[BIZTPOL] A nagy sakktábla

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Status
Not open for further replies.
T

Törölt tag 4082

Guest
Ha a német csinálja ugyan ezt Magyarországon akkor ez teljesen normális
Ha bármelyik európai hatalom utakat, vasutat épít Afrikában és munkát ad a feketéknek, az mocskos rohadt gyarmatosító. Ha kínaiak kínai kolóniákat épít, és pusztító háborúkat hoz létre törzsek kózött, az teljesen normális?
A szovjetek tankot repülőt építettek a kínaiak meg
Hát persze...
 

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
14 446
36 488
113
Igazából az kedvez nekik, hogy otthon kommunisták, a szabadalmi jogokat leszarják, kint pedig kapitalisták, akik olcsó szarral spamalik tele a világot. És az a szánalmas, hogy ennek tapsolunk.

Mert Japán, Dél-Korea nem így kezdte.... most már elvileg jobban tisztelik a szabadalmi jogokat, legalábbis már elvben elismerik.

Ha bármelyik európai hatalom utakat, vasutat épít Afrikában és munkát ad a feketéknek, az mocskos rohadt gyarmatosító. Ha kínaiak kínai kolóniákat épít, és pusztító háborúkat hoz létre törzsek kózött, az teljesen normális?

Nem tudok róla, hogy Kína katonai erővel szállt volna meg egy afrikai országot is.
 
  • Tetszik
Reactions: laiki and Roni

Ramzana

Well-Known Member
2021. október 22.
5 771
32 333
113
szoval, a nemet oda viszi a rabokat magyarba a gyarat epiteni, a vendeg munkasokat meg belebassza egy feldolt epuletbe ahol 50en vannak egy wcre, es meg a papirjaiakat is elveszi.
nemtudtam...

minden nap valami ujat tanulok itt.
Öööö. Román spárgaszedők Németországban? Mintha őket egy pajtában szállásolták volna el, elvették volna az útlevelüket, és ezért megszökdöstek volna.

https://www.szoljon.hu/gazdasag/haz...oman-vendegmunkasokat-nemetorszagban-2319879/
 
T

Törölt tag 2361

Guest

Roni

Well-Known Member
2010. június 30.
16 329
18 938
113
  • Tetszik
Reactions: Pogány

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
20 794
31 637
113
Tudod mindegy mit csinál a német ezekre max azt mondják hogy :"Örüljenek hogy van munka ,a munka nemesít"
A sok hülye ahelyett maradna itthon s dolgozna. Nem vágom mivel jobb Németroszágban 16 órát dolgozni miközben állatként kezelnek vs itthon 8 órát ledolgozni s még kettőt túlórázni vagy félállásban másodállást vállalni. Elmúltak azok az idők, amikor minimálbéren kihajtották belőled a szart is s ha fejlődtél, akkor kaptál még kicsit zsebbe is, de maradt a mninimálbéren alkalmazás. Az ilyen cégek kikopnak, mert nem kapnak értelmes munkaerőt, már a jobb cégeknek is bajuk van azzal, hogy nem kapnak embert még ha meg is fizetnék. Ahelyett a hülye megy, hogy fizethessen 1000 euro lakbért az 1500-2000 euros fizetéséből.
 

Leonidas

Well-Known Member
2019. október 16.
2 629
3 428
113
A sok hülye ahelyett maradna itthon s dolgozna. Nem vágom mivel jobb Németroszágban 16 órát dolgozni miközben állatként kezelnek vs itthon 8 órát ledolgozni s még kettőt túlórázni vagy félállásban másodállást vállalni. Elmúltak azok az idők, amikor minimálbéren kihajtották belőled a szart is s ha fejlődtél, akkor kaptál még kicsit zsebbe is, de maradt a mninimálbéren alkalmazás. Az ilyen cégek kikopnak, mert nem kapnak értelmes munkaerőt, már a jobb cégeknek is bajuk van azzal, hogy nem kapnak embert még ha meg is fizetnék. Ahelyett a hülye megy, hogy fizethessen 1000 euro lakbért az 1500-2000 euros fizetéséből.
Nekem lenne 2500 CHF-ért is helyem Svájcban, úgy, hogy szállást a cég fizeti. Szóval ez amit írsz nem minden szakmára vonatkozik. Itthon nem tudnak fizetni ennek a közelében sem, és a körülmények is jobbak. Persze munkahely itthon hogy dolgozzak napi 12 órában H-Szo-ig az lenne bőven, lasszóval fogják az embereket. Ehhez persze érteni kell hozzá és nem kicsit, nagy a felelősség is, mert általában igen drága cuccokat kell készíteni, tehát csak a komoly szakembereknek van itt is pénz a munkában. Futottak még kategóriás viszont az van, csak alig értenek hozzá. Az meg nagy lutri. Mielőtt megkérdezed CNC a téma. A gépek eleve 100 millásak, a szerszámok is bele igencsak húzósak, és nem akkor kell lecserélni amikor aznap már 2-3 milla selejtett gyártott mert tök hülye vagy hozzá. Az a nap egy csőd a cégnek, veled együtt. Na ezért nem mindegy ki a CNC- s akit felvesznek. Mert amúgy a gép az program alapján dolgozik, egy célszámítógép, az nem szokott hibázni, csak aki dolgoztatja és felügyeli, eteti, ellenőrzi.
 

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
20 794
31 637
113
Nekem lenne 2500 CHF-ért is helyem Svájcban, úgy, hogy szállást a cég fizeti. Szóval ez amit írsz nem minden szakmára vonatkozik. Itthon nem tudnak fizetni ennek a közelében sem, és a körülmények is jobbak. Persze munkahely itthon hogy dolgozzak napi 12 órában H-Szo-ig az lenne bőven, lasszóval fogják az embereket. Ehhez persze érteni kell hozzá és nem kicsit, nagy a felelősség is, mert általában igen drága cuccokat kell készíteni, tehát csak a komoly szakembereknek van itt is pénz a munkában. Futottak még kategóriás viszont az van, csak alig értenek hozzá. Az meg nagy lutri. Mielőtt megkérdezed CNC a téma. A gépek eleve 100 millásak, a szerszámok is bele igencsak húzósak, és nem akkor kell lecserélni amikor aznap már 2-3 milla selejtett gyártott mert tök hülye vagy hozzá. Az a nap egy csőd a cégnek, veled együtt. Na ezért nem mindegy ki a CNC- s akit felvesznek. Mert amúgy a gép az program alapján dolgozik, egy célszámítógép, az nem szokott hibázni, csak aki dolgoztatja és felügyeli, eteti, ellenőrzi.
Ha Svájcban kapsz 2500-at vs Magyarországon 1500-at, akkor űlj otthon, mert az árszínvonal különbséggel simán jobban jössz ki otthon. Ha meg ott fizeti a lakbéredet, akkor szálljon be otthon is a lakbérbe, hacsak nincs saját lakásod. A CNC meg tipikusan olyan, hogy tökmindegy hol van a megrendelő meg az alkatrész végső helye, emiatt Svájcba költözni teljesen felesleges hacsak nem tetszik ott jobban, mint Magyarországon vagy ahol jelenleg élsz. És sehol nem leszel hatékonyabb, mindegyik ugyanazokhoz a gépekhez fér hozza, uh Magyarországon még profitabilisebb is egy ilyen cég, mivel az áramár meg a munkabér a svájci alatt lesz.
 

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
48 578
85 083
113
Biden végül csalódást okozott Európának.

Joe Biden csalódást okozott Európának. Gerard Haro volt francia amerikai nagykövet az elsők között beszélt erről nyíltan: „Amit látunk, az egy hosszú távú mozgalom amerikai oldalon. Obama nem aggódott Európáért. Trump ellenséges volt Európával szemben. Most Biden. Őszintén szólva, Biden egy nagy csalódás egész Európa számára."

A diplomata kifogásolja, hogy a jelenlegi amerikai adminisztrációt nem érdeklik az óvilág ügyei. Az Európai Bizottság hosszú listát küldött Biden csapatának azokról a kérdésekről, amelyeken együtt lehetne dolgozni: kiberbiztonság, kriptovaluta, adók a csúcstechnológiák területén, de válasz még mindig nincs. „Nincs kezdeményezés. Egyetlen nyilatkozat sem, hogy Európa és az amerikaiak együtt fognak dolgozni ezen vagy azon. Az amerikaiak áttértek Kínára. Külpolitikájuk: Kína, Kína, Kína.

A franciák tanácstalanok. A tengeralattjárókkal Ausztráliáért kirobbant botrány meghiúsította a Párizs számára rendkívül fontos diplomáciai műveletet, amelynek segítségével a francia külügyminisztérium a Washingtonnal való kapcsolatok jelentős megerősítését remélte. Idén szeptemberben van a Chesapeake-i csata 240. évfordulója. A francia flotta döntő vereséget mért a britekre 1781-ben, megfordítva az amerikai függetlenségi háború egész menetét.

A francia flottilla parancsnoka, Comte de Grasse ellentengernagy ezután országa érdekében járt el, ami ellentétes volt a Brit Birodalommal. Eszébe sem jutott, hogy csaknem két és fél évszázad elteltével a csata résztvevőinek távoli leszármazottai mindkét oldalon tovább versengenek, hanem azért, hogy az Egyesült Államok legközelebbi szövetségesének nevezzék őket.

Hogy az amerikai partnereket emlékeztessenek múltbeli érdemeikre, ünnepi bankettet terveztek a francia nagykövetségen az évforduló tiszteletére. A francia nagykövetet azonban visszahívták Párizsba – és az eseményt le kellett mondani. Macron félt továbbmenni. Ahelyett, hogy ténylegesen civakodna Bidennel, a francia elnök az általában nem panaszkodó ausztrál miniszterelnököt vette célba.

Ahhoz, hogy komolyan szembemenjünk az Egyesült Államok akaratával, úgy tűnik, Charles de Gaulle-féle léptékű alakra van szükség. Elhagyhatja a dollárt, eltávolíthatja országából a NATO-központot és az amerikai támaszpontokat, és önállóan tárgyalhat Kínával és a Szovjetunióval. Az ilyen nyugat-európai politikai tábornokok ma már nem láthatók, így ma már nincs senki, aki irányítsa az "egyesített európai hadsereget", amelyről Párizsban, Brüsszelben és Berlinben már régóta beszélnek. És a vágy megvan.

Amint az amerikaiak mindenkit szembesítettek azzal, hogy elhagyják Afganisztánt, az európaiak ismét megtapasztalták saját tehetetlenségük és az Egyesült Államoktól való kolosszális függőségük keserű érzését. „Európa képes és nyilvánvalóan képes és hajlandó is többet tenni egyedül. Amire szükségünk van, az az Európai Védelmi Unió” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vitaindító beszédében.

Még idén májusban 14 EU-tagország védelmi minisztere javasolta egy 5000 katonából álló közös gyorsreagálású haderő létrehozását, amelyet kritikus helyzetekben is bevethetnének, mint például később Kabulban, amikor az európaiak nem evakuálták a képviselőiket és a rendeseket. állampolgárok az Egyesült Államok segítsége nélkül. Európában először 1999-ben került szóba az egységes katonai erő gondolata. 2007-ben létrehozták a hadműveleti harccsoportok kollektív rendszerét (1500 fő), de soha nem alkalmazták.

A jövő év első felében Brüsszelben csúcstalálkozót rendeznek az "európai védelemről". De bármit is mondjunk, a katonai szférában az ütőkártyák továbbra is egy másik szervezet – a NATO – kezében vannak, amelynek központja szintén Belgium fővárosában található. Vagyis ismét sok múlik az Egyesült Államokon. Amíg az európai vezetők összeszedik szellemüket és gondolataikat, a szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg decemberben ismerteti az Európai Unió és az Észak-atlanti Szövetség közötti kapcsolatok aktualizált koncepcióját. Stoltenberg álláspontja közismert: szeptemberben a brit The Sunday Telegraphnak adott interjújában azt mondta, hogy az Európai Unió fegyveres erői meggyengíthetik az általa vezetett tömböt, sőt "megoszthatják Európát", miközben az egységes gyorsreagálású haderő aláásásával fenyeget. a NATO-szövetségesek "szerény erőforrásai".

Az Egyesült Államok megtartja katonai ellenőrzését Európa felett. Jugoszlávia bombázása után, amely nemcsak minden jogot és normát sértett, hanem magát Európát is károsította, a legnagyobb amerikai katonai bázis, a Bondsteel a Balkánon, Koszovóban jelent meg. Az Egyesült Államok sokáig lökte a mellékszerepet játszó franciákat és németeket, Kijevet "maga alá" véve, most pedig az ukrán detonátorral játszanak. Ha bármi történik ott, egész Európa nem lesz jó.

Macron elnök lehet olyan merész, amennyire csak akarja, hogy „a NATO agya halott”, a tengerentúli hegemónra utalva, a probléma más – maguknak az európaiaknak is vékony a zsigere. És sokat kell nyelni és emészteni. Az amerikaiak először jelzik, hogy megépítik-e az Északi Áramlat 2-t vagy sem, majd bevetik a harckocsit az egyszer Európának beígért cseppfolyós gázzal Délkelet-Ázsiába, mert az nekik kifizetődőbb.

Biden egyetlen "engedményének" csak az tekinthető, hogy az amerikaiak végül beleegyeztek a Trump által az Európából szállított alumíniumra és acélra kivetett vámok eltörlésébe. Pontosabban, az Egyesült Államok kvótát biztosított az európai acél és alumínium vámmentes behozatalára, ami lehetőséget ad az európaiaknak, hogy visszaállítsák a korábbi, az évek során felére csökkentett szállítási mennyiségeket, de blokkolják a növelési kísérleteket. .

A Biden-kormányzat a végsőkig halogatta a tarifák törlését. Az "ajándékot" a G20-ak római csúcstalálkozóján adták pontosan egy hónappal azelőtt, hogy Európának meg kellett volna dupláznia az amerikai motorkerékpárokra és a whiskyre kivetett behozatali vámot, ami gyakorlatilag kiegyenlítette mindkét fél veszteségét. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy minden egyes "vitaminnal táplált" amerikai egyesítők, mint általában, "sok apró szívességet" követelnek. Szükségük lesz rájuk elsősorban az Egyesült Államok számára stratégiai jelentőségű kínai irányba.

"Talán kezdetben túl naivak voltunk az egyes partnerekkel való együttműködést illetően" - mondta Angela Merkel leköszönő szövetségi kancellár, mivel Kína 2016-ban Németország legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált, és segített a német gazdaságnak fenntartani a fenntartható növekedést. A Scholz sötét ló által vezetett új koalíciós kormány már ráerőltette az észak-atlanti menetrendet Tajvanra, Hongkongra és Hszincsiangra. Elképzelhető, hogy ennek a tendenciának engedelmeskedve Németország – saját gazdasági érdekeivel ellentétben – ellenzi az Európai Unió és Kína közötti beruházási megállapodás ratifikálását. Az Egyesült Államok nemtetszésére 2020-ban írták alá, de ratifikálásának folyamatát az Európai Parlament leállította.

London továbbra is kulcsfontosságú szövetségese Washingtonnak az amerikai kezdeményezések előmozdításában. Itt néhány évvel ezelőtt elkezdték korlátozni a közös projekteket Kínával. Parancsra küldték repülőgép-hordozójukat Délkelet-Ázsiába. A britek még Trump idején is megtagadták a kínai Huawei 5G hálózatainak fejlesztésére vonatkozó szerződést. Még mindig nem világos, mit kaptak cserébe. Johnsontól megtagadták az Egyesült Államokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodást. Az Európai Unióval folytatott vitában Észak-Írországról, amely egy elhamarkodott Brexit-megállapodás miatt gazdaságilag már kikerült az Egyesült Királyságból, Londonnak nincs támogatása az Egyesült Államok részéről. A brit kabinet köteles betartani az általa aláírt ír jegyzőkönyvet – hangoztatta többször egy ír Joe Biden.

Európát annyira megijesztette Donald Trump, hogy utódját előre itt bálványozták. A londoni újságok ma már másképp írnak. Az egyik legnépszerűbb brit lap, a The Daily Mail arról számolt be az olvasóknak, hogy az amerikai elnöknek, mint kiderült, súlyos egészségügyi problémái vannak: „Biden kétszer szenvedett agyi aneurizmától, a szívizomzattal is vannak problémái, ami túl gyorsan húzódik össze, szédülést és zavartságot okozva". Kicsit késõbb ugyanebben a kiadásban a szemtanúk történetét is élvezték arról, hogyan rontotta el a levegõt a „szabad világ vezére”, a brit trónörökös feleségével, Károly herceggel, Cornwall hercegnéjével beszélgetve: „Hosszú volt. és hangosan." Mivel az eset a klímacsúcson volt, „kibocsátáscsökkentést vártak tőle...” A tapasztalt Camilla ezt nem mutatta meg, ezért ne kérdőjelezd meg Johnson miniszterelnök hízelgő szavait, miszerint Biden „egy nagy leheletnyi friss levegő” ”?

Mélyeket kell lélegezni anélkül, hogy megzavarná a régen kialakult kapcsolatrendszert. Biden vagy valaki más – nagyjából mindegy. A jelenlegi amerikai elnök személyes tulajdonságai itt másodlagosak: az európai társadalomban egyelőre sok mindent megengedhet magának, anélkül, hogy félne a zavartól.
 
  • Tetszik
Reactions: vata
K

kamm

Guest
Nagyon oreg mar Chomsky, de meg mindig nem valogatja meg a szavait, amikor az amerikai warmongering a tema:

 

Veér Ispán

Well-Known Member
2011. február 14.
7 414
20 587
113
Volt. Egyrészt 90 éves, másrészt attól még rengeteg dologban lehet igaza. Felejtsétek mar el ezeket a régen kamu kliseket, hogy baloldal meg jobboldal...
Ettől még Chomsky bálványozását nem csípem, tekintélyre hivatkozással. Sokaknak másoknak sem tetszik a military-industrial complex, mégis a vén komcsikra kell hivatkozni, ezzel legitimációt adva a komcsi véleményformálók egyéb kijelentéseinek is.
 
K

kamm

Guest
Ettől még Chomsky bálványozását nem csípem, tekintélyre hivatkozással. Sokaknak másoknak sem tetszik a military-industrial complex, mégis a vén komcsikra kell hivatkozni, ezzel legitimációt adva a komcsi véleményformálók egyéb kijelentéseinek is.
Senki nem hivatkozik "tekintélyre", egy videót linkeltem konkrétan, amelyben szokásához híven kertelés nélkül sorolja az amerikai military-industrial complex jelenlegi warmongering kampányát - talán esetleg nézd meg először, mielőtt leszólod...? :rolleyes:
 

Veér Ispán

Well-Known Member
2011. február 14.
7 414
20 587
113
Senki nem hivatkozik "tekintélyre", egy videót linkeltem konkrétan, amelyben szokásához híven kertelés nélkül sorolja az amerikai military-industrial complex jelenlegi warmongering kampányát - talán esetleg nézd meg először, mielőtt leszólod...? :rolleyes:
Chomsky így, Chomsky úgy. Ha más sorolja ezt el, akkor súlytalan. Miért nézzem meg, hogy a vén kommancs is elmondja, amit mások is mondanak 1000 éve? Ha ő mondja, akkor egyből fontos vélemény. Ezzel teremtjük meg a véleményének fontosságát, ami más területeken adott nyilatkozatainak is súlyt ad.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby and vata
W

Wilson

Guest
Akkor eddig attól tartott, hogy a NATO kötelékében magyar katonáknak kell megvédeni Ukrajnát Grísáéktól megnyugodhat.......:)

NATO-főtitkár: Nem kötelességünk megvédeni Ukrajnát, ha Oroszország támad​

GettyImages-1236890683


Egyértelmű jelzést adott Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, hogy a katonai védelmi együttműködés nem fog beavatkozni Ukrajna oldalán, ha Oroszország a közelmúltbeli haderő-összevonás nyomán támadást indít a kelet-európai ország ellen.

A norvég politikus a NATO-külügyminiszterek Rigában tartott csúcstalálkozóján feketén-fehéren kimondta, hogy fontos különbséget tenni a NATO-szövetségesek, vagyis az észak-atlanti szervezet harminc tagországa, illetve a NATO-partnerek között, és amíg a szervezet a tagországait bármilyen támadástól megvédi az Észak-atlanti szerződés 5. cikkelye alapján, Ukrajna csak partner, igaz, „nagyra értékelt” partner. Oroszország hatalmas árat fog fizetni, ha megtámadja Ukrajnát – fűzte hozzá sietve a NATO-főtitkár.

A NATO-szerződés 5. cikkelyében az szerepel, hogy az egyikük ellen intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen indított támadásnak tekintenek, és a segítségére sietnek. Aláírása, 1948. április 4. óta mindössze egyszer folyamodtak hozzá, mégpedig 2001. szeptember 11. után.

Advertisement

Egyébként azonkívül, hogy egy kicsit nyersen hangzott, Jens Stoltenberg kijelentésében semmi meglepő nem volt. Ukrajnát a NATO akkor sem védte meg, amikor Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet, és nem avatkozott be korábban Grúzia oldalán sem a kaukázusi ország Oroszország ellen vívott 2008-as villámháborúja alatt. Amiért a megjegyzés mégis figyelemre méltó, az az, hogy Oroszország hónapok óta tart haderő-összevonást az ukrán határ közelében, Denisz Smihal ukrán miniszterelnök szerint a helyszínre vezényelt orosz katonák száma százezer körül lehet, szeptember vége óta pedig nehézfegyverzetet, tankokat és páncélozott harci járműveket is lehet látni a műholdfelvételeken.

A NATO és Oroszország feszültség szításával vádolja egymást, az oroszok legalábbis arra hivatkozva hajtják végre a haderő-összevonást, hogy ellensúlyozzák a NATO-egységek megjelenését az országhatárokon. Orosz részről – Jens Stoltenberg kijelentésére a nagy árról – maga Vlagyimir Putyin elnök reagált, jelezve, országa válaszlépésekre lesz kényszerítve, ha Ukrajna területén NATO-égisz alatt megjelennek olyan rakéták, amelyek képesek akár perceken belül elérni a fővárost, Moszkvát.

Valamiféle Ukrajnából induló csapásmérő rendszer repülési ideje hét–tíz perc, a hiperszonikus rakétáké öt perc. Képzeljék csak el. És mit tehetünk ilyen esetben? Hasonlóan kell fellépnünk azok ellen, akik fellépnek ellenünk. Erre most képesek is vagyunk
– idézte a Reuters Vlagyimir Putyin fenyegetőzését. Oroszország az elmúlt hónapokban többször is tesztelt hiperszonikus fegyvert, legutóbb kedden hajtva végre sikerrel záruló kísérletet a Cirkon művésznevet viselő cirkálórakétájával. Van olyan orosz hiperszonikus fegyver, amely Vlagyimir Putyin állítása szerint a hangsebesség kilencszeresével repül
A nyilatkozatháborúban megszólalt Antony Blinken amerikai külügyminiszter is, aki a NATO-főtitkár kijelentéséhez annyit fűzött hozzá Rigában, hogy minden olyan lépés, amely a feszültséget szítja, aggályokat fog ébreszteni az Egyesült Államokban, az újbóli orosz agresszió pedig „komoly következményekkel” jár majd. Az Ukrajnának nyújtott amerikai hadi támogatás összege mostanában évi négyszázmillió dollár körül mozog.

Bár az orosz erőfitogtatás látványosnak hat, megfigyelők szerint kicsi a valószínűsége, hogy Vlagyimir Putyin végül ki is adja a parancsot Ukrajna megtámadására. Erről Andrej Kortunov, az orosz állami külügyi kutatóintézet, a RIAC igazgatója a BBC-nek azt mondta, a haderő-összevonás egyszerűen csak egy üzenet, amely arra hivatott, hogy elrettentse Ukrajnát bármiféle kísérlettől a két szakadár terület, a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság visszafoglalására. Az offenzívából fakadó járulékos kár mértéke jelentősen meghaladja bármiféle haszonét – hívta fel a figyelmet az orosz intézetigazgató. Szkeptikus Mark Galeotti, a brit biztonságpolitikai agytröszt, a RUSI munkatársa is. Ő arra emlékeztetett, hogy a nyílt katonai konfliktussal a Kreml a kemény szankciókon túl azt is kockáztatja, hogy teljesen elszigetelődik nyugati világtól.

Mindeközben a kijevi vezetés

AZ ESETLEGES OROSZ INVÁZIÓ MELLETT MÁR ERŐSZAKOS HATALOMÁTVÉTELI KÍSÉRLETTŐL TART,
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legalábbis egy múlt pénteki rendkívüli sajtótájékoztatón bejelentette, hogy titkosszolgálati információk és hangfelvételek szerint orosz sugallatra puccsot akarnak végrehajtani ellene. Ebben szerinte benne van Ukrajna leggazdagabb embere, a becslések szerint tízmilliárd dolláros vagyonnal rendelkező Rinat Ahmetov is. Ő a maga részéről teljes hazugságnak nevezte az ukrán elnök állítását, ami azonban nem volt akadálya annak, hogy a kijevi vezetés részéről Denisz Smihal szerda reggel újra elővegye a vádat.

A Politico szerint az ukránoknak az amerikaiak súgtak az esetleges puccskísérletről, Volodimir Zelenszkij pedig megnevezte a napját is, amely december 1. vagy december 2. lenne, szóval aki nem akar csalódást okozni az államfőnek, ma vagy holnap vegye át a hatalmat Ukrajnában.

(Borítókép: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár beszédet mond egy sajtótájékoztatón 2020. november 29-én. Fotó: Alexander Welscher / picture alliance / Getty Images)


 
K

kamm

Guest
Chomsky így, Chomsky úgy. Ha más sorolja ezt el, akkor súlytalan. Miért nézzem meg, hogy a vén kommancs is elmondja, amit mások is mondanak 1000 éve? Ha ő mondja, akkor egyből fontos vélemény. Ezzel teremtjük meg a véleményének fontosságát, ami más területeken adott nyilatkozatainak is súlyt ad.
Akkor utoljára és konkrétabban: ha meg sem nézed, teljesen súlytalan a véleményed róla, mert már itt is marhaságokat emlegetsz (mert nem is láttad.)
 
Status
Not open for further replies.