Tüzérség a második karabahi háborúban
https://www.defence24.pl/artyleria-...FrHSUeeaUsz8tgtMXRaSpjOVUkTMqU7b-oFKXq3LcH8lkGoogle fordítóval egészen érthető
[BIZTPOL] Kaukázus (Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország, ...)
- Téma indítója xfotel
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Google fordítóval egészen érthető
W
Wilson
Guest
Az azerbajdzsáni pontos rakéta támadások egyik fontos tényezőjére fény derült
A 44. napos, hegyi-karabahi háború idején, 2020 őszén az Azerbajdzsáni Fegyveres Erők drónjairól készült felvételek , egyértelműen megmutatták, hogy a pontos rakétacsapásokat nem ők, hanem valamilyen más típusú fegyver hajtotta végre. Most ezen fegyver kilétére fény derült
Megállapítást nyert, hogy az azerbajdzsáni hadsereg török MLRS-t használt, amely a Roketsan által gyártott legújabb, nagy pontosságú lézer-vezérelt TRLG-230 rakétákat használja. Sőt, a törökök az orosz KAMAZ-63501 használják az MLRS platformjaként.
Ezeket a rakétákat éppen az elhúzódó konfliktus fokozódása előtt (augusztus végén - szeptember elején) tesztelték, és azonnal bevetették a csatatéren. Ezekkel a rakétákkal hajtottak végre jól irányzott támadásokat az örmények állásai ellen . Más kérdés, hogy kinek a katonái irányították a folyamatot.
Ezen rakéták használatának sajátossága a következő. Kezdetben a rakéta műholdas kommunikáció segítségével repül. A cél felé közeledve átáll a Bayraktar TB2 drón lézeres vezetésére, amely cél megjelölőként működik. Ezt követően körülbelül 100% -os pontossággal a rakéta eléri a célt.
Így a törököknek sikerült kiküszöbölni az MLRS fő hátrányát - alacsony pontosságot. Most már nem kell többszörös rakéta indítással "kidolgozniuk a területet", és csak kis mennyiségű rakétát kell használniuk a kívánt eredmény eléréséhez.
Ez a fejlemény arra utal, hogy a török katonai-ipari komplexum elért egy bizonyos technológiai szintet.
Az azerbajdzsáni pontos rakéta támadások egyik fontos tényezőjére fény derült
A 44. napos, hegyi-karabahi háború idején, 2020 őszén az Azerbajdzsáni Fegyveres Erők drónjairól készült felvételek , egyértelműen megmutatták, hogy a pontos rakétacsapásokat nem ők, hanem valamilyen más típusú fegyver hajtotta végre. Most ezen fegyver kilétére fény derült
Megállapítást nyert, hogy az azerbajdzsáni hadsereg török MLRS-t használt, amely a Roketsan által gyártott legújabb, nagy pontosságú lézer-vezérelt TRLG-230 rakétákat használja. Sőt, a törökök az orosz KAMAZ-63501 használják az MLRS platformjaként.
Ezeket a rakétákat éppen az elhúzódó konfliktus fokozódása előtt (augusztus végén - szeptember elején) tesztelték, és azonnal bevetették a csatatéren. Ezekkel a rakétákkal hajtottak végre jól irányzott támadásokat az örmények állásai ellen . Más kérdés, hogy kinek a katonái irányították a folyamatot.
Ezen rakéták használatának sajátossága a következő. Kezdetben a rakéta műholdas kommunikáció segítségével repül. A cél felé közeledve átáll a Bayraktar TB2 drón lézeres vezetésére, amely cél megjelölőként működik. Ezt követően körülbelül 100% -os pontossággal a rakéta eléri a célt.
Így a törököknek sikerült kiküszöbölni az MLRS fő hátrányát - alacsony pontosságot. Most már nem kell többszörös rakéta indítással "kidolgozniuk a területet", és csak kis mennyiségű rakétát kell használniuk a kívánt eredmény eléréséhez.
Ez a fejlemény arra utal, hogy a török katonai-ipari komplexum elért egy bizonyos technológiai szintet.
Az oroszokénál magasabbat*, persze minden bizonnyal nyugati eredetű alkatrészek felhasználásával (mint ahogy a drónok esetében) amilyenekhez az oroszok max. az embargó kijátszásával jutnatnak hozzá. Bár már a törökök ellen is hoztak tessék-lássék szankciókat nyugati kormányok, aligha bonyulult számukra kijátszani azokat ilyen szintű eszközöknél. Persze F-35 az más téma, ahhoz nem juthatnak hozzá, ha a jenkik nem adják.
*Persze ez erre a területre vonatkozik. Nyilván rengeteg mindent képtelenek lennének előállítani, amit az oroszok maguknak gyártanak.
W
Wilson
Guest
Mindenesetre a Donbasszban volt asszem olyan még 2014-ben vagy 15-ben, hogy MLRS-sel semmisítettek meg egy ukrán harckocsioszlopot, de lehet hogy csak drónok segítségével pontosított tűzzel.
W
Wilson
Guest
Egy orosz cikk a Boki által is linkelt háromoldalú találkozó hátteréről.
karabahi status Quo a vagy mi áll Putyin,Aliyev és Pashinyan tárgyalásainak hátterében.
A Kremlben január 11-én tartott háromoldalú tárgyalások eredményeit követően Oroszország és Azerbajdzsán elnökének, valamint Örményország miniszterelnökének részvételével újabb közös nyilatkozatot írtak alá, amely a, 2020. november 10-i dokumentummal együtt rögzíti a diplomáciai és katonai-politikai konfigurációt Karabahban. A következő öt évben Oroszország válik az egyetlen garanciává Karabah örmény maradványainak megőrzésével és azörmény lakosságának fizikai biztonságával kapcsolatban. Arra lehet számítani, hogy Moszkva befolyása minden szempontból növekedni fog az örmény Karabahban, beleértve a közvetlen adminisztratív ellenőrzést is - írja Konstantin Makienko , a Stratégiák és Technológiák Elemzésével foglalkozó központ igazgatóhelyettese .
Találkozó Ilham Alijev azerbajdzsáni elnökkel és Nikol Pashinyan örmény miniszterelnökkel. C) Oroszország elnökének hivatalos oldala
A fő kihívás most a status quo megőrzése és megerősítése, és ideális esetben annak biztosítása, hogy ez meghosszabbodjon a 2020. november 10-i megállapodás ötéves időtartama után is. Ez rendkívül nehéz feladat. Megoldása nemcsak az orosz diplomácia művészetétől és fegyveres erői erejétől függ, hanem a régió erőviszonyainak általános dinamikájától is, különösen az Oroszország-Törökország viszonylatában.
2002 és 2018 között a török gazdaság az egyik leggyorsabban növekvő volt Európában, és az ország népessége évente egymillió fővel növekszik. Az elmúlt évtizedben országos védelmi-ipari komplexumot hoztak létre, amely a modern fegyverek szinte teljes skáláját gyártja, kivéve a nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszereket és a "négy plusz" generációjú többcélú vadászgépeket. A török líra erőteljes leértékelődése és a krónikus folyó fizetési mérleg hiánya ellenére Törökország a világ azon kevés országainak egyike lett, amely a 2020-as járvány kapcsán is képes volt fenntartani, bár minimális mértékben, a gazdasági növekedést.
A karabahi békefenntartók orosz katonai kontingensének a biztonságának biztosítása különös jelentőségre tesz szert az elkövetkező években. Tekintettel a a közlekedési infrastruktúra "sérülékenységre", és eleinte, az elszigeteltségükkel kapcsolatban, katonaságunk biztonságát csak akkor garantálhatjuk, ha egyértelműen készen állunk arra, és ezt mindenki számára jól érthetően tudtára adjuk, hogy szükség esetén megvédjük őket, az orosz fegyveres erők teljes potenciáljával, ideértve a nagy pontosságú rakétafegyverek, (és ha szükséges, taktikai atomfegyverek tömeges használatával is). ... De a legfontosabb most a békefenntartók közlekedési összeköttetéseinek mielőbbi kiépítése, hogy megteremtsék a feltételeket egy erőteljes pozíció kiépítésére. Emiatt ez Oroszországot különösen érdekelté teszi mind Karabakh kommunikációjának fenntartása mind az általa ellenőrzött Örményországgal kapcsolatban illetve egy repülőtér mielőbbi üzembe helyezésével kapcsolatbanis Khojaly falu közelében.
Úgy tűnik, hogy a háború végével kapcsolatban a legnagyobb csalódást Törökország könyvelte el a konfliktusban való részvétele mértékét még nem sikerült teljesen feltérképezni . Okkal feltételezhető, hogy a törökök nemcsak megtervezték és irányították a műveletet, hanem közvetlenül az zászlóalj szintjéig is jelen voltak az azeri csapatok harcoló alakulataiban illetve irányításáben. Aligha kétséges, hogy a török gyártmányú drónokat török üzemeltetők üzemeltették. Ezenkívül a törökök minden típusú technikai hírszerzést és az örmény fegyveres alakulatok kommunikációjának elnyomását, zavarását is biztosították. Törökország nyeresége a rendezéssel egyértelműen aránytalan kevés a politikai vezetésének elvárásaival és a nyújtott támogatás mértékével szemben.
A legfontosabb és egyben legkevésbé világos egy külső megfigyelő számára Azerbajdzsán további szándékai. A legfontosabb kérdés: mi az oka annak, hogy Baku megállította a támadást Sushi elfoglalása után? Külső nyomás, az előre nyomuló csapatok kimerültsége, a tél beköszöntése volt oka? Vagy a művelet célja már kezdetben is csak az ellenség által 1992-1994-ben elfoglalt területek felszabadítása volt? Logikus azt feltételezni, hogy idővel Bakut egyre jobban megterheli majd az örmény enklávé megőrzése. Problémát jelenthetnek Karabakh örmény lakosságának állampolgársága és az enklávé Örményországgal való kommunikációja.
Végül, ami Örményországot illeti, jövője nagyon komornak tűnik. A háború hatalmas csapást mért az örmény államiságra, és ennek az ütésnek a hatása korántsem ért még végett. Nyilvánvalóan a következő években fokozódik fog az elvándorlás, amely a kétmilliós állam számára valódi katasztrófává válik. De a lényeg az, hogy úgy tűnik, hogy Örményország veresége nem az elszántságot, (hogy energikusan dolgozzon a hibák kijavításán), hanem a demoralizációt és a depressziót növelte. Egyébként paradox módon a háború alatt a legtöbbet szenvedett karabahi örmények azok akik nagy optimizmussal tekintenek a jövőbe. Talán csak az orosz hadsereg közelsége miatt.
Ideális esetben az örményeknek modern high-tech hadsereget és szuper-militarizált államot kellett volna létrehozniuk, mint például Izrael. Valójában néhány szakértő ennek szükségességéről beszélt már közvetlenül az 1992–1994 közötti háború befejezése utánis. De ez az ideál nem csak az erőforrások hiánya és egy olyan szövetséges és védőernyője miatt nem volt számukra elérhető, mint az Egyesült Államok.Hanem ami a mai Örményországban nagyon is jelen van mindenekelőtt nincs szellemi potenciál és politikai akarat egy ilyen feladat végrehajtásához. Miután Örményország eltávolította a hatalomból az ugyan tökéletlen, idős és petyhüdt, de még mindig "vezetésre,kormányzásra képes" karabahi katonai elitet, az örmények középszerű új vezetést választottak, amelynek tehetetlensége parodisztikusan hasonlít a nevetséges Elchibey elnök idejére, amikor Azerbajdzsán a legsúlyosabb katonai vereségeket és területi veszteségeket szenvedte el.
karabahi status Quo a vagy mi áll Putyin,Aliyev és Pashinyan tárgyalásainak hátterében.
A Kremlben január 11-én tartott háromoldalú tárgyalások eredményeit követően Oroszország és Azerbajdzsán elnökének, valamint Örményország miniszterelnökének részvételével újabb közös nyilatkozatot írtak alá, amely a, 2020. november 10-i dokumentummal együtt rögzíti a diplomáciai és katonai-politikai konfigurációt Karabahban. A következő öt évben Oroszország válik az egyetlen garanciává Karabah örmény maradványainak megőrzésével és azörmény lakosságának fizikai biztonságával kapcsolatban. Arra lehet számítani, hogy Moszkva befolyása minden szempontból növekedni fog az örmény Karabahban, beleértve a közvetlen adminisztratív ellenőrzést is - írja Konstantin Makienko , a Stratégiák és Technológiák Elemzésével foglalkozó központ igazgatóhelyettese .
Találkozó Ilham Alijev azerbajdzsáni elnökkel és Nikol Pashinyan örmény miniszterelnökkel. C) Oroszország elnökének hivatalos oldala
A fő kihívás most a status quo megőrzése és megerősítése, és ideális esetben annak biztosítása, hogy ez meghosszabbodjon a 2020. november 10-i megállapodás ötéves időtartama után is. Ez rendkívül nehéz feladat. Megoldása nemcsak az orosz diplomácia művészetétől és fegyveres erői erejétől függ, hanem a régió erőviszonyainak általános dinamikájától is, különösen az Oroszország-Törökország viszonylatában.
2002 és 2018 között a török gazdaság az egyik leggyorsabban növekvő volt Európában, és az ország népessége évente egymillió fővel növekszik. Az elmúlt évtizedben országos védelmi-ipari komplexumot hoztak létre, amely a modern fegyverek szinte teljes skáláját gyártja, kivéve a nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszereket és a "négy plusz" generációjú többcélú vadászgépeket. A török líra erőteljes leértékelődése és a krónikus folyó fizetési mérleg hiánya ellenére Törökország a világ azon kevés országainak egyike lett, amely a 2020-as járvány kapcsán is képes volt fenntartani, bár minimális mértékben, a gazdasági növekedést.
A karabahi békefenntartók orosz katonai kontingensének a biztonságának biztosítása különös jelentőségre tesz szert az elkövetkező években. Tekintettel a a közlekedési infrastruktúra "sérülékenységre", és eleinte, az elszigeteltségükkel kapcsolatban, katonaságunk biztonságát csak akkor garantálhatjuk, ha egyértelműen készen állunk arra, és ezt mindenki számára jól érthetően tudtára adjuk, hogy szükség esetén megvédjük őket, az orosz fegyveres erők teljes potenciáljával, ideértve a nagy pontosságú rakétafegyverek, (és ha szükséges, taktikai atomfegyverek tömeges használatával is). ... De a legfontosabb most a békefenntartók közlekedési összeköttetéseinek mielőbbi kiépítése, hogy megteremtsék a feltételeket egy erőteljes pozíció kiépítésére. Emiatt ez Oroszországot különösen érdekelté teszi mind Karabakh kommunikációjának fenntartása mind az általa ellenőrzött Örményországgal kapcsolatban illetve egy repülőtér mielőbbi üzembe helyezésével kapcsolatbanis Khojaly falu közelében.
Úgy tűnik, hogy a háború végével kapcsolatban a legnagyobb csalódást Törökország könyvelte el a konfliktusban való részvétele mértékét még nem sikerült teljesen feltérképezni . Okkal feltételezhető, hogy a törökök nemcsak megtervezték és irányították a műveletet, hanem közvetlenül az zászlóalj szintjéig is jelen voltak az azeri csapatok harcoló alakulataiban illetve irányításáben. Aligha kétséges, hogy a török gyártmányú drónokat török üzemeltetők üzemeltették. Ezenkívül a törökök minden típusú technikai hírszerzést és az örmény fegyveres alakulatok kommunikációjának elnyomását, zavarását is biztosították. Törökország nyeresége a rendezéssel egyértelműen aránytalan kevés a politikai vezetésének elvárásaival és a nyújtott támogatás mértékével szemben.
A legfontosabb és egyben legkevésbé világos egy külső megfigyelő számára Azerbajdzsán további szándékai. A legfontosabb kérdés: mi az oka annak, hogy Baku megállította a támadást Sushi elfoglalása után? Külső nyomás, az előre nyomuló csapatok kimerültsége, a tél beköszöntése volt oka? Vagy a művelet célja már kezdetben is csak az ellenség által 1992-1994-ben elfoglalt területek felszabadítása volt? Logikus azt feltételezni, hogy idővel Bakut egyre jobban megterheli majd az örmény enklávé megőrzése. Problémát jelenthetnek Karabakh örmény lakosságának állampolgársága és az enklávé Örményországgal való kommunikációja.
Végül, ami Örményországot illeti, jövője nagyon komornak tűnik. A háború hatalmas csapást mért az örmény államiságra, és ennek az ütésnek a hatása korántsem ért még végett. Nyilvánvalóan a következő években fokozódik fog az elvándorlás, amely a kétmilliós állam számára valódi katasztrófává válik. De a lényeg az, hogy úgy tűnik, hogy Örményország veresége nem az elszántságot, (hogy energikusan dolgozzon a hibák kijavításán), hanem a demoralizációt és a depressziót növelte. Egyébként paradox módon a háború alatt a legtöbbet szenvedett karabahi örmények azok akik nagy optimizmussal tekintenek a jövőbe. Talán csak az orosz hadsereg közelsége miatt.
Ideális esetben az örményeknek modern high-tech hadsereget és szuper-militarizált államot kellett volna létrehozniuk, mint például Izrael. Valójában néhány szakértő ennek szükségességéről beszélt már közvetlenül az 1992–1994 közötti háború befejezése utánis. De ez az ideál nem csak az erőforrások hiánya és egy olyan szövetséges és védőernyője miatt nem volt számukra elérhető, mint az Egyesült Államok.Hanem ami a mai Örményországban nagyon is jelen van mindenekelőtt nincs szellemi potenciál és politikai akarat egy ilyen feladat végrehajtásához. Miután Örményország eltávolította a hatalomból az ugyan tökéletlen, idős és petyhüdt, de még mindig "vezetésre,kormányzásra képes" karabahi katonai elitet, az örmények középszerű új vezetést választottak, amelynek tehetetlensége parodisztikusan hasonlít a nevetséges Elchibey elnök idejére, amikor Azerbajdzsán a legsúlyosabb katonai vereségeket és területi veszteségeket szenvedte el.
A hétfői megállapodás a vasúti összeköttetésről Orményországés Oroszország között, valamint Azerbajdzsán és Törökország között az áruforgalmi folyosó(útvonal)
Ide vele! Maróth úr! Beszerezni való! Rába alapra mehet a rakettya, hadd lángoljon a bozgor bozót, meg a rekettye!Az azerbajdzsáni pontos rakéta támadások egyik fontos tényezőjére fény derült
A 44. napos, hegyi-karabahi háború idején, 2020 őszén az Azerbajdzsáni Fegyveres Erők drónjairól készült felvételek , egyértelműen megmutatták, hogy a pontos rakétacsapásokat nem ők, hanem valamilyen más típusú fegyver hajtotta végre. Most ezen fegyver kilétére fény derült
Megállapítást nyert, hogy az azerbajdzsáni hadsereg török MLRS-t használt, amely a Roketsan által gyártott legújabb, nagy pontosságú lézer-vezérelt TRLG-230 rakétákat használja. Sőt, a törökök az orosz KAMAZ-63501 használják az MLRS platformjaként.
Ezeket a rakétákat éppen az elhúzódó konfliktus fokozódása előtt (augusztus végén - szeptember elején) tesztelték, és azonnal bevetették a csatatéren. Ezekkel a rakétákkal hajtottak végre jól irányzott támadásokat az örmények állásai ellen . Más kérdés, hogy kinek a katonái irányították a folyamatot.
Ezen rakéták használatának sajátossága a következő. Kezdetben a rakéta műholdas kommunikáció segítségével repül. A cél felé közeledve átáll a Bayraktar TB2 drón lézeres vezetésére, amely cél megjelölőként működik. Ezt követően körülbelül 100% -os pontossággal a rakéta eléri a célt.
Így a törököknek sikerült kiküszöbölni az MLRS fő hátrányát - alacsony pontosságot. Most már nem kell többszörös rakéta indítással "kidolgozniuk a területet", és csak kis mennyiségű rakétát kell használniuk a kívánt eredmény eléréséhez.
Ez a fejlemény arra utal, hogy a török katonai-ipari komplexum elért egy bizonyos technológiai szintet.
A szerbeknek mar van, sajat gyartasu Kosava 1.
Ez úgy kellene nekünk, mint üveges tótnak a hagyatt esés. Onnantól ne mondja nekem majd senki, hogy nekünk nem lehet olyan!
Az ezeriek 2855 halottat vallanak be és hiányzik legalább 50 fő. Az örmények 2317 halottat mondanak.
www.presstv.com
Azerbaijan says lost 2,855 troops in Nagorno-Karabakh war
Azerbaijan says it lost 2,855 troopers during the 44-day war with neighboring Armenia over the breakaway Nagorno-Karabakh region.
www.presstv.com
Ormény veszteségek 1991-2020 között az akkori és mostani örmény vezetők alatt:
T
Törölt tag
Guest
Oroszország, Azerbajdzsán és Örményország küldöttei megegyeztek a vasúti kapcsolatok helyreállításáról márciustól, aminek részeként Oroszország és Örményország közvetlen vasúti járatokat indíthat Iránba (mondjuk örményeknek nincs saját vasútjuk, az orosz államvasút kezében van a szovjet időkből maradt állomány), ráadásul helyreáll Örmény- és Oroszország között 2008-ban megszakadt vasúti kapcsolat, közrezárva Grúziát.
Ezt elnézve a konfliktus vmi nagyon durva 4D-s sakk volt Putyin részéről...
eurocitycard.blogspot.com
Ezt elnézve a konfliktus vmi nagyon durva 4D-s sakk volt Putyin részéről...
[ADY/AM] Azerbajdžan spet povezala prek Armenije
Rusija, Armenija in Azerbajdžan so napovedale skupno izjavo o izvajanju ukrepov za obnovo in razvoj železniške infrastrukture po konfliktu...
eurocitycard.blogspot.com
Oroszország, Azerbajdzsán és Örményország küldöttei megegyeztek a vasúti kapcsolatok helyreállításáról márciustól, aminek részeként Oroszország és Örményország közvetlen vasúti járatokat indíthat Iránba (mondjuk örményeknek nincs saját vasútjuk, az orosz államvasút kezében van a szovjet időkből maradt állomány), ráadásul helyreáll Örmény- és Oroszország között 2008-ban megszakadt vasúti kapcsolat, közrezárva Grúziát.
Ezt elnézve a konfliktus vmi nagyon durva 4D-s sakk volt Putyin részéről...
[ADY/AM] Azerbajdžan spet povezala prek Armenije
Rusija, Armenija in Azerbajdžan so napovedale skupno izjavo o izvajanju ukrepov za obnovo in razvoj železniške infrastrukture po konfliktu...
Amiben a 3 elnök megegyezett:
A hétfői megállapodás a vasúti összeköttetésről Orményországés Oroszország között, valamint Azerbajdzsán és Törökország között az áruforgalmi folyosó(útvonal)
Viszont a török-brit-ukrán szövetség kavics a cipőjében. Majd beszáll Putyin a görög-francia tandembe. 
Megnézném, ahogy egy Mi-24-es egy felé suhanó Haropot próbál lelőni a fedélzeti gépágyújával...
Helikopterrel lőttek már drónt (lehet, Haropot pont nem), fordított esetről nem tudok. Egy Harop utol sem érne egy Hindet, meg nem is arra tervezték, hogy repülő célokat találjon el.
Örményország az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) keresetet nyújtott be, amelyben azzal vádolja Azerbajdzsánt, hogy a Hegyi-Karabahban folytatott tavaly őszi harci cselekmények során és azt követően szomszédja megsértette az emberi jogokat.
Forrás: https://kuruc.info/r/4/224039/
Forrás: https://kuruc.info/r/4/224039/
https://rusvesna.su/news/1613831411
"Majdan" Jerevánban.
Az örmény ellenzék mai gyűlése a legnagyobb a Karabahi háború befejezéséről szóló háromoldalú megállapodás aláírása óta.
A tüntetők száma megközelíti a 25 ezret. Az emberek jönnek és vonulnak.
Az örmény fővárosban melegszik a helyzet.
"Majdan" Jerevánban.
Az örmény ellenzék mai gyűlése a legnagyobb a Karabahi háború befejezéséről szóló háromoldalú megállapodás aláírása óta.
A tüntetők száma megközelíti a 25 ezret. Az emberek jönnek és vonulnak.
Az örmény fővárosban melegszik a helyzet.