatom:
A 2 jelölt csavar tényleges funkcióval bírt, de az ellenkező oldalon volt/van 2 ugyan ilyen csavarfej - dísznek. A tényleges rögzítést a fenti képen már kicsavart 2 csavar látja el, csak belülről:
Pedig van rajta kívülről is 2 csavar.
A középső gépen lévő és jól látszó 2 csavarról beszélek:
Mindkét csavarnak kizárólag díszítő funkciója van!!!
És azért is jó ez a fenti kép, hogy lássuk, hogy honnan jutottunk el hova. Már ami a vékonyabb gépekért kifejtett erőfeszítést illeti.
Másik példa: Az Apple egyes nem túl régi gépeinél rájött, hogy millimétereket lehet spórolni azon, hogy az akkumulátorokat nem borítják be semmivel, hanem a cellákat csak lazán összefogják, egy flexibilis műanyag fóliával. Így megspórolják a "frame"-et, amivel egyrészt könnyebb lesz a gép, másrészt vékonyabbat is lehet gyártani.
A megoldás: Ezt a nyeklő-nyakló miskulanciát egy kurv@erős kétoldalas ragasztóval beleragasztották, az egy, alumínium tömbből maratott "top case"-be.
Ez egészen addig kiválóan beválik, amíg ki nem kell cserélni az akkut. Az Apple nem is cseréli külön, csak és kizárólag a top case-zel együtt, amiben meg - szintén a vékonyítás jegyébe - oldhatatlanul bele van rögzítve a billentyűzet is (összesen valami 60.000HUF). És ha hozzáteszem, hogy ez a top case funkcionál önhordó géptestként is, aminek a cseréje a gép összes alkatrészének kiszerelését vonja magával..... Látszik ugye, hogy ez nem az olcsó javítás megtestesült példája.
Viszont cserébe az önhordó alu ötvözet eléggé ellenálló a karcoknak, maga is vezeti a hőt, és emiatt kisebb aktív hűtést igényel - csendesebb kialakítás lehetséges. Hja és rohadt vékony gépet eredményez, nagy akkukapacitással.
Másik aspektus: Az Apple rájött, hogy a support/szerviz rendszeren elég sok pénzt spórolhat. Mégpedig úgy, hogy a szervizalkatrészekként a gépbe kerülő alkatrészek igen jelentős része javított alkatrész. Az Apple rákényszeríti a rendszer szereplőit, hogy a hibás, de rentábilisan javítható alkatrészek (pl. alaplapok) pillanatokon belül (72óra) visszakerüljenek a logisztikai rendszerébe. Majd külön gyárakban ezen alkatrészek javítását elvégezve (szigorú QC) mehetnek vissza újra szervizalkatrésznek.
Eredmény: Viszonylag nagy alkatrészmozgatási igény, viszont nem tartanak alkatrészeket az egyes országokban, hanem minden egyes javításhoz a szervizes, egyedi rendeléssel igényli meg az alkatrészt az európai alkatrész-logisztikai központból, és onnan küldik be az alkatrészt 24 órán belül (persze, ha nincs készlet hiány).
Ezzel elérhető, hogy 1 központi raktárból el tudnak látni egy kontinensnyi piacot, ami olcsóbb raktározási költségekett jelent, mintha lenne minden országban alaktrész raktár.
Pl. ennek sem tennének jót a 3rd party szervizek, mert őket nem nagyon lehetne rávenni az alkatrészek villámgyors visszajuttatására. Akik ráadásul biztosan elkezdenének az alkatrészek "megpatkolásával" is próbálkozni, és kudarc esetén próbálkoznának a visszavitellel - akkor már az alkatrész javítási opcióinak 0-ra redukálásával.
Ez az alkatrész onnantól elvész a rendszer szempontjából. Később a hiányát kis példányú után gyártással kellene pótolni, arany árában.
Ez a rendszer segít a készletezni való alkatrészek minimális mennyiségen tartásában, és ezáltal csökken a nem likvid források aránya (magyarul: nem áll az alkatrészekben a pénz).
Azt se feledjük, hogy Louis Rossmann maga is nagyon komolyan érdekelt alanyi jogon az alkatrészek áramköri szintű javításában, tehát ő, a videóival nyilvánvalóan azt szeretné elérni, hogy megmaradjon az egzisztenciája, tehát az ő érdeke az, hogy az Apple rendszerének a negatív elemeit emelje ki, és nagyítsa fel. Ezzel egy elég komoly nyomást helyezzen az ügyben döntő bírókra.
Mindkét félnek igaza van, és várhatóan nagy változások lesznek az Apple-nél. De érdekes módon pl. az új Mac Pro amellett hogy elképesztően drága, már a modularitás felé lépett vissza. Ugyanakkor pl. az Apple kitalált olyan dolgokat is, hogy a High-end termékskálájánál elkezdtek olyan flash alapú tárolási formákat használni, ahol a memória kontroller már az alaplapra van integrálva. A foglalatba egy minimális elektronikával ellátott SSD memória chip kerül csak. Na ehhez alkatrészt kereskedelmi forgalomban nem nagyon lehet majd kapni. Viszont - bár ez csak feltételezés részemről - nagyobb az elérhető adatbiztonság, mert ha valaki ellopja a gépet és azon volt egy firmware lock, akkor hiába veszi ki a memória csipeket, és tenné át egy ugyan ilyen gépbe, ha a firmware lock lekódolja a adattartalmat, akkor azt csak az eredeti alaplappal lehet visszaolvastatni, ami meg ugye lockolva van....
. 
