De tök jó, 6 évvel a robbanás után, 15kt-val, már megint volt élet... Na azért engem nem győztél meg, hogy ez nem lenne kb. a mostani fejlett világnak a vége, egy konkrét reset gomb mindennek, amire most büszkék vagyunk...
Valójában nagyjából a következő történne:
A töltetek túlnyomó része katonai célokra menne és nem polgáriakra. Az elsődleges célpontok a silók, a mozgó indítók indítási körzetei, a nagyobb katonai kikötők, a lényegesebb repterek, a radarállomások, a katonai kommunikációs központok, a vezetési pontok, az egyes fegyvernemek főhadiszállásai és nagyobb parancsnokságai, a fővárosban a politikai vezetés, a népesebb, komolyabb erőt képviselő laktanyák, bázisok. Csak ezek után következnek a hadiipari központok, a nagyvárosok, az ipari központok, az egyéb kikötők. A legértékesebb célpontokra egyenként több töltet is menne a biztonság kedvéért. Ezen kívül egy rakétáról csak egy meghatározott körzetet tudnak elérni a töltetek, tehát messze nem támadható annyi célpont, mint ahány töltet van. A legtöbb halott az USA-ban lenen egyszerűen azért mert népesebb és nagyobbak a városai, mint Oroszországnak. Az USA-ban ha becsapódik 1000-1500 db töltet legfeljebb 300-500 db célpontba akkor ezen célpontok közül a polgári célpontok száma legfeljebb 50-100 lehet. Az USA 50 legnagyobb városában kevesebb, mint 50 millió ember él elővárosok nélkül. Még több töltet sem képes teljesen elpusztítani egy várost. Egy átlagos töltet jellemzően 0,2-0,5 millió embert ölhet meg azonnal, vagy pár héten belül és további fele ekkora, vagy ekkora létszámot a következő évtizedben. Ez azt jelenti, hogy halottak száma az USA-ban 20-50 millió lenne.
Ez szörnyű nagy szám, de az USA 320 milliós népességének csak kisebb része. A II. VH-ban a Szovjetunió 20 embert vesztett szűk 170 millióból és előtte még Sztálin is kiirtott 10-20 milliót. A II. VH pusztítása az anyagi javakban a Szovjetunió területén összemérhető volt azzal, amit egy nukleáris háború okozna. Mégis mennyire gyorsan talpra álltak. Gyakorlatilag minden olyan ország őrületes pusztítást szenvedett, amin átvonult a front, vagy amit tömegesen stratégiai bombázások értek. Ilyen volt Magyarország is, de például Németországban nem nagyon maradt éppen komolyabb város. Japán 63 városát égették részben vagy teljesen porig az ameriaki gyújtóbombák. Mégsem omlott össze a civilizáció.
Tovább menve Oroszország a kevesebb, mint fel annyi lakosa, de nagyjából ugyanannyi, vagy kicsit több bekapott töltet miatt valószínűleg 10-30 milliós veszteséget szenvedne. Európa többi része vélhetően sokkal kevesebb töltetet kapna mint amennyit akár az USA, akár Oroszország. Valószínűleg "megúszná" legfeljebb 10 millió áldozattal. Kína még kevesebb szórást kapna, néhány millió áldozatot eredményezve. Japán legfeljebb Kínától kaphatna pár töltetett (nem sokat, hiszen a kínaiaknak összesen 250 van és Japán nem atomhatalom). A világon összesen 100 millió, vagy annál is kevesebb áldozat lenne. Ez szörnyen sok, de a világ népességének alig több, mint 1 %-a. Területileg is az USA területét komolyabban érintené, Oroszországét fajlagosan már kevésbé, Európa, Kína területének pedig csak nagyon kis részét. Még a legnagyobb töltet is legfeljebb pár km-en belül okoz teljes és újabb pár km-en belül részleges pusztítást. A számottevő szennyezés és a tüzek kiterjedése sem valószínű, hogy érdemben meghaladná a 10 km-es sugarú kört (értelemszerűen nem kör, mert a domborzattól, széltől, és beépítettségtől függ). Még az USA-ban is csak pár 100 ezer km2 lenne a komolyabban érintett terület a közel 10 millióból.
A világ országainak többségét maga a pusztítás egyáltalán nem érintené.
A középkorba való vissza süllyedést is hagyjuk meg inkább a hollywoodi filmrendezőknek! Mivel a világ legnagyobb részét nem érintené a pusztítás, a tudományos és technikai vívmányok nem vesznének el. Ha az USA és Oroszország ipari termelésének fele, Európa többi része ipari termelésének 20 %-a és a kínai ipari termelés 10 %-a kiesik, az a világ ipari termelésének 15 %-át sem jelenti. Márpedig ezen arányoknál az érintett népesség és az érintett terület aránya messze kisebb. Ha ugyanezt ezen országok teljes GDP-ére vetítem ki, akkor egy kicsit nagyobb az arány, de akkor is bőven 20 % alatti. Tehát gazdasági válság lenne? Persze hogy lenne, sokkal nagyobb, mint a 2008-as, vagy akár az 1929-33-as. De hogy a világgazdaság összeomlana? Ugyan már!
Szoktak arról képzelegni, hogy nem lenne üzemanyag. Valójában a világ kitermelő és finomító kapacitásainak elenyészően kis része van nukleáris célpont közelében. Nagyobb lenne a kereslet visszaesése, mint a kínálaté. Persze helyileg az USA-ban lehet, sőt biztosra vehető az üzemanyag hiány, de ez ott is átmeneti lenne. Szoktak arról képzelődni, hogy nem lenne áram. Valójában az erőművek többsége kisebb városok közelében van, vagy nagyobb városok külterületén, amit a pusztítás nem érint. A városok pusztulásával kieső felhasználás valószínűleg nagyobb lenen, mint a termelő kapacitások kiesése. Ettől persze még a megtámadott területeken átmenetileg összeomlana az áramellátás, mert ekkora sokkot villamosenergia rendszer nem visel el. A nem érintett területeken viszont legfeljebb rövid kimaradás várható a továbbgyűrűző hatás miatt a rendszerek összeköttetésein keresztül. Még a részlegesen érintett, tehát nem elpusztított és tovább működni szándékozó, de a pusztítás közelében lévő területeken is helyreállítható lenne az áramellátás pár hónap után miután az első pánik lecseng és a társadalom újjászerveződik.
Nem kell komolyan venni a hollywoodi filmeket!
.jpeg)
