Sőt a brazíliai őserdők mellett a szibériai erdők(tajga) termelik a világ számára a legtöbb oxigént.
[BIZTPOL] A nagy sakktábla
- Téma indítója Montezuma
- Indítva
-
- Címkék
- háttérhatalom valóságelméletek
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
- Status
OFF
A trópusi őserdők nagyjából oxigénsemlegesek. A legjobb oxigénmérlege a mérsékelt övi erdőknek van. A kivágják az őserdőt=mindmeghalunk, egy vadzöld bullshit. Teljesen más okból nagyon rossz, ha kivágják az őserdőt, de pont az oxigén szempontjából semmi jelentősége.
ON
K
kamm
Guest
Ha már szóba került a Bayraktar és tavalyi karabahi háború.....
Az örmény légvédelem visszaszorítása Hegyi-Karabahban 2020-ban......
Az azerbajdzsáni közszolgálati televízió ITV által sugárzott "Görünməyən qəhrəmanlar - Hərbi Hava Qüvvələri" ("Láthatatlan hősök - Légierő") című dokumentumfilmben az azerbajdzsáni légierőnek a második karabahi háborúban való részvételéről 2020 őszén, Ramiz Tahirov tábornok, az azerbajdzsáni légierő parancsnokának interjúja részleteket tartalmaz az azerbajdzsáni fél által a konfliktus során a Hegyi-Karabahban lévő örmény légvédelem visszaszorítása érdekében végrehajtott sikeres "Karabahi koporsó " hzadműveletről. Mammad Valimamedov fordította le oroszra a "Karabahi koporsó" műveletről szóló interjú részletét.
Az egyik An-2-es repülőgép, amelyet az azerbajdzsáni fél használt csaliként, hogy betörjön az örmény légvédelmi rendszerbe Hegyi-Karabahban a második karabahi háború során 2020 őszén (c) képkocka az azerbajdzsáni ITV televíziós társaság által készített "Görünməyən qəhrəmanlar - Hərbi Hava Qüvvələri" című filmből.
Az azerbajdzsáni légierő parancsnokával, Ramiz Tahirov tábornokkal készült interjú érdekes részleteket közöl a második karabahi háború idején a "Karabah koporsó" hadműveletről, amelynek célja az örmény légvédelmi rendszer elnyomása volt Hegyi-Karabahban.
2020. szeptember 27-én Örményország légvédelmi rendszere Karabahban 24 "Osa-AK(M)"-l , 6 "Tor-M2KM-l, 1[zászlóalj] S-300PS-l(ez a SAM az örmény fegyveres erők Gorisban állomásozó 99. légvédelmi rakétaezredéből származik, a háború előtt Shushikend faluban telepítették), 2 [hadosztály] "Krug" rendszerrel, 3 [hadosztály] "Kub" rendszerrel és egy [hadosztály] S-125 SAM rendszerrel (örmény információk szerint a "Krug" SAM rendszereket már évekkel korábban leszerelték, és csalétekként használták őket.) rendelkezett,
Örményország légvédelmi rendszerének Karabahban való elnyomására az azerbajdzsáni légierő parancsnoksága kidolgozta a "Karabah koporsó" műveletet. Ez a művelet a következő összetevőkből állt:
1. Annak érdekében, hogy az ellenséget valamennyi légvédelmi rendszerének aktiválására kényszerítsék, úgy döntöttek, hogy repülőgépek, helikopterek és UAV-k segítségével szimulált, tömeges légicsapást szerveznek. Ezek a repülőgépek különböző manővereket hajtottak végre anélkül, hogy beléptek volna a légvédelmi csapásmérő zónába.
2. Annak érdekében, hogy az ellenség ne fedje fel ezt a tervet, úgy döntöttek, hogy An-2-es repülőgépeket indítanak a légvédelmi csapásmérő zónába. A pilóták az AN-2-l a légvédelmi csapásmérő zónába repültek, és ejtőernyővel ugrottak ki a gépből.
3 Hogy az AN-2-esek valódi harci repülőgépeknek tűnjenek, különböző bombákkal töltötték meg őket. Ha az ellenség nem lőtte volna le ezeket a gépeket, akkor kamikaze drónokként használták volna őket.
4. Ezek a csalétek arra voltak hivatottak, hogy az ellenséget arra kényszerítsék, hogy elpazarolja a drága Tor-M2KM rakétákat, amelyekkel korlátozott számban rendelkeztek. Ezt a célt sikerült elérni, mert egy ideig a rakéták hiánya miatt az ellenség nem tudta használni a Tor-M2KM-et.
5. Továbbá a már a levegőben lévő Harop, Skystriker és Orbiter-1k eszközeikkel, valamint a Bayraktar TB2 UAV-l csapást mértek az azonosított légvédelmi eszközökre.
6. Az UAV-k támogatására és a SAM-ek akadályozására az UAV-t aktívan használták az ellenséges légvédelmi rendszerek megzavarására.
7. Technikai eszközökkel hamis elektronikus célpontokat hoztak létre az ellenséges SAM-rendszerek számára.
8. A helikopterekre szerelt Spike-NLOS rakétákkal, amelyek hatótávolsága elérheti a 30 km-t, csapásokat mértek az ellenséges légvédelmi rendszerek ellen.
A művelet első napján az ellenséges SAM-k 60%-át megsemmisítették. A háború végéig az örményeknek nem sikerült "feltörnie" a "karabahi koporsót".
Azerbajdzsáni térkép az örmény légvédelmi rendszer eszközeinek elhelyezéséről Hegyi-Karabahban 2020.09.27-én (c) az azerbajdzsáni ITV TV társaság "Görünməyən qəhrəmanlar - Hərbi Hava Qüvvələri" című filmjének képkockája.
"Görüünməyən qəhrəmanlar - Hərbi Hava Qüvvələri" ("Láthatatlan hősök - Légierő") című dokumentumfilm (ITV) (azerbajdzsáni nyelven):
Colonelcassad
Erre egy jo kovetkezo cikk:
Russia Took Advantage While the West Slept
By failing to offer realistic alternatives, the U.S. and Europe have left another region to the tender mercies of a predatory power.
www.theatlantic.com
Robertson: Putyin be akarta léptetni országát a NATO-ba
Oroszországnak biztonsági kockázatot jelentett érdekszférájának drámai zsugorodása.
hu.euronews.com
Rekordot döntött a kínai kereskedelmi többlet, amikor az Egyesült Államok kereskedelmi deficitje történelmi csúcsra emelkedett
Lehet, hogy nem véletlenül adták ki azokat az edukációs kisfilmeket Ausztriában és Németországban:
Ennek a következményei szerintem ma még beláthatatlanok lennének.
Ennek a következményei szerintem ma még beláthatatlanok lennének.
A migránskérdés nyilvánvalóan átlátszó fedősztori, az USA nyomul a Fekete-tengeren és Ukrajnában is, Moszkva Belaruszt használja fel arra, hogy "kaput nyisson a kerítésen".
Az mindenképpen figyelemre méltó, hogy a lengyel és litván haderő mellett most már az ukrán haderő is készültségben van Belarusz határán. Egy esetlegesen kitörő fegyveres konfliktus (háború) esetén az eszkaláció nagyon gyors lenne és számolni kell azzal is, hogy az ukrán területek és lakosság egy része nem feltétlenül lenne lojális Kijevhez.
Ez persze nem azt jelenti, hogy automatikusan Moszkvához húzna, ellenben lengyel igények is előkerülhetnek, egyszóval megjósolhatatlanok lennének egy eszkaláció következményei.
Orosz oldalról nézve a dolgot pedig a helyzet még rosszabb, nehéz lenne eldönteni, hogy Moszkva háborúba keveredése egészen pontosan milyen szintre emelné ezt az egész történetet, de tartok tőle, nem egy kis határvillongás lenne a dologból. Európa (is) nagyon nagy bajban van (sőt, főleg Európa), azt pedig erősen kétlem, hogy a lengyelek, a baltiak vagy épp Ukrajna fogja "megvédeni az európai békét", ehhez sem erejük, sem képességük, sem valós befolyásuk nincsen. Lukasenko most vígan "őrjönghet" és fenyegetőzhet, ugyanis bármilyen Belaruszt érintő háborús eszkaláció végső esetben Európa végét jelentheti.
Az gondolom talán pár emberkének már feltűnt, hogy az alapvetően túltermelési válsággal küzdő világunkban áruhiány, élelmiszerhiány, ellátó láncok bedugulása, sofőrök eltűnése, munkaerő leépülése, energiahiány és még sorolhatnám meglehetősen furcsának tűnik. Csinált válságok sorozata zajlik, aminek a végcélja a jelenlegi világberendezkedésben olyan végleges és visszafordíthatatlan károk okozása (gazdasági, társadalmi, pénzügyi), ami lehetetlenné teszi a visszatérést a "régi világba" és nem hagy más lehetőséget, csak egy új világberendezkedés elfogadását.
Addig lesznek újabb hullámok (bármilyenek), addig lesznek újabb és újabb, egyre nagyobb válságok, amíg a jelenlegi világrend garantáltan össze nem rottyan minden intézményével és struktúrájával egyetemben. Aki azt ígéri nektek, hogy még egy kis idő, erőlködés és némi áldozat, de rövidesen visszatérhet a "régi normális élet", az hazudik.
Arról nem is beszélve, hogy a "régi normális élet" minden volt, csak normális nem, aki ezzel nem ért egyet, az gondolkodjon el azon egy kicsit, hogy az elmúlt évtizedekben zajló globalizált világ egészen pontosan milyen módon és alapokon is volt működtetve.
Neeeeeem. Csak be kell adni a harmadik meg negyedik meg ötödik szurit és minden visszatér a rendesbe. Hatodikat.
Ezt már én is le akartam írni, hogy ebben az egész "hiánygazdaságban" valami nekem bűzlik. Van persze egymásra épülő probléma az okozhat kieséseket, de már 1,5 éve és hol van a vége?
Mesterségesen generált. Olyan, mint amikor a gabonakereskedők/hadibeszállítók felvásárolják és felhalmozzák a termést a háború előtt, a jobb ár elérése érdekében.
Ez az amikor elkezdünk szankciózni valakiket, és meg vagyunk sértődve ha az visszavág.
És mégis... mennyivel jobb és szabadabb volt, mint akár csak a mostani "átmeneti" világunk... a jövő világáról már nem is beszélve.
Szerintem most vagyunk ott, amikor mindkét félnek le kellene állnia, vissza kellene fognia magát. Oroszországnak a migránsok küldésével, a NATO-nak meg a további provokációkkal.
Álljon le elsőnek az aki kezdte a balhét, aztán a másik is lépni fog.
De a fényességes nyugatnak esze ágában sincs megtenni ezt, mert valahogy kellene neki a korlátlan orosz energia és ásványkincs.
Igen látszólag, de az sem ingyen volt, sőt, az ágyazott meg annak, ami mostanra beért. Nagyon nem akarok belemenni a témába, ezernyi tanulmány született már erről, a lényeg, hogy a bulinak lassan vége és hozzák a számlát.
Kína fejébe vette, hogy kiirtja a koronavírust - az sem érdekli, ha ezzel földhöz vágja a világot
Miután felütötte a fejét Kínában a koronavírus, és onnan kiindulva az egész világon szétterjedt, a kínai vezetés komoly döntést hozott: ezentúl nem engedik terjedni a járványt az országban. Még mindig hihetetlennek tűnik, de ezt sikerrel véghez is vitték, 2020 márciusa óta egyszer sem emelkedtek...
www.portfolio.hu
..
..
..
..
..
Figyelj, ezt nincs kedvem ertelmezni meg forditgatni. Eleg hosszu. Lehet hogy erdekes de kihagyom. Le lett itt mar tolva tobb ember mert orosz vagy valami mas nyelven levo anyagot posztolt mikozben ez egy MAGYAR nyelvu topic. Mivel te is tudsz magyarul ezert nyugodtan leirhatod magyarul amit tudatni szeretnel velunk. Pont nem erdekel hogy mennyire kellene tudnom angolul, oroszul, vagy kinaiul, stb nyelveken ma Magyarorszagon egy magyar nyelvu topicban.
Janos Kornai’s warning for the post-pandemic world
If one-time emergency measures become routine, that might create new problemswww.ft.com
"Opinion Markets Insight
Janos Kornai’s warning for the post-pandemic world
If one-time emergency measures become routine, that might create new problems
Matthew C Klein
The economist Janos Kornai who died last month © Katalin London
Matthew C Klein 14 hours ago
The writer is publisher of The Overshoot research service and co-author of Trade Wars are Class Wars
If the pandemic has taught us anything, it is that downturns are essentially optional. Governments across the rich world were able to protect household and corporate balance sheets from the most severe disruption since the second world war simply by printing money.
How should we use this new knowledge? Anyone thinking seriously about the potential risks and rewards of the policy mix that might be called “full Keynesianism” should consider the ideas of the economist Janos Kornai, who died last month.
Kornai grew up in Hungary and spent much of his life in the Soviet satellite, which gave him first-hand experience of a society where “full employment” was the norm and the business cycle had been outlawed. The result was not a paradise for workers or anyone else, but instead what Kornai called a “shortage economy” of wasteful producers and deprived consumers.
For Kornai, the essential feature of the “capitalist” economies is that businesses face “hard budget constraints”. If they do not make money enough from their operations, they need to raise funds from banks or the capital markets. And if they can’t raise funds, they go bust.
This constraint forces producers to conform to the desires of consumers. Companies cannot survive unless they are able to provide the goods and services that people want at prices they can afford. At the same time, businesses also have to be focused on efficiency and cost control so that they can cover their own expenses. Kornai believed these imperatives drive competition that leads to innovation, productivity gains, and sustainable increases in living standards.
Hungary and the other “socialist” economies, by contrast, were characterised by what Kornai called “soft budget constraints”. Enterprises never had to worry about breaking even, much less generating profits. Instead, they knew that they had unlimited financial support from the government. They could always “afford” to employ workers, invest in physical capital and accumulate raw materials. It did not matter whether any of that activity was actually valuable.
That removed the incentive to innovate to meet the needs of customers and to hold down costs. Consumers were forced to adapt to the whims of producers. And since managers were personally rewarded based on the reported size of their enterprise — but not by other metrics such as value generation — they were highly motivated to get as big as possible by hoarding workers, land, and material inputs. To use Kornai’s word, enterprises’ demand was “insatiable” even as their production of useful goods and services was limited by the weak incentives embedded in the system.
Chronic shortages were the result. There was not inflation in the conventional sense of rising consumer prices, because those prices were either explicitly or implicitly set by the state. But ordinary people felt the squeeze in a variety of ways.
They had to spend inordinate amounts of time waiting for things they wanted, whether it was a decent apartment, a new appliance, or even just groceries. Even then, many consumer goods and services simply were not available. Workers were severely restricted in their ability to change jobs or ask for higher pay. And the state violently suppressed other forms of labour activism such adversarial unions and strikes.
The rich democracies of the 2020s are a world apart from the Eastern bloc of the 1970s that inspired Kornai’s work. In fact, Kornai probably would have approved of the extraordinary measures taken to preserve household and business incomes over the past 18 months, including wage subsidies, forgivable loans, foreclosure moratoriums, and eviction bans. But it is possible to imagine how we might inadvertently catch the “soft budget constraint syndrome”, as Kornai put it, in the aftermath of the coronavirus.
The danger, for Kornai, is that one-time emergency measures become routine. What would the world look like if consumers and businesses came to believe that governments would respond with similar force every time the economy turned down?
To be sure, we would probably all be better off if there were less self-insurance for bad times and a greater reliance on a robust and reliable public safety net. But it is also easy to see how exploring the possibilities revealed by the pandemic could potentially create a new set of social problems as expectations and behaviours adjusted. Undermining the incentives that make workers and businesses productive would ultimately make everyone worse off."
- Status