[BIZTPOL] Kaukázus (Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország, ...)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

dkes

Well-Known Member
2019. december 5.
2 387
8 959
113


Számos forrás szerint Oroszország megkezdte Irán közreműködésével katonai felszerelések Örményországba történő szállítását . Ezeket az információkat az interneten felbukkanó képek erősítik.

Erről azeri hírügynökség számolt be.Amennyiben ez így van, akkor Teherán engedélye a fegyverek szállítására ellentmond az Irán és Azerbajdzsán közötti jószomszédi politikának .

Az iráni védelmi minisztérium hivatalos képviselője, Said Khatibzade azonban cáfolta az Iszlám köztársaság területén keresztül Örményországba irányuló fegyverek szállítására vonatkozó adatokat. Elmondása szerint az illetékes szolgálatok gondosan ellenőrzik az Iránon átmenő árukat. Ami a nem katonai termékeket illeti, azok országok közötti szállítása a szokásos módon történik.



Ponyvákkal borított teherautók lépik át az örmény-iráni határt

Teherán nem engedélyezi területének fegyverek és lőszerek szállítására történő felhasználását

- jegyezte meg az iráni külügyminisztériumban.

Korábban Aliyar Rastgu, az iráni Kelet-Azerbajdzsán tartomány kormányzóhelyettese hamis állításoknak nevezete az orosz fegyverek Örményországba történő szállítását a "Norduz" határállomáson keresztül.

Forrás:topcor.ru

Jószomszédok azért. A "jószomszédosság" -ot határozottan elősegítik a jó magas nehezen járható hegyek például (a magyar-lengyel "dwa bratanki" dolog e miatt is tudott működni :)) - ugyanakkor, ha ezek korlátozottan állnak rendelkezésre, akkor az egyszerű határok is "megteszik" ...

Namost az van, ha ezt a határt az azeriek átlépnék, az Iránnak is "kellemetlen" lenne. Most még csak teherautók, de amennyiben délen betörnének az örményekhez, akkor mennének a fegyverek is rögtön, akár iráni katonástul. A létük a tét - ezt ne felejtsük el azért.

Az oroszokkal is speciális a viszonyuk - ebben a szanaszéjjel szankciózós világban. Ugye amikor a ruszkik lődözték a szíriai ISIS célpontokra a Kalibr -okat hadihajókról, azt pont előttük és rajtuk keresztül tették az oroszok ... Nem mellesleg katonai célokra az orosz repülők is leszállhattak/állomásozhattak Náluk ideiglenesen. Persze most még csak teherautók mennek. Ezt fel lehet fogni egyfajta "virágnyelven történő figyelemfelhívásnak" is, hogy meddig és ne tovább ...
 
  • Tetszik
Reactions: Wilson

DTheo

Well-Known Member
2020. augusztus 20.
1 236
3 530
113
Ezt a konfliktust nem ő erőltette, ez az azerieknek "becsületbeli" ügy, ahogy fordítva az örményeknek is. Vmiért az oroszok nagyon nem lépnek. Ez lecke lehet az örmény elnöknek, amiért távolodott az oroszoktól, most meg nincs, aki segítsen. A Nyugat nem fog, talán Irán???
Ami meglepő, a konfliktus intenzitása!! Mindkét oldalon rengeteg a halott. Foglyokat ejtett már vki?? Ilyenről sem nagyon hallani...

Ha Erdogant pénzelik, az csak Kína lehet. De ezt annyira vakra mondom, nem tudom milyenek a két ország kapcsolatai..

A török-kínai kapcsolatok az újgurok miatt (Erdogan szerint a legkeletibb türk nép), nem nevezhetőek nagyon jónak, így én ezt kizárnám.
 
  • Tetszik
Reactions: boki

dkes

Well-Known Member
2019. december 5.
2 387
8 959
113
Oroszország belépése a háborúba Örményország oldalán megnyitja a Kaukázust a törökök és az amerikaiak számára




A hegyi-karabahi fegyveres konfliktus fokozódik. Örményország és Azerbajdzsán is megsemmisült ellenség "számtalan hordájáról" és katonai felszerelésekről számol be . Baku részleges katonai sikerei nagyrészt Törökország közvetlen katonai támogatásának köszönhetők. Ha a háború átterjed Örményország területére, felmerül a kérdés, hogy Oroszország teljesíti-e szövetségesi kötelezettségeit a CSTO keretében. Így Ankara szándékosan nagyon nehéz helyzetbe hozza a Kremlet.



Moszkva megpróbál közvetíteni Bakuval és Jerevánnal, a Hegyi-Karabah kérdésében - és a háború fölött állni. Sajnos a „baráti” Recep arra kényszeríti Putyint, hogy meglehetősen nehéz választást hozzon Örményország és Azerbajdzsán között. A Kreml ezzel a dilemmával szembesül.

Amíg az ismeretlen köztársaság területén zajlik csak a háború , addig Oroszországnak joga van nem beavatkozni. Ha átterjednek a harcok Örményországba, akkor hatályba lép a Kollektív Biztonsági Szerződés. Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben Jereván nem kap segítséget Fehéroroszországtól, Kirgizisztántól vagy Kazahsztántól. A CSTO (a NATO eurázsiai megfelelője) alapja és fő összetartója Oroszország. Ha Moszkva a harcok Örmény területekre terjedése esetén nem áll bele az Azerbajdzsánnal és Törökországgal folytatott háborúba, ez nemcsak arcvesztést jelent számára, hanem ennek a meglehetősen laza katonai alakulatnak az összeomlását is a posztszovjet térben. Ha ez bekövetkezik, a következmények még rosszabbak lesznek.

Egy ilyen helyzet esetén Baku jó okkal jelentheti ki, hogy Oroszország már nem semleges a karabahi konfliktusban, és új tárgyalási folyamat megkezdését követeli. Nem kell sokat találgatni, kik válhatnak közvetítőkké. Azerbajdzsán oldalán Törökország lesz, Örményország oldalán pedig Oroszország és természetesen mindezek felett)mellett az Egyesült Államok, és valószínűleg Franciaország és Németország is.

Ennek eredményeként a térség erőviszonyai gyökeresen megváltoznak. A török katonai támaszpontok megjelenhetnek a Transzkaukázusban Azerbajdzsán biztonságának garanciájaként, a jövőben pedig az amerikaiak is megjelenhetnek a térségben. Ne felejtsük el, hogy ez a volt szovjet köztársaság "eléri" a szénhidrogénben gazdag Kaszpi-tengert. Egyes becslések szerint a 6,5 milliárd tonnára becsülik olaj és gáz készletet a térségben. Ki tudja, hogy Baku úra akarja-e tárgyalni a Kaszpi-tenger határainak és erőforrásainak megosztásáról szóló megállapodást ezek után?

Ezen túlmenően azok a fegyveresek, akiket az örmény védelmi minisztérium szerint jelenleg Szíriából szállítanak át Hegyi-Karabahba, megnehezíthetik a transz-kaukázusi katonai helyzetet. Ez az el nem ismert köztársaság nincs olyan messze az iráni határtól. Így jelenleg egy újabb "atombomba" kerül elhelyezésre az amúgy is nehéz régió alatt.

A legrosszabb az, hogy a Kremlnek gyakorlatilag nincs lehetősége veszteség nélküli megoldásra. Ha a Erdogan szabályai szerint játszik, akkor választania kell a rossz és a nagyon rossz között. A helyzetet megváltoztathatja egy szimmetrikus válasz Törökország határainál, például a szír kormányhadsereg offenzívája Idlibben vagy a távoli Líbiában a török megszállók elleni nemzeti felszabadítási harc kezdeteként.

Forrás:topcor.ru

Igen, ízlelgessük ezt a "A török katonai támaszpontok megjelenhetnek a Transzkaukázusban Azerbajdzsán biztonságának garanciájaként, a jövőben pedig az amerikaiak is megjelenhetnek a térségben. Ne felejtsük el, hogy ez a volt szovjet köztársaság "eléri" a szénhidrogénben gazdag Kaszpi-tengert." mondatokat. Különösen az elsőt. Ugyanakkor a második mondat pont az iráni "vitatott" gázmezőket is érinti.

Maradjunk kicsit az első mondatnál. Tehát a törökök és az USA (meg esetleg egyéb NATO) tömegesen megjelenne a Kaszpi-tengeren (ami eddig kvázi orosz-iráni "beltenger" volt). Jó sok NATO katonai támaszponttal Azerbajdzsánban.

Miről is írtam az első perctől kezdve? Mindenkinek a fantáziájára bízom, hogy eldöntse, hogy ez Oroszországnak és Iránnak mennyire érdeke ...

Úgy egyébként az orosz katonai doktrína alapján, ha Oroszországot vagy szövetségesét (CSTO) támadás éri, akkor bizony nukleáris fegyverek is használhatók. Egy sarokba szorított medve (meg Irán) mennyit habozna egy ilyen szituációban mondjuk, hogy (csak) a törököket megfenyegessék? Oroszország és Irán együttesen (meg persze a "nevető harmadik" örmények) mennyi idő alatt csinálná ki egy totális háborúban az egyedül maradt Azerbajdzsánt?

Na ennyit a "déli korridor" kérdésről ...
 

SilvioD

Well-Known Member
2018. december 23.
27 635
97 900
113
Katar a törökök legnagyobb támogatója.
A török-kínai kapcsolatok az újgurok miatt (Erdogan szerint a legkeletibb türk nép), nem nevezhetőek nagyon jónak, így én ezt kizárnám.
Katar ide kispályás. Igazából nekik Szaúd-Arábia miatt kell a török szövetség. Egyébként a katariak az USA-val is nagyon aktív kapcsolatban vannakm

Ennek ellenére Kinára tippelnék mint "titkos finanszírozó". Az is feltűnő mikyen jók a török drónok. Talán nem hivatalosan ebben is benne volt Kína keze. De ez már konteo szint részemről.
 
W

Wilson

Guest
Igen, ízlelgessük ezt a "A török katonai támaszpontok megjelenhetnek a Transzkaukázusban Azerbajdzsán biztonságának garanciájaként, a jövőben pedig az amerikaiak is megjelenhetnek a térségben. Ne felejtsük el, hogy ez a volt szovjet köztársaság "eléri" a szénhidrogénben gazdag Kaszpi-tengert." mondatokat. Különösen az elsőt. Ugyanakkor a második mondat pont az iráni "vitatott" gázmezőket is érinti.

Maradjunk kicsit az első mondatnál. Tehát a törökök és az USA (meg esetleg egyéb NATO) tömegesen megjelenne a Kaszpi-tengeren (ami eddig kvázi orosz-iráni "beltenger" volt). Jó sok NATO katonai támaszponttal Azerbajdzsánban.

Miről is írtam az első perctől kezdve? Mindenkinek a fantáziájára bízom, hogy eldöntse, hogy ez Oroszországnak és Iránnak mennyire érdeke ...

Úgy egyébként az orosz katonai doktrína alapján, ha Oroszországot vagy szövetségesét (CSTO) támadás éri, akkor bizony nukleáris fegyverek is használhatók. Egy sarokba szorított medve (meg Irán) mennyit habozna egy ilyen szituációban mondjuk, hogy (csak) a törököket megfenyegessék? Oroszország és Irán együttesen (meg persze a "nevető harmadik" örmények) mennyi idő alatt csinálná ki egy totális háborúban az egyedül maradt Azerbajdzsánt?

Na ennyit a "déli korridor" kérdésről ...

Igen ez is egy lehetséges forgatókönyv de szerintem itt voltaképpen arról van szó,hogy Erdogan az azeri-örmény konfliktussal akarja valamilyen módon sarokba szorítani Putyint a Földközi-tenger és Líbia kérdésében mivel nagyon úgy néz ki,hogy körvonalazódik valamilyen együttműködés Oroszország és Törökország között Líbiával és a Földközi-tenger kérdésével kapcsolatban,Egy ilyen "karabahi"kártyával a kezében Kardigán jobb feltételeket tud kialkudni Vlagyimir Vlagyimiroviccsal szemben a fehér asztalnál a jóval jelentősebb libiai és Földközi-tengeri kérdésben.Csak megjegyezném,hogy ezekkel a bajszos diktátorokkal mindig csak a baj van:)
 

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
21 958
72 826
113
Igen, ízlelgessük ezt a "A török katonai támaszpontok megjelenhetnek a Transzkaukázusban Azerbajdzsán biztonságának garanciájaként, a jövőben pedig az amerikaiak is megjelenhetnek a térségben. Ne felejtsük el, hogy ez a volt szovjet köztársaság "eléri" a szénhidrogénben gazdag Kaszpi-tengert." mondatokat. Különösen az elsőt. Ugyanakkor a második mondat pont az iráni "vitatott" gázmezőket is érinti.

Maradjunk kicsit az első mondatnál. Tehát a törökök és az USA (meg esetleg egyéb NATO) tömegesen megjelenne a Kaszpi-tengeren (ami eddig kvázi orosz-iráni "beltenger" volt). Jó sok NATO katonai támaszponttal Azerbajdzsánban.

Miről is írtam az első perctől kezdve? Mindenkinek a fantáziájára bízom, hogy eldöntse, hogy ez Oroszországnak és Iránnak mennyire érdeke ...

Úgy egyébként az orosz katonai doktrína alapján, ha Oroszországot vagy szövetségesét (CSTO) támadás éri, akkor bizony nukleáris fegyverek is használhatók. Egy sarokba szorított medve (meg Irán) mennyit habozna egy ilyen szituációban mondjuk, hogy (csak) a törököket megfenyegessék? Oroszország és Irán együttesen (meg persze a "nevető harmadik" örmények) mennyi idő alatt csinálná ki egy totális háborúban az egyedül maradt Azerbajdzsánt?

Na ennyit a "déli korridor" kérdésről ...

Gondolom az oroszok ez esetben inkább a donyecki megoldás felé fognak fordulni. Ők nem lépnek be hivatalosan.
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 986
29 488
113
Azért annyira nem súlyos a helyzet. Az azeriek észnél vannak, max átlövögetnek a tómenti hegyi útra az örményekhez, de a konfliktust nem fogják átvinni Örményországba, így ez az egész az örmények megszállta azeri területeken marad. Továbbá török jelenlét még véletlenül sem jelent NATO vagy USA jelenlétet. A török jelenlét technikai eszközöket és a mérsékelt kannibálokat jelenti. Úgy néznek ki ezek, mint a NATO csapatok?

ass.png


Nem, ilyenjeik az oroszoknak is bőven vannak Dagesztánban, szóval kicsit nő a terrorfenyegetettség ott lenn délen. Ennyi.

Mindazonáltal még Karabah sem áll vesztésre az örményeknek, az azeri offenzívák elakadtak az örmény mélységi védelmen, csak az örmény veszteségek horrorisztikusak a drónok miatt, amik szabadon vadásznak az örményekre és írtják őket. Amíg tudnak elég embert és eszközt küldeni a drónok vágóhídjára, addig tartani fogják magukat és azok a drónok is elfogynak egyszer, legalábbis az izraeli cirkálódrónok (loitering munition), mert a Bayraktarokat és kis méretű irányított fegyvereiket a törökök korlátlanul pótolni fogják!

Úgy gondolom, hogy a fegyverszünet pár héten belül bekövetkezik jelentős azeri területnyereség nélkül. Az örmények borzalmas veszteségek árán, még egyszer utoljára tartották magukat, az azeriek pedig jobban teszik, ha az elkövetkező években erősen ráfeküdnek a gyalogsági hadviselés elsajátítására, hogy a következő menetben már sikerrel megoldják a karabahi kérdést véglegesen, mert a nagy siker most a képzetlen gyalogságukon bukik el nekik. Most.
 

DTheo

Well-Known Member
2020. augusztus 20.
1 236
3 530
113
Már nem Oroszországban a legmagasabb az öngyilkosság aránya Európában?
Volt olyan év, hogy minket megelőztek?
Egyébkénta módszerváltás után néhány ország letaszította az "örök elsőt" (minket), s az elmúlt pár évben is sokat javultak az adatok (magunkhoz képest).

Katar ide kispályás. Igazából nekik Szaúd-Arábia miatt kell a török szövetség. Egyébként a katariak az USA-val is nagyon aktív kapcsolatban vannakm

Ennek ellenére Kinára tippelnék mint "titkos finanszírozó". Az is feltűnő mikyen jók a török drónok. Talán nem hivatalosan ebben is benne volt Kína keze. De ez már konteo szint részemről.

Katar egy nagyon gazdag ország (politikailag nagyon aktív), de kicsi a népessége, ezért is kellenek nekik a török katonák, de például az USA legnagyobb közel-keleti támaszpontja is ott van.

Tömören, a szaudiak szövetségese Egyiptom, ahova rengeteg pénzt öltek (UAE is), Sziszi a Muszlim Testvériséget zavarta el, be is tiltotta, aminek legnagyobb finanszírozója Katar (meg egyébként a törökök).
 
  • Tetszik
Reactions: tong djagbu

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
48 721
85 729
113
Egy jó elemzés, ami ismerteti a térség országainak hozzállását, véleményét a konfliktushoz/ról-egyes felekhez.

 
  • Tetszik
Reactions: dkes

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
48 721
85 729
113
Tömören, a szaudiak szövetségese Egyiptom, ahova rengeteg pénzt öltek (UAE is), Sziszi a Muszlim Testvériséget zavarta el, be is tiltotta, aminek legnagyobb finanszírozója Katar (meg egyébként a törökök).

Igen, a szaudiak sem szeretik a törököket... Október 3-tól a szaudiak embargót vezetnek be a török árukra. Ami éves szinten kb 3,3-3,5 milliárd USD.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and DTheo

dkes

Well-Known Member
2019. december 5.
2 387
8 959
113
Igen ez is egy lehetséges forgatókönyv de szerintem itt voltaképpen arról van szó,hogy Erdogan az azeri-örmény konfliktussal akarja valamilyen módon sarokba szorítani Putyint a Földközi-tenger és Líbia kérdésében mivel nagyon úgy néz ki,hogy körvonalazódik valamilyen együttműködés Oroszország és Törökország között Líbiával és a Földközi-tenger kérdésével kapcsolatban,Egy ilyen "karabahi"kártyával a kezében Kardigán jobb feltételeket tud kialkudni Vlagyimir Vlagyimiroviccsal szemben a fehér asztalnál a jóval jelentősebb libiai és Földközi-tengeri kérdésben.Csak megjegyezném,hogy ezekkel a bajszos diktátorokkal mindig csak a baj van:)

Gondolom az oroszok ez esetben inkább a donyecki megoldás felé fognak fordulni. Ők nem lépnek be hivatalosan.

Ezek a "szép forgatókönyvek" akkor működnek, ha az azeriek nem mennek a déli korridor közelébe. Amennyiben igen, akkor a "környékbeli arcok" nem a "donyecki megoldás felé fognak fordulni".

Az, hogy máshol ki hogy keveri a lapokat az más kérdés. Még akkor is, ha minden mindennel összefügg és persze van a dolgoknak hatása egymásra. Szerintem egyértelmű, hogy mondjuk Líbia az oroszoknál vagy az irániaknál nem ugyanazon a polcon van, mint egy szomszédos Azerbajdzsán (mindkettőnek) vagy éppen egy CSTO tag Örményország (és itt sem maga az ország a lényeg).
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány
W

Wilson

Guest
Azért annyira nem súlyos a helyzet. Az azeriek észnél vannak, max átlövögetnek a tómenti hegyi útra az örményekhez, de a konfliktust nem fogják átvinni Örményországba, így ez az egész az örmények megszállta azeri területeken marad. Továbbá török jelenlét még véletlenül sem jelent NATO vagy USA jelenlétet. A török jelenlét technikai eszközöket és a mérsékelt kannibálokat jelenti. Úgy néznek ki ezek, mint a NATO csapatok?

ass.png


Nem, ilyenjeik az oroszoknak is bőven vannak Dagesztánban, szóval kicsit nő a terrorfenyegetettség ott lenn délen. Ennyi.

Mindazonáltal még Karabah sem áll vesztésre az örményeknek, az azeri offenzívák elakadtak az örmény mélységi védelmen, csak az örmény veszteségek horrorisztikusak a drónok miatt, amik szabadon vadásznak az örményekre és írtják őket. Amíg tudnak elég embert és eszközt küldeni a drónok vágóhídjára, addig tartani fogják magukat és azok a drónok is elfogynak egyszer, legalábbis az izraeli cirkálódrónok (loitering munition), mert a Bayraktarokat és kis méretű irányított fegyvereiket a törökök korlátlanul pótolni fogják!

Úgy gondolom, hogy a fegyverszünet pár héten belül bekövetkezik jelentős azeri területnyereség nélkül. Az örmények borzalmas veszteségek árán, még egyszer utoljára tartották magukat, az azeriek pedig jobban teszik, ha az elkövetkező években erősen ráfeküdnek a gyalogsági hadviselés elsajátítására, hogy a következő menetben már sikerrel megoldják a karabahi kérdést véglegesen, mert a nagy siker most a képzetlen gyalogságukon bukik el nekik. Most.

Az azeri oktatási miniszter szerint három-négy nap múlva újra akarják nyitni a front közelében a harcok miatt bezárt iskolákat tehát ők úgy gondolkoznak,hogy a hétvégéig teljesen megtisztítják,kiszorítják az örmény hadsereg és a velük szövetséges karabahi erőktől a már elfoglalt területeket és ezt követően tárgyalásokba kezdenek az örményekkel.Aztán majd kiderül így lesz-e,hogy ebbe az örmények belemennek-e.