Nekerdez, Montezuma!
Köszönöm tegnap esti válaszaitokat.
Bevallom, annak ellenére, hogy azt sugalltam, hogy Kína és India összefoghat Oroszország ellen, jelenleg számomra elképzelhetetlen.
Picit provokációnak szántam a soraimat, egyszerűen azért, hogy a saját véleményemen, elképzelésemen felül olyan szempontokat is olvashassak, amik vagy pillanatnyilag nem jutottak eszembe, vagy - és ez a több - egyáltalán nem jutottak eszembe.
Remélem ezt a "provokációt" elnézitek nekem.
Csak picit(?) kapcsolódik ehhez a következő gondolatsor.
Annak idején a HVG-ben olvastam talán a véleményrovatban, hogy mennyire eltolódik a hangsúly a vezérdemokráciák felé.
Konkrétan Tony Blair sikereiről írt akkor a szerző.
Egy párszor itt már szóba került, hogy egy ország legfőbb vezetője mennyire rendelkezik valódi hatalommal, illetve mennyire kirakati, vagy marionett bábu?
Nyilván lobbicsoportok, szervezetek s támogatók embere a mindenkori első ember, de azért feltűnő, hogy mennyire tud idézőjelben önfejű is lenni, s navigálni más irányokba egy ország szekerét, mint ahogy addig ment, miközben...
...miközben pl. az adott ország lakossága nem cserélődött ki, de igazából a szemlélete sem.
Lásd Erdogan Törökországa, Putyin Oroszországa, stb.
S pont emiatt látok kiszámíthatatlannak, s ideiglenesnek nehogy bármely hatalmi együttműködést, szövetséget., de még vetélkedést, ellenségeskedést is.
Erre is végtelen - akár közelmúltbeli példát lehet sorolni.
Kérdés, hogy egy ország, egy hatalom ereje, jövője szempontjából menyire számít az első ember, annak valóságérzékelése, döntései?
Szerintem nagyon, sőt megmerem kockáztatni, hogy mindent eldönt.
Csak lásd Hitlert. Mi lett volna /merthogy mondjuk meghal gyerekkorában egy mandulagyulladásban/, ha az NSDAP-t nem ő vezeti, amikor választások útján(!) hatalomra kerültek?
Biztos lett volna Akkor, és akkora kiterjedésű világháború?
S ha a Szovjetuniót mondjuk Trockij vezeti ugyanekkor?
Mi lesz, amikor Putyin elhalálozik?
Lesz olyan kvalitású az utódja, mint ő?
Vagy a pusztulás szélére sodorja Oroszországot, mint az elődje, Jelcin?
Jó, mondjuk azt, hogy Oroszország nem jó példa, mert nem elég demokratikus.
Legyen akkor az USA:
Ifjabb Bush helyett mást indít a konzervatív párt, az nyer s más tanácsadókkal veszi körbe magát:
Lett volna iraki háború?
Biztos???
Mi lesz Magyarországgal Orbán Viktor után, ha nem tud az addigra általa kiszemelt személy hatalomra jutni, vagy nem tudja megszilárdítani a hatalmát?
Vagy az jut: Tovább viszi O.V. politikáját, döntési logikáját?
Akkor újra a kérdés:
Egy ország legfőbb vezetője mennyire rendelkezik valódi hatalommal, illetve mennyire kirakati, vagy marionett bábu?