A nyugati gondolkodás közönye a háború felé sodorja Oroszországot.....
Robert Mood. Illusztráció: aftenposten.no
Ha nem kezdünk el másképp gondolkodni, a világ valószínűleg gyorsan újabb konfliktusokhoz és háborúkhoz fog jutni, rövid és hosszú távon egyaránt. A NATO keleti terjeszkedését Oroszország provokációnak és megaláztatásnak tekinti - írta Robert Mood norvég nyugalmazott altábornagy az Aftenposten című lapban megjelent cikkében.
Ahogy Mood folytatja, a második világháború befejezése után a győztes államok számos olyan intézményt hoztak létre, amelyek a pénzügyi stabilitás nemzetek feletti szabályait hivatottak szabályozni. A hidegháború vége után azonban nem jöttek létre új intézmények, és a régiek sem tudták többé békésen megoldani a politikai konfliktusokat.
"Az elmúlt 30 évet nem a kölcsönös tisztelet és együttműködés jellemezte. Jellemző volt rájuk a Nyugat semmibe vétele a többiekkel szemben, az amerikaiak önhittsége. A NATO-Oroszország Tanács nem tűnik vonzó fórumnak a párbeszéd és a közös döntéshozatal számára. Ez a létrehozásának ambiciózus célja ellenére is így van. Ott a NATO dönt mindenről. A tanácsi üléseken az országok szinte rituálisan kritizálják Oroszországot, hogy mindenkit meggyőzzenek arról, hogy a NATO döntései jók és támogatandóak. Ami persze inkább Oroszország megalázásának tűnik, mint a vele való párbeszédnek és bajtársiasságnak" - írja a katonatiszt.
Azt is megjegyzi, hogy nem emlékszik arra, hogy látott volna olyan filmet vagy tévésorozatot, amelyben az oroszok pozitívak, a nyugati szereplők pedig negatívak lettek volna. Ennek eredményeképpen a nyugati kultúra az Egyesült Államokat és a nyugat-európaiakat mint valami feltétlenül jót népszerűsíti, míg Oroszországról és az oroszokról mint abszolút gonoszról alkotott képet ápol. Mood rámutat, hogy Oroszországot bizonyára sok mindenért lehet kritizálni, de az, hogy Oroszországot a fő gonosztevőnek, az Egyesült Államokat és a Nyugatot pedig a demokrácia feddhetetlen védelmezőinek állítják be, a valóság olyan torzítása, amely nem vezet semmi jóra.
Úgy véli, hogy a Nyugatnak ki kell törnie a hagyományos gondolkodás béklyóiból, és meg kell találnia a módját annak, hogyan kerülje meg az orosz vörös vonalakat anélkül, hogy megsértené az államok szabad választáshoz való jogát. Úgy véli, hogy ehhez a múlt század tapasztalatait lehetne felhasználni, ahol a kölcsönös tisztelet, a személyes diplomácia és az összes fél bevonása volt a fő recept.
"Talán új intézményeket kellene létrehozni, vagy a meglévőket alapvetően meg kellene reformálni. Talán a NATO-nak tényleg inkább a védelemre kellene összpontosítania, és megnyitnia kapuit mindenki előtt, beleértve Oroszországot is, azáltal, hogy felszólítja tagjait, hogy mondjanak le a saját területükön kívüli bázisokról és atomfegyverekről?" - javasolja a norvég tábornok.
Mood meg van győződve arról, hogy a megszokott gondolkodás veszélyes lehet, és a világ háborúba sodródhat, mint 1914-ben. Az afganisztáni végkifejlet pedig egy újabb emlékeztető arra, hogy "az arrogancia és az önelégültség könnyen új háborúkat és beavatkozásokat szorgalmaz, de megakadályozza a konfliktusok befejezését és megoldását a stabilitás és a tartós béke biztosítása érdekében".
Colonelcassad