„Ha békét akarsz, készülj a háborúra” – a IV. századi római hadvezér, Vegetius mondásával köszönt be a 69 éves John Bolton az első interjújában, azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök őt jelölte a nemzetbiztonsági főtanácsadó posztjára.
John Bolton bírálói úgy vélik, a kinevezésével az USA közelebb kerülhet ahhoz, hogy erőszakkal próbálja letörni az iráni és észak-koreai nukleáris ambíciókat. A védelmezői szerint viszont Bolton semmi mást nem csinál, mint kiáll az USA érdekei mellett.
A mély növésű Bolton az amerikai neokonzervatívok csoportjában a héják közé tartozik, aki a nemzetközi szerződéseket csupán bármikor felülírható politikai kötelezettségvállalásnak tekinti. Kedvelt célpontja az ENSZ, amelyről úgy tartja, csak akkor van értelme, ha a hidegháború vége után egyedüli szuperhatalomként a világpolitika színpadán maradt USA érdekei szerint működik. Máig idézik azt az 1994-es kijelentését, hogy fel sem tűnne, ha a világszervezet New York-i székházából eltüntetnének tíz emeletet.
Bolton meghatározó szerepet játszott az iraki háború indokául szolgáló, Szaddám Huszein már nem létező tömegpusztító fegyvereiről szóló hamis állításokkal tűzdelt jelentés összeállításában. Ezért Bush hiába jelölte 2005-ben ENSZ-nagykövetnek, a republikánus többségű szenátussal sem tudta elfogadtatni az akaratát, így törvényhozási szünetben, 14 hónapra tudta csak kinevezni. A munkatársai által „lefelé tapos, felfelé hízeleg” karakterűnek minősített Bolton nem támogatja, hogy a Közel-Keleten palesztin állam jöjjön létre, mert az csak terrorfészek lenne Izrael mellett. Ehelyett azt javasolja, hogy Gázát adják vissza Egyiptomnak, Ciszjordániát pedig Jordániának. A 2015-ös iráni atomalkut hevesen ellenzi, és Teherán atomálmait éppúgy megelőző bombázással foszlatná szét, mint Phenjanét. Kínával és Oroszországgal pedig félreérthetetlenül tudatná, hogy az USA az igazi nagyhatalom.
Lefelé tapos, felfelé hízeleg - az ember, aki háborúba viheti Amerikát
