Az, hogy egykoron volt idehaza komoly presztízsű tüzér fegyvernem, nagyon ne tévesszen meg téged. Biztosíthatlak, ma már nincs. Ezért is lesz kihívás a PZH2000-esek rendszerbeállítása (is).
Mi, akik annak idején napi szinten figyeltük a Magyar Honvédség teljes lezüllesztését, most nem nagyon lepődünk már meg azon, hogy mekkora kihívás újra felépíteni az egészet, szinte a nulláról.
Mai technológiával, mai árakon.
Ez a mostani konfliktus, de már az ukrajnai is megmutatta a drónok és a tüzérség kombinálta hadviselés flexibilitását. Mind a két technológia együtt, de külön-külön alkalmazva is olcsóbb és gyorsabban realizálható még a kisebb pénzű államok számára is, mint a légierő.
A Nyugat, de különösen a leginkább tehetősebb USA az utóbbi harminc évben egyértelműen a légi hadviselés, csapásmérés felé vitte el a hangsúlyt.
Ez a fajlagosan legdrágább hadviselési mód egyúttal technológiai és védelempolitikai fölénybe is helyezte őket, de érdekes, hogy mostanság mintha mégis nekik kellene “lehajolni az apróért”.
Egyszerűen a világ többi részén arrafelé kerülték meg a kérdést, amerre a szűkösebb költségvetés terelte őket.
Mert ugye az oroszok a stealth csapásmérő képesség alternatívájaként inkább a harctéri ballisztikus rakétákat (Iszkander) helyezték előtérbe, majd erre felfűzve igazították a nagy kaliberű rakétás tüzérséget és a csöveset egyaránt. Sorrendben lefelé a hatótáv és rombolóerő skálán.
Ebben ott voltak a kínaiak is.
Tüzérségben erősek még a németek is, akik szintén idejében észrevették, hogy a konfliktusok nagyobbik hányadát nem sokszáz, hanem legtöbbször csak soktíz km-es távokról vívják a felek.
Ehhez jön a drón hadviselés, ebben most az izraeliek és a kínaiak mellé feljöttek a törökök is.
Mind-mind relatíve olcsó, gyorsan bevethető, hamar elsajátítható, hatékony fegyverrendszer.
Ha manapság a világban valaki háborúzni akar, de csak egy viszonylag kis kiterjedésű szegmensében zajlik a konfliktus, akkor nem F-35-ösökre meg a világ összes pénzére, hanem műanyag drónokra meg tüzérségre van inkább szüksége.
És mit látunk? Közel harminc évnyi elmélázás után az USA is rájött, hogy az M109-es önjáró lövege már fasorba sincs a többi náció hasonló eszközéhez képest.
Úgyhogy ők most kezdenek felzárkózni a német, orosz, vagy kínai színvonalhoz.
Igaz, öles léptekkel.