Elnézést, de nem tudtam rövidebben megfogalmazni 1/5
Ezt az írást eredetileg nem ide szántam, de kicsit átalakítva remélem itt is megállja a helyét. Ha már nagy sakktábla, akkor érdemes kicsit elmélázni, hogy melyek azok a tényezők, ami az új évezred nemzetközi kapcsolatail befolyásolják és alakítják. Úgy vélem, hogy az egyik legjelentősebb tényező, hogy épp egy technológiai forradalom éveit éljük, mely feneketstől felforgatja a gazdaságot és ezálltal a politikai életet is.
Bevezetésként kezdjük egy történelmi áttekintéssel, melyet Alvin és Heidi Toffler írópáros művei alapján mutatok be. Az író házaspár, a nyolcvanas, kilencvenes években publikált több nagysikerű könyvet, melyeken keresztül egy újfajta “erőeltolódásra” (Powershift) hívják fel a figyelmet, ami a fejlett társadalmakat jellemzi. Az alábbi történelmi áttekintés a Powershift: Knowledge, Wealth and Violence at the Edge of the 21st Century valamint a War and Anti-War könyvek alapján mutatom be. Ők ezt a témát több száz oldalon keresztül boncolgatják, rengeteg történelmi példát dolgoznak fel, mindenkinek csak ajánlani tudom.
Ők az emberi történelmet, fő termelőeszközök szerint csoportosítják:
- Első csoport az agrár társadalmak, amelyek a mezőgazdasági forradalom hatására alakultak ki
- A második az ipari társadalmak csoportja. Ezek az ipari forradalom hatására alakultak ki. Jellemző rájuk a tömegtermelés, tömegoktatás, tőmegtájékoztatás, standardizálás és a központosítás. Ebben a periódusban jelennek meg a modern értelemben vett nemzetek
- A harmadik csoport, vagy ahogy ők nevezik, a harmadik hullámnak több elnevezése lehet: posztmodern társadalom, információs társadalom stb. Jelentősen eltér az előbbitől és léte a jelenleg is zajtó informatikai és technológiai forradalomnak köszönhető.
Írásaik azért jelentősek, mert felfigyeltek arra, hogy az ipari társadalmat kezdi felváltani valami új, ezektől eltérő társadalom. Megfigyelték például, hogy az iparban dolgozók számát már meghaladják a szolgáltatási szektorban dolgozók, a technikai fejlődés pedig kezdi átformálni életünket, hasonló módon, ahogy az ipari forradalom vívmányai tették anno.
Összefüggést találtak abban is, hogy ha emberi társadalmakról beszélhetünk, a politikai berendezkedéseket nagyban meghatározták a termelőeszközök formái. Mikor pedig technológiai forradalom zajlott le a termelőeszközök terén, a forradalom kihatással volt nem csak a gazdaságra, hanem mindenre, beleértve a politikát is.
Az emberiség történelmének legnagyobb részét vadász/gyűjtögető életmódban töltötte. Egyik vadászterületről a másikra vándorolt, az életben maradáshoz szükséges javakat, közvetlenül a természetből vették el.
Aztán a termelőeszközök fokozatosan fejlődni kezdtek, megjelentek a kőszerszámok, amiket lassan felváltott a fém és ha apró léptekkel is, de lezajlott egyfajta forradalom, ami a termelési eszközöket illeti. Megjelentek az első agrártársadalmak. Az emberek nem a természetből vették el közvetlenül a fennmaradásukhoz szükséges élelmet, hanem képesek lettek ezeket maguk is szaporítani és előállítani. Ez a forradalom az élet minden területére hatással volt. Megjelentek az első állandó települések és ezek után az első államformák.
Hosszú ideig nem lehetett tudni, hogy ez a modell mennyire életképes és mennyi ideig lesz sikeres, mivel a történelem nem mindenhol fejlődött ugyanolyan gyorsasággal. Évszázadokon, talán évezredeken keresztül kérdéses volt, hogy mikor lesz sikeres egy nép, ha megpóbál letelepedni, vagy tovább folytatja a gyűjtögető életmódot?
Az agrárforradalom, az élet minden területére kihatással volt: úgy az építkezésre, mint az öltözködésre, művészetre, vallásra, oktatásra, háborúskodásra stb. beleértve a politikát is.