Oké, akkor lehet mondani sorban az a; b; c; variációkat, hogy mivel lehet érdekelté tenni a szülőket/diákokat, hogy az oktatásban partnerek legyenek és ne mint szükséges rosszra tekintsenek.
WUT? Mi ez a generális megközelítés...?
Én mindig is lehetőségként tekintettem az oktatásra, mert az oktatók olyan dolgokat tudtak elmagyarázni nekem, amit magamtól soha nem értettem volna meg. Kellett egy bizonyos mértékű hátszél. Mert óriások vállán állva könnyebb. És ezzel sokan vannak így.
(A HTÖ sem azért lett olyan és lőtt ki látványosan a tudásom, mert nagyhirtelen magamtól lettem szuperokos. Volt egy jó oktatóm, úgy hívják Hpasp. Csak a tőle kapott ismertekkel ma már tudom azt, amit...)
Az előadások és gyakorlatok kb. 95%-ra bejártam, mert mikor párat kihagytam rájöttem, hogy nehéz tárgyaknál máshogy nem megy. De, ha meg amiatt bent vagyok, akkor minek ne legyek a többin? Így otthon nem kellett sok időt erre elbaszni és szenvedni.
Ha valaki rosszra tekint az oktatásként, akkor azzal nincs mit tenni. Mert simán buta vagy hülye.
Mert ötletet, pláne épkézláb ötletet még senki nem mutatott fel, csak, hogy a fizetős rendszer rossz. Nem a legjobb, tudom. Ideális esetben nem kellenének ilyen drasztikus módszerek, mert ennek természetesnek kellene lennie.
Az ilyen kommentektől megyek a falnak. Ha valaki szórakozásként kitalálja a kötél nélküli bungee jumpingot és közlöm, hogy rossz, akkor nem az a kérdés, hogy tudok-e jobbat.
Első körben talán ne romboljunk nyilvánvalóan ostoba ötletekkel, ha csak olyan ötlete van valakinek.
Nem érdekes az USA. Magyarországon élünk. Van rá magyar példa, már vagy egy generáció ember végezte el a diákhitel jellegű rendszerben az egyetemet/főiskolát, alapvető probléma nélkül. Az, hogy ki mire használta a diákhitelt, az meg megint más kérdés, egyéni felőség. Sokan nem arra használták, amire ki volt a konstrukció találva, de az még nem a hitel hibája.
A diákhitel lehetőségét összemosni a fizetős felsőokatással olyan szintű marhaság, amire szavakat alig találok.
A diákhitel egy
lehetőség azok számára, akik még azt sem engedhették/ik meg meg, hogy az "ingyenes" oktatás ellenére felsőoktatásban vegyenek részt, mert nem telik még arra sem, hogy a csemete koliban lakjon - ha kap - és önálló életet tudjon élni. Vagy csak valami vártalan kiadása van, amit nem tud fedezni, mert pl. az egyik szülő hirtelen súlyos beteg lesz vagy akár meghal. (Tudok ilyenről.) De ez kurvára nem azonos azzal, hogy akkor következő évtől fizetős a felsőoktatás úgy, hogy a minőség tök ugyanaz lesz.
Már én is ebben a korszakban voltam és véletlenül majd 2 fél évig felvettem. Az első félév kellett volna csak, mert bekrepált a számítógép és kellett még ez-az és máshogy nem volt rá pénz, ami kellett. Aztán folyósították automatikusan a kövi félévet is, mire lemondtam, jött még 2 havi.
Úgy nem volt rá pénz, hogy dolgoztam egyetem mellett.
A nyelvoktatással egyet értek. Bár azt hiszem, hogy a lehetőség meg van rá, de nem él minden iskola azzal, hogy elsőtől tanítson legalább egy nyelvet.
A nyelvoktatás legnagyobb hibája az, hogy két nyelvet oktatnak gimiben kötelezően, aminek kurvára semmi értelme. Engem 4 évig kínoztak az olasszal, amit hátam közepére sem kívántam. Semmiféle haszna nincs olaszul beszélni, ellenben azt az időt fordíthattam volna másra is.
Ez ma különösen igaz.
Ha ma lennék gimis és csak het 3x45 perc online angol kurzus + a szar házi feladat helyett is még az angolra gyúr bárki, akkor erőlködés nélkül el tudja érni a középszintű tudást. Ehelyett ma is tudtommal két nyelvvel szopatnak. Mindenkit. Met csak. Értelme semmi. Mikor kezdődik el az, hogy a fiatal felnőttet is komolyan vesszük és optimalizálhatja idejét arra, amire akarja? Pl, ha több fizikát akarna tanulni egy olyan nyelv helyett, amivel a seggét törölheti ki nagyjából?
A reform alapján azt tartanám jónak, hogy teljesen eltörölni a nyelvizsga követelményeit. Aki akarja és szüksége van a boldoguláshoz majd úgyis megtanulja és talán több értelme van, mint kényszerből elvárni, miközben mondjuk ugyan ennyire, vagy még jobban fontos egy jogosítvány megléte a boldoguláshoz. De ugyan így hozhatnám párhuzamba többek közt közgazdasági alapismeretek meglétét is. Szóval sok mindent máshogy csinálnék én is, csak a diákok és szülők motivációja és partnersége nélkül nem menne.
Szürkezóna, részben egyetértek, részben nem. Tényleg sok helyen felesleges a nyelvvizsga és valódi tudás helyett ilyen hülyeséget erőltetnek.
Papíron egy cimborám is tudott németül ls angoul, mert két nyelvvizsgája volt 19 éves korára. A bibi az volt, hogy 14 évesen tette le a német középszintűt és után nem használta. Soha. 19 éves korára
megszólalni nem tudott németül úgy, hogy középfokú papírja volt róla, hogy tud...