Beszélgető
- Téma indítója Tcat
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Igen, pont úgy mint Fip is, én is eltüntem, egyrészt mert rengeteg munkám van, másrészt mert eléggé céltalannak tartom a további vitát.
Kicsit összefoglalom amik az utóbbi napokban elhangzottak részünkről:
-videókon be lett bizonyítva, hogy ókori módszerekkel is akár egyetlen ember is tud mozgatni tonnás köveket, ki tud furni nemhogy mészkövet, de még gránitot is,
-a rómaiak dokumentáltan átszállítottak Egyiptomból egy 400 tonnás követ Itáliába, az oroszok meg egy 1500 tonnás követ szállítottak el 400 ember izomerejét és az ókorban is létező technológiákat használva
-szóval, igen, bár semmiféle bizonyíték nincs rá, de akár az is előfordulhatott, hogy egy idelátogató idegen faj építette a piramisokat és egyéb ókori építményeket, de azért remélem te is érzed, hogy sokkal logikusabb és földhözragadtabb válaszok is léteznek. Ha neked eltűnik a biciklid a házból, akkor kire szoktál előbb gyanakodni, a szomszédokra, vagy E.T-re? Mert ugye éppenséggel akár az idegenek is ellophatták volna.
-az egész Sitchines sztori már ott megbukik, hogy nem létezhet értelmes élet egy olyan bolygón, ami 3600 évente jön közel a Naphoz
Egyébként azt hiszem, most érkezett el az a pillanat, hogy leszarva az összes sajtószabadságos civil szervezet véleményét, az államnak igenis brutálisan fel kellene lépnie az összes TV-csatorna ellen, amik tudományos dokumentumfilmnek beállítva szó szerint néphülyítést végeznek. Szerintem amit művelnek a kereskedelmi csatornák az ilyen műsorok sugárzásával, az rengeteg paragrafust kimerít a büntetőkönyből, még a gondatlanságból elkövetett gyilkosságot is (gondolva pl. az oltásellenesség terjedésére). Egyébként ne haragudj meg, hogy ezt mondom, de úgy vettem észre, hogy az összes konteó előbb utóbb összeér. Akik hisznek az egyikben, azok szép lassan elhiszik a többit is. Ugyebár itt is a piramisok idegenek általi építésétől nagyon gyorsan eljutottunk oda, hogy már vörös eltolódás, sötét energia, stb. stb. sem létezik. Innen már csak kis lépés van a Holdraszállás tagadásáig, majd meg a laposföldig. Minden tiszteletem a tied, nagyon sok hozzászólásoddal egyet szoktam érteni, épp ezért írom neked, hogy néhány hóbortos magát kutatónak beállító embernek nem kellene hinni. A mindenki szembejön az autópályán eset az nagyon jól illik Erik von Danken, Sitchin és társaira. Több millió tudós és szakember a világon mind hülye, csak ők mondanak igazat?
Cirka húsz éve nem nézek tévét, így ez nem váltana ki sok ellenkezést belőlem, egyetértek. Nem a műsorok miatt vagyok fogékony Sitchin magyarázatára mint egy elég logikus őstörténet, hanem az általa logikailag összerakott kockák miatt, a saját olvasmányaim miatt, a saját tapasztalataim miatt amit fizika munkával, meredek hegyoldalakon, lépcsőkön(költöztettem is feleslegesen sokat), töltöttem nehéz dolgokat cipelve, kapálva, istállót építve. Meglepődnétek mennyire kemény és ellenálló tud lenni a sima 10-es tégla pár évtized alagsori falat alkotó préselődés után. Az addigi megszokott téglabontás energiafogyasztásának a többszörösébe került ötödannyi haladás. És itt hegyekben préselődött irgalmatlan tömeg által nyomott kőzetről beszélünk.
Jók a példavideók amiket felhoztatok, nem az emberi butaságot és a korlátlan ufó építkezést képviselem. Mivel volt szerencsém Észak-Magyarországon is élni, ahol még értenek a kőfaragáshoz, egyrészt tudom, hogy milyen energia párszáz kilós, vagy csak pártíz kilós köveket is mozgatni, másrészt, hogy amegmunkálására még acélszerszám és acélszerszám között is van különbség. Van az az elvégzendő munkaszint, acéllal, amire az alkalmatlanság miatt a képzett, egész életében ilyen köveket faragó és abból építkező ember azt mondja félredobva a szerszámot, hogy ott b...a meg a k....a anyja és elmegy. Itt a videókon egy-egy darabon megnézhettük, hogy valóban működnek, de ez nem jelent korlátlan bizonyítékot. Cirka egy centi az elmondásuk szerint 40 perc alatt, acélszorítókkal fixálva a tömböt, nincs egyéb mozgás, kis méretben. Ahogy halad lefelé a fúró, azért ez lassul a cső megnövekedett súrlódása miatt de le kell fúrni egy kellő mélységig, hogy a mag kitörhető legyen és lehesssen megint jobban haladni. Mégha a rutin miatt idővel jobbak is és unottan tekergetve jól haladnak, egy ilyen furat 1 méter mélységig 3-3500 perc. Egy nap, a hirtelen naplemente után nincs munka, napkeltétől lehet, tehát egyetlen lyuk több embert foglalkoztatva két munkanap. Miért fontos ez?
Szeretném, ha a bányától kezdenénk. Tegyük fel, hogy van rengeteg emberünk, akik valamiért fontosnak érzik, hogy az életüket ennek az épületnek a megkreálásával töltsék. Szóval a többiek elmentek 800 km-re gránitot fejteni, mások egy ipartelep méretű placcot vésnek síkba, mások hordják össze a többmillió köbméter homokot, fát, megépítik a felvonulási területen az óriási mennyiségű lakótömböt, kijelölik az azóta is nagyjából hiányzó temetőt, kiszolgálóépületeket húznak fel, létrehozzák az építőanyag tárolására használt placcot, a megmunkálásra használt területet, összeszedik a képzett kőfaragókat, stb... A helyi kőbányász csapat meg kitelepül másfél-két-két és fél tonnás köveket bányászni. Egyrészt van egy terepünk, amit munkára alkalmassá kell tenni, ha ez megvan kezdődhet a kővágás. Hogyan? Itt jön képbe a fúrótok. Egy-két méter hosszan befúrkálják a hasáb hátsó és alsó részét, csak annyi anyagot meghagyva ami támasztja, hogy átköthessék és leengedhessék? Ha igen, akkor pár centire egymástól kellett lefúrni egy-másfél méter mélyre, hogy amikor kiütik a helyéből, akkor ne törjön szét, ne hasadjanak ki belőle nagy darabok. Már a kitört magokat kiszedni vicces tud lenni, mikor hulla fáradt vagy és be kell kotorászni egy hegyoldalon egy lyukba. Ugyanezt meg kell tenni vízszintesen is, a hegyoldalon hámokban lógva, mert értelemszerűen felülről lefelé haladva lehet a legkönnyebben gyorsabban haladni. Vízszintesen hogy maradt ott a munkát végző homok(nem ez az anyag amivel a videókban játszanak)? Hogy súlyozzák a fúrót? Mennyi homokkal, mennyi idő alatt lehet csak egy furatot is elkészíteni? Ez ésszerűtlen, bár ésszerű lenne a befúrkálás.
Vésés. Akkor nincs fúrva, marad a vésés. Felülről is, oldalról is alá, kell egy-másfél métert vésni, vagy csak nyolcvan centit, vagy csak hatvanat, kőtől függően. Ahhoz, hogy be tudj nyúlni és dolgozni tudj, erőt kifejteni hozzá, hogy egybefüggő kőzetet rohadt energiabefektetéssel véss, egyre mélyebbre, minimum hatvan, de inkább hetven-nyolcvan centi szélességben kell megtenned, különben nem tudsz rendesen munkát végezni a mélyben. Ez gyakorlatilag annyi veszteséggel és ezéáltal felesleges munkával járna, mint a konkrét hasáb eldolgozása. Ugyancsak találkoznia kell a lyukaknak, elegendő mennyiségű kötelet kell rajta átfűzni, azt rögzíteni valamihez ami megtartja a majd kibillentett több tonnát, aztán lehet kivágni a maradék anyagot. Mikor megindul a kő, nem megcsonkulni vagy meghalni. Aztán lehet elvenni a helyéről. Felfelé, ahonnan majd leviszitek valahogy, vagy lefelé, amihez rengeteg ember kell, hogy ne induljon meg és törjön össze embert, követ, önmagát a hasáb és amíg engedés van, nincs munka alatta. Mennyi kötél kellett eleve a helyszínre, mennyi idő alatt kopott el, milyen minőségű lehetett, ez fontos kérdés, bár kötelet gondolom tudtak fonni. Maga a vésés milyen eszközökkel folyt? Az acélszerszámok ide jutottak, vagy a gránitbányász csapatnak? Fonstos kérdés, mert nem gondolom, hogy dúskáltak bennük. Ha rézszerszámokkal csinálták, akkor egyetlen tömb kivésése a hatalmas anyagmegmozgatással, napokig tarthatott. Ahogy a fúrásnál is, a véséssel is a megmunkált oldalt egyenetlen, rengeteg utómunkát igénylő felületű lett. A mögüle kivett következő tömb mindkét oldala, a mellőle kivettnek több oldala, az amögül kivettnek mégtöbb oldala. Félelmetes eszközkopással lehetett számolni, amit folyamatosan pótolni kell, mégha a maradék munkára már használhatatlan anyagot, vagy a törötteket újra is olvasztották. Az egy nagy piramis két és félmillió tömbjéhez legalább két és félmillió tömbnyi anyagot kellett még pluszban eldolgozni, hogy egyenetlen felületű hasábokat kapjunk.
Nem fogok végezni mert még dolgozok, csak a napokban kicsit volt időm lógni, de folytatom, addig kérlek ne laposföldezzetek le. Köszi
Eddig ez teljesen reális amit írsz és egyetlen annunaki sem volt benne. Én várom a folytatást.
Olvastam korábban egy anyagot erről a témáról, amely másként közelítette meg, és logikus magyarázatnak tűnt/tűnik.
A lényege röviden:
Nem a piramis építés volt az elsődleges cél -lekötve iszonyú erőforrásokat-, hanem pont fordítva, a javuló termelékenység miatt ugrásszerűen növekvő demográfiai felesleget(és annak erőforrásait) kötötte le(napjaink politikusainak is figyelemre méltó példát mutatva) mint vallási köntössel jól álcázott cél. Ugyanis (a cikk számomra is reálisnak tűnő magyarázata szerint) a papság inkább így vezette le a relatíve felesleges többlet(társadalmi) energiát, minthogy az felkelésekben, az alsóbb rétegek újraelosztási törekvéseiben jelentkezzen. Ez a nagyrészt kiküszöbölt jelenség nagyon jól dokumentáltan jelentkezett később a problémát a "...kenyeret és cirkuszt" osztogató megoldát (kétséges sikerrel) alkalmazó Római-Birodalom, fennállásának utolsó szakaszában.
De hasonló eszközzel élt - középiskolás történelem könyveim halványuló emlékei szerint- az egyik görög városállam vezetője is, aki azért osztott javakat/földet/eszközöket... mert akkor dolgoztak a polgárok a "felesleges politizálás" helyett. Bár a városállam neve nem jut eszembe, de arra emlékszem, hogy ez az időszak volt annak az ókori városállamnak egy újabb fénykora. Az analóg helyzet magas labdáját -a mai "demokráciák" helyzetével- "fogcsikorgatva"
, de kihagyom.Hasonló helyzet kezeléseként hozta fel a mások által/másutt is említett Franciaország/Nyugat-Európa által alkalmazott "kezelést", ami a viszonylagos európai béke és népességnövekedés miatti feleslegessé váló erőforrásokat (nevesítve: "felesleges" lovagokat, zsoldosokat és a háborús csőcseléket ) lekötendő elküldte a keresztesháborúkba.
Ezt az biztonsági szelep/társadalom erőforrásait "tároló" funkciót igazolva említette meg a cikk, hogy más feladatok felmerulésekor "lazán" elvonta az embereket -szüneteltetve az építkezést- amikor védekezni/hódítani "kellett" vagy nem volt elég termény felesleg.
Az indokok súlyának és időbeli sorrendjének megítélése mondjuk a nem túl pártatlan és hiányos korabeli történet-írás miatt nem egyszerű, és keveredhetnek az ok-okozatok.
De számomra érdekes cikk volt, bár a forrást/eredetit "hipp-hopp" nem találtam, de "jót állok érte", vagyis (remélem) betettem (valamit) a közösbe.
M
molnibalage
Guest
Szóval egyből pontosítanám magamat. Egy hasábhoz, ha rézvésőkkel vésik ilyentén módon, hetek is kellhetnének. Lehetnek persze vas és acélvésőik, ha azzal nem a gránitosok harcolnak a hegy ellen, de ennek nem sok a valószínűsége, mert szerintem ennek a vésének így nem sok a valószínűsége. Irgalmatlan eszközfogyasztással és emberanyag kieséssel járna.
Vágás. Tegyük fel tehát a befurkálás és vésés eddigi módszerei helyett a vágást. Mivel vághatták? Lehettek különböző méretű fakerekeik, amiket bevonhattak rézzel és/vagy vassal(nem hinném, hogy erre is volt vasuk), hogy homokot dörzsölve forgómozgással vágjanak. Mekkora kellett hogy legyen egy ilyen vágó ahhoz, hogy stabil maradjon a folyamat teljes hossza alatt? Hogyan oldaották meg a horizontális irányú folyamatos süllyedő mozgását a vágás sebességének függvényében, mennyire súlyozták le, hogy a forgó kerék ne magát a gépet vigye el? A párhuzamvonalzót még képes is vagyok feltételezni róluk, hogy kis edényekkel vízszintbe állítsák egyenes vonalahoz mérve a vizet, de mennyire kellett jól gépet építeniük, hogy az áttétekkel, vagy anélkül erre a vízszintre a teljes eresztés folyamán a kőnek feszülő korong, a gép saját súlya és a forgó mozgás torzító hatásai ellenére merőlegesen tegye a dolgát a teljes mélységig? Mennyi homokot kellett ehhez a hegyre hordani, hogy az állandó kidobott, szél által elvitt, repedésekbe beszóródott, kőporral keveredett anyagot pótolják folyamatosan? És ami a leglényegesebb kérdések között van, milyen vastagságú vágókorongokat kellett használniuk? Minél keskenyebb, annál hatékonyabb a kisebb felületen képződött kisebb súrlódás miatt, viszont ha optimális vastagságú korongokat használtak, akkor nem tudtak sem benyúlni, sem kellően vastag és erős köteleket átfűzni, hogy fixálhassák a kiemeléshez. Kellően vastag korongokkal viszont minden milliméterrel fokozottan romlott a hatékonyság és sokkal több energiára volt egy tömb vágásához. Az íves vágások miatt csak a kő alján maradhatott kevés húsa a sziklának ami a helyén tartotta a tömböt, ami alulról is kikönnyítve(akárhogy) pusztán a saját tömegével kiszakadhatott és megindulhatott. Tehát csak bizonyos szintig vághattak egy vágással és az optimális mélységekhez mindenütt balesetmentesen a vágógép rengeteg pozícionálásával járt, tehát súlyok le, nehéz gép kicsit odébb, vízszintezés, súlyok vissza. rengeteg idő. Ha kisebb kerékre cseréltek, hogy optimális mélységben vágjanak a fixáló anyag megmaradásához is, illetve a szomszédos tömb anyagából se vágjanak ki feleslegesen hiszen az már előre balesetvezélyes lenne így, akkor még több munka, mert kioldani a kereket rögzítő bármilyn megoldást, fel a másikat aminek pontosan kell illeszkednie, teljesen egyenes kell lennie és képesnek kell lennie folytania az eddigi vágási síkot. Ezzel a módszerrel szép felületet kaphattak, de rohadt lassú és sok embert lekötő munkával, ahol aztán mégiscsak a leválasztáskor, úgy hogy már elvileg köteleknek kellett kitöltenie a vágás vonalát, kellett volna teljes mélységig bevágni a tömböt mégiscsak belevágva a szomszéd leendő tömb anyagába egy nagy koronggal. Ez így nem oké, különösen, ha belegondolunk, hogy a víszintes vágásokhoz ezt mégis hogyan oldották meg, erőátvitellel, vízszintes pozícióban tartással, nyomóerővel, és bejuttatott homokkal a vágás lényegi anyagával, ami egyből ki és leszóródik?
Ha végigvágták a sziklát és otthagyták azt a darabot amit a hasábon kívül megvágtak és kicsit odébb kezdtek újat, akkor egy sorral lejjebb már nem fértek hozzá a következő tömb teljes hosszához, tehát vagy plusz munkával eltávolították, vagy egyből teljes sort kellett volna végigvágniuk és azt fixen tartani valahogy, amíg hasábokra szeletelik és le vagy fel de kimozdítják. Az oldalak vágását tudták ugyanazzal a géppel vágni? Vagy egyszerre kettővel dolgoztak, de akkor addig mellettük nem tudtak a belógó gép miatt a következő hasábon dolgozni, meg a működtetői tömege miatt és odébb máris nehezebb pozícióból kezdtek? Az alját mivel így vágni jó eséllyel nem tudták, fúrni sem tudták hatékonyan, maximum hetekig, hónapokig tartó munkával tömbönként, ezért vésték? Vastagon, hogy be tudjanak érni, hogy összenyissák a kötelek átfűzéséhez a függőleges vágással? Máris nem nyertek semmit. Ha nem vágták végig az elválasztáshoz a tömböt, hanem elrepesztették a sziklafaltól, akkor jó eséllyel a tömb sérült ami ezen a kis felületen kapcsolódott hozzá és nem a falból szakadt anyag a tömbhöz. Amikor megindult, mekkora lehetett az elmozdulása, a kor köteleivel mennyire tudták rugalmasan megfogni, és aztán még kötelekkel újrafűzni, a másikak kiengedésével még segédeszközökkel sok méter leereszteni? Egy nagy autó súlyáról beszélünk. Még locsolgatva, formázott fa alátétekkel is ehette a feladat a kötelet. A vízről nem is beszélve. Amit a munkások fokozottan fogyaszthattak. Ha felfelé akarták kivenni, hogy ne legyen leszakadás, lerántott ember, összetört kö, hogy emelték át a peremen? Amíg ez folyt, bármerre is engedték vagy emelték, több tömbnyi területen nem folyhatott munka.
Ezek kombináció csak még nehezebbé, veszélyesebbé és lassúbbá tette volna a folyamatot. Szóval mit tudunk esetleg még felmutatni erre? Mert én most így az ókoriságommal nagyjából kifújtam a módszerekre. Minden módszerrel életveszélyes munka volt, napi többtucat összeroncsolt, becsípett, levágott ujjal vagy végtaggal, hamar tönkrement ízületekkel és még csak szedjük kifelé a nagyon barbár, nyers felületű anyagot a bányában, olyan tömegeket, amit épeszű ember nem akar soha nagy tömegben emelni, húzni, vésni, kalapálni, feszegetni. Olyan mértékben ehette a fémet a mechanikai munka tömbönként, amit nem engednél meg az államodnak @LMzek 2.0 , hogy csak azért csinálják, mert le akarod kötni a fölös energiájukat. Inkább focimeccset rendezel nekik és végignézed szárított krokodilhúst rágcsálva, ahogy utána a szurkolótáborok összeverik egymást részegen.
Még mindig folytatom, csak fújok röviden.
Szóval még mindig a bányában vagyunk olyan módszerekkel, amikre akármelyik kor akármelyik embere még bolsevik komisszárok felügyelete is azt mondaná, hogy rohadjon meg a fáraó meg az összes hülye istene és inkább elmennének megölni az összes hülyét aki ezt csináltatja velük, hozzátehetjük, hogy az esetleges rutinszerzésük ilyen tömegek és erők mellett sem ér semmit, mert ahogy haladnak a hegy testében lefelé, úgy lesz egyre nehezebb az egész, mert egyre nagyobb tömeg által tömörített, préselt sziklatömegből kell ugyanazokkal az eszközökkel és módszerekkel kivágniuk a tömböket.
Hány tömbbel haladhattak egyszerre az elejétől kezdve? Hány helyen lehetett sima ügyük viszonylag, hány helyen kellett puztán a tényleges érdemi munka elkezdeéséhez először levágniuk a hegytetőt? Mikor egy gógybaromságokat gyártó üzemben dolgoztam, nagyjából a huszonötezredik darabnál basztam falhoz az első terméket a monoton őrülettől, belegondolva, hogy ezt egy életen át csinálni. Megértem még a hatvanezrediket is, aztán menekültem, volt még törött darab. Szóval megvan az első sor, hetek munkája, kétszázan megsérültek, de le lettek engedve a fal tövébe a tömbök. Már csak 2 499 138 van hátra! Juhúúúú!!!!
Ez baromság. És szerintem elég jófej voltam velük, hogy az adott bányában, bányákban egyszerre 862 darabbal tudtak haladni. Ha esetleg még azt is vesszük, hogy a tömbökből ekkor még a kiemeléshez dudorokat is faragtak domborműszerűen amik köré a köteleket hurkolva biztosabban mozgathatták, akkor az eddig leírt munka még sokkal több erőfeszítés és a vágás kiesik a lehetőségek közül, tehát csak a vésés, vagy vésés/befúrkálás kombinációja maradt. Egyik esetében sem tud túl sok ember dolgozni egymás mellett, a kapott felületek nagyon durvák lesznek. De akárhogy is, leértek az első tömbök. Ahol egy előkészített, sík, patyolattiszta udvarnak kellett fogadnia őket. Muszáj volt leengedéskor egyből alá is bakolni, mert ha a földre teszik, akkor kezdődnek is a vicces problémák. Szóval a folymatosan lehullott, a modszertől függő rengeteg törmeléket eddigre az utolsó morzsáig el kellett takarítani és előkészíteni a terepet a leengedett tömbök fogadására. hatalmas területet kellett így megtisztítani, ha ennyi tömbbel tudtak mondjuk haladni. Lent előkészítve kellettek, hogy legyenek fa vagy kő támaszok, amire rárakhatták őket. vagy mehettek egyből görgőkre, gondolom inkább így gondolnátok, da ahhoz teljesen sík és masszív altalaj kellett közvetlenül a sziklafal tövében, amin egy kavics sem lehetett. Na erre a fúrásból vagy vésésből fakadó egyenentlenségek és esetleg plusz a leengedéshez még meglevő dudorok miatt egyből nemet lehet mondani. Szóval megy egy bakra. Jönnek az előmunkások. Meg kell hogy munkálják szállíthatóra. Rézvéső, kőkalapács, törött ujjak, tönkrement ízületek, de nyomják, kopp, kopp. Ezt csinálhatják kövenként négyen, hatan is akár, rézvésővbel mennyi lehet. Mert egy huszonöt kilós homokkövet acélfejszével lehet könnyedén faragni, egy százkilósnál már a nagy egybefüggő felület miatt ez jóval több energiát és időt kíván, mert máshogy hasad. És igaz ez a tonnás tömb több négyzetméteres felületére. Viszont amíg ez nincs meg, nem lehet elvinni a fal tövéből, amíg nem lehet elvinni, nem nagyon lehet felette dolgozni a következő tömbbel, mert a lehulló törmelék rengeteg sérülést okozhat. Ha nem jó a formája, csak egy dudor is van rajta, el fog forogni a görgőkön, tehát síknak kell lennie amennyire csak elhet. Ez már eléggé időigényes munka. Főleg ha fúrva is lett. Természetesen a felül és oldalt levő lapokat lehet megmunkálni, tehát ha a legkevesebb munkával, csak hogy menjen már onnan nem törődnek a túloldalával, amin fekszik, már kapásból az odébbvitelhez meg kell fordítani a hossztengelye mentén 180 fokkal.
OKSA! Jöhet az öreg emelője. A bakokon állvaaládeszkáznak, esetleg locsolgatva megdagasztják a fácskákat annyira, hogy egy mm-vel kiemelje a tömböt, kiveszik a bakokat, egyensúlyozás, emelgetés. NA ÉS AZTÁN? Hogyan fordítják át akárhogy? Ha a köteleken egyensúlyozik, ha a deszkákon? Ha húzzák, hogy átforduljon, leborul. A megintcsak az egyengető vésés után patyolatra tisztított terepre. Kezdődhet a hogyan nyúlunk alá és vesszük fel nagyon nagy szívása. Vagy elkezdenek a függő egy-két tonna alá fekve bízni Ozirisz és Anubisz kegyében, aztán vagy bejön, vagy nem, fekve rézvésőzni, hogy az ingatag tömeg görgőkre ereszthető legyen? Vagy alátolnak egy félcsövet, ami elbír meglóduló tonnákat, tehát maga is rohadt nehéz anyagból van és a sok kőhöz sok kell belőle vagy lassul megint a munka, és azon átpörgetve megint emelik. Egy kőtömb egy helyben piszkálásával mennyi idő is basztak el eddig?
Mééég mindig folytatom.
Szóval még mindig a bányában vagyunk konkrétan a sziklafal tövében. Nyugalom, ma még ki sem fogunk jutni belőle, aludni is akarok, esetleg egy kört pubg lite-t tolni előtte. Szóval sehová nem ment senki, tömböket vésnek és forgatnak át, fent a hegyen mérsékeltebben folyik a munka addig is, balesetvédelmi szempontból ha ez fontos, de valószínűleg be akarják fejezni valamikor a munkát. Szóval ismét egy csomó anyagot felhasználva, amit tárolni kell valahol, előszedni, visszateni, ami elkopott visszaküldeni, újat igényelni, végre egy durva felülettel de síkabbra faragva, el lehet görgőzni onnan. Elég szopó az is, amíg a fal tövéből kikanyarítják. Nem lehet egy kavics sem az útjában. Az értékes faanyag máris megkezdte az amortizációját. Első kőtömb. Mára itt megállunk a történetben. Vehettem volna személyesebbre is egy Karcsival akinek végigkövetjük az útját, de ez így kellően nagy perspektívát nyújtott az áttekintésre azthiszem. Maradok ennél. Holnap elindulunk a bányából.
Addig elgondolkodtatónak, ezt csak, amit eddig leírtam, nem részletezve de számontartva minden mást ami az épület elkészüléséhez kell, csak járjon kicsit az agyatok rajta, hogy ezt eddig is mind előre meg kellett tervezni a nyomorultul lassú haladáshoz, nem lehetett majd kialakul módon nekiállni. Az építés majdani tempójához pedig, ez egy megtervezett épület, aminek a belsejében fél mm a pontossági ráta. Vajon aki statikailag megtervezte, a leggyengébb, először kibányászott felső sorok köveit építette be legalulra, vagy még meg kellett várni az eddig bányászidő sokszorosát, amíg a megfelelő aljzat a rendelkezésre állt?
Ma amivel személyesebbre veszem, azok a fúrósok, meg az emelős, forgatós öreg. Mindkét videó kőkemény konteóbontó bizonyítékként lett rengeteg gúny között hozzámcsapva, a megvezetett balekhez, mert lám, meg lehet csinálni. Egyrészt akkor. Én személy szerint Zahi Hawassról alapból feltételezem, hogy abban a pártíz másodpercben is szakaszosan, egy előfúrt kőben csavargatta a fúróját, de ettől még elfogadom a működését az eszköznek, fenntartásokkal a hatékonyságával kapcsolatban. A másik csapatban volt annyi, hogy a rövidebbre vágott videó ellenére közölték az elfogadható negyven percet arra a kb centire amit haladtak. Mindkét videóban a konkrét fúrásra nyilvánvalóan valami tuti keveréket használtak, nem tiszta kvarchomokot, amivel egyiptomban lehetett számolni, nem hinném, hogy túl sok adalékot tettek hozzá. Akárhogy is, mindenképpen a videóra készülve, mint sportoló a díjra, a legjobbjukat hozták x időben megfilmesítve. Ez állandóan lehetetlen, korántsem ennyire optimális körülmények között. Az emelős ember méginkább a súlyemelő sportoló kategóriája aki a kis játszóterén nagyot alkotott, de nagyjából egy méterrel odébb szépen kudarcot is vallott. Alapnak jó amit csinál, mutat lehetőséget, de egyrészt itt nem centikról beszélünk, hanem százötvennégy méterről(majd ebbe is belemegyünk amikor már ott járunk). Az erőkarja is szépen működik két minimalizált súrlódásúra modern eszközökkel kialakított felület között, de ha letennénk neki mellé a földre, ki az aszfaltra, vagy egy törmelékes, vagy akár csak egyenetlen sziklás altalajra, máris kidobhatja a botot a kukába, mert hamarabb fog eltörni, minthogy százan legyőzzék vele a besüppedést, vagy a beakadt vég szorulását, vagy a törmelékakadályt.
Szeretném, ha azért csendben elgondolkodnátok a konteós megvezetettségen, hogy melyikünk esetén áll fent. Lehet nálam is, elismerem, de azthiszem van min elfilózni azon az oldalon is és levonni amit lehet.
Egy-egy gigantikus tömb elvitele, mondjuk 400 tonna rómába, sőt volt Héliosz szobor anno szintén, talán ugyanaz(?) egy tisztára sepert, előkészített, nagyon hosszú út volt, egyszeri. Az eszközei lehettek korábbi eszközök, de más egy ennek előkészített út egyszeri használatra az iszonyú tömege mellé, ami tényleg irtózatos, meg más a tömegtermelés és annak a logisztikája, és igénye, nap mint nap, percről percre, mindenhol a bánya és az épület között.
Pogány
https://www.origo.hu/tudomany/19990222hanyan.html
Ha Önmagamból indulok ki, akkor én napi 2-3 tonna közötti munkát szoktak elvégezni amikor szállítmányozunk. (Építkezésen nem mindig lehet így számszerűsíteni)
Számoljunk kettő tonnával és csak anyag mozgatásos munkával.
7.000.000 tonna a piramis. 2 tonnát mozgatok el egy nap, és van belőlem mondjuk 1.000 db.
7.000.000:2:1.000=3.500 nap. Ez ünnep napokat is figyelembe véve kb. 10 év. Ha semmi mást nem csinálnánk, ezer ember belőlem ennyi idő alatt elhordaná a piramist. Elviekben.
A piramis nagyrészt 2-3 tonnás betontömbökből áll.
Én a társammal 150 kg-s gépeket is simán elcipelünk ketten kézben. A héten lehozunk a 4.-ről egy 120+ kg hűtőt, és felvittünk helyette egy 117 kg-osat, 1 óra alatt.
Értelem szerűen sík terepen sokkal jobba haladunk.
Ha abból indulunk ki, hogy 2 ember könnyedén elsétál 100 kg-al, akkor 40-50 ember konkrétan elsétál egy 2 tonnás kőtömbbel ha van megfelelő fogása. Húzni sem kell csak rátenni egy szánra, amin "karok" vannak és annál fogva felemelni és elsétálni vele.
Itt megjegyezném, hogy a legnehezebb dolog amit valaha nagyobb távon vittem kézben egy velem együtt 4 fős csapattal az közel 500 kg-os volt, egy öntöttvas házas ipari gép. 4-en egy teherkocsi platójára is föl tudtuk tenni.
Jah, és én messze nem vagyok olyan erős, mint jó egy néhány ember.
Mondjuk ha egy óra alatt teszek meg 1 km-t súllyal oda meg vissza , és van belőlem 1000 db és 50-en kellünk egy 2 tonnás kőhöz, miközben a bánya vagy a kirakodásra váró gálya ilyen messze van, akkor óránként 20 kőtömböt viszünk el. Az 8 óránként 160 db kőtömb. És itt nem használunk gépeket, se szánt se semmit.
Ő például nem átlag Jóska, de egy ember cipel 650 kg-ot:
https://24.hu/sport/2015/02/04/the-mountain-1000-eves-rekordot-dontott-meg/
De vannak más elképzelések is, például az egyiptomi piramis betonozás:
https://index.hu/tudomany/tortenelem/piramis0105/
https://www.origo.hu/tudomany/19990222hanyan.html
Ha Önmagamból indulok ki, akkor én napi 2-3 tonna közötti munkát szoktak elvégezni amikor szállítmányozunk. (Építkezésen nem mindig lehet így számszerűsíteni)
Számoljunk kettő tonnával és csak anyag mozgatásos munkával.
7.000.000 tonna a piramis. 2 tonnát mozgatok el egy nap, és van belőlem mondjuk 1.000 db.
7.000.000:2:1.000=3.500 nap. Ez ünnep napokat is figyelembe véve kb. 10 év. Ha semmi mást nem csinálnánk, ezer ember belőlem ennyi idő alatt elhordaná a piramist. Elviekben.
A piramis nagyrészt 2-3 tonnás betontömbökből áll.
Én a társammal 150 kg-s gépeket is simán elcipelünk ketten kézben. A héten lehozunk a 4.-ről egy 120+ kg hűtőt, és felvittünk helyette egy 117 kg-osat, 1 óra alatt.
Értelem szerűen sík terepen sokkal jobba haladunk.
Ha abból indulunk ki, hogy 2 ember könnyedén elsétál 100 kg-al, akkor 40-50 ember konkrétan elsétál egy 2 tonnás kőtömbbel ha van megfelelő fogása. Húzni sem kell csak rátenni egy szánra, amin "karok" vannak és annál fogva felemelni és elsétálni vele.
Itt megjegyezném, hogy a legnehezebb dolog amit valaha nagyobb távon vittem kézben egy velem együtt 4 fős csapattal az közel 500 kg-os volt, egy öntöttvas házas ipari gép. 4-en egy teherkocsi platójára is föl tudtuk tenni.
Jah, és én messze nem vagyok olyan erős, mint jó egy néhány ember.
Mondjuk ha egy óra alatt teszek meg 1 km-t súllyal oda meg vissza , és van belőlem 1000 db és 50-en kellünk egy 2 tonnás kőhöz, miközben a bánya vagy a kirakodásra váró gálya ilyen messze van, akkor óránként 20 kőtömböt viszünk el. Az 8 óránként 160 db kőtömb. És itt nem használunk gépeket, se szánt se semmit.
Ő például nem átlag Jóska, de egy ember cipel 650 kg-ot:
https://24.hu/sport/2015/02/04/the-mountain-1000-eves-rekordot-dontott-meg/
De vannak más elképzelések is, például az egyiptomi piramis betonozás:
https://index.hu/tudomany/tortenelem/piramis0105/
Nem kötekedni akarok, de egy 350-400 kg-os pianínóhoz oldalanként öten kellettünk, kampókkal aláakasztva, tehát egykezes műveletben, levinni egy műhely meredek nem is túl hosszú lépcsőjén. Nem is felfelé, mert egyszerűen meredek volt. A formája elég jól közelíti a szögletes kőtömb megfoghatóságát. Van amikor könnyebb egy ilyen súly és volt amikor ketten beleemeltünk egy ilyen pultba és nemet mondtam, mert elájultam volna ha lépni is kell vele, mert nekem is vannak korlátaim az erős emberekkel szemben. Nem olyan egyszerű az élet és nem olyan egyszerű elegen hozzáférni az adott felülethez és tömeghez. És hát lehetnek egyedi terminátorok, ismerek én is ilyeneket, de nem mindenki az.
Ismerem én is a betonozós elméletet is, de az nem konteó?
Pogány
"Nem kötekedni akarok, de egy 350-400 kg-os pianínóhoz oldalanként öten kellettünk, "
Most erre mit mondjak? Amit lehoztunk hűtőt arra is azt mondta a nő, hogy 4 ember vitte fel és majd beszartak.
Mi ketten 1 óra alatt egyet lehoztunk meg egyet fölvittünk. És 25 címünk van/nap. Minden csak gyakorlás kérdése.
Én például a 80 kg-os mosó szárító gépet egyedül is le tudom venni a platóról. (Ha bírja a csomagolása....)
Aztán néha szólnak a megrendelők, hogy: Jah ez ilyen könnyű! Akkor majd ők viszik.
Szétröhögöm magam azon, hogy ketten alig tudják bevinni, pedig 80 kg nem súly
Az ókori emberek kisebbek voltak mint mi, olyan 150-160 cm körül. Viszont az egész rövid kis életüket (30-40 év átlag) nehéz fizikai munkában végig dolgozták.
Hihetetlenül szívósak lehettek. A szakemberek meg akkoriban is szakemberek voltak. Kreatívak és ügyesek. Én nagyon tisztelem őket az elért eredményeikért!
"Ismerem én is a betonozós elméletet is, de az nem konteó? "
Fogalmam sincs. Mint érdekesség betettem. Ki tudja ennyi ezer év távlatából?
"Nem kötekedni akarok, de egy 350-400 kg-os pianínóhoz oldalanként öten kellettünk, "
Most erre mit mondjak?
Amit lehoztunk hűtőt arra is azt mondta a nő, hogy 4 ember vitte fel és majd beszartak. Mi ketten 1 óra alatt egyet lehoztunk meg egyet fölvittünk. És 25 címünk van/nap. Minden csak gyakorlás kérdése.
Én például a 80 kg-os mosó szárító gépet egyedül is le tudom venni a platóról. (Ha bírja a csomagolása....)
Aztán néha szólnak a megrendelők, hogy: Jah ez ilyen könnyű! Akkor majd ők viszik.
Szétröhögöm magam azon, hogy ketten alig tudják bevinni, pedig 80 kg nem súly
Az ókori emberek kisebbek voltak mint mi, olyan 150-160 cm körül. Viszont az egész rövid kis életüket (30-40 év átlag) nehéz fizikai munkában végig dolgozták.
Hihetetlenül szívósak lehettek. A szakemberek meg akkoriban is szakemberek voltak. Kreatívak és ügyesek. Én nagyon tisztelem őket az elért eredményeikért!
"Ismerem én is a betonozós elméletet is, de az nem konteó? "
Fogalmam sincs. Mint érdekesség betettem. Ki tudja ennyi ezer év távlatából?
Belekotnyeleskednék.Szóval még mindig a bányában vagyunk olyan módszerekkel, amikre akármelyik kor akármelyik embere még bolsevik komisszárok felügyelete is azt mondaná, hogy rohadjon meg a fáraó meg az összes hülye istene és inkább elmennének megölni az összes hülyét aki ezt csináltatja velük, hozzátehetjük, hogy az esetleges rutinszerzésük ilyen tömegek és erők mellett sem ér semmit, mert ahogy haladnak a hegy testében lefelé, úgy lesz egyre nehezebb az egész, mert egyre nagyobb tömeg által tömörített, préselt sziklatömegből kell ugyanazokkal az eszközökkel és módszerekkel kivágniuk a tömböket.
Hány tömbbel haladhattak egyszerre az elejétől kezdve? Hány helyen lehetett sima ügyük viszonylag, hány helyen kellett puztán a tényleges érdemi munka elkezdeéséhez először levágniuk a hegytetőt? Mikor egy gógybaromságokat gyártó üzemben dolgoztam, nagyjából a huszonötezredik darabnál basztam falhoz az első terméket a monoton őrülettől, belegondolva, hogy ezt egy életen át csinálni. Megértem még a hatvanezrediket is, aztán menekültem, volt még törött darab. Szóval megvan az első sor, hetek munkája, kétszázan megsérültek, de le lettek engedve a fal tövébe a tömbök. Már csak 2 499 138 van hátra! Juhúúúú!!!!
Lent előkészítve kellettek, hogy legyenek fa vagy kő támaszok, amire rárakhatták őket. vagy mehettek egyből görgőkre, gondolom inkább így gondolnátok, da ahhoz teljesen sík és masszív altalaj kellett közvetlenül a sziklafal tövében, amin egy kavics sem lehetett. Na erre a fúrásból vagy vésésből fakadó egyenentlenségek és esetleg plusz a leengedéshez még meglevő dudorok miatt egyből nemet lehet mondani. Szóval megy egy bakra. Jönnek az előmunkások. Meg kell hogy munkálják szállíthatóra. Rézvéső, kőkalapács, törött ujjak, tönkrement ízületek, de nyomják, kopp, kopp. Ezt csinálhatják kövenként négyen, hatan is akár, rézvésővbel mennyi lehet. Mert egy huszonöt kilós homokkövet acélfejszével lehet könnyedén faragni, egy százkilósnál már a nagy egybefüggő felület miatt ez jóval több energiát és időt kíván, mert máshogy hasad. És igaz ez a tonnás tömb több négyzetméteres felületére. Viszont amíg ez nincs meg, nem lehet elvinni a fal tövéből, amíg nem lehet elvinni, nem nagyon lehet felette dolgozni a következő tömbbel, mert a lehulló törmelék rengeteg sérülést okozhat. Ha nem jó a formája, csak egy dudor is van rajta, el fog forogni a görgőkön, tehát síknak kell lennie amennyire csak elhet. Ez már eléggé időigényes munka. Főleg ha fúrva is lett. Természetesen a felül és oldalt levő lapokat lehet megmunkálni, tehát ha a legkevesebb munkával, csak hogy menjen már onnan nem törődnek a túloldalával, amin fekszik, már kapásból az odébbvitelhez meg kell fordítani a hossztengelye mentén 180 fokkal.
OKSA! Jöhet az öreg emelője. A bakokon állvaaládeszkáznak, esetleg locsolgatva megdagasztják a fácskákat annyira, hogy egy mm-vel kiemelje a tömböt, kiveszik a bakokat, egyensúlyozás, emelgetés. NA ÉS AZTÁN? Hogyan fordítják át akárhogy? Ha a köteleken egyensúlyozik, ha a deszkákon? Ha húzzák, hogy átforduljon, leborul. A megintcsak az egyengető vésés után patyolatra tisztított terepre. Kezdődhet a hogyan nyúlunk alá és vesszük fel nagyon nagy szívása. Vagy elkezdenek a függő egy-két tonna alá fekve bízni Ozirisz és Anubisz kegyében, aztán vagy bejön, vagy nem, fekve rézvésőzni, hogy az ingatag tömeg görgőkre ereszthető legyen? Vagy alátolnak egy félcsövet, ami elbír meglóduló tonnákat, tehát maga is rohadt nehéz anyagból van és a sok kőhöz sok kell belőle vagy lassul megint a munka, és azon átpörgetve megint emelik. Egy kőtömb egy helyben piszkálásával mennyi idő is basztak el eddig?
Mééég mindig folytatom.
Csak nagyon röviden, 16 évvel korábban egy másik fórumon foglalkoztam az egyiptomi nagy piramisokkal. A kápminőség, nem jó, de ez volt kéznél. A régi gépemen elszállt minden.
Vonalak:
A Nagy piramis építőköveinél a sorok magassága csökken /az ottani Olvtárs berakott adathalmazt/ . Idézet onnan tőlem: "
felfelé haladva csökken a rétegek magassága. Persze ez nem minden esetben igaz, de álagosan ez a tendencia. Legalábbis az Excel grafikonja ezt mutatja.
Lehet, hogy a stabilitást ezzel is akarták fokozni.
Nem hiszem hogy a munka folyamán fokozatosan fáradtak és egyre kisebb köveket termeltek ki."
Pogány
Ledőltem estére és megvilágosodtam.
Kr.e. 3000-ben már harci (!) szekerek voltak!
A Piramis nagyrészt 2-3 tonnás kőtömbökből áll. Ez azt jelenti, hogy egy 5-6 tengelyes faszekéren simán el lehet vinni egy ilyen tömböt. Azt meg 4 ló elhúzza.
Vagyis a piramis nagy részét elég gyorsan el lehetett mozgatni.
Az ellensúlyos darut (pl. gémeskút) mezopotámiában már kr.e. 3000-ben ismerték.
Ha a csigás erősokszorozást ismerték akkor 4 ember elvileg 3 tonnát is ki tud emelni. (5 csigás áttét)
Ha ismerték esetleg a taposómalmot (görögök, rómaiak bizonyíthatóan) akkor olyan 6 tonnáig tudtak akár daruzni is.
Római 5 csigás daru:
Taposómalom:
Ledőltem estére és megvilágosodtam.
Kr.e. 3000-ben már harci (!) szekerek voltak!
A Piramis nagyrészt 2-3 tonnás kőtömbökből áll. Ez azt jelenti, hogy egy 5-6 tengelyes faszekéren simán el lehet vinni egy ilyen tömböt. Azt meg 4 ló elhúzza.
Vagyis a piramis nagy részét elég gyorsan el lehetett mozgatni.
Az ellensúlyos darut (pl. gémeskút) mezopotámiában már kr.e. 3000-ben ismerték.
Ha a csigás erősokszorozást ismerték akkor 4 ember elvileg 3 tonnát is ki tud emelni. (5 csigás áttét)
Ha ismerték esetleg a taposómalmot (görögök, rómaiak bizonyíthatóan) akkor olyan 6 tonnáig tudtak akár daruzni is.
Római 5 csigás daru:
Taposómalom:
Íme, a Kételkedés Kora.
Egy XX. századi átlagember számára tudott dolog volt, hogyan épültek a piramisok: megtanulta az iskolában, és ez a tudás az élethez elég is volt. Csak a téma mélyebb ismerői között akadtak olyanok, akik elkezdték boncolni a kérdést. A kételkedéshez tudás és kutatás kellett.
Ma azonban a kételkedés szembejön a (közösségi) médiában, és tudás és kutatás nélkül is megkérdőjelezi a narratívákat. Ez könnyű, csak ügyesen kell feltenni a kérdést, hogy az emberi elme igennel válaszoljon rá.
"Lehetséges, hogy mosómedvék építették a piramisokat?" -- erre ugye "nem" a válaszunk. Viszont arra, hogy "Lehetséges, hogy földönkívüliek építették a piramisokat?" a logikus válasz az "igen", mert bár őrült csekély rá az esély, és vitathatók az elméletek, mégsem lehetetlen.
A "lehetségesség" illúziójával egy alternatív narratíva állítható fel, már egyetlen kérdéssel is. TV-sorozatokkal, cikkekkel meg pláne.
Példa: az Ősi idegenek (vagy mi) sorozat nem csinál mást, mint önmagát bizonyítja. Azaz nem az idegeneket magukat, hanem csak a narratíva "lehetségességét". A folyamat végére két, egyenértékűnek tűnő narratívánk van: a hivatalos, meg az ufós.
Ezek veszélyes csapdák. A "konteózás", a kutatás, a megkérdőjelezés művészete nem is való mindenkinek, viszont az emberekre zúdul a médiából az ilyesmi.
Elérve végre a jelen piramisvitához: sztem jogos a hivatalos narratíva tudás-kutatás alapú firtatása. A "lehetségesség" vizsgálata az első lépés, és a helyesen feltett kérdés eleje kb. úgy szól, hogy "Hogyan lehetséges az, hogy..."
És akkor már van miről beszélgetni, mert ki-ki a tudása, tapasztalata mentén válaszolhat.
Egy XX. századi átlagember számára tudott dolog volt, hogyan épültek a piramisok: megtanulta az iskolában, és ez a tudás az élethez elég is volt. Csak a téma mélyebb ismerői között akadtak olyanok, akik elkezdték boncolni a kérdést. A kételkedéshez tudás és kutatás kellett.
Ma azonban a kételkedés szembejön a (közösségi) médiában, és tudás és kutatás nélkül is megkérdőjelezi a narratívákat. Ez könnyű, csak ügyesen kell feltenni a kérdést, hogy az emberi elme igennel válaszoljon rá.
"Lehetséges, hogy mosómedvék építették a piramisokat?" -- erre ugye "nem" a válaszunk. Viszont arra, hogy "Lehetséges, hogy földönkívüliek építették a piramisokat?" a logikus válasz az "igen", mert bár őrült csekély rá az esély, és vitathatók az elméletek, mégsem lehetetlen.
A "lehetségesség" illúziójával egy alternatív narratíva állítható fel, már egyetlen kérdéssel is. TV-sorozatokkal, cikkekkel meg pláne.
Példa: az Ősi idegenek (vagy mi) sorozat nem csinál mást, mint önmagát bizonyítja. Azaz nem az idegeneket magukat, hanem csak a narratíva "lehetségességét". A folyamat végére két, egyenértékűnek tűnő narratívánk van: a hivatalos, meg az ufós.
Ezek veszélyes csapdák. A "konteózás", a kutatás, a megkérdőjelezés művészete nem is való mindenkinek, viszont az emberekre zúdul a médiából az ilyesmi.
Elérve végre a jelen piramisvitához: sztem jogos a hivatalos narratíva tudás-kutatás alapú firtatása. A "lehetségesség" vizsgálata az első lépés, és a helyesen feltett kérdés eleje kb. úgy szól, hogy "Hogyan lehetséges az, hogy..."
És akkor már van miről beszélgetni, mert ki-ki a tudása, tapasztalata mentén válaszolhat.
Íme, a Kételkedés Kora.
Egy XX. századi átlagember számára tudott dolog volt, hogyan épültek a piramisok: megtanulta az iskolában, és ez a tudás az élethez elég is volt. Csak a téma mélyebb ismerői között akadtak olyanok, akik elkezdték boncolni a kérdést. A kételkedéshez tudás és kutatás kellett.
Ma azonban a kételkedés szembejön a (közösségi) médiában, és tudás és kutatás nélkül is megkérdőjelezi a narratívákat. Ez könnyű, csak ügyesen kell feltenni a kérdést, hogy az emberi elme igennel válaszoljon rá.
"Lehetséges, hogy mosómedvék építették a piramisokat?" -- erre ugye "nem" a válaszunk. Viszont arra, hogy "Lehetséges, hogy földönkívüliek építették a piramisokat?" a logikus válasz az "igen", mert bár őrült csekély rá az esély, és vitathatók az elméletek, mégsem lehetetlen.
A "lehetségesség" illúziójával egy alternatív narratíva állítható fel, már egyetlen kérdéssel is. TV-sorozatokkal, cikkekkel meg pláne.
Példa: az Ősi idegenek (vagy mi) sorozat nem csinál mást, mint önmagát bizonyítja. Azaz nem az idegeneket magukat, hanem csak a narratíva "lehetségességét". A folyamat végére két, egyenértékűnek tűnő narratívánk van: a hivatalos, meg az ufós.
Ezek veszélyes csapdák. A "konteózás", a kutatás, a megkérdőjelezés művészete nem is való mindenkinek, viszont az emberekre zúdul a médiából az ilyesmi.
Elérve végre a jelen piramisvitához: sztem jogos a hivatalos narratíva tudás-kutatás alapú firtatása. A "lehetségesség" vizsgálata az első lépés, és a helyesen feltett kérdés eleje kb. úgy szól, hogy "Hogyan lehetséges az, hogy..."
És akkor már van miről beszélgetni, mert ki-ki a tudása, tapasztalata mentén válaszolhat.
Annyival egészíteném ki, hogy a konteo készítők mindig valami valóságos alapra kezdik felépíteni a világképüket. A repülő csíkot húz az égen >> chamtrail, Soros gazdag zsidó >> világuralmi tervek, szabadkőművesek stb...
Valamint rettegnek attól hogy átbasszák őket ezért inkább foggal körömmel ragaszkodnak a felépített világképhez, amihez társul még egy jókora beavatottság tudat, hogy olyan tudás birtokában van amit csak kevesen ismernek. (tisztelet a ritka kivételnek). A pszihé meg védekezik ahogy csak tud a megformált világkép bedöntése ellen, mert ha tudatosulna bennük, hogy valamiben tévednek, akkor azzal kéne szembenézni, hogy balekok, "bolondok" amit nehéz beismerni.
Akinek nem inge, nem veszi magára.
M
molnibalage
Guest
https://www.foxbusiness.com/technology/elon-musk-says-he-wont-get-coronavirus-vaccine
When asked during an episode of the New York Times podcast "Sway" if he would get a vaccine, Musk said, "I’m not at risk for COVID, nor are my kids."
Köszönjük újra te nagyhangú méretes balfasz...
A védőoltás lényege az te barom, hogy a nyájimmunitással azok se fertőzzenek tovább, akik nincsenek veszélyeztetve.
És ennek a gyökérnek isszák a szavait tömegek...
When asked during an episode of the New York Times podcast "Sway" if he would get a vaccine, Musk said, "I’m not at risk for COVID, nor are my kids."
Köszönjük újra te nagyhangú méretes balfasz...
A védőoltás lényege az te barom, hogy a nyájimmunitással azok se fertőzzenek tovább, akik nincsenek veszélyeztetve.
És ennek a gyökérnek isszák a szavait tömegek...
Még ha egy narratíva lehetségessége alacsony is, akkor is nehéz elengedni, ha a helyén csak kétség marad. Az elme irtózik a nemtudástól, inkább nem nézünk oda. Ráadásul a lehetségesség-érzékelésünk nagyban világnézeti kérdés.
Példa: "Lehetséges-e egy nyulat megölni csavarhúzóval?" A válasz igen, és senki nem kér bizonyítékot.
"Lehetséges-e egy nyulat megölni átokkal?" Itt megoszlanak majd a válaszok. Sokan fognak bizonyítékot követelni, és ezek egy jó része még azt sem fogja tényként elfogadni, ha az orra előtt ölnek nyulakat átokkal -- inkább csalást fog kiáltani, mintsem hogy feladja addigi alapvető nézeteit.
Mindez attól függetlenül így lesz, hogy valóban lehet-e nyulat ölni átokkal.
Pogány
Ledőltem estére és megvilágosodtam.
Kr.e. 3000-ben már harci (!) szekerek voltak!
A Piramis nagyrészt 2-3 tonnás kőtömbökből áll. Ez azt jelenti, hogy egy 5-6 tengelyes faszekéren simán el lehet vinni egy ilyen tömböt. Azt meg 4 ló elhúzza.
Vagyis a piramis nagy részét elég gyorsan el lehetett mozgatni.
Az ellensúlyos darut (pl. gémeskút) mezopotámiában már kr.e. 3000-ben ismerték.
Ha a csigás erősokszorozást ismerték akkor 4 ember elvileg 3 tonnát is ki tud emelni. (5 csigás áttét)
Ha ismerték esetleg a taposómalmot (görögök, rómaiak bizonyíthatóan) akkor olyan 6 tonnáig tudtak akár daruzni is.
Római 5 csigás daru:
Taposómalom:
Évezredekkel a rómaiak előtt vagyunk. Biztosan ismerték ezt? Van róla feljegyzés? Vagy akik építették, ennél rosszabb, korai megfelelőkkel dolgoztak? Milyen magasságig tudtak egy ilyennel emelni? Azokon a vicces peremeken fix állványozással a legfelső szintig képesek voltak dolgozni? Ha így pakolták fel, kellett rámpa? Ha itt nem rámpáztak, akkor megdőlt a hivatalos narratíva? Ha ebben megdőlt, a többiben fixen jó?
Vagy éppenhogy sokkal fejlettebbekkel, ha az acél fogaskerekeket nézzük és ezek a holmik azoknak az egyre többet felejtett verziói? A fogaskerekek ott vannak. Nem rézből. Azok az emberek akik a hivatalos narratíva szerint megalkották és dolgoztak vele, azok vályog és agyagépületekben laktak, faekével szántottak. A tudós rétegük,a tanult emberek persze onthatták a gondolatokat és ötleteket, de ehhez már az elején meg kell hogy legyen az összes eszköz, amivel kivitelezték a majdani gépeket, a tervek, a teljes projekt dokumetációja. Mennyi ideig tarthatott csak a tervezése? Ötletek valóságba ültetése, tesztelése? Mennyi sikertelen kísérlet hátráltatta a munkát?
Öntötték, vagy kovácsolták a fémeszközeiket? Ettől elég nagyban függ azoknak a minősége. Mivel tömegtermelés kellett évtizedeken át mindennap, reggeltől estig, csak rákalapáltak egy szalagsoron és ment ki a melósokhoz? Ha mégsem ehhez fogaskerekeztek, meg nem is vágógéphez, akkor mihez? Minek kellettek nekik többtíz kilós acél áttétek bonyolult formára megmunkálva? Miért volt konteós bárki aki a fogaskerék alakúra faragott kövekre rámutatva azt állította, hogy ismerniük kellett a fogaskereket, gépeket, ha ezek már rég ott vannak valóban kiállítva a múzeumban? Volt egy korábbi technológiai transfer olyanoktól, akik ezt könyökből vágták és átadták az embereknek, hogy használják, ami lassan kikopott évezredek alatt a tudásból és aztán újra felfedezésre kerül?
Ha soktengelyes kocsikat is bevonunk, akkor ufók is építhették. Ezekről nincs emlék, lelet, feljegyzés. Persze teljesen reális lenne, kimondottan hülyeség lenne, ha nem így tették volna. Csak akkor máris állatokat is bevonunk ugyanebbe a történetbe, amiket így összevontan óriási mennyiségű takarmánnyal kellett ellátni, szilánkos bányaterületen húzatni velük a tömegeket, tehát nap mint pótolni a lesérülteket, ellátni a többit lovászok tömege, vagy ökörgondozók tömege akiket szintén etetni kell, távoltartani a ragadózókat vadászok, katonák. Ha voltak ilyen kocsik a kezükben, azokat teljesen fából készítették, óriási mennyiségű kenőanyagot is elhasználva naponta, újabb erdőnyi faanyagot elhasználva csak erre? Vagy vasalták is és akkor a mechanikai munkavégzéshez hiányzott jelentős mennyiségű fém amit erre szántak de cserébe kisebb súrlódással kevesebb kenőanyagra volt szükség? Hol vannak ezek a kocsik?
Hol van egyetlen feljegyzés erről az egész építkezésről a szomszédos uradalmak részéről, miközben a világ legbrutkóbb, tehát világraszóló komplexumát húzták fel? El kellett jutnia a hírnek, mert évtizedeken át Egyiptomnak óriási tételben kellett beszereznie mindent tőlük is és ez csak egy piramishoz is így lenne, de ott egy egybefüggő, azonos technológiával épített komplexum van. Három nagy és több kis piramis, a világ évezredekig legnagyobb szobra, templomok tömkelege. Évszázados projekt külön külön is elkészítve,ha viszont egy ütemben készült, akkor az eddig felvázolt dolgok logisztikai rémálma hatványozottan durvább szervezéstani ismereteket kívánt.