Régesrégen a Carmelban ebédeltünk amerikai barátokkal. Az egyik sóletet rendelt, de disznóhúsból, mert New Yorkban azt ugy szokta meg. Zsidó volt, de nem orthodox...
)[BIZTPOL] Afganisztáni helyzet
- Téma indítója Unio
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
-
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:
- a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
- a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők
Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.
Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.
)
W
Wilson
Guest
W
Wilson
Guest
Csak halkan jegyzem meg, hogy Clarissa Ward a CNN tudósítója akinek kabuli tudósításai ebbe a topikba is be lettek linkelve elhagyta Kabult, hogy ez most önként történt vagy azt mondták neki, hogy már nagyon "szeretne" hazamenni az USA-ba, azt jelenleg nehêz megmondani.
Az viszont tény,hogy jó pàr alkalommal éles kontrasztott állítottak az utóbbi napokban a kabuli viszonyokról szóló tudósításai, a Binden adminisztráció Afganisztáni helyzetértékelésével szemben...
Az viszont tény,hogy jó pàr alkalommal éles kontrasztott állítottak az utóbbi napokban a kabuli viszonyokról szóló tudósításai, a Binden adminisztráció Afganisztáni helyzetértékelésével szemben...
W
Wilson
Guest
Az afgán hadsereg tagjai és önkéntesei Afganisztán különböző részeiről elkezdtek gyülekezni a Pandzsír völgyében. Az Északi Szövetség növekszik.
Vajon a külföldre menekült helikopterek repülőgépek és személyzet vissza térhetnek, hogy csatlakozzanak?
W
Wilson
Guest
Jó kérdés ez egyrészt attól függ, hogy például az üzbégek és a tadzsikok, hogy állnak a kérdéshez, illetve, hogy egyáltalán át tudnak-e jutni a tálibok ellenőrizte határokon...
Kabulban rekedt ukrán zsoldosok elkeseredett felhívása. Mint mondja senki sem segít nekik, senki sem válaszol nekik(mindeni leszarja őket). Hogy életben maradhassanak azt mondták a Taliboknak, hogy oroszok-"ez müködött" mondja a srác. Hogy orosznak vallották magukat megmenekültek abiztos haláltól. Oroszokhoz fordultak segítségért.
vk.com
VK | VK
vk.com
Ha nem ad nekik valami jó kis másodfizetést valaki, mert érdeke, akkor mérget vehetsz rá, hogy nem.
Inkább az Air China vagy a Katar Airways szippantja fel őket.
Elképesztő pilóta hiány van a világban és egy sima utasszállitóra minimum 5 év a nulláról eljutni, de inkább több és olyan 150M/fő mire minden képzésen átesik valaki.
Itt meg kell tartani egy fél éves tipusképzést és mehet.
Attól, hogy a határátkelőket elfoglalták a tálibok, még nem hiszem hogy nem lenne átjárható a határ máshol.
Szerintem az új északi szövetség, vagy ami lesz a nevük, tartani tud majd kisebb területeket, és ha nemzetközi közösség többsége által törvényesként elismert afgán kormány is áll majd mögöttük, akkor a táliboknak nehéz dolga lesz.
Most már nem fognak visszatérni nagy erőkkel akkor sem. Legfeljebb támogatják a tálibellenes erőket.
Az USA már akkor elkezdett teret veszteni a tálibokkal szemben, amikor az országban voltak, azok fokozatosan területeket vontak ellenőrzésük alá, amiket az amerikaiak elhagytak, mert képtelenek voltak pacifikálni azokat. Ahhoz jóval több amcsi bakancs kellett volna a terepen. Lehet igazi amerikai keménycsávóként drónokról gyilkolászni, de mindig támad a megölt parancsnok helyett új, a járulékos veszteségek, szétlőtt lakodalmak stb. miatt pedig tovább antagonizálja a lakosságot.
Ezt Szarajevóban is csináltuk gyíkhúskonzervvel
W
Wilson
Guest
A tádzsik-Afgán határt magashegységben húzódik ha azt a pár átkelőt tartják a tálibok akkor ott nagyon nehéz átjutni, az üzbég-afgán határ ennél valamivel könnyebb terep viszont ott megnehezíti az észrevétlen átkelést a határfolyóként húzódó Amu-Darja...
W
Wilson
Guest
A CIA veteránja elmondja, hogyan döntött az USA az afganisztáni kivonulás mellett .....
A világszerte a médiának az első számú témája továbbra is Afganisztán. Muhammad Ashraf Ghani elnök rezsimjének hirtelen bukása - akinek még arra sem volt ideje, hogy cipőt cseréljen, amikor elhagyta Kabult - és a tálibok ugyanilyen elképesztő győzelme sok kérdést vetett fel.
Hogyan döntött az amerikai kormányzat egy olyan komoly geopolitikai lépés mellett, mint a teljes kivonulás Afganisztánból közel 20 év katonai jelenlét után. A titoktartás fátylát Douglas London, a CIA dél- és délnyugat-ázsiai terrorizmusellenes egységének korábbi vezetője lebbentette fel. Elmondta, hogyan született a döntés az afganisztáni csapatkivonásról, és miért volt a gyakorlatban annyira sikertelen.
A volt titkosszolgálati tiszt megnyilatkozásait a Just security hozta nyilvánosságra.
"2018 elejére már egyértelmű és világos volt, hogy Trump elnök ki akar vonulni Afganisztánból, annak ellenére, hogy a hírszerző közösség riasztó következményekre figyelmeztette őt. De Trump
nem akarta, hogy a mai rémálmok, amelyeknek ma tanúi vagyunk, az ő irányítása alatt történjenek. Az akkori külügyminiszter, Mike Pompeo volt a fő tervezője Amerika elkötelezettségének a tálibokkal szemben, amely a katasztrofális 2020. februári kivonulási megállapodásban csúcsosodott ki. De erre a megállapodásra Trumpnak szüksége volt, hogy megnyerje a választást. Pompeo annak ellenére támogatta a tervet, hogy a hírszerzés figyelmeztetése szerint annak két kulcsfontosságú célkitűzése - a tálibok elkötelezettségének biztosítása az al-Kaidával való szakítás mellett és a konfliktus békés rendezésének elérése - valószínűtlen.
Zalmay Khalilzad amerikai különmegbízott 2018-ban még magánember volt, aki azzal "szórakoztatta magát", hogy saját kezdeményezésére kommunikált egy sor kétes afgán személyiséggel, akiket a hírszerzés ellenzett. Az volt a benyomásunk, hogy Khalilzad Trump külügyminisztere akart lenni az új kormányzatban, ha ő nyer, és Zalmay hajlandó volt azt tenni vagy mondani, amit mondtak neki, csak hogy a mogorva elnök kedvében járjon.
De ugyanilyen egyértelmű volt Joe Biden táborában is, hogy ki akar vonulni Afganisztánból (amennyiben nyer, amit meg is tett - a szerk.). Csapata azonban úgy vélte, hogy kezelni tudja azokat a biztonsági következményeket, amelyekre a hírszerzés figyelmeztetett. Trump kivonulási megállapodására úgy tekintették, hogy azzal mindenki nyer. Ez jól rezonált az amerikaiak többségének érzéseire. Úgy tűnt, hogy a negatív következményekért majd - legalábbis nagyrészt - Trumpot, a Republikánus Pártot és Khalilzadot lehet okolni. Utóbbit - szándékosan vagy sem - hivatalban hagyták, így kudarc esetén ő lehessen a fő bűnös" - mondja Douglas London.
A hírszerzés Douglas London szerint nem egy pontos tudomány, amelyet kristálygömbként lehetne használni. Tekintettel arra, hogy az értékelés alapjául szolgáló feltételek valószínűleg változnak, az előrejelzések és a bizalom szintje az amerikai katonai jelenléttől, Afganisztán belső dinamikájától és a tálibok tárgyalási ígéretének hitelességétől függően változott. A rendezett kivonulás forgatókönyvei között szerepeltek olyanok, amelyekben az Egyesült Államok megtartja körülbelül 5000 katonáját és a meglévő előretolt katonai és hírszerzési műveleti bázisok nagy részét, illetve olyanok, amelyekben a nagyobb bázisokat támogató, körülbelül 2500 fős minimális jelenlétet határoztak meg.
"A kabuli nagykövetségen kívüli amerikai katonai és hírszerzési jelenlét nélkül, a tálibok katonai és propaganda offenzívájával szembenézve, valamint Ghani saját politikai partnereivel való kényelmetlen viszonya miatt, a hírszerző közösség arra figyelmeztetett, hogy az afgán kormány napokon belül felbomolhat. És így is történt" - zárta a veterán hírszerző tiszt.
Douglas London, aki 34 évig szolgált a CIA-nál, 2019-ben távozott posztjáról. Sok minden, amit elmesélt, a szeme előtt történt.
Korábban a tálibok arra kérték az ENSZ-t, hogy maradjon az országban, ahelyett, hogy csökkentené afganisztáni misszióit.
Strana.ua.
A világszerte a médiának az első számú témája továbbra is Afganisztán. Muhammad Ashraf Ghani elnök rezsimjének hirtelen bukása - akinek még arra sem volt ideje, hogy cipőt cseréljen, amikor elhagyta Kabult - és a tálibok ugyanilyen elképesztő győzelme sok kérdést vetett fel.
Hogyan döntött az amerikai kormányzat egy olyan komoly geopolitikai lépés mellett, mint a teljes kivonulás Afganisztánból közel 20 év katonai jelenlét után. A titoktartás fátylát Douglas London, a CIA dél- és délnyugat-ázsiai terrorizmusellenes egységének korábbi vezetője lebbentette fel. Elmondta, hogyan született a döntés az afganisztáni csapatkivonásról, és miért volt a gyakorlatban annyira sikertelen.
A volt titkosszolgálati tiszt megnyilatkozásait a Just security hozta nyilvánosságra.
"2018 elejére már egyértelmű és világos volt, hogy Trump elnök ki akar vonulni Afganisztánból, annak ellenére, hogy a hírszerző közösség riasztó következményekre figyelmeztette őt. De Trump
nem akarta, hogy a mai rémálmok, amelyeknek ma tanúi vagyunk, az ő irányítása alatt történjenek. Az akkori külügyminiszter, Mike Pompeo volt a fő tervezője Amerika elkötelezettségének a tálibokkal szemben, amely a katasztrofális 2020. februári kivonulási megállapodásban csúcsosodott ki. De erre a megállapodásra Trumpnak szüksége volt, hogy megnyerje a választást. Pompeo annak ellenére támogatta a tervet, hogy a hírszerzés figyelmeztetése szerint annak két kulcsfontosságú célkitűzése - a tálibok elkötelezettségének biztosítása az al-Kaidával való szakítás mellett és a konfliktus békés rendezésének elérése - valószínűtlen.
Zalmay Khalilzad amerikai különmegbízott 2018-ban még magánember volt, aki azzal "szórakoztatta magát", hogy saját kezdeményezésére kommunikált egy sor kétes afgán személyiséggel, akiket a hírszerzés ellenzett. Az volt a benyomásunk, hogy Khalilzad Trump külügyminisztere akart lenni az új kormányzatban, ha ő nyer, és Zalmay hajlandó volt azt tenni vagy mondani, amit mondtak neki, csak hogy a mogorva elnök kedvében járjon.
De ugyanilyen egyértelmű volt Joe Biden táborában is, hogy ki akar vonulni Afganisztánból (amennyiben nyer, amit meg is tett - a szerk.). Csapata azonban úgy vélte, hogy kezelni tudja azokat a biztonsági következményeket, amelyekre a hírszerzés figyelmeztetett. Trump kivonulási megállapodására úgy tekintették, hogy azzal mindenki nyer. Ez jól rezonált az amerikaiak többségének érzéseire. Úgy tűnt, hogy a negatív következményekért majd - legalábbis nagyrészt - Trumpot, a Republikánus Pártot és Khalilzadot lehet okolni. Utóbbit - szándékosan vagy sem - hivatalban hagyták, így kudarc esetén ő lehessen a fő bűnös" - mondja Douglas London.
A hírszerzés Douglas London szerint nem egy pontos tudomány, amelyet kristálygömbként lehetne használni. Tekintettel arra, hogy az értékelés alapjául szolgáló feltételek valószínűleg változnak, az előrejelzések és a bizalom szintje az amerikai katonai jelenléttől, Afganisztán belső dinamikájától és a tálibok tárgyalási ígéretének hitelességétől függően változott. A rendezett kivonulás forgatókönyvei között szerepeltek olyanok, amelyekben az Egyesült Államok megtartja körülbelül 5000 katonáját és a meglévő előretolt katonai és hírszerzési műveleti bázisok nagy részét, illetve olyanok, amelyekben a nagyobb bázisokat támogató, körülbelül 2500 fős minimális jelenlétet határoztak meg.
"A kabuli nagykövetségen kívüli amerikai katonai és hírszerzési jelenlét nélkül, a tálibok katonai és propaganda offenzívájával szembenézve, valamint Ghani saját politikai partnereivel való kényelmetlen viszonya miatt, a hírszerző közösség arra figyelmeztetett, hogy az afgán kormány napokon belül felbomolhat. És így is történt" - zárta a veterán hírszerző tiszt.
Douglas London, aki 34 évig szolgált a CIA-nál, 2019-ben távozott posztjáról. Sok minden, amit elmesélt, a szeme előtt történt.
Korábban a tálibok arra kérték az ENSZ-t, hogy maradjon az országban, ahelyett, hogy csökkentené afganisztáni misszióit.
Strana.ua.
A baj az, hogy - ahogy már írtam is itt - ez a probléma sokkal tágabb térben képződik, mint Afganisztán. Amíg nem oldják meg a Pakisztán krédést, addig lesz Afgán kérdés is, amíg Irán érdekei ellentétesek az USA-val, addig nem tud az USA semmit megoldani a közelkeleten. Az oroszoknál esetleg ez a probléma nem annyira komoly. De, Pakisztán mindenképpen az. Namost, ha Pakisztánt akarod kivonni a képletből, azt csak Afganisztánnal közösen teheted, mert a pastuk - akik a talibán, és nem afgánok = talibán - a két országban élnek, ami viszont azt jelenti, hogy a másik ország mindig hátország lesz nekik. A probléma Pakisztánnal egyrszt az atomarzenál, ami még ha nem is túl nagy, azért senki nem akar belemenni egy lokális atomháborúba - mielőtt molni megérkezik: szereintem sincs lokális atomháború - másrészt ott van India, ami azért probléma, mert amint Pakisztán látványosan meggyengül, India azonnal ugrik és beszáll ő is Pakisztán ellenében. Na ez annyira nem tetszene Kínának, aki ugyan nem szereti a muszlimokat, mert van vele elég baja - lásd ujgurok - de, Pakisztán üzleti partnere, India meg ellensége. Ekkor tartanánk egy USA/Oroszo. vs Pakisztán+Afganisztán + India + Kína konfliktusnál, amibe viszont Irán is beszállna, mert neki meg megint csak nem érdeke egy USA (de akár ororsz sem) afganisztán + pakisztán. A gond az, hogy Törökország, aki a helyi nagyfiú akar éppen lenni, szintén nem maradhatna teljesen ki a dologból akár USA akár orosz akció lenne ez. Északról meg a Tadzsikisztán + Üzbegisztán páros lenne aki be kellene, hogy szálljon egy ilyen komolyabb konfliktusba, hiszen Afgasnisztán északi részén ott vannak a tadzsikok + üzbégek, viszont ha őket vesszük, akkor Oroszországot is mindenképpen érinteni fogja a dolog.
Mi történne ha Kína avatkozna be? Neki szintén ott lenne a probléma, hogy Afganisztán + Pakisztán, plusz, ugye India azonnal lépne, mert ő meg nem engedhet meg egy Kínai terjeszkedést arrafelé, ráadásul a Pakisztáni területekről meg nem mondana le. Viszont itt megint csak belekeveredne Oroszroszág is aki ugyan mostanában "jóban" van Kínával, de azért az érdekei mást diktálnának, és Kína mint feltörekvő világhatalom az ő köreit sérti itt leginkább. Irán és Törökország talán kimaradhatna, de nem hiszem, hogy egy eszkalálódó konfliktus őket érintetlenül hagyná, ami viszont azért baj, mert a másik oldalon ott van Irak (egyelőre nem sokat zavar) és SZaud-Arábia, mint Irán fő ellenlábasa a térségben és az USA, akinek meg a közelkeletnek az a vidéke igen is érdekszférája, nem hiába pumpáltak bele annyi lóvét.
Szóval, amikor majd elül a vihar, és leülepedett a hamu is, és vége az atomtélnek, akkor majd előbújunk a bunkereinkből és megcsodáljuk a csodálatos vörös naplementét az ember utáni Földön. Szép új jövő.
Mi történne ha Kína avatkozna be? Neki szintén ott lenne a probléma, hogy Afganisztán + Pakisztán, plusz, ugye India azonnal lépne, mert ő meg nem engedhet meg egy Kínai terjeszkedést arrafelé, ráadásul a Pakisztáni területekről meg nem mondana le. Viszont itt megint csak belekeveredne Oroszroszág is aki ugyan mostanában "jóban" van Kínával, de azért az érdekei mást diktálnának, és Kína mint feltörekvő világhatalom az ő köreit sérti itt leginkább. Irán és Törökország talán kimaradhatna, de nem hiszem, hogy egy eszkalálódó konfliktus őket érintetlenül hagyná, ami viszont azért baj, mert a másik oldalon ott van Irak (egyelőre nem sokat zavar) és SZaud-Arábia, mint Irán fő ellenlábasa a térségben és az USA, akinek meg a közelkeletnek az a vidéke igen is érdekszférája, nem hiába pumpáltak bele annyi lóvét.
Szóval, amikor majd elül a vihar, és leülepedett a hamu is, és vége az atomtélnek, akkor majd előbújunk a bunkereinkből és megcsodáljuk a csodálatos vörös naplementét az ember utáni Földön. Szép új jövő.
És mielőtt Trump-szimpátiával lesz vádolva: épp eleget kritizálta őt akkoriban a közel-keleti politikája és különböző megnyilvánulásai miatt.
Krajcsír Lukács
Szerző
Állítólag volt ilyen is 10 évvel ezelőtt: At the time, Biden reportedly was arguing that the US should leave Afghanistan despite the humanitarian costs, including the potential erosion of women’s rights.
“F–k that. We don’t have to worry about that,” he allegedly told Holbrooke. “We did it in Vietnam. Nixon and Kissinger got away with it.”
The conversation between the pair was documented in Holbrooke’s diary that was eventually included in George Packer’s 2019 book, “Our Man: Richard Holbrooke and the End of the American Century.”
Krajcsír Lukács
Szerző
Állítólag volt ilyen is 10 évvel ezelőtt: At the time, Biden reportedly was arguing that the US should leave Afghanistan despite the humanitarian costs, including the potential erosion of women’s rights.
“F–k that. We don’t have to worry about that,” he allegedly told Holbrooke. “We did it in Vietnam. Nixon and Kissinger got away with it.”
The conversation between the pair was documented in Holbrooke’s diary that was eventually included in George Packer’s 2019 book, “Our Man: Richard Holbrooke and the End of the American Century.”
Na, megvolt a Kormányinfó.
MHP azt kérte, hogy ne kutasson senki a művelettel kapcsolatban, ne terjesszünk talált információkat.
Részemről kiszálltam.
MHP azt kérte, hogy ne kutasson senki a művelettel kapcsolatban, ne terjesszünk talált információkat.
Részemről kiszálltam.